Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-04 / 181. szám
2 MEGYEI TŰKOR UJ NÉPLAP - 2009. AUGUSZTUS 4., KEDD Mibe kerül? Fontos a jó futócipő Ami a kocogáshoz szükséges felszerelést illeti, hatalmas a választék, a lehető legegyszerűbb tornacipőtől, sima tor- nagatya-pólőtól, a legjobb márkájú futócipőig, nadrágig, lélegző trikóig. A nagy sportszergyártók számos divatterméket készítenek, a kocogáshoz szükséges futócipők mindig a vevők kívánságlistájának élén állnak. A futást már csak azért is vezető helyre teszik, mert ennek végzése a legegyszerűbb és egy jó cipőn kívül szinte semmi más nem kell hozzá. Egy jó futócipő legyen könnyű, kényelmes, bírja a kocogással járó kiképzést, használjuk bármilyen terepen is. Minden felület, más talpkeménységű cipőt igényel. Az aszfalt a leggyakrabban használt felület, amire puha, légpárnás talpú futócipő kell. Az erdei kocogáshoz közép-kemény talp kell. Ha rendszeresen futunk, fontos, hogy megfelelő cipőt használjunk, mert a rossz felszerelés sokat árthat ízületeinknek, izmainknak. A futócipők ára ötezertől akár százezer forintig is felkúszhat. A futáshoz az évszaknak megfelelő ruhát kell viselnünk. Olyan ruhát hordjunk, ami kényelmes, könnyű és megvéd az évszak okozta viszontagságoktól. Nyárra elég egy trikó, vagy póló, míg télen nem árt, ha hőtartó felsőt és izommelegítő, rövid vagy hosszú sztrecsnadrágot húzunk. A zoknit sem árt megemlíteni, amelynek kiválasztása során lényeges, hogy jól szellőző legyen (négyszázötezer forint közt), de létezik olyan is, ami csökkenti a víz- hólyagképződést is (négynyolcezer forintért). Mennyibe kerülnek a futás kellékei? (Ft) Hőtartó felső 4 000-20 000 Sztreccsnadrág 7 000-25 000 Hőtartó széldzseki 4 000-40 000 Futócipő 5 000-100 000 FORRÁS: fl] NÉPLAP-GYtlTÉS Beélesített lövedékek a pályán meleg helyzet Akár a levegőbe repülhetett volna az egész Főiskolai csarnok is Meleg pillanatokat éltek át azok a munkások, akik gőzerővel dolgoznak a szolnoki tiszaligeti műfüves pálya és öltözőépület építésén: a munkagép második világháborús, beélesített bombákat fordított ki a földből. Géléi József Nem is tudják azok a fiatal .és idősebb, profi, illetve amatőr sportolók, szurkolók, hogy mekkora szerencséjük volt, akik az elmúlt hatvan évben megfordultak a Tiszaligeti stadion és a kilencvenes években épült egykori Olaj-csarnok területén.- Hihetetlenül hangzik, de csodaszámba megy, hogy ennyi időn keresztül nem történt tragédia - felelte érdeklődésünkre a terület „gazdája”, a Szolnoki Sportcentrum műszaki igazgatóhelyettese, Ábel István. - A fekete salakos pálya helyén épülő műfüves játéktér kialakításához tereprendezést kell végeznie a kivitelezőnek. Ennek során több, nagy méretű, elöregedett nyárfát is kivettek. Az utolsó sor a salakos pálya Tisza felőli végénél, közvetlenül az Olaj-csarnoknál húzódott. A munkagép kiemelte a hatalmas gyökérzetet, majd megkezdte volna a csöveknek megfelelő árok kialakítását, mikor meghűlt a vér a munkások ereiben. Számtalan bombának látszó vasdarab került ugyanis a felszínre. Beindult a láncreakció, azonnal értesítették a rendőrséget, ők a tűzszerészeket, mi pedig jeleztük a problémát Szolnok város alpolgármesterének, Szabó Istvánnak. Eközben a helyszínen zajlott a Kun Kupa női kézilabdatorna. A rendező kunhegyesi polgármesterrel, Szabó Andrással egyeztetve félbeszakítottuk a rendezvényt, s átköltöztettük a gyerekeket a szakemberek által már biztonságosnak ítélt Tiszaligeti Sportcsarnokba. A kiérkező rendőrök hermetikusan lezárták a Tiszaligeti stadion területét a gátoldaltól az útig. Két autóval három tűzszerész érkezett a „bombák” elszállítására, hatástalanítására. — Megdöbbentő volt, hogy alig hetven centi mélyen, összesen 22 darab, 122 milliméteres, második világháborús tarackos Mikor a munkások megtalálták az ágyúlövedékeket, hermetikusan lezárták a sportpálya környékét. Képünk illusztráció. >. GVORSSZAVAZAS A tarack átmenet az ágyú és a bombavető között A lövegcsalád tervezését a húszas évek végén kezdték el a németországi Rheinmetall gyárban. Az 1918M változat 1935-ben állt hadrendbe. Ez a könnyű tábori tarack volt az általánosan használt tarack a német hadseregben. Lovakkal és járművel is vontatható volt. Az 1918/39 M változatot cső- szájfékkel szerelték fel, és a lö- vegtalp is más lett. Szintúgy az 1918/40 M modellnél, ez erősebb csőszájféket is kapott, valamint megerősítették a kerekek rugózását. Ez a változat 1943 tavaszán állt hadrendbe. A tarack átmenet az ágyú és a bombavető mozsár között. a cső hossza (6248 mm) megközelítőleg a torkolat átmérőjének tízszerese. Lövedékét magas ívben lövi ki, így fontos szerepet kapott a védelemben. A tarack harci tömege 2040 kg, maximális lőtávja 12 335 méter, lövedék-kezdősebesség: 540 m/s. ágyúlövedéket találtak néhány négyzetméteres területen a szakemberek. Valami tüzérségi állás lehetett azon a részen, azért volt ilyen sok ott a lövedék, s a katonáknak nyilván sietve kellett távozniuk, hogy mindent hátrahagytak. Szemmel láthatóan még a tűzszerészek is leizzadtak, mikor vizsgálatuk során kiderült, hogy tizenegy be is van élesítve. Elmondásuk szerint darabonként körülbelül egy kilogramm robbanószert tartalmaztak, mely akár a talaj remegésére is bármikor felrobbanhatott volna. Akkor pedig az Olaj-csarnoktól kezdve az öltözőépületig, a stadionig mindent romba döntött volna. A Tiszaligetben természetesen nem lehetett hatástalanítani a lövedékeket, ezért biztonságos helyre szállították, s valameny- nyit felrobbantották a tűzszerészek. Munkájuk ezzel még nem ért véget a helyszínen, ugyanis hétfőn, kedden a teljes sportpályát át kell fésülniük, nehogy valahol a játéktér alatt is legyen még szunnyadó ágyúlövedék. A negyedik legtöbbet bombázott település Magyarország földjében ma is tömegével rejtőznek az éles pusztító eszközök. A világháború bombázásai több mint ezer magyar települést érintettek, s gyakorta előfordult, hogy a bombák, lövedékek közül becsapódásuk után sok nem robbant fel. Közvetlenül a háború után elkezdték ugyan a felderítésüket és hatástalanításukat, de már csak mennyiségük miatt sem tudtak máig sem végezni ezzel a munkával. Szolnok közlekedési csomópont volta miatt kiemelt célpontja volt a II. világháború légi csapásainak, 1944. június 2-án például az angolszász légierő 130 nehézbombázója kilencszáz tonnányi bombát zúdított a városra, amivel az ország negyedik legtöbbet bombázott települése lett Szolnok. Erről a kiállítás november 30-ig tekinthető meg a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltárban. SÍ Ön szerint mikor robbant volna fel a lőszer? Ábel Istvánnak villámgyorsan kellett dönteni a helyszínen Szavazzon honlapunkon , / ma 16 óráig: SZ0U0N.hu W A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A fővárosba vitték a kuruc virtus hírét Látványos bemutatókkal és természetesen óriási sikerrel népszerűsítette Rákóczifalvát a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület a fővárosban a minap. A belföldi és külföldi turisták a budai Várban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásával „épült” Hungarofalu keretében ismerkedhettek Jász-Nagykun-Szol- nok megye újdonsült városával- tájékoztattak a Varsány Közösségi Házban. Nemsokára újra Budapesten mutatkozik be a település, augusztus közepén ugyanis a Hungarikum faluban a Sziget Fesztivál közönségével ismertetik meg a kuruc virtust — tették hozzá. ■ Rimóczi Á. Készülnek 3 kopjafák. Kisújszálláson a Horváth-tanya bejáratánál építik a Kunok Emlékparkját, melyben hét kopjafát is felállítanak a szeptemberi átadásra. A kopjafákat már faragja a hét művész. Képünk most a karcagi Andrási Mihályt örökítette meg. Gyorsan érkezett a segítség tiszajenő Takarmányt vittek a szomszédok a tűzeset után Bajban ismerszik a barát, tartja a mondás. Az örök igazsággal szembesültek Járvás Jánosék, akiknek az összegyűjtött takarmányuk vált a lángok martalékává a napokban. A tiszajenői család udvarán még szinte el sem oltották az égő lucernát és melléképületet, a szomszédok, ismerősök már jöttek és pótolták az elveszett takarmány egy részét. A baj szombaton délután három óra körül érkezett. - Unokám, aki épp a kecskéket ment ki itatni, vette észre, hogy meggyulladt a lucerna. Azonnal szaladt és szólt nekem - emlékszik vissza az eseményekre Járvás Istvánná. A hölgy elmondta, a lánglovagok - először a Tisza- kécskei Önkéntes, majd a Szolnoki Tűzoltóság — nagyon gyorsan kiértek és szakszerű munkával gyorsan el is hárították a veszélyt. - Addigra azonban már sok - negyven biztosan - szomszéd, utcabéli odajött segíteni nekünk. Jó érzés volt a bajban, hogy lehet számítani a környékbeliekre. Nem is tudom, hogyan köszönjem meg az ismerősöknek, barátoknak és persze a szakembereknek - tette hozzá elérzékenyülve Járvás Jánosné. A tűzben egyébként több száz kisbálányi lucerna és néhány szalmabála veszett oda. Ráadásul a lángra kapó melléképületben bennégett a család hat kecskéje is.—A sertéseket és a két lovat a párom szerencsére ki tudta menteni. A megmaradt állatokat azonban etetni kell, ez volt eszünkben már akkor - mondta el a hölgy. Akkor még kérdés volt, hogy honnan lesz takarmány a jószágoknak. A kérdésre szinte azonnal érkezett a válasz. A szomszédok, ismerősök, barátok rövid időn belül a család segítségére siettek, aki tudott, hozott magával némi takarmányt is. - Ez valameddig megoldás lesz, hálásan köszönjük mindenkinek - tette hozzá végül Járvásné. A tűz oka egyébként öngyulladás volt, ami egymillió forintos kárt okozott a családnak. ■ Rimóczi Á. t i I
