Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-12 / 188. szám

4 SIKER ÚJ NÉPLAP - 2009. AUGUSZTUS 12., SZERDA PÉNZ — — VÁLLALKOZÁS Több lett a vállalkozás az első félévben A megyében fél év alatt ki- lencszázzal nőtt a vállalko­zások száma. A KSH adatai szerint június végén közel 49 ezer vállalkozást tartot­tak nyilván. Továbbra is az egyéni vállalkozások van­nak túlsúlyban. A gazdasági szervezetek több mint két­harmada tartozik ebbe a körbe. Ez annak is köszön- j hető, hogy tavaly óta az ős- | termelőknek is adószámmal j kell rendelkezniük. Egyre kedveltebb a kártyás adófizetés AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN az APEH tavaly vezette be a bankkár­tyás adófizetést. A lehető­séggel az első félévben 1031 esetben éltek az adóhatóság régiós ügyfélszolgálatain. Ez két és félszer több, mint ta­valy ilyenkor volt. A 60 mil­lió forint befizetés pedig há­romszorosa az elmúlt év el­ső hat hónapjában így befi­zetett összegnek. Még előttünk van a válság mélypontja | Magyarországon az ipari növekedés beindulására utaló jelek egyelőre nem lát­hatók. A GKI Gazdaságkuta­tó Zrt. az Erste Bank együtt­működésével készült előre­jelzése szerint a válság mélypontja még előttünk áll, a GDP idén 6,5 százalék­kal csökken. A legnagyobb veszteségeket a mezőgazda^ ság és az ipar szenvedi el. Hiszünk is meg nem is a gyártóknak az európai uniós polgárok felemásan ítélik meg a ter­mékek környezeti hatására vonatkozó gyártói állításo­kat. Az Eurobarometer fel­mérése szerint a megkérde- | zettek 49 százaléka vélte, | hogy igazak a termékeken feltüntetett adatok. SZ0U0N.hu További gazdasági hírek olvashatók a SZ0U0N.hu hírportálon. A híres puszta már nem vonzó? idegenforgalom A külföldi turisták egyre kevésbé választják a vidéket A megye azon kevés tér­ség közé tartozik, ahol az elmúlt egy évtizedben nö­vekedett a külföldi vendé­gek száma. Összességé­ben azonban még kon­centráltabbá vált a külföl­di turizmus, az amerikai, a japán, az izraeli vendé­gek szinte kizárólag Bu­dapestet veszik célba, ha hazánkba jönnek. Teleki József Az ezredforduló óta 6 millióról 7,6 millió főié emelkedett Ma­gyarországon a külföldi vendé­gek és 18,4 millióról közel 20 millióra az általuk eltöltött ven­dégéjszakák száma. A növeke­dés azonban döntően Budapes­ten csapódott le. A KSH napok­ban készült elemzése szerint ta­valy már a Magyarországra láto­gató külföldiek közel kétharma­da a fővárost is magában foglaló a központi régiót kereste fel. Az ebbe a térségbe látogató külföldi­ek száma 37 százalékkal emelke­dett 2000 óta. A többi régió közül csupán kettőben, a nyugat-du­nántúliban és a megyénket is magában foglaló észak-alföldi­ben volt megfigyelhető növeke­dés. Jól jelzi ezt az a tény, hogy az elmúlt évben az amerikai, a brit, az izraeli, a japán és a spanyol vendégek kilenctizedé kizárólag a fővárosi szálláshelyeket keres­te fel. A keleti régiókba, így me­gyénkbe is Németországból, Ro­mániából és Lengyelországból érkeznek a legtöbben — olvasha­tó a Szoljon.hu hírportálon. A magyaros vendéglátás nem elég. Az ezredforduló óta alig emelkedett a megyénkbe látogató külföldiek száma. Képünk illusztráció. Az elmúlt kilenc esztendő adataiból egyértelműen látszik, hogy a keleti országrész idegen- forgalmát mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma alapján a belföldi vendégforga­lom határozta meg. Ezt támaszt­ják alá a megyei adatok is. Hi­szen míg a szűkebb hazánkat felkereső turisták száma az ez­redforduló óta csaknem meg­duplázódott, addig a külföldie­ké alig emelkedett. Sőt a az álta­luk eltöltött vendégéjszakák szá­ma még csökkent is. így míg 2000-ben minden negyedik tu­rista külföldi volt a térségünk­ben, tavaly már csak a vendé­gek 16 százaléka érkezett a ha­táron túlról. Az adatok nem lepték meg a szolnoki Tiszainform vezetőjét. Hering Krisztina szerint a kül­földiek minden országban a fő­várost ismerik jobban. Mindezt hazánk esetében még erősíti is a Magyar Turizmus Zrt. Kampá­nyaiban ugyanis elsősorban a fő­városra és Balatonra helyezi in­kább a hangsúlyt. Az indoklás szerint azért, mert ezekre a he­lyekre látogat a legtöbb vendég. Jász-Nagykun-Szolnok megye idegenforgalma 2000 2008 Vendégek száma 90 446 fő 163 667 fő ebből külföldi 23 070 fő 27 120 fő Vendégéjszakák száma 350 340 éj 465 102 éj ebből külföldi 138 725 éj 123 712 éj Átlagos itt-tartőzkodási idő 3,9 éj 2,8 éj külföldieknél 6 éj 4,6 éj FORRÁS: KSH Csakhogy ez amolyan róka fog­ta csuka esete. Hiszen a hirdeté­sek hatására a kiemelt területe­ken még tovább nő a vendégfor­galom, ami újabb indokkal szol­gálhat arra, hogy még inkább ezeket a térségeket hangsúlyoz­zák a külföldi megjelenésekben. Az elmúlt években a régiós mar­ketingre szánt pénz is kevesebb lett, és felhasználása is korláttá zottabb. Jász-Nagykun-Szolnok- ban ugyanakkor a megyei ön- kormányzat is biztosít támoga­tást szűkebb hazánk külföldi népszerűsítésére. Hering Krisztina szerint nem azonban csak marketingen mú­lik a külföldi idegenforgalom fel­lendítése. A megye idegenforgal­mában is meghatározó fürdők­ben ugyanis óriási túlkínálat van a hazai piacon. Az elmúlt években ugyan történtek fürdő­fejlesztések, ám ez mindenkép­pen kevés. A szolgáltatások szín­vonalának további emelésére lenne feltétlenül szükség. Ami a statisztikákból nem látszik A külföldi vendégek a leg­magasabb színvonalú szol­gáltatást nyújtó négy- és öt­csillagos szállodákat keresik. Ezekből pedig szűkebb ha­zánkban kevés van. Ám ugyanakkor az is tény, Rőgy megyénkben számos kem­pingben gyakran heteket, hó­napokat töltenek el a külföl­di, elsősorban holland, né­met vendégek. A szálláshelyek adataira épülő statisztikákban ugyan­akkor nem minden vendég je­lenik meg. Németek és osztrá­kok ugyanis igen nagy szám­ban vásároltak apartmano­kat, lakásokat Cserkeszőlőn, de Abádszalókon és Berek­fürdőn is találni az üdülőtu­lajdonosok között külföldi­eket. Sajnos nincs mire koccintani Uniós támogatásból végre újjászületett a Körösi út A tervezett határidő előtt, több mint egy kilométer hosszan (1200 méteren) felújították a Körösi utat Szolnokon. A tavaly októberben elkezdett beruhá­zás a városi fejlesztési programok között az Észak­alföldi Operatív Program (ÉÁOP-2007-3.2.1.) kere­tében, az „Önkormányzati utak fejlesztése” címszó alatt valósult meg. A projekt az Európai Unió támo­gatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával jött létre, 52,9 millió forint pályázati finanszírozással. E beruházás célja volt, hogy Szolnok város belső elérhetőségi viszonyait javítsa. A közutat igénybe­vevő járművek száma a gazdasági és nemzetközi kapcsolatok fejlődésével folyamatosan növekszik, és további infrastruktúra-igényeket támaszt. A projekt célkitűzései összhangban vannak az Észak-alföldi Operatív Program elképzeléseivel, elsődlegességeivel, továbbá kapcsolódnak az ÉAOP szakmai céljaihoz, Hozzájárul a régió versenyképességének növelé­séhez, a településen belüli területi különbségeinek mérsékléséhez és a társadalmi kohézió erősí­téséhez. Cél volt továbbá a város jelentős gazdasági súllyal rendelkező területének megközelítése során mutatkozó, a közszolgáltatási centrumok megközelítését csak jelentős kerülőt lehetővé tevő anomáliák kiváltása egy rövid hosszúságú út és gyalogjárdáinak felújításával. ▲ A beruházással a térség szereplői járnak jól A projekt célcsoportjait a város lakossága, a városban tevékenykedők illetve gazdasági tevékenységet folytatók, a gazdaság egyéb szereplői, leendő befektetők, beruházók jelentik. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. ■ ÚMFT látóvonal: 0« 40 MS Ml nfu@meh.hu • www.nfu.hu Beftketts & jiv&e —4=* *x Erősödhet a kínai kapcsolat Szolnokon Üzletet is hozott a kisvállalkozókat támogató Plato Igazi vállalkozói közösséggé kez­denek válni a Plato program résztvevői. A negyven kis- és kö­zépvállalkozás között már üzle­ti kapcsolatok is kialakulni lát­szanak — tudtuk meg a megyei iparkamara titkárától. Pintér Zoltán elmondta, a Pla­to húsz éve indult Belgiumban. Hazánkban 2003 óta működik. A megyében uniós támogatással áprilisban kezdődött el a prog­ram. Ennek során egy éven át nagyvállalati vezetők segítik ta­pasztalataik átadásával a kisvál­lalkozókat, akik maguk határoz­ták meg azt is, milyen területe­ken szeretnék bővíteni ismerete­iket. így például a válság miatt előtérbe került finanszírozás, bankiadós-minősítés kérdései­ben mélyülhettek el, de lesz majd például tárgyalástechnikai tréning is, mely az üzletkötése­ket segítheti elő. ■ Szolnokra március óta heti, két­heti rendszerességgel érkezik Kínából alkatrészeket szállító konténerszerelvény. A logiszti­kai központ és a MÁV kombiter­minál nyújtotta lehetőségek iránt folyamatos az érdeklődés, bár a gazdasági válság itt is ér­ződik. Simon István, az ipari park és logisztikai központ lo­gisztikai vezetője elmondta: a hajóstársaságok erőteljesen le­csökkentették az áraikat, amivel a vasút nem tud versenyezni. Ám már megalakult egy vegyes vállalat, mely Kínából gyűjtené össze az árukat és szállítaná Szolnokon át Délkelet-Európába. Kínai érdeklődés mutatkozik a logisztikai központ iránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom