Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-17 / 192. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ 5 MEZŐTÚR A már szolnokinak is számító Szabó György a Lélekmalom című szobor víaszmodelljén dolgozik A Takács-tanya művészei alkotás Jó a híre az országban a Mezőtúri Művésztelepnek A dolgozatból a város is profitálhat majd Egy főiskolás lány, Hártó Ani­kó a békéscsabai Szent István Egyetem Gazdasági Karának végzős hallgatója szakdolgo­zatát a mezőtúri önkormány­zat külső és belső kommuni­kációjáról írja. A dolgozat lé­nyege egy kérdőív, amelyből kiderül, hogy a város lakossá­ga milyen forrásokból értesül az önkormányzat híreiről; mennyire bizonyul elegendő­nek a helyi média tájékoztató funkciója. Anikó, aki a hétféléves kép­zés kötelező gyakorlatát tölti a mezőtúri városházán, a telepü­lés jegyzőjétől kapott engedélyt arra, hogy a kérdőívet a lakos­ság elé tárja. Úgy tervezi, hogy körülbelül 500-600 helybélit akar megkérdezni a lényeges információk hatékonyságáról, ami már elég nagy szám ahhoz, hogy a város vezetése számára is mértékadó eredmény szüles­sen. A főiskolás lány munkáját a város önkormányzata is hasz­nosítani akarja a jövőben, hi­szen kézzel foghatóan kiderül­nek a hivatal és az önkormány­zat kommunikációs hiányossá­gai. A kérdőíves felmérés ered­ményei alapján új kommuniká­ciós stratégiát alkothat magá­nak a város. A kérdőívekkel a túri lako­sok a helyi OTP és a postahiva­tal várakozóhelyein, valamint a piac és a forgalmasabb pon­tok környékén találkozhatnak. ■ S. L. Hívja az Új Néplap » • » » » • »* ■ újságíróját! elsősorban a Mezőtúron élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerű­en panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-700-as telefonszámot hétköznapokon! 1 A Mezőtúr határában, a Peresi Körös-holtág part­ján lévő Takács-tanya jól ismert hely a hazai kép­zőművész-világban. Külö­nösen a szobrászok kö­zött, hiszen az itt működő művésztelepnek Györfi Sándor Munkácsy-díjas sjfßJWKSZ.a művészeti ve­zetője — a szomszédos Karcagról. L. Murányi László Az első alkalom, vagyis 1981 nyara után, immár huszonnyol­cadik alkalommal nyitotta meg idén a kapuit a Mezőtúri Mű­vésztelep a meghívott képzőmű­vészek előtt. A telepet működte­tő közalapítvány tizennégy meg­hívólevelet küldött szét, és a meghívottak közül tizenegy mű­vész tölt július 22-étől több-ke­vesebb időt a Peresi holtágnál, a Takács-tanyán. A többségük, ahogy az már hagyomány, most is szobrász. — A művészeket a telepet mű­ködtető Mezőtúr Művészeti Köz- alapítványa látja vendégül - mondta el Lengyel Krisztina ala­pítványi titkár. - Mi gondosko­dunk az ellátásról, valamint a fel­szerelésekről, eszközökről, alap­anyagról. A résztvevők az itteni alkotásaik felét az alapítványunk­nak adják, és ezek a munkák be­kerülnek a Városi Galériában lát­ható állandó kiállítás anyagába.- A hazai képzőművészek kö­rében egyre nagyobb a híre és te­kintélye a Takács-tanyának, a meghívott művészek szívesen jönnek ide a Peresi holtághoz — értékelt Györfi Sándor művésze­ti vezető, aki maga is huszon­E. Lakatos Aranka és a Homoki Nagy István gipszforma nyolc esztendeje költözik már át nyaranta egy hónapra mezőtúri határába. Az alkotók minden esztendőben tesznek egy vagy több úgynevezett közösségi vál­lalást is. Idén három ilyen fel­adatot is kitűztek a telep művé­szei. Mindhárom rendkívül ér­dekes és értékes munka. A debreceni E. Lakatos Aran­ka a város két híres szülöttjének, a természetfilm-rendező Homo­ki Nagy Istvánnak és Salgó End­re festőművésznek a kettős dom­borműportréját készíti. Azért kettős portrét, mert a két híres­ség - teljesen véletlenül - ugyanabban a mezőtúri házban látta meg a napvilágot, holott nem voltak rokonok. Előbbi ki­lencvenöt, utóbbi száz évvel ez­előtt született. — Ez egy sarokház — magya­rázta a dombormű-megoldást az alkotó. - Adta magát, hogy a két portré egymással derékszöget bezárva, éppen a ház sarkára ke­rüljön. A domborművet és az emlék­táblát augusztus 22-én avatják a híres szülöttek szülőházán. Ugyancsak közösségi felaján­lásként készül a művésztelepen, a helyi Szegedi Kis István Refor­mátus Gimnázium udvarára, az iskola névadójának mellszobra, amit október 31-én lepleznek le. Ez a túri művésztelepen már törzsvendégnek számító, nyír­egyházi Balogh Géza munkája lesz. Végezetül pedig, Mezőtúr délvidéki testvérvárosának, Tö­rökbecsének is készül egy aján­dék szobor. Gróf Leiningen Wes­terburg Károly aradi vértanú, az osztrákból lett magyar honvéd­tiszt alakját Györfi Sándor önti bronzba, és az avatásra október 6-án kerül sor. A fiatal Borbás Márton igazán érdekes dologra vállalkozott a mű­vésztelepi egy hónapban, édesap­jára, a több mint tíz éve elhunyt Borbás Tibor szobrászra, a Ta­kács-tanya egykori „törzsvendé­gére” emlékezve. Elkészítette az előd Kaposváron álló Széchenyi- szobrának kicsinyített bronzmo- delljét, és ebben a munkában a te­lep „öregjei” is besegítettek neki. Az elkészült szobrok többsé­gét augusztus 16-án, vasárnap kiöntötték a telep öntőműhely­ében, és augusztus 20-án immár huszonnyolcadszor is bezárja kapuit a hagyományos nyári me­zőtúri művésztelep. A Mezőtúri Galéria állandó kiállítása pedig újabb művekkel gazdagodik, a látogatók örömére. Családtörténeti kutatóknak „családom története” cím­mel pályázatot írt ki nem­rég a mezőtúri Bodoki Fo­dor Helytörténeti Egyesület. Ez a kiírás egy sorozat újabb része, hiszen az egye­sület korábban gazdája volt már helynévtörténeti pályá­zatnak és szakácskönyv-ki­állításnak is. Tervezik, hogy a beérkező pályamunkákat összefűzve megjelentetik és közzéteszik. Már szépül a Teleki épülete hosszas előkészítés után, a tető bontásával, elkezdődött nemrég a Teleki Blanka Gimnázium tetőszerkezet­ének rekonstrukciója és az udvar teljes átalakítása. A munkák, amint azt megír­tuk, mintegy százmillió fo­rintba kerülnek, s az összeg túlnyomó részét pályázati forrásokból teremtette elő az önkormányzat. Olasz túra a bivalytelep miatt közel egyhetes tanulmány­utat tett Olaszországban az az önkormányzati küldött­ség, amely egy bivalytelep és a kapcsolódó tejfeldolgo­zó üzem létesítésének reali­tásait vizsgálta az olasz helyszíneken. A csoport jú­lius 27-én, hétfőn indult, és augusztus 1-jén szombaton érkezett haza. A tapasztala­tokról tájékoztatják a képvi­selő-testületet, amely ezek alapján dönt a beruházás tá­mogatásáról. Fodrászversenyt nyert a mezőtúri lány kozma Izabella túri fod­rász a közelmúltban meg­nyerte a Wella Trend Vi­sion nevű fodrászversenyt, aminek eredményeként ő képviselheti Magyarorszá­got a közeljövőben a világ­szintű megméretésen is. Az ifjú versenyfodrász egy komoly, nagy üzletet sze­retne létrehozni, ahol idő­vel tanítaná is az új fod­rászjelölteket. SZ0U0N.hu Olvasson további mezőtúri információkat a SfOUON.Na hírportálon! Eredményesen kutatja a lisztet a mezőtúri tanársegéd tudomány Kereskedőknek és feldolgozóknak is rendkívül fontosak a lisztminőségi vizsgálatok Miközben a sajtó visszatérően „a mezőtúri főiskola” körüli gon­dokkal foglalkozik, felüdülés­ként jött nemrég a hír: a Debre­ceni Egyetem Agrártudományi Centruma által meghirdetett „Év Kutatója 2008” pályázat junior kategóriájában a Szolnoki Főis­kola Mezőtúri Fakultásának ta­nársegédje, Pongráczné Baran- csi Ágnes lett a nyertes. Kutatá­si területe a búza, illetve a liszt és a belőle készült tészta speci­ális műszeres vizsgálata — a tészta nyújthatósága, „ereje”. Nincs ezen mit csodálkozni, hi­szen a miskolci születésű, mára már Mezőtúron élő, fiatal kuta­tó az egyetem elvégzése után a törökszentmiklósi malomban dolgozott, és szakemberként - meósként, majd minőségügyi vezetőként — többnyire a liszt minőségével foglalkozott. — Tavaly szeptemberben jöt­tem át a malomból a főiskolára - mesélt magáról és a kutatói munkájáról a kitüntetett kutató. - Azt már korábban is láttam,. hogy Magyarországon viszony­lag kevesen vannak ezen a kuta­tási területen, ugyanakkor na­gyon sok a megoldandó problé­ma a liszt minőségvizsgálatával kapcsolatban. A Debreceni Egye­tem doktorandusz hallgatója­ként, a diszszertációmban is az úgynevezett extenzográfos és al­Diákok nélkül nehezen megy a kutatás pongráczné Garancsi Ágnes arról is beszélt, hogy jónak tartja, ha a mezőtúri intéz­mény - a Szolnoki Főiskola vezetőinek koncepciója szerint - kutatóbázissá fejlődik. Ezt azonban, helyben tanuló diá­kok nélkül nehezen tudja el­képzelni. fontosnak tartja ezért, hogy a fakultás fokozottan fordul­jon a középiskolák felé. veográfos vizsgálatokkal foglal­kozom.- Mi a gazdasági haszna, pia­ci jelentősége a vizsgálatainak?- Magyarországon nincs ki­dolgozott és kötelező szabvány a liszt és a tészta említett vizsgá­lataira. Európában azonban ma már mindenhol kérik ezeket a vizsgálati eredményeket, és bi­zony ez gyakran okoz gondot a magyar kereskedőknek. Ma­gyarországon rendkívül szűk a laboratóriumi kapacitás, nehéz és hosszadalmas ezeknek a spe­ciális vizsgálatoknak az elvégez­tetése. Én azt kutatom, hogy ho­gyan lehetne olyan értékskálát kidolgozni itthon, amit a keres­kedelem és a feldolgozóipar is általánosan tudna használni, és ami később talán alapja lehet egy vizsgálati szabványnak. A disszertációmban már leírtam ennek a skálának egy változatát, s kíváncsian várom, hogy mi lesz róla a szakmai vélemény.- Milyenek a kutatási feltéte­lek itt, a főiskolán?- A főiskola sajnos nem ren­delkezik megfelelő gabonavizsgá­lati műszerekkel, így a vizsgála­tokat a törökszentmiklósi malom laboratóriumában végezzük. Na­gyon szeretném, hogy itt Mezőtú­ron is kialakítsunk egy komplett hallgatói gabonavizsgálati labort, ahol dolgozhatnánk. Pályázatok segítségével, a szakképzési támo­gatás felhasználásával. A kitüntetett kutató — ezúttal a me­zőtúri főiskola laboratóriumában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom