Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-22 / 196. szám

2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP — 2009. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT A válás nem hozott jót Tiszaugnak közélet Tíz év után a falubeliek többségének már megváltozott a véleménye Nem hisznek a szándékos szennyezésben A fegyverneki vízszennyezés kapcsán több hozzászólás ér­kezett már a korábbi cikke­inkhez is. Most újabb fejle­mény van az ügyben, hiszen a település vezetése szándé­kosságra gyanakszik, és ezért már lépéseket is tett. Az érin­tettek ismét kinyilvánították véleményüket a SZÜLJÖN.hu portálon. szakértő: Zárt ivóvíz háló­zat? A tározótokat kellene fe­lülvizsgálni! Etetik a népet ilyennel, még hogy szándé­kosan kerültek be a szú­nyoglárvák. Hol, és hogyan? bob A szúnyog több ponton is bele tud jutni a rendszerbe. Az alsó tárolóknál a legköny- nyebben. Elég egy nem her­metikusan záródó ajtó, vagy egy kiszakadt szúnyogháló. Bele tud jutni a kútfejnél is, ha nincs a kútfej kellőképpen lezárva. A vastalanítónál is meg van a lehetőség a szú­nyog bejutására, nem beszél­ve még a víztoronyról. Még hogy zárt rendszer? Nevet­nem kell... Fegyverneken nem viszik túlzásba a klóro­zást. Ha sok a klór a lakosok őrjöngnek, hogy büdös a víz, hypószagú. Ha magasabb a vízben a klórszint, kisebb a kockázata a vízben elszapo­rodó baktériumok, lárvák, férgek jelenlétének. Persze a sok klór miatt viszont a rák­keltő klórszármazékok me­hetnek határérték fölé. Most akkor lehet választani: le­gyen a víz klóros, rákkeltő, de baktériummentes, vagy klórmentes, de kukacos. mama Még hogy szándéko­san? Gondoljátok, hogy van ilyen ember Fegyverneken, aki ilyet tesz? Hiszen ő is ezt a vizet issza. Ki talált ki ilyen butaságot? Kapjon már a fejéhez! zsörtölődő Csak azt szeret­ném tudni a vízmű vezetői­től, hogy ők tudnak-e vala­mit a Viola úti kukacokról, amit a napokban találtak a fogyasztók ismét az ivóvíz­ben? Éppen tíz éve annak, hogy a két megye határán fekvő Tiszaug, egy ered­ménytelen kísérlet után, eredményes népszavazás nyomán, elvált lász-Nagy- kun-Szolnok megyétől, és a szomszédos Bács-Kis- kunhoz csatlakozott. Arra jártunk, megnézni, mi­ként élnek azóta az ugiak. L. Murányi László A település a tíz éve itt nem járt ember szemével: nem sokat vál­tozott. Éppen annyit, amennyit a környező Tiszazug falvai is. A község közepéig behajló Tisza- holtág ma is megejtően szép, a partján megszaporodtak az ele­gáns hétvégi házak, a faluszéli szabad strandon pedig most is hasonló környezetben napoznak és fürödnek a fiatalok, mint tíz évvel korábban. És hogy a válto­zásokból, a község kétségtelen szépüléséből mégis mennyi ír­ható a megyeváltás javára, az aligha deríthető ki. A megyeváltást Hegedűs János- né polgármester asszony vezeté­sével vitte végbe az akkor még több mint ezerfős, mára azonban ez alá fogyott falu. A végső nép­szavazást nagyjából 70-30 arány­ban nyerték meg 1999-ben a távo­záspártiak. A kisebbségben ma­radt ellenzők táborát egy bizo­nyos Sinka Ferenc, helybéli lakos vezette. Hegedűsné mára már nyugdíjasként éli életét, míg Sinka Ferenc tör­ténetesen a település polgár- mestere.- Tiszaugnak ez idáig csak hátránya származott a Bács- Kiskun megyéhez való csatlakozás­ból! - fogalma­zott a polgár- mester némi in­dulattal a hang­jában, hangsú­lyozva, hogy ez a magánvéle­ménye az ügyről.- Kétségtelen, a falu többsége akarta így, de azoké a felelős­ség, akik felelőtlen ígéretekkel nagy reményeket kel­Sinka Ferenc polgármester (jobbról) az augusztus 20-ra készült díszkútnál. Súlyos tízmillióktól esett szerinte el a település a megyeváltás miatt tettek a lakosságban. Ki kell menni az utcára, és meg kell kér­dezni az emberektől, hogy mi most a véleményük. , Kimentünk. Először a közeli kocsmában szerveztünk gyors­szavazást az ügyben. A pul­tot támasztó három férfi­ember egybehangzóan mondta: teljesen fölösle­ges huzavona volt a me­gyeváltás, semmivel nem lett jobb Ugon élet. Egyikük még hozzá tet­te: megye szé­lén voltunk ak­kor, megye szé­lén vagyunk most is. A bolt előtt két asszony beszélgetett. Az egyik azonnal bi­ciklire kapott a kér­dés hallatán, de a másikuk, Tigyi Ist­Fürdőzők a falu szélén, a holt-tiszai szabad strandon vánné - mint kiderült, önkor­mányzati képviselő — készség­gel elmondta véleményét.- Elhibázott lépés volt az át- csatlakozás. Mondom ezt úgy, hogy tíz éve én is a váltás mellett voltam, és úgy is szavaztam. Egy gazdag kistérségbe, a kecskemé­tibe kerültünk, többek között Ti- szakécske és Lakitelek társasá­gába, így pedig sokkal kevesebb uniós támogatáshoz jutunk, mint a sokszorosan hátrányos helyzetű Tiszazuggal juthat­nánk. Olyan hasznunk pedig egyáltalán nincs, ami kifejezet­ten a megyeváltásból következ­ne. Ugyanígy dolgozhatnának az ugiak Bács megyében akkor is, ha nem csatlakoztunk volna, ugyanígy járhatnánk oda orvos­hoz is, mint most. A rögtönzött ■szav^Ásitoffiiar 7-1 arányúvá kerekedßtjf^wk ja­vára, akik úgy látják, semmi nem valósult meg a nagy ígére­tekből. Jelzi a jelenlegi közhan­gulatot.- Volt itt olyan ember, a levá­lást pártolóknál, aki nem átallott olyasmiket mondani a falubeli öregeknek, hogy ha nem me­gyünk át, akkor nem lesz még nyugdíjuk sem - meséli még Az expolgármester nem bánja hegedűs jánosnét. a megye- váltást kemény akarattal ve­zénylő, nyugdíjas polgármes­tert otthon, paradicsomfőzés közben értük el Ő azt mondja, nem bánt meg semmit a történ­tekből, most is helyesnek tartja a lépést. Azt nemigen lehetett tudni - tette hozzá —, hogy má­ra a kistérségek szerepe ennyi­re felértékelődik, és a Kecske­méthez való tartozás majd ilyen nagy hátrányokkal fog járni. A felvetésre, hogy alako­sok véleménye alaposan meg­változott az elmúlt tíz évben, csak ennyit mondott: mindenki azt gondol ma már, amitakar. mindig felháborodottan a polgár- mester. — Az akkori polgármes­ter MDF-es volt, és nagyon jó kapcsolatokat ápolt Lakiteleken a kormánypárti Lezsák Sándor­ral. Úgy gondolom, ő is nagyon ösztönözte a váltást. Hatalmas ígéretek hangzottak el, amikből semmi sem teljesült. Mi több, a térségben most mi vagyunk az egyetlen település, amelyik még nincs szennyvízcsatornázva. A közeli Csépához, Szelevényhez, Tiszasashoz már nem csatlakoz­hattunk, a saját kistérségünktől pedig elválaszt bennünket a Ti­sza. Saját pénzünk nincs a csa­tornázásra, pályázati pénzt pe­dig nem kapunk, mert fejlett kis­térséghez tartozunk. Fuldok- lunk a saját szennyvizünkben. De említhetném az iskolát is. A négy kilométerre lévő Tiszasas- sal akartunk iskolatársulást, de nem lehetett. Nálunk tanultak volna az alsó tagozatosok, odaát pedig a felsősök. Nem lehetett, így most Lakitelekre hordjuk át az ötven diákunkat, az iskolán­kat meg bezártuk, s a pedagógu­sokat szélnek eresztettük. Visszakapta a városi rangot Jászkisér Emlékmű a repülősöknek világháború Katonai tiszteletadás az egykori ellenségnek Több százezer forintra rúgó parlagfűbírság Folytatás az 1. oldalról. Szekeres Imre honvédelmi mi­niszter mielőtt átadta a város­sá nyilvánításról szóló okleve­let elmondta, hogy „régi jussa” volt már Kisérnek a városi rang, viszont a siker azon mú­lik, hogy a kezdeményezés mö­gött valódi akarat és elszánt­ság van-e. Márpedig ezt az el­szántságot génerációkon át bi­zonyították az itt élők, folyama­tosan fejlesztették településük infrastruktúráját, kulturális életét. Meghatározó állomás, de nem végállomás a városi cím, egy le­hetőség a továbblépéshez - tet­te hozzá. Járvás István ország- gyűlési képviselő a munkahely­teremtés fontosságát, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó köz- útfejlesztést, a 8-as számú út meghosszabbításának fontossá­gát hangsúlyozta. Fejér Andor, a megyei közgyű­lés elnöke szerint pedig a jász- kisériek szorgalmának méltó el­ismerését jelenti, hogy megyénk 20. városaként avathatják fel a települést. A várossá válást három napos rendezvénysorral köszöntötték a településen. A díszünnepsé­gen felszólaltak az elszármazot­tak, a testvértelepülések, a helyi fiatalság képviselői is, hogy kö­szöntsék a városi rangját vissza­kapott települést. ■ Banka Cs. Öreg diófa csonkolt ágai jelképe­zik a félbetört életeket, amelyek tiszteletére tegnap Jászszentand- ráson emlékművet avattak. 1944. augusztus 22-én angol felségjel­zésű gép zuhant a település hatá­rába, fedélzetén 4 brit és egy dél­afrikai katonával. A fiatal repü­lősök maradványait 1947-ig a he­lyi temető őrizte, majd a solymári katonai nyughelyre szállították. Szentandráson most katonai tisz­teletadással állítottak emléket ne­kik. Az ünnepségen Greg Dorey, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság nagykövete el­mondta, fontos, hogy ennyi idő távlatából az „ellenséges” földön elhunytak emlékét ápolják a szentandrásiak. ■ Darázs M. A hősi halált halt katonákra az iskola előtt felállított mementó emlékeztet Idén eddig kevesebb bírságot szabtak ki a parlagfüves terüle­tek miatt az előző év hasonló idő­szakához képest. Eddig 57 esetben rendelt el a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóság közérdekű védeke­zést a megye területén. Augusz­tus közepéig összesen 385 ezer forint bírságot szabott ki a szenynyezett területek tulajdo­nosaira a megyei növény- és ta­lajvédelmi igazgatóság. —Egyre többen tesznek eleget a köteles­ségüknek, de a szezon első felé­ben jellemzően több földtulajdo­nos vágja le a területén a parlag­füvet - mondja Jordán László, megyei növény- és talajvédelmi igazgató. ■ N. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom