Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-27 / 200. szám
ELETMOD imTrrnnrnr ''iTnwBiiinnii^Tiinwwffirwffii A jó baktérium szaporodását segítheti a probiotikum Egy átlagos életszínvonal mellett napjaink széles élelmiszerkínálata lehetővé teszi, hogy számos szempontot figyelembe vehessünk, amikor ételeinket kivá- | lasztjuk. Szeretnénk változatosan kialakítani heti menünket? Elsődleges célunk legtöbbször az éhség gyors csillapítása, azt már csak ritkán vesszük számításba, hogy a kiválasztott étel összetevői milyen hatással lesznek szervezetünkre, terhelik-e vagy segítik emésztőrendszerünk működését. Azt mindannyian tudjuk, hogy a nyers gyümölcsök és a zöldségek egészségesek, de azt valószínűleg kevesen tudják, hogy bizonyos zöldségek ún. prebiotikus hatással is bírnak. A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek kémiailag változatlan formában eljutnak a vastagbélbe, ellenállnak az emésztőenzimeknek, és serkentik a bélflórában lévő hasznos, jótékony hatású baktériumok (probiotiku- mok) szaporodását, hiszen ezek kizárólagos táplálékai. ■ Ha eljutnak a vastagbélbe, serkentik a bélflórák szaporodását. Kémiai szerkezetüket tekintve összetett szénhidrátok. Jótékony szerepük elsősorban tehát abban áll, hogy elősegítik a hasznos baktériumok szaporodását, ezzel párhuzamosan gátolják a káros baktériumok megtapadá- sát a bélben, és elősegítik egyes ásványi anyagok (kalcium, magnézium, cink, vas) felszívódását. Mindezzel abban segítenek, hogy a probitokumok kifejthessék kedvező hatásukat a bélrendszerben. ■ Miben van probiotikum? A vegyületek megtalálhatók a csicsóka- és cikóriagyökérben, borsóban, babban, fokhagymában, hagymában, articsókában, gabonafélékben, zabpehelyben, banánban, tejben, érett sajtokban. Figyeljünk a koleszterinre! rizikó Sokan az alapvető információkkal sincsenek tisztában Évek óta a szív- és érrendszeri megbetegedéT sek jelentik a vezető halálokot hazánkban. Az egyik fő rizikófaktor itt a magas koleszterinszint. Sokan erre egyáltalán nem fordítanak figyelmet. AS-összeállítás Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a globális halálokok listáját. Évente a világon 17,5 millió ember veszti életét ennek következtében. 2015-re ez a halálozási szám 20 millióra nőhet. Hazánkban a halálesetek több mint fele mögött szintén a szív-és keringésirendszer betegségei állnak. Infarktus 2007-ben 66 547-en haltak meg valamilyen szívvagy érrendszeri probléma miatt, ami kétszer annyi, mint a daganatos halálesetek száma. Annak ellenére, hogy a szívinfarktus, az agyvérzés és az érszűkület megfelelő életmóddal többnyire megelőzhető lenne, ezek a megbetegedések - és az ebből következő halálesetek - s^áíh'á Vnegsem csökken. Magyarországa harmadik az európai szív-és érrendszeri halálozási „toplistán"! Magyarországon a felnőttek háromnegyede soha nem méreti a koleszterinszintjét. Míg a vérnyomást a felnőttek 83 százaléka folyamatosan méreti vagy méri, illetve a válaszadók 38 százaléka a vércukorszintjét is tudja, addig a koleszterinszintet csak 26 százalékuk tesztelte. Kockázatok Bár az emberek kicsit több mint a fele tudja, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényező, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzésért. Bár a válaszadók több mint kétharmada tudta, hogy a keringési rendszer betegségei okozzák a legtöbb halálesetet, a megkérdezettek fele azt is tudta, a koleszterinszint ezen beA májban állítja elő Sok múlik az egészséges táplálkozáson, a mértéktartó életvitelen, és persze a rendszeres mozgáson is tegségek egyik fő rizikófaktora. Ugyanakkor csak a megkérdezettek 11 százaléka ismerte, mekkora a koleszterinszintje. Ráadásul, akik tisztában vannak ezzel, azok többnyire krónikus betegek, vagyis folyamatos az orvosi ellenőrzésük. Az emberek kétharmada nem tudja, hogy az 5 mmol/1 érték alatti koleszterinszint tekinthető egészséges, normál értéknek, és hogy hol, és milyen módon méretheti meg. Tévhitek A kutatás egyik fontos adata, hogy a válaszadók alig több mint harmada tudja, hogy a magas koleszterinszintnek nincsenek tünetei. A többiek ezzel nincsenek tisztában, így azt sem tudják, hogy a koleszterinszint értéke csak vérvizsgálattal deríthető ki, amelyre a háziorvos adhat beutalót, de bizonyos patikákban már gyorstesztek is elérhetők. A másik gyakori tévhit, hogy azt gondoljuk, a magas koleszterinszint elsősorban a férfiakra jellemző, holott valójában sokkal több idősödő nőt érint. Esetükben nagyon fontos a folyamatos mérés, mivel a változókorban a hormonális változások megemelik a koleszterinszintet. Ráadásul az első szívinfarktus vagy agyvérzés után a hölgyek általában sokkal több időt töltenek kórházban, és hosszabb a felépülési idejük, mint az erősebb nem képviselőinek. a koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, például a mellékvesében, idegrendszerben. A szervezet a májban állítja elő és a sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga. A koleszterinszint meghatározásából következtetni lehet a máj működési állapotára. A vér koleszterintartalma cukorbetegség, sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet. HÍRSÁV Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR SZERDA UTAZÁS ► CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Ugyanúgy fáj test és lélek AMERIKAI KUTATÓK szerint azok az emberek, akik nehezen viselik a fizikai fájdalmat, a szociális téren történő visszautasítással is nehezebben birkóznak meg, mint magasabb fájdalomküszöbű társaik. A reakció attól függ, a fájdalommal összefüggésbe hozható ópioid receptor gén melyik változatát hordozzák. Függő lesz, aki túl sokat mozog függőséghez vezethet a túlzott testedzés. Az agy jutalmaz, a mozgás hasonló reakciót indít el, mint a heroin. Állatkísérletekkel is bizonyítottak ezt. De pozitív fejlemény, a mértékkel űzött testedzés beépíthető a szerfüggők kezelésébe. Csontritkulás ellen sörözzön! Spanyol kutatók szerint a rendszeres sörivás segíthet megelőzni a csontritkulás kialakulását. Szerintük az italban található nagy mennyiségű szilícium (ami a csontok egyik alapvető építőanyaga) az oka annak, hogy a sör mértékletes fogyasztása csontvédő hatású lehet. UA ’ Ha csak ezen múlik, nem gond Védjük hallal az agyunkat, meghálálja DEMENciA Az omega-3 zsírsavak távol tarthatják a kínos és tartós elbutulást Magas vérnyomás ellen is jó az aszpirin Az időskori elbutulás, azaz a demencia sajnos nagyon sok embert érint a világon. Délamerikai orvosok kutatásai arra az eredményre jutottak hogy a betegség kialakulásának valószínűsége csökkenthető, ha sok halat fogyasztunk. 14 960, hatvanöt év nél idősebb embert kérdeztek ki étkezési szokásaikról. A demencia tizenkilenc százalékkal valószínűbb volt a halat legritkábban vagy soha nem fogyasztó emberek körében, mint azok között, akik akár mindennap ettek halat. A felmérésben részt vevő embereknél hamarosan követéses vizsgálattal tervezik, hogy megállapítsák, miHalra magyar? Valljuk be, sokan inkább vállalják a birkapörkölt kockázatát ként hat a halfogyasztás az emberi agyműködésre. Ha a hal védi az öregedő agyat, az előny az omega-3 zsírsávból származhat, amelyből sok van a halakban, például a lazacban, makrélában és a tonhalban. Laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy az omega-3 zsírsavaknak vannak olyan tulajdonságaik, amelyek távol tarthatják az elbutulást: védik az idegsejteket, csökkentik a gyulladást, és segítenek megelőzni az úgynevezett amiloid fehérjék összetapadását. Az utóbbi az Alzheimer-kóros páciensek agyában megfigyelt jelenség. ■ Spanyol kutatók szerint ha este veszünk be aszpirint, csökkenthetjük vele megemelkedett vérnyomásunkat. A népszerű gyógyszernek ezzel újabb előnyös tulajdonsága derült ki - adta hírül az MTI. Az orvosok arra voltak kíváncsiak, van-e különbség az aszpirin hatásában, ha nem reggel vagy napközben veszik be, hanem lefekvés előtt, este. 224 felnőtt embert vontak be a megfigyelésbe, akiknek már kissé magas volt a vérnyomásuk. ‘ Az önkénteseket három csoportba osztották. Az első tagjai nem kaptak semmiféle gyógyszert. A második csoportosoknak ébredés után adtak kis adagban aszpirint. Végül aki a harmadikba került, az ugyanolyan aszpirin tablettát szedett, de esténként. A résztvevőknél a vizsgálat előtt 48 óráig tartó vér- nyomásmérést alkalmaztak, majd ezt három hónapi kezelés után megismételték. Azoknak, akik nem szedtek aszpirint, illetve azoké, akik reggel kapták a tablettát, vérnyomásuk mérhetően nem változott. Az esti kezelés viszont csökkentette a vérnyomást. Ez a korai magas vérnyomás időszakában már elég ahhoz, hogy gátolja, késleltesse a betegség kifejlődését. ■ ■ Akik lefekvés előtt szedték, jobban jártak.
