Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-28 / 201. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. AUGUSZTUS 28., PÉNTEK TÖBB, MINT PUSZTÁN EGY RÉGIÓ TTJE5TT s s % AB 2 $ LT) o I—> CL) CU O CL) na LO na o na LT> o <-> na o i—> CL) IVI cu > cu Q RÉGIÓS SZÁMLÁLÓ Észak-Alföldi Operatív Program Keretösszeg: 120 milliárd forint ____ Be érkezett pályázatok száma: 1748 Igényelt támogatás: 320 milliárd forint Eddig támogatott pályázat: 414______ Me gítélt támogatás: 71 milliárd forint. Lezárási időpont: 2009 augusztus 24. Gyaloghídon a ligetbe A Tisza első gyaloghídjának alapkövét tették le e hónap elején Szolnokon, a Tiszai Hajósok terén. A híd alapkőletételét egész napos ren­dezvényen ünnepelte a város. A gyalogos- és kerékpáros-átkelő 444 méter hosszú és hat méter széles lesz, Közép-Európá- ban ez lesz a leghosszabb, folyón átívelő gya­loghíd. A hídfőknél díszteret alakítanak ki. A híd 1,6 milliárd forintba kerül, részben uniós, részben önkormányzati forrásból finan­szírozzák. A tervek szerint a gyaloghíddal könnyebben elérhető lesz a Tiszaliget, a város kedvelt pihenőhelye. A gyaloghíd 2010 szeptemberére készül el. A beruházás része annak a 14 milliárd forin­tos városfejlesztési programnak, amelyet uni­ós forrásokból és saját erőből valósítanak meg Szolnokon. Az új híd makettje Megújuló óvodák, iskolák Több mint kilencmilliárd forint értékű gyer­mekintézmény-fejlesztési program kezdődött Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a beruhá­zást az önkormányzatok az Európai Unió 95 százalékos támogatásával valósíthatják meg. Gazda László, az Észak-Alföldi Regioná­lis Fejlesztési Tanács elnöke tájékoztatása sze­rint a program 25 helyhatóságot érint 27 beru­házással, hiszen Mátészalkán és Nyírbátor­ban két-két intézményfejlesztés lesz - mondta a testületi veze­tő. A bölcső­dék, óvodák és iskolák korsze­rűsítése, bőví­tése, új tor­natermek és konyhák épí­tése 2010 végé­re fejeződik be. Mátészalka és Nyírbátor mel­lett a szabol­csi városok közül érinti a beruházási program Balkányt, Csengert, Dombrádot, Fehérgyarma­tot, Ibrányt és Nyírmadát is. A térség nagyobb községei közül Gáva- vencsellő, Hodász, Jánkmajtis, Levelek, Nagy­dobos, Nyírbéltek és Nyírcsaholy önkormány­zata kapott támogatást, hogy európai szín­vonalú gyermekintézményt hozhasson lét­re. A kisebb települések közül Apagy, Botpa­lád, Csaholc, Gyulaháza, Kölese, Nyírmihálydi, Nyírtét, Porcsalma, Szamosszeg és Tiszabecs teheti rendbe gyermekintézményét, teremthe­ti meg uniós forrásból a korszerű oktatás tár­gyi feltételeit. A támogatás mértéke egyenként 89 millió és 596 millió forint között van. Az előbbi összeget Nyírbéltek kapta óvodájának korszerűsítésé­hez, az utóbbit pedig Mátészalka a Képes Géza Általános Iskola infrastrukturális és eszköz- fejlesztéséhez. A 9 milliárdot meghaladó érté­kű fejlesztéshez a pályázaton nyertes önkor­mányzatoknak mindössze 5 százalék saját for­rást kell biztosítaniuk. A nehéz helyzetben lévő helyhatóságok az Önkormányzati Minisztéri­umtól kérhettek segítséget az összeg előterem­téséhez, s többen kaptak is kiegészítést. Hasonló programok kezdődtek a régió másik két megyéjében is. Mátészalka, Képes Géza-iskola (Forrás: MTI) Hírek, információk a régióról: www.eszakalfold.hu Zöldben epul a Zöld Piramis ■ Különleges fejleszté­sek színhelye a Nyíregy­házi Állatpark: épül az esőerdőház. Jövő tavasszal Magyarorszá­gon egyedülálló látványosság­gal büszkélkedhet majd a sós­tói létesítmény. Kiemelt helyen szerepel a turizmus az európai uniós fej­lesztési források felhasználá­sában. A 2004-2006-os Nemze­ti Fejlesztési Terv keretében három év alatt összesen 142, kimondottan turisztikai pályá­zat kapott összesen 31 milliárd forintos EU-támogatást. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként ennél majdnem tíz­szer több pénz, összesen csak­nem 300 milliárd forint jut a turisztikai ágazat fejlesztésére, többek között olyan példaértékű látványosságok megvalósításá­ra, mint amilyen a nyíregyházi beruházás, amelynek csaknem 800 millió forintos uniós támo­gatásáról - egyedi eljárásrend alapján - 2007 novemberében döntött a kormány, az Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács javaslatára. A mintegy 24 hektáros Nyír­egyházi Állatpark már ma is különlegesnek számít a vidéki állatkertek sorában: afrikai ele­fántot, fehértigrist és páncélos rinocéroszt például csak itt lát­hat a nagyérdemű. Nem vélet­len, hogy a vidéki állatkertek közül a legnagyobb látogatott­sággal - évente 300 ezer vendég­gel - a nyíregyházi büszkélked­het. Ráadásul az új látnivalók megépítésével a látogatók szá­mának jelentős bővülésére szá­mítanak a szakemberek. A régió egyik országosan is kiemelt, 1,6 milliárd forintból megvalósuló beruházása - a 3800 négyzetméteres ócenárium és esőerdőház - kivitelezése Gaj­dos László igazgató szerint jól halad. A 2010 tavaszára elké­szülő, Zöld Piramis nevet vise­lő épület földalatti szintjén, egy félmillió literes akváriumban az A varánusz is költözni készül Indiai-óceán élővilágát cápákat, rájákat, koraitokat - csodálhat­nak meg a látogatók. A medence fölötti szinten pedig igazi őser­dő várja majd az érdeklődőket, ahol igazi trópusi környezetben lesznek megfigyelhetők az orán­gutánok, a krokodilok és az óri­áskígyók is. A projekt része az ugyancsak 2010-re megépülő „Tarzan ösvénye” egy 200 méter hosszú bambuszhíddal kapcsoló­dik majd az Afrika-házhoz, így újszerűén, szafari-jelleggel, a hídról lesznek megtekinthetők a fekete kontinens állatai. Az igazgató hozzátette: a fej­lesztések eredményeként 12 új munkahelyet is teremtenek, és a jelenlegi 3500-ról 4500-ra nő majd a Nyíregyházi Állatpark­ban bemutatott egzotikus egye- dek száma. A szakember vára­kozásai szerint 2011-re éves szin­ten már 426 ezer állatkerti láto­gatóval - és persze egészen egye­dülálló látnivalókkal - büszkél­kedhet majd a SóstóZoo. Auguszta a régió egészségéért Az Északkelet-Magyarországi Egészség Obszervatórium falumegújítás A nemzeti fejlesztési és gazdasági, valamint a földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter közösen meghir­dették a Magyarországi Falumegúji- tási Díj 2009 pályázatot „Új energiák egy erős közösségért" mottóval. A cél a legjobb magyarorszá­gi falumegújítá­si tevékenysé­gek, a kiemelke­dő, példamuta­tó intézkedések, kezdeményezések felkutatása és díja­zása. Ezek bemutatásával, az infor­mációk cseréjével javítani kívánják a falumegújító községek, nagyközsé­gek eredményeit, jó példákat meg­mutatva szeretnék elindítani ezen az úton a ma még kimaradó falva­kat, mozgalommá szervezve a falu­megújítást. A harmadik alkalommal meghirde­tett „Magyarországi Falumegújítá­si Díj" ezúttal is az aktuális „Euró­pai Falumegújítási Díj" pályázati kiírás követelményein alapul. Ez egészül ki néhány magyarországi követelmény­nyel. A magyarországi díj egy további célja, hogy kiválassza azt a települést, amely a leginkább méltó módon kép­viselheti hazánkat az európai meg­mérettetésen. Éppen ezért a honi versengés mottója és fő céljai meg­egyeznek az európaival, hogy az adott területen legkiválóbb telepü­lés mutatkozhasson be a nemzetkö­zi porondon. A pályázatok beérkezésének határ­ideje 2009. október 16. ________ Ré szletek: www.eszakalfold.hu ■ Az Auguszta prog­ram eredményei Debre­cenben, Hajdú-Biharban jól ismertek. A régió másik két megyéjében azonban jobbára csak az egész­ségügyben dolgozó szakemberek tudnak róla. Ez volt az 1. Nemzeti Fejlesz­tési Terv legnagyobb beruházá­sa, amely a Debreceni Egyete­men valósult meg. A fejlesztés beruházási költsége 12,12 milli­árd forint, amelyből 1,32 milli­árd az önrész, 1,8 milliárd a kor­mányzati és 9 milliárd az Euró­pai Unióból érkezett támogatás. Az Auguszta program végrehaj­tása 2005 februárjában kezdődött és közel három évig tartott. Az új és a megújult épületek korszerű műszerparkkal már a betegellátás szolgálatában áll­nak. Olyan egészségcentrum jött létre, amely az Észak-alföl­di és az Észak-magyarországi Régiók teljes körű progresszív betegellátási igényét kielégíti a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések terü­letén. Az Auguszta program keretében továbbá létrejött, és megkezdte működését az Észak­kelet-Magyarországi Egészség Obszervatórium, amely az első ilyen intézmény a kelet-közép- európai régióban. A két régió hat megyéjének lakossága az ország legkedvezőtlenebb egész­ségi állapottal és legkilátásta- lanabb életesélyekkel jellemez­hető közössége, az epidemioló­giai megalapozottságú egészség- ügyi ellátásszervezés nélkülöz­hetetlen az ikerrégió lakossága egészségi állapotának javulásá­hoz, a makrogazdaság mutatói­nak javításához. Az Auguszta program megva­lósítása során elkészült az iker­régió halálozási térképe is, mely lehetőséget ad a halálozási szem­pontból kiemelten veszélyeztetett kistérségi gócok azonosítására, illetve annak meghatározására, hogy azok milyen megbetegedé­sek, milyen lakossági csoportok esetében, hol okoznak többletha- lálozást. A gávavencsellöi csónak- és kishajókikötő a János-tavon (Fotók: Elek Emil) Kishajókikötő Gávavencsellőn ■ Az elsők között nyert a 2004-2006-os Regio­nális Operatív Program­ban a Leho-Trans Kft. A cél Gávavencsellő turiszti­kai vonzerejének növelése, csó­nak- és kishajókikötő építése. A pályázat 117,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A beruházás teljes összege 235 millió forint volt. A létesítmény immár a harmadik szezonban működik, mint Zlehovszky Pál tulajdonos elmondta: sikeresen. Gávavencsellő és környéke horgász, vadász, természetvé­delmi és történelmi szempontból is értékes, ám turisztikai szem­pontból méltánytalanul mellő­zött terület. Az európai uniós támogatással megépült csónak- kikötő, csónakház és fogadó szí­nesebbé tette a térség turiszti­kai kínálatát, élénkült az ide­genforgalom. A csónakkikötő a János-tavon helyezkedik el, amelyet beveze­tő csatorna köt össze a Lónyai- főcsatornával, ezen keresztül a Tiszával. A kikötő mellett a mozgásukban korlátozottak szempontjainak figyelembevé­telével épült csónakház, foga­dó és mosdók kaptak helyet egy új épületben. A létesítményhez nagy gépkocsiparkoló is tarto­zik. Az épület közvetlen közelé­ben a családbarát programokat szolgáló játszóteret, szalonnasü- tő és bográcsozóhelyet, kerék­párkölcsönzőt alakítottak ki, ahol a kisgyermekekkel érkezők is megtalálhatják a számukra alkalmas kikapcsolódási lehe­tőségeket. A bérelhető motor­csónakokon, kajakokon, kenu­kon a vendégek betekinthetnek a Tisza vadregényes tájaiba és horgászhatnak is. Karakó László, Gávavencsellő polgármestere szerint a kisha­jókikötő Gávavencsellő szem­pontjából kiemelkedő idegen- forgalmi jelentőségű. Tokaj érintésével az Alsó-Tisza ilyen méretű hajóforgalma közelebb kerül a Felső-Tisza környékéhez. A Tisza jobb és bal partja ter­mészetvédelmi terület (Natura 2000), ahol szinte teljesen érin­tetlen a növény- és az állatvi­lág. A kikötő közvetlen köze­lében, Gávavencsellő nyugati oldalán található a Dessewffy- kastély és az Imperial Szabad­idő Központ. Jóllehet, a tulajdo­nosok nem ugyanazon szemé­lyek, de a falusi turizmusban és az idegenforgalom fejleszté­sében önkormányzatunkkal - a kölcsönös érdekeket szem előtt tartva - akár közös projektek­ben is részt tudunk venni. Jó ütemben épül a Zöld Piramis

Next

/
Oldalképek
Tartalom