Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-13 / 189. szám

AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/20(^690 töretlenül ALKOT A művész. Évtizedek óta a Szolnoki Művésztelepen él Simon Ferenc, 88 éves szobrászművész. Ma is fiatalosan, tele alkotói tervekkel dolgo­zik. Saját munkái mellett jelenleg egy kisplasztikát, Szolnok Város Pedagógiai Dí­ját készíti. 2009. augusztus 13. Ötvenmillióból szépül meg a megyeszékhely kapuja Szolnokon idén egymilliárd fo­rintot fordít az önkormányzat út- és járdaépítésekre, parkolók kialakítására. A pénzből össze­sen 38 utca újul meg. Az egyik legnagyobb összegű beruhá­zás, a Tószegi és a Piroskai út csomópont átépítése. A csak­nem 63 millió forintból kiszéle­sítik és egy kanyarodósávval bővítik a kereszteződést. Mind­ezt az ipari park megnöveke­dett járműforgalmának bizton­ságosabbá tétele tette szüksé­gessé. A nagyobb összegű be­ruházások közé tartozik az Avar utca (58 millió), a Ho- ránszky utca (40 millió), a Ko­lozsvári út (46 millió), a Körösi út (60 millió) rendbe tétele is. De mintegy 50 millió forint­ból megújul a Vasútállomás környéke is. Az itt tartott mű­szaki bejáráson Szabó István al­polgármester elmondta: első lé­pésben az úttest kapott új asz­faltburkolatot. A járdaszegélyek rendezésével, az útburkolati je­lek festésével augusztus végéig végeznek. Szeptemberben pedig elkez­dődhet a taxiállomásnál lévő sétány megújítása is. A város szeretné a pályaudvar előtti jár­dát is felújítani. Az azonban a MÁV tulajdonában van. A be­ruházásról azonban már elkez­dődtek a tárgyalások a vasút­társasággal. A Jubileum teret gyakran emlegetik a város ka­pujaként is, hiszen itt találko­zik a vonat és az autóbusz. A téren naponta húszezren for­dulnak meg. A városi összefogás sikere a megújult Kolozsvári óvoda Az elmúlt évben együttműkö­dés jött létre a Cora áruház és a Szolnok városi óvodák között. A szolnoki Cora felajánlotta az óvodavezetőségnek, hogy fel­vállalják évente egy-egy intéz­ményük kifestését. Az ehhez szükséges festékanyagokat és szerszámokat a Cora biztosítja, mindemellett a szolnoki áruház csapata végzi a festési munkála­tokat is. Az elmúlt év augusztusában a Rózsa úti óvoda szépült meg a corások keze által, az idei év­ben a Kolozsvári úti intézményt varázsolták újjá. Új festést ka­pott az óvoda kerítése, az udva­ri jáfékok és a nyílászárók. Édes Krisztina, a szolnoki Cora Áru­ház PR-menedzsere elmondta, nagyon jó érzés, hogy örömet szerezhettek a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt, mind­ezek mellett remek csapatépítő tréning is volt a közös, jó han­gulatú munka. És mindez csupán a felújítási beruházás azon része, amely a legkevesebb anyagi hozzájáru­lást, ám a legnagyobb közössé­gi összefogást igényelte. Mind­emellett a város sikeresen pá­lyázott a Szemünk fénye prog­ramra, amelynek támogatásá­ból korszerűsödött a Kolozsvári úü óvoda világítás- és fűtés- rendszere. Az intézmény felújí­tására közel 18 millió forintot fordítottak — a munkálatok szeptember elejére várhatóan befejeződnek. A jelentősebb anyagi támogatásból belül, a tömegesebb közössé­gi munkából kívülről újult meg a Kolozsvári úti óvoda Pályázati pénzből óvják meg az öreg fóliánsokat A szolnoki Damjanich János Múzeum számos, a közönség által nem ismert könyvritkasá­got őriz falai között. Az elzárkó­zást a régi fóliánsok állapota in­dokolja, melyek közül az ódo­nabbak közel fél évezredes múltra tekintenek vissza. En­nek megfelelően magukon vise­lik viharos múltjuk, s a gyakran kényszer szülte mostoha tárolá­si körülmények nyomait. Nagy részük erősen megviseltté, sza­kadozottá vált az eltelt évszá­zadok során. Az anyag részben még a mú­zeumalapító, Hild Viktor vár­megyei főlevéltárnok hagyaté­kából származik. Ezek a köte­tek a könyvtár jobb állapotban levő részét képviselik, de na­gyon sok könyv a megye egy­kor széthordott gyűjteményei­ből, közöttük például Horthy Miklós kormányzó könyvtárá­ból lelt menedéket a közgyűjte­ményben. Mint ismeretes, jó részüket az ötvenes években Kaposvári Gyula akkori múze­umigazgató mentette meg a zúzdából az utókor nagy sze­rencséjére. Most örvendetes változás következett be a gyűj­temény sorsában. A múzeum a lehetőség szerinti gondos őrzés mellett pályázatok sorozatával próbált forráshoz jutni a kötetek állagmegóvásához, sikeresen. A Jámbor Csaba könyvtáros által készített legutóbbi pályáza­tokat támogatta a Nemzeti Kul­turális Alap, és így háromszáz­nál több különböző korú kötet megőrző konzerválását tudták elvégeztetni egy erre szakoso­dott könyvrestaurátor céggel. Egy másik pályázat révén ha­marosan sikerül teljesen rendbe hozni egy jeles munkát is, a szép metszetekkel, közöttük a Szolnok régi látképével gazdagí­tott Ortelius-féle Chronicát, me­lyet Regensburgban adtak ki 1664-ben. A most konzervált kötetekből az érdeklődők a Dürer-kiállítás- hoz kötődően egy összeállítást is láthatnak a Szolnoki Galériá­ban, ahol augusztus végéig né­hány vitrinben bemutatják a gyűjtemény több, eddig a láto­gatók által nem ismert kötetét. A helyőrség '56-os parancsnokára, Kablay Lajosra emlékezett a város Katonai tiszteletadás mellett a § 76 évesen, 1987. augusztus 10- I én elhunyt Kablay Lajosra em- | lékeztek hétfőn a szolnokiak. A ” Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola parancsno­ka és egyben a szolnoki helyőr­ség parancsnoka az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakában sikeresen közvetí­tett a laktanya és a forradalmi szervezetek között, amelynek köszönhető volt, hogy a megye- székhelyen nem volt vérontás. A munkásság és a diákok fel­fegyverzésének követelése Szolnokon mindvégig az egyik legfontosabb kérdés maradt, ehhez azonban Kablay Lajos, mint a forradalmi munkásta­nács katonai biztosa semmi­képpen sem akart hozzájárul­ni. Kablay alezredes folyamatos kapcsolatot tartott a szolnoki szovjet katonai alakulatok ve­zetőivel. Attól tartott, hogy amennyiben a lakosság kezébe fegyver jut, fegyveres összetű­zés alakulhat ki a szovjetekkel, vagy a szolnoki ÁVH-sokkal. Legfőbb törekvése pedig éppen a vérontás elkerülése volt. Főleg azért, mert ez nem csupán em­beráldozatokkal járt volna, ha­nem valószínűleg a várost is föl­dig rombolta volna a vörös had­sereg. A nagy tekintélyű, tiszta jelle­mű katonai vezetőt városszerte tisztelték és szerették. Ennek el­lenére a visszarendeződés kon­cepciós elemei elérték, hogy le­tartóztatták, és 11 hónapot bör­tönben töltött. A vádak hami­sak, megalapozatlanok voltak, megfélemlített, betanított tanú­kat vonultattak fel személye el­len. 1958. július 3-án zárt tár­gyaláson jogerősen egy évi fel­függesztett börtönbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Katonai Bíró­ság, rendfokozata és kitünteté­se meghagyásával. A Kablay Lajos nevét viselő veteránrepülő egyesület a rend­szerváltás után sikeresen kez­deményezte az Igazságügyi Mi­nisztériumban Kablay Lajos re­habilitálását, a helyi önkor­mányzatnál pedig kijárta, hogy a posztumusz ezredessé kine­vezett egykori helyőrségi pa­rancsnokról 1999-ben teret ne­vezzenek el Szolnokon. Az egyesület később, 2002-ben egy emlékművet is állíttatott a Kab­lay téren. A bronz mellszobor Fáskerti Zsófi főiskolai hallgató alkotása. Az emlékmű a fiatal Kablay Lajost ábrázolja, öltözé­ke azonban nem egyenruha, hanem civil ruházat, utalva a honvédtiszt 1956-os forradalom utáni életútjára. Hétfőn halálának 22. évfor­dulóján városvezetők, katonai és civil szervezetek, valamint helyi polgárok emlékeztek meg a hős parancsnokra a Kablay téren. mészáros Géza KABLAY LAJOS EMLEKET MEGŐRZI AZ UTOKOR Augusztus 10-én az egykori bajtársak, a katonaság, az önkor­mányzat, valamint civil szervezetek képviselői hajtottak fejet Kablay Lajos emlékműve előtt. A város nevében Szalay Ferenc polgármester, a helyőrség nevében Lamos Imre dandártábornok laktanyaparancsnok helyezte el a megemlékezés koszorúját. To­vábbá Csépány Sándor, a Kablay Lajos Veteránrepülő Egyesület elnöke, Járomi Barnabás, a Magyar Veterán Repülők Szövetsége elnöke, illetve Bánó Zoltánné egykori kisgazda elnök, valamint Bozsányi István, a jelenlegi városi képvisel&testület szocialista tagja koszoriizott többek között az emléknapon. Akit Isten fülön fogott — a lepramisszió hazai apostola Néhány évvel ezelőtt a Je­ruzsálem! Szent Lázár Lo­vagrend legmagasabb nemzetközi elismerésével, az Aranyplakettel tüntettek ki az esztergomi Baziliká­ban egy református lelki- pásztort. Az időközben 102 éves korá­ban elhunyt dr. Dobos Károly a magyarországi lepramisszió lét­rehozásáért és abban végzett több évtizedes munkásságáért kapta meg a bibliai Lázárról el­nevezett katolikus rend elisme­rését, de hosszú életének szer­teágazó tevékenysége messze túlnőtt a lepramisszió területén. Dobos Károly 1902-ben szü­letett Szolnokon. Édesapjától, a Szolnoki Vasúti Gépgyár főmű­vezetőjétől és a hat gyermeket nevelő, Pestről ideszármazott édesanyjától a Tisza-parti vá­rosban kapott hitbéli, vallásos nevelés vértezte fel őt olyan erővel, hogy a történelem leg­őrültebb évszázadát hatalmas értéket teremtő, példamutató módon legyen képes végigélni. Korán kialakult földszeretete miatt eredetileg gazdatiszt sze­retett volna lenni, de anyagi helyzete miatt ez az út bezárult előtte. Az események láncolata végül ennek révén is a hivatásá­nak kijelölt irányba vitte őt, elő­ször rokoni ajánlással a buda­pesti teológiai akadémiára irat­kozott be, majd ösztöndíj révén az Amerikai Égyesült Államok­ban folytatta tanulmányait. Kinti megélhetési forrásaiból, többek között a nyaranta vég­Dr. Dobos Károly 102 éves ko­ráig élt és dolgozott folyamato­san változó gyülekezetéért és a leprásokért zett kertészkedés jövedelméből támogatta közben a hazai refor­mátus ifjúsági mozgalmakat, például több társával együtt 1928-ban Balatonszárszón hoz­tak létre kétholdnyi területen egy református diáktábort. A tengerentúlon fejezte be teoló­giai tanulmányait, s szerzett magántanári képesítést, és an­nak ellenére, hogy gyülekezeti lelkészként biztosított volt kinti megélhetése, nyitva állt előtte a karrier lehetősége, hamarosan hazatért Magyarországra, ahol 1928-tól 1938-ig utazó ifjúsági lelkészként dolgozott. Kezdet­ben fizetés nélkül, ezért Hollan­diába ment pénzt gyűjteni, ot­tani adományokból és az USA- ban megtakarított pénzéből fe­dezve a kiadásait. 1938-ban vé­gül megválasztották a pesti Fa­sori Református gyülekezet lel­készének, ahol a kommuniz­mus beköszöntéig szolgált, majd a szó szoros értelmében a pusztába küldték. A Szánk—Móricgát—Kiskun- majsa—Kömpöc által határolt 50 km-es körzetben évente 3000 kilométert kerékpározva látta el lelkipásztori szolgálatát. Itt sikerült némi borsot is a ha­talom orra alá törnie, mivel 1957-ben templomot épített Móricgáton, amikor az főbenjá­ró bűnnek számított. A sors fin­toraként ennek a százéves gyü­lekezetnek a szocializmus évei­ben sikerült először saját isten­házára szert tennie. A türelem­mel, szeretettel szolgált tanyavi­lágból 1964-ben tudta Pesthi- degkútra helyeztetni magát, amikor idősödve szeretett vol­na már gyermekei közelében élni. Itt érte az elhívás a lepra­misszióba, amikor 1976-ban egy francia, Afrikában szolgáló misszionárius jutott el közvetí­téssel Dobos Károlyhoz, segít­séget keresve a lepraellenes küzdelemhez. A pesthidegkúti gyülekezet a Lepramisszió ha­TANÍTÓINK A HITBEN Vámunkhoz ktilódd ncvcv reforméiul lelkének SZEGEDI KIS* ISTVÁN (1505-1572 ) Európu-hird tudó». DuiiuiTtollíki'piHpUk GÉL EJ I KATONA ISTVÁN (1589-1649) jJ Klvülő egyházjogász, éncknkönyv szerkesztő, Cyulufehérvári püspök DOBOS KÁROLY (1902-2004) Or«*go\ ifjúsági leiké«*, \r r az üldözőitek pártfogója, "* 1 b Magyar l.cpranths/iö alapítója "Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Kövessétek hitüket..." (Zsidókkal irt levél 13,7) j Dobos Károly nevét is őrzi a szolnoki református parókia emléktáblája zai bölcsője lett, Dobos Károlyt pedig 75 éves kora sem retten­tette el az élete végéig kiható új kihívás vállalásától. A tőle meg­szokott lelkierővel és kitartással kezdte el új feladatát. Ennek okát saját szavaival így fogal­mazta meg: „Arra gondoltam, isten „fülön fogott”. Nem fogsz te tétlenül maradni, hanem vén korban is gyümölcsöző ma­radsz” — ahogy a zsoltáros mondja. Dr. Dobos Károly református lelkész nevét ma emléktábla őr­zi a szolnoki református paró­kia falán. SZATHMÁRY ISTVÁN MANAPSAG IS HATMILLIÓ LEPRAS EL A VILÁGBAN A lepra vagy régi magyar nevén bélpoklosság fertőző betegség. Európában a keresztes háborúk idején jelent meg tömegesen. A 19. században még milliós nagyságrendű volt a megbetegedések száma, de mára már csak szórványosan jelenik meg földrészün­kön. A 20. század második fele óta tudják gyógyítani. Európa utolsó működő lepratelepe a Duna-deltában, Romániában talál­ható. A Lepramisszió 1974-ben kezdte meg szolgálatát, 2002 óta nemzetközi keretek között működik. Feladata adományok gyűj­tése révén a világ mintegy hatmillió leprása gyógyításának, re­habilitációjának, segítése, életminőségének javítása. H i --'IMI flBHBV' ./ ^«Sk.TV--^ -‘i<-rVSaaHHMKHL' « Szolnok város és lakossága minden év augusztus 10-én emlékezik meg Kablay Lajosról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom