Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)
2009-07-06 / 156. szám
ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 6., HÉTFŐ 9 HATVANON TÚL Jó tettéért reakciós lett életút A hosszú élet titka: se cigaretta, se szeszes ital Ez vagyok én hetven éve, az akkor érettségizett ötvennyolc tizenéves közül — mutat magára Godó László Béla, Szolnokon élő nyugdíjas HÍRSÁV Első helyezéssel tértek haza a rendezvényről SZÁMOS PROGRAMON és rendezvényen vett részt az elmúlt időszakban az törökszentmiklósi Almássy János Nyugdíjas Klub. Június elején Pünkösdi Vigadalmat rendeztek néhány szervezettel együtt, mégpedig kétszer két napon keresztül a cserke- szőlői strandparton. A hónap első hétvégéjén Tiszafüreden énekeltek, táncoltak és nem utolsósorban főzőversenyen vettek részt, ahol 27 fő mérte össze a többiekkel hal- és pusztai ételek készítésében a tudását. Első helyezéssel búcsúztak a rendezvénytől. Gödöllőre kirándultak a dalos klub tagjai Gödöllőn kirándult legutóbb a tiszafóldvári Dalos Nyugdíjas Klub. Ott többek közt megnézték a gödöllői kastélyt, a Lázár testvérek lovasparkját. A Körös-holtág üdülőtelkén is voltak, az egyik lakó nyaralójában, ahol összegyűlt a klub ösz- szes tagja, és együtt főztek. A jövőben is terveznek még oda összejöveteleket. Marhalábszárpörkölttel emelték a hangulatot minden évben egyszer Új- szentgyörgyre látogat el a ti- szaszentimrei Nyugdíjas Egyesület. Idén bográcsozáson vettek részt, ahol mar- halábszár-pörköltet főztek, és az estét tangóharmonika- kísérettel zárták. A klub vezetője, Szivák Gyuláné Juli- ka nagyon köszöni még egyszer az újszentgyörgyi tagoknak, amiért ilyen kellemes estét tettek lehetővé számukra. Túrkevén is aktívak a nyugdíjas klubtagok A túrkevei Városi Nyugdíjas Klub lakói legutóbb Halász- lakon voltak. Július 4-én Pa- rádfürdőre mentek a Palócnapokra. Nemsokára klubösszejövetel is lesz majd Túrkevén, ahol három klub, köztük a törökszentmiklósi- ak, mezőtúriak, és talán a mezőhékiek is csatlakoznak a túrkeveiekhez. Körülbelül száz embert fogadnak majd ebéddel. Godó László Béla nagy idők tanúja. Abonyi születésű, anyakönyve még a trianoni békediktátum előtti időkre, 1920. május 13-ra datálódik. D. Szabó Miklós Édesapja jegyző volt, így magától értetődő volt, hogy taníttassa a fiát. Abonyból vonattal ingázott minden hajnalban Szolnokra, és délután vagy este vissza. Pontosan hetven éve annak, hogy 1939. júniusában érettségi bizonyítványt kapott a Szolnok Városi Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában. Abban az évben 58-an végeztek két osztályban, és vágtak neki nagy reményekkel az életnek.- Csodálatos, nagy tudású tanáraink palléroztak akkor. Kemény Laci bácsi volt az egyik osztály főnöke, és ma is emlékszem dr. Kovalovszki Miklós jeles nyelvész óráira. Sokat követeltek, de sokat adtak, tudtak emberileg, szakmailag is — idézi Laci bácsi az emberöltőkkel korábbi éveket. Keveset dolgozott jegyző gyakornokként, mert az első behívóját már 1941-ben megkapta. Később határvadász lett belőle a déli fronton. Az egyik nagy támadás közepette hiába hasalt a maga ásott kisebb mélyedésben, egy valahonnan érkező, kósza golyó eltalálta a térde körül. Vagy öt kisebb-nagyobb műtét várt rá, és bizony nem is egy olyan orvosi diagnózis akadt, hogy valószínűleg le kell vágni a súlyosan roncsolódott végtagot. Szerencsére az amputálást elkerülte.- Ennek ellenére még most is tele van repesszel a lábam, ezek mindenhova elkísértek, ahova csak mentem — mondja mosolyogva. Visszatérve a háborúra, 1945 tavaszán Németországban amerikai hadifogságba esett. Ekkoriban ismerte meg későbbi feleségét is, aki echte német lány volt, és akit 1946-ban feleségül vett odakinn. Ugyanabban az évben mintegy 500 ottani magyar férfi, nő, hadifogoly, gyerek hazaszállításában, hazahozatalában segédkezett, az akkor már zászlósi rangot viselő szolnoki fiatalember. Meg is lett ennek a keserve, hiába segített haza félezer magyar lelket némethonból, itthon megbízhatatlannak, reakciósnak számított a szerveződő új hatalom szemében. Részben a rangja miatt, részben, mert német lányt vett feleségül. B-listá- ra tették, magyarul: nem kapott állást sehol. Nem volt mit tenni, belépett a szociáldemokrata pártba, így tudott elhelyezkedni 1946-ban. Dolgozott a megyeházán gazdasági területen, majd 1960-tól a szolnoki MÁV Kórház gazdasági igazgatójaként tette a dolgát. Innen is került nyugdíjba 1980- ban úgy, hogy megkapta az Egészségügy Kiváló Dolgozója címet. A német rokonokkal mindvégig tartották a kapcsolatot, bár mivel ez a település a német egyesítésig az NSZK-hoz tartozott, az ötvenes, hatvanas évtizedekben nehezebben kaptak útlevelet. A házaspárnak három gyereke született. Közülük az egyik fiú korán meghalt, de a lányuk és a másik fiuk él. Sajnos három éve a feleségét elveszítette Laci bácsi, de már az unokákon kívül dédunokák is sorjáznak a családban. Godó László Béla SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Abony, 1920. május 13. testvére: Béla él, 87 éves hobbi: zene, olvasás, tévézés, korábban bicajozás gyermek: három, egy meghalt, most unoka 4, dédunoka 3 van Nemrégen a kilencvenedik esztendejét morzsolgató nyugdíjas átvehette Szolnokon a Vitézi Rendtől a Magyarország Szolgálatáért ezüst nemzetvédelmi kereszt polgári fokozatát. Nemrégiben tartották Szolnokon a Tisza Szállóban a 70 éves érettségi találkozójukat, melyen még öten voltak jelen a hajdani 58-ból, köztük ő is. Hogy meg- lesz-e még a hiányzó tíz év, így válaszol:- Az még nagy idő, hosszú idő. Igaz, sose dohányoztam, ittam, odafigyeltem arra, hogy mit eszem, de most úgy érzem, nem vagyok olyan állapotban, hogy addig kitartsak. Bár nem én, a jó ég a megmondhatója, mit hoz a jövő... Jó a nagyi a háznál! immár jóvátehetetlenül beszökött és hosszú ideig velünk marad a 2009-es nyári szünet, amely a dolgozó, állásban lévő, gyerekes családoknál komoly fejtörést okoz. Hová is tegyék szemük fényét, az óvodás, általános iskolás gyereket, gyerekeket? ilyenkor - mint mindig - jó egy nyugdíjas nagyi, aki még nem csak magát, de az unokát is ellátja, sőt vállalja. Jó volt az én időmben is, mert alig vártam, hogy kiadják a nyári szünetet, már másnap röpültem anyai mamámhoz, aki Szolnok és Pest megye határán, egy tanyán lakott. Temérdek kisebb-nagyobb jószággal, állattal körülvéve, és ez volt az igaz vakáció, mert miénk volt a határ. Itt szívtam el életem első cigarettáit, meg az utolsókat is. A tanyasi cimborák megtanítottak sípot, ostort faragni, csutkaszárból repülőt, vonatot kész- teni, mezítláb ügy menni a tarlón, hogy a torzsa ne sértse fel az ember lábát. mostanában nagyon sok családban mindkét szülő dolgozik. És ugye a szabadság nem olyan, mint a gumi, hogy nyújtani lehetne. Ilyenkor aztán egy nagyi, aki bírja magát, és elvállalja a lurkó(ka)t, igazi főnyeremény. Főleg, ha kertes házban, olyan helyen lakik, amelyhez népes baromfiudvar csatlakozik. így lehet etetni a csirkéket, kiskacsákat, libákat, szemet szórni a malacoknak. Akkor is pótolhatatlan, ha városban él, és úgy vállal néhány hét gyerek- (meg)őrzést, -étkeztetést. Mert a nagyi tudja igazán főzni az unoka kedvencét, és ugye ilyenkor nem csörög hatkor az az átkozott vekker. Ekkor anyuci, apuci is nyu- godtabb, mert miközben ők dolgoznak, van, aki levegyen a vállukról néhány fontos terhet. A párhetes nyári unokaőrzés és -étkeztetés mindenképpen ezek közé tartozik. Egy fafaragó visszatérése szeretett szülővárosába munkásság Több helyen, és még a Magyar Vándor című filmben is láthatók a most kondorosi művész alkotásai Balogh Zsigmond 1947-ben a megkülönböztetések miatt elhagyta szülővárosát, Túrkevét. A fafaragásairól ismertté váló művész 50 év után először, 1997- ben látogatott el egykori szülőhelyére, ahol nemrégiben az első teljes kiállítását nyitották meg.- Szegény családban születtem Túrkevén 1934-ben, édesapám bádogos volt, édesanyám pedig háztartásbeli. Nagy szeretettel neveltek engem és három testvéremet egyaránt, de sajnos iskoláztatásunkra már nem futotta az erejükből. Gyermekkoromban a sport és a rajzolás érdekelt a legjobban. Emlékszem, hogy távolugrásban egyszer ifjúsági csúcsot is ugrottam. A családom a származásunk miatt ért megkülönböztetések és az egyre nehezebb megélhetés miatt úgy döntött, hogy elköltözik Kondorosra. így kerültem el 1947-ben a szlovákok lakta dél-békési vidékre, ahol jelenleg is élek - kezdte A 75 éves Zsiga bácsi ma is aktívan dolgozik otthoni műhelyében. A látogatóknak szívesen megmutatja a fafaragás rejtelmeit. történetét Balogh Zsiga bácsi fafaragó. — A faragással későn, 29 évesen ismerkedtem meg, amikor egy, az udvarunkon talált farönkből elkészítettem életem első faragását, egy lovat. Ennek sikerén felbuzdulva aztán nekiláttam a faragásnak. Első népművészeti jellegű alkotásaimat 1970-ben zsűriztettem, így most már hivatalosan is fafaragó lehettem. Majd négy év múlva 1974-ben, negyven évesen munkám elismeréseként elnyertem a „Fafaragó Népi Iparművész” címet, amire ma is nagyon büszke vagyok — mondta a művész.- Munkáim között megtalálhatóak a régi idők használati tárgyai és bútorai, de nagyon szívesen készítek kopjafákat és emlékoszlopokat is. Az egyik leghíresebb alkotásom ezek közül az Egerben található Cigány Holokauszt Emlékoszlop. 2000-ben a szülővárosom számára is készítettem egy kopjafát az „Elpusztult túrkevei falvak emlékére”, amely jelenleg is a városháza előtt áll. Közel ötvenévi önkéntes távoliét után, 1997-ben hazalátogattam szülővárosomba. Azóta már több alkalommal jártam Túrkevén. Egyébként jelenleg is folyamatosan dolgozom, a betérő látogatók akár ki is próbálhatják a fafaragás nehéz, de izgalmas fogásait - zárta szavait Zsiga bácsi. ■ Török Róbert Kopjafák, szobrok és bútorok készítője Balogh Zsiga bácsi fafaragó a készítendő tárgy jellegéhez igazítja az alapanyag fajtáját A kopjafákat elsősorban tölgyfából, a bútorokat dióból, cseresznyéből, a szobrokat, pedig hárs- ból és nyárfából készíti. A gyors leltár szerint több tízezer elkészített tárgyról van szó, amelyek közül jelenleg Kínában és Franciaországban 15 van kiállítva. A legérdekesebb munkával talán a Magyar Vándor című nagy sikerű film készítői bízták meg a művészt Közel hatvan honfoglaláskori fatárgyat kellett elkészítenie a forgatás kezdetére. A tárgyak között megtalálhatóak voltak a kupák, bokályok, tálak, edények, dísztárgyak, és a puskaportartó kínai ládika, amely- lyel a film is kezdődik
