Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-06 / 156. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 6., HÉTFŐ 9 HATVANON TÚL Jó tettéért reakciós lett életút A hosszú élet titka: se cigaretta, se szeszes ital Ez vagyok én hetven éve, az akkor érettségizett ötvennyolc tizenéves közül — mutat magára Godó László Béla, Szolnokon élő nyugdíjas HÍRSÁV Első helyezéssel tértek haza a rendezvényről SZÁMOS PROGRAMON és ren­dezvényen vett részt az el­múlt időszakban az török­szentmiklósi Almássy János Nyugdíjas Klub. Június ele­jén Pünkösdi Vigadalmat rendeztek néhány szervezet­tel együtt, mégpedig kétszer két napon keresztül a cserke- szőlői strandparton. A hónap első hétvégéjén Tiszafüreden énekeltek, táncoltak és nem utolsósorban főzőversenyen vettek részt, ahol 27 fő mérte össze a többiekkel hal- és pusztai ételek készítésében a tudását. Első helyezéssel bú­csúztak a rendezvénytől. Gödöllőre kirándultak a dalos klub tagjai Gödöllőn kirándult leg­utóbb a tiszafóldvári Dalos Nyugdíjas Klub. Ott többek közt megnézték a gödöllői kastélyt, a Lázár testvérek lovasparkját. A Körös-holtág üdülőtelkén is voltak, az egyik lakó nyaralójában, ahol összegyűlt a klub ösz- szes tagja, és együtt főztek. A jövőben is terveznek még oda összejöveteleket. Marhalábszárpörkölttel emelték a hangulatot minden évben egyszer Új- szentgyörgyre látogat el a ti- szaszentimrei Nyugdíjas Egyesület. Idén bográcsozá­son vettek részt, ahol mar- halábszár-pörköltet főztek, és az estét tangóharmonika- kísérettel zárták. A klub ve­zetője, Szivák Gyuláné Juli- ka nagyon köszöni még egy­szer az újszentgyörgyi ta­goknak, amiért ilyen kelle­mes estét tettek lehetővé számukra. Túrkevén is aktívak a nyugdíjas klubtagok A túrkevei Városi Nyugdíjas Klub lakói legutóbb Halász- lakon voltak. Július 4-én Pa- rádfürdőre mentek a Palóc­napokra. Nemsokára klub­összejövetel is lesz majd Túrkevén, ahol három klub, köztük a törökszentmiklósi- ak, mezőtúriak, és talán a mezőhékiek is csatlakoznak a túrkeveiekhez. Körülbelül száz embert fogadnak majd ebéddel. Godó László Béla nagy idők tanúja. Abonyi szü­letésű, anyakönyve még a trianoni békediktátum előtti időkre, 1920. május 13-ra datálódik. D. Szabó Miklós Édesapja jegyző volt, így magá­tól értetődő volt, hogy taníttassa a fiát. Abonyból vonattal ingázott minden hajnalban Szolnokra, és délután vagy este vissza. Ponto­san hetven éve annak, hogy 1939. júniusában érettségi bizo­nyítványt kapott a Szolnok Vá­rosi Fiú Felsőkereskedelmi Isko­lában. Abban az évben 58-an vé­geztek két osztályban, és vágtak neki nagy reményekkel az élet­nek.- Csodálatos, nagy tudású ta­náraink palléroztak akkor. Ke­mény Laci bácsi volt az egyik osztály főnöke, és ma is emlék­szem dr. Kovalovszki Miklós je­les nyelvész óráira. Sokat köve­teltek, de sokat adtak, tudtak emberileg, szakmailag is — idé­zi Laci bácsi az emberöltőkkel korábbi éveket. Keveset dolgozott jegyző gya­kornokként, mert az első behívó­ját már 1941-ben megkapta. Ké­sőbb határvadász lett belőle a dé­li fronton. Az egyik nagy táma­dás közepette hiába hasalt a ma­ga ásott kisebb mélyedésben, egy valahonnan érkező, kósza golyó eltalálta a térde körül. Vagy öt kisebb-nagyobb műtét várt rá, és bizony nem is egy olyan orvosi diagnózis akadt, hogy valószínűleg le kell vágni a súlyosan roncsolódott végtagot. Szerencsére az amputálást elke­rülte.- Ennek ellenére még most is tele van repesszel a lábam, ezek mindenhova elkísértek, ahova csak mentem — mondja moso­lyogva. Visszatérve a háborúra, 1945 tavaszán Németországban ame­rikai hadifogságba esett. Ekko­riban ismerte meg későbbi fele­ségét is, aki echte német lány volt, és akit 1946-ban feleségül vett odakinn. Ugyanabban az év­ben mintegy 500 ottani magyar férfi, nő, hadifogoly, gyerek ha­zaszállításában, hazahozatalá­ban segédkezett, az akkor már zászlósi rangot viselő szolnoki fiatalember. Meg is lett ennek a keserve, hiába segített haza fél­ezer magyar lelket némethonból, itthon megbízhatatlannak, reak­ciósnak számított a szerveződő új hatalom szemében. Részben a rangja miatt, részben, mert né­met lányt vett feleségül. B-listá- ra tették, magyarul: nem kapott állást sehol. Nem volt mit tenni, belépett a szociáldemokrata pártba, így tu­dott elhelyezkedni 1946-ban. Dolgozott a megyeházán gazda­sági területen, majd 1960-tól a szolnoki MÁV Kórház gazdasá­gi igazgatójaként tette a dolgát. Innen is került nyugdíjba 1980- ban úgy, hogy megkapta az Egészségügy Kiváló Dolgozója címet. A német rokonokkal mindvégig tartották a kapcsola­tot, bár mivel ez a település a né­met egyesítésig az NSZK-hoz tar­tozott, az ötvenes, hatvanas évti­zedekben nehezebben kaptak útlevelet. A házaspárnak három gyere­ke született. Közülük az egyik fiú korán meghalt, de a lányuk és a másik fiuk él. Sajnos három éve a feleségét elveszítette Laci bácsi, de már az unokákon kí­vül dédunokák is sorjáznak a családban. Godó László Béla SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Abony, 1920. május 13. testvére: Béla él, 87 éves hobbi: zene, olvasás, tévézés, korábban bicajozás gyermek: három, egy meg­halt, most unoka 4, déduno­ka 3 van Nemrégen a kilencvenedik esztendejét morzsolgató nyugdí­jas átvehette Szolnokon a Vitézi Rendtől a Magyarország Szolgá­latáért ezüst nemzetvédelmi ke­reszt polgári fokozatát. Nemrégiben tartották Szolno­kon a Tisza Szállóban a 70 éves érettségi találkozójukat, melyen még öten voltak jelen a hajdani 58-ból, köztük ő is. Hogy meg- lesz-e még a hiányzó tíz év, így válaszol:- Az még nagy idő, hosszú idő. Igaz, sose dohányoztam, it­tam, odafigyeltem arra, hogy mit eszem, de most úgy érzem, nem vagyok olyan állapotban, hogy addig kitartsak. Bár nem én, a jó ég a megmondhatója, mit hoz a jövő... Jó a nagyi a háznál! immár jóvátehetetlenül be­szökött és hosszú ideig ve­lünk marad a 2009-es nyári szünet, amely a dolgozó, ál­lásban lévő, gyerekes csalá­doknál komoly fejtörést okoz. Hová is tegyék szemük fé­nyét, az óvodás, általános is­kolás gyereket, gyerekeket? ilyenkor - mint mindig - jó egy nyugdíjas nagyi, aki még nem csak magát, de az uno­kát is ellátja, sőt vállalja. Jó volt az én időmben is, mert alig vártam, hogy kiadják a nyári szünetet, már másnap röpültem anyai mamámhoz, aki Szolnok és Pest megye határán, egy tanyán lakott. Temérdek kisebb-nagyobb jó­szággal, állattal körülvéve, és ez volt az igaz vakáció, mert miénk volt a határ. Itt szív­tam el életem első cigarettáit, meg az utolsókat is. A tanya­si cimborák megtanítottak sí­pot, ostort faragni, csutka­szárból repülőt, vonatot kész- teni, mezítláb ügy menni a tarlón, hogy a torzsa ne sért­se fel az ember lábát. mostanában nagyon sok csa­ládban mindkét szülő dolgo­zik. És ugye a szabadság nem olyan, mint a gumi, hogy nyújtani lehetne. Ilyen­kor aztán egy nagyi, aki bírja magát, és elvállalja a lurkó(ka)t, igazi főnyere­mény. Főleg, ha kertes ház­ban, olyan helyen lakik, amelyhez népes baromfiud­var csatlakozik. így lehet etet­ni a csirkéket, kiskacsákat, li­bákat, szemet szórni a mala­coknak. Akkor is pótolhatat­lan, ha városban él, és úgy vállal néhány hét gyerek- (meg)őrzést, -étkeztetést. Mert a nagyi tudja igazán főzni az unoka kedvencét, és ugye ilyenkor nem csörög hatkor az az átkozott vekker. Ekkor anyuci, apuci is nyu- godtabb, mert miközben ők dolgoznak, van, aki levegyen a vállukról néhány fontos ter­het. A párhetes nyári unoka­őrzés és -étkeztetés minden­képpen ezek közé tartozik. Egy fafaragó visszatérése szeretett szülővárosába munkásság Több helyen, és még a Magyar Vándor című filmben is láthatók a most kondorosi művész alkotásai Balogh Zsigmond 1947-ben a megkülönböztetések miatt el­hagyta szülővárosát, Túrkevét. A fafaragásairól ismertté váló művész 50 év után először, 1997- ben látogatott el egykori szülőhe­lyére, ahol nemrégiben az első teljes kiállítását nyitották meg.- Szegény családban szület­tem Túrkevén 1934-ben, édes­apám bádogos volt, édesanyám pedig háztartásbeli. Nagy sze­retettel neveltek engem és há­rom testvéremet egyaránt, de sajnos iskoláztatásunkra már nem futotta az erejükből. Gyer­mekkoromban a sport és a raj­zolás érdekelt a legjobban. Em­lékszem, hogy távolugrásban egyszer ifjúsági csúcsot is ug­rottam. A családom a származá­sunk miatt ért megkülönbözte­tések és az egyre nehezebb megélhetés miatt úgy döntött, hogy elköltözik Kondorosra. így kerültem el 1947-ben a szlová­kok lakta dél-békési vidékre, ahol jelenleg is élek - kezdte A 75 éves Zsiga bácsi ma is aktí­van dolgozik otthoni műhelyében. A látogatóknak szívesen megmu­tatja a fafaragás rejtelmeit. történetét Balogh Zsiga bácsi fa­faragó. — A faragással későn, 29 éve­sen ismerkedtem meg, amikor egy, az udvarunkon talált fa­rönkből elkészítettem életem el­ső faragását, egy lovat. Ennek si­kerén felbuzdulva aztán nekilát­tam a faragásnak. Első népmű­vészeti jellegű alkotásaimat 1970-ben zsűriztettem, így most már hivatalosan is fafaragó le­hettem. Majd négy év múlva 1974-ben, negyven évesen mun­kám elismeréseként elnyertem a „Fafaragó Népi Iparművész” cí­met, amire ma is nagyon büszke vagyok — mondta a művész.- Munkáim között megtalál­hatóak a régi idők használati tár­gyai és bútorai, de nagyon szíve­sen készítek kopjafákat és em­lékoszlopokat is. Az egyik leghí­resebb alkotásom ezek közül az Egerben található Cigány Holo­kauszt Emlékoszlop. 2000-ben a szülővárosom számára is készí­tettem egy kopjafát az „Elpusz­tult túrkevei falvak emlékére”, amely jelenleg is a városháza előtt áll. Közel ötvenévi önkéntes távoliét után, 1997-ben hazalá­togattam szülővárosomba. Azóta már több alkalommal jártam Túrkevén. Egyébként jelenleg is folyamatosan dolgozom, a beté­rő látogatók akár ki is próbálhat­ják a fafaragás nehéz, de izgal­mas fogásait - zárta szavait Zsi­ga bácsi. ■ Török Róbert Kopjafák, szobrok és bútorok készítője Balogh Zsiga bácsi fafaragó a készítendő tárgy jellegéhez iga­zítja az alapanyag fajtáját A kopjafákat elsősorban tölgyfá­ból, a bútorokat dióból, cseresz­nyéből, a szobrokat, pedig hárs- ból és nyárfából készíti. A gyors leltár szerint több tízezer elkészí­tett tárgyról van szó, amelyek közül jelenleg Kínában és Fran­ciaországban 15 van kiállítva. A legérdekesebb munkával talán a Magyar Vándor című nagy si­kerű film készítői bízták meg a művészt Közel hatvan honfogla­láskori fatárgyat kellett elkészí­tenie a forgatás kezdetére. A tár­gyak között megtalálhatóak vol­tak a kupák, bokályok, tálak, edények, dísztárgyak, és a pus­kaportartó kínai ládika, amely- lyel a film is kezdődik

Next

/
Oldalképek
Tartalom