Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-30 / 177. szám

2009. július 30. ÉPÜL A Műfüves PÁLYA. A Belvárosi Rehabilitációs program részeként a közelmúltban megkezd­ték a Tiszaligetben a műfüves labdarúgópályák építését. A területen átalakítják a B épületet is, illetve megépül egy új squash-pálya is. A műfüves pályát szeptembertől vehetik birtokukba a városi sportrendezvények résztvevői. Átalakul a Híd ABC környéke a Pletykafaluban Bagdi Sándorné — amióta 2006 októberétől önkormányzati kép­viselő lett - folyamatosan keresi a lehetőséget, hogy a Pletykafalu központjának ismert Híd ABC környéke rendezett legyen. La­kossági fórumokon, fogadóórá­kon az itt lakók részéről is gyak­ran szóba került ez a terv, hiszen e területen található a körzet or­vosi rendelője, az óvoda, az arté­zi kút, ezért elmondható, hogy a Pletykafalu legforgalmasabb ré­széről van szó. — Ez év tavaszán megkeres­tem a Híd ABC tulajdonosát, a Coop Zrt. igazgatóját, Csepeli Lajos urat, aki segítőkészen fo­gadta javaslatomat. Tekintettel arra, hogy az érintett terület részben társasági, részben ön­kormányzati tulajdon, a 8 mil­lió forintos fejlesztési költségek is megoszlanak. Az önkor­mányzati részben kapott helyet a Szolnokiak Környezeti Kultú- * rájáért Alap 2009. évi, választó- körzetemre eső 1,5 millió forint jelentős része, de — Szalay Fe­renc polgármesterrel történt egyeztetés nyomán - a hiányzó összeget az önkormányzat pó­tolja. A napokban már el is kez­dődött a munka. A terület dísz- burkolatot kap és megújul töb­bek között az ABC és az orvosi rendelő homlokzata is. A vég­eredményre mindössze egy hó­napot kell várni - számolt be a munkálatokról Bagdi Sándor­né, a választókörzet fideszes önkormányzati képviselője. Szabadtéri mise lesz a Szent Ferenc-kápolnában „Az 1831. évi országos kolera- járvány után a vártemplomban hálaadó mise volt, majd 1832- ben Szolnok város bírája, veze­tői és közönsége a város védő­szentjévé választotta Xavéri Szent Ferencet, és helyi külön ünneppel tisztelte meg oly mó­don, hogy évente augusztus 6- án vagy ezt a napot követő va­sárnapon a (Xavéri Szent Fe­renc) kápolnához zarándokol­nak. Ezt a határozatot Nádasdy Ferenc váci püspök jóváhagyta. Zarándoklatok alkalmával sza­badtéri misét tartottak, mert a tömeg nem fért be a kápolná-. ba.” (Gacsári Kiss Sándor: A ró­mai katolikus egyház története Szolnokon. Szolnok, 1997. p. 80-81). E fogadalomra emlékezve és a hagyományt felelevenítve, most augusztus 2-án, vasárnap 10 órakor ünnepi szentmisére hív és vár minden testvért a szolnoki Xavéri Szent Ferenc- kápolnába, pontosabban az el­kezdődött felújítási munkák miatt a kápolna kertjébe a Jé­zus Szíve plébánia és a Boldog- ságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának imacsoportja. T.A. Megújul a megyei bíróság régóta megkopott épülete Javában tart a nyílászárók egy részének cseréje a megyei bíró­ság épületében Szolnokon. — Ez a beruházás még nem tartozik a székház teljes körű felújítási programjába, amely várhatóan 2010 elején veszi kez­detét — tudtuk meg dr. Nánási Illéstől. A megyei bíróság elnöke elmondta, a jelenlegi munka egy energia- és költségmegtaka­rítási program része, amely az ítélkezési szünet végére elké­szül. Megkezdődtek azonban az épület teljes rekonstrukciójá­nak előkészületei. A 3,5 milliárd forintos beruházás ideális eset­ben másfél év alatt megvalósul­na, ám egyelőre a finanszírozá­si oldal és a költségvetési üteme­zés nem tisztázott. — Nagyon nehéz a munkálatok idejére a bíróság zavartalan működésé­hez alkalmas épületet találni — mondta az elnök. A teljes re­konstrukció során az akadály- mentesítésre is sor kerül, és ha minden a tervek szerint alakul, a felújított épület átadása 2011 őszére történne meg. Dr. Nánási Illés korábban el­mondta, a felújítási munkák mellett az épület bővítését is ter­vezik. A bíróság megyei elnöke szeretné, ha a munkálatok befe­jezése után a városi ügyészség másik épületben kapna helyet, mert jelenleg csak nagyon szű­kösen fér el egymás mellett a két intézmény. Nemzetismeretről tehetnek tanúbizonyságot diákjaink A szolnoki Tisza-partiak Baráti Egyesülete újabb nemes célt tű­zött ki maga elé: a város fiatalja­inak szeretné kiegészíteni — je­lenkorunk oktatáspolitikájából adódó hiányos — történelmi is­mereteit. Mindezzel nemzeti öntudatukat is igyekszenek megerősíteni, amely által ma­guknak, s a következő generá­ciónak, ezáltal magyarságunk­nak is biztos jövője lehet. Legutóbb rajzpályázatot hir­dettek általános iskolás diákok számára „A magyarság címerei” elnevezéssel. A kiírásra negy­ven pályamű érkezett — egytől egyig remekművek. Az első helyre a Szentgyörgyi Albert Á. I. 6/a. osztályos tanulójának, Andrási Alexnek az alkotását ítélték: a millennium éveiben használatos angyalos, úgyneve­zett középeimért festette meg selyemre. Alex ezért a művéért 50 eurót vehetett át az ítészek­től. Második helyen végzett a je­lenkori címerábrázolással a Fiu­mei úti Á. I. 4/b-s diákja, Zsákai Erzsébet — 10 ezer forintos könyvutalvány lett a jutalma —, míg harmadik lett a nagy-Ma- gyarországot ábrázoló címeres rajzával a Széchenyi körúti Á. I. 6/a. osztályos tanulója, Pogány Viktória, aki 5 ezer forintos könyvutalványt vehetett át. A Tisza-partiak Baráti Egyesülete a jutalmazottakon kívül min­denkinek gratulál, aki beküldte pályázatát. A civil szervezet egyébként hamarosan a város középiskolásait és főiskolásait is „megszólítja”. Előbbiek a po­zsonyi csatáról, illetve a Szent Korona szerepéről a magyar al­kotmányban címmel adhatnak bizonyságot nemzetismeretük­ről, utóbbiak számára pedig olyan kérdéseket tesznek majd fel, hogy mi lehet a megoldás a gazdasági világválságra? Czinege Lászlót nevezték ki Szolnok rendőrkapitányának Augusztus elsejétől Czinege László irányítja a Szolnoki Rendőrkapitányság munkáját. Kinevezését a közgyűlés egyhangúlag támogatta. Az eddigi megbízottként tevé­kenykedő Bajári Attila helyére a törökszentmiklósi rendőrkapi­tányt, Czinege László alezredest nevezte ki dr. Simon Tamás dandártábornok, megyei rend­őrfőkapitány a Szolnoki Rend­őrkapitányság vezetőjévé. A napokban tartott soron kívüli közgyűlésen ezt a képviselő- testület egyhangúlag elfogadta. Czinege László — aki tevékeny­kedett már a jászberényi, a kar­cagi, a törökszentmiklósi és a megyei kapitányságokon is — augusztus elsejétől foglalja el új helyét. Bajári Attila várhatóan a megyei közrendvédelmi osz­tály vezetését fogja átvenni. Heves vitát váltott ki az az előterjesztés, amely a Sport- centrum Kft. újabb feladatára vonatkozott. A társaság munká­ja volt többek között a Kossuth tér gondozása és a szökőkutak üzemeltetése is. Szolnok ön- kormányzata még ez év április 1-től egy többségében szolnoki vállalkozókból álló konzorciu­mot bízott meg a fontosabb vá­rosüzemeltetési feladatok ellá­tásával. így a zöldterület-gazdál­kodási, vízkárelhárítás, út-híd fenntartás, közterület-tisztítás, valamint a szolnokiak környe­zeti kultúrájáért célprogram ki­vitelezési munkálataival. A konzorcium tagjai a Méter 96 Kft., a Pannon Park Forest Kft. és a Zöld Világ Kft. A kon­zorcium munkáját segíti ese­tenként a Sportcentrum Non­profit Kft., valamint a Munka- lehetőség a Jövőért Nonprofit Kft. is, illetve helyi vállalko­zók. Ezúttal azt szavazta meg 15 igen, 2 nem vokssal és 6 tartózkodás mellett a közgyű­lés, hogy a konzorcium a Sportcentrum Kft.-vel köt szerződést a Kossuth tér gon­dozására és a szökőkutak üze­meltetésére. A szocialista kép­viselők szerint mindez több­letköltséggel jár a város szá­mára. Szalay Ferenc polgár- mester épp az ellenkezőjéről próbálta meggyőzni a Csák László vezette frakciót, mond­ván, a feladatok magasabb színvonalú, költséghatéko­nyabb ellátását, illetve szebb, kulturáltabb városkép megte­remtését biztosítja az új szer­kezetű városüzemeltetés. Tantermek bérlőkénti hasz­nálatáért fordult kéréssel a me­gyeszékhely önkormányzatá­hoz a Magiszter Alapítványi Kö­zépiskola és Szakiskola szolno­ki tagintézménye a közelmúlt­ban. A civil szervezet szerint az önkormányzat a középfokú ok­tatási intézményeiben széles ál­talános és szakképzési kínála­tot nyújt a diákok számára, ugyanakkor a művészeti szak­képzés lehetőségét nem bizto­sítja. Ilyen irányú tanulmányai­kat a szolnoki és a Szolnok kör­nyéki tanulók más településen — például Szentesen, Kecske­méten, Pécsett és a fővárosban — folytatják. A Magiszter a tevé­kenysége kiszélesítéseként mű­vészeti szakközépiskolai, to­vábbá érettségire épülő művé­szeti szakirányú OKJ-s, vala­mint nappali rendszerű gimná­ziumi osztályokat kíván elindí­tani a közeljövőben. A közgyűlésen a képviselő- testület ezért arról határozott, hogy a megyeszékhelyen hi­ánypótló képzési formákat in­dító szervezet számára augusz­tus elsejétől bérleményként öt­éves használatba adja a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola Mátyás király úti, illetve a Szol­noki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Baross úti és Bán úti telephelyén lévő egyes tanter­meket és irodákat. a varos egészíti ki a gyaloghidra fordítandó költségeket A testület elfogadta azt az előterjesztést is, amely a 2010-2011. évi városi költségvetés terhére 350 millió többletforrást fog bizto­sítani a tiszai gyaloghíd megépítésére. Ennek oka, hogy a kor­mány megkurtította a projekt támogatását, illetve július elsejé­től 5 százalékponttal nőtt az általános forgalmi adó mértéke. SZOLNOK MÚLTJÁRÓL A vitéz gróf megtörtént esete a porosz ágyúgolyóval A szolnoki Eötvös téren áll Szolnok egykori háziezred­ének, a 68-asoknak az emlék­műve. Az emlékmű márvány­tábláján a sok magyar szó kö­zött különös hangzása miatt hamar feltűnik Bissingen-Nip- penburg Kajetán gróf neve. A gróf az első parancsnoka volt az 1859-ben alakult ez­rednek. 36 évesen, még alez­redesként vette át a parancs­nokságot, miután 1838-tól kezdődően már 21 esztendőn át szolgálta a császárt. Szár­mazását tekintve württember- gi volt. Bissingen gróf ezrede, a 68- asok 1866-ban Európa leg­jobb hadereje ellen harcolva és vereséget szenvedve esett át a tűzkeresztségen, ami egyúttal parancsnokuk életé­nek végét is jelentette. Szá­mos tisztjével és katonájával együtt már soha többé nem tért vissza abból a szerencsét­len hadjáratból, amit Ferenc József a német egység megte­remtésének ürügyén a Habs- burg-ház dicsfényének visz- szaszerzése érdekében indí­tott a poroszok ellen. A 68-asok igen nagy veszte­séget szenvedtek a hadjáratot eldöntő 1866. július 3-i könig- gratzi csatában. Meghalt 7 tiszt és 37 fő legénység, eltűnt 74 katona, megsebesült 9 tiszt és 203 katona. Hadifogságba esett 1 tiszt és 56 katona, ez összesen 22 tisztet és 503 fő legénységet, azaz a tisztikar 27%-os és a legénység 6%-os veszteségét jelentette. Az ő neveik olvashatók ma a szol­Maga Bisgingen gróf táma­dó katonái élén szenvedett ha­lálos sebesülést a lován. Ro­noki obeliszken. ham közben legelöl haladva kitűnő célpontot mutatott, s egy porosz ágyúgolyó lovát el­találva térdből leszakította a fél lábát. Az akkori viszonyok között általában az ennél jóval ki­NS3NGFN-N1FKNBURC KAJETÁN GRÓF UNDER A DOLE .ALBRECHT GRAMMONT i'HADVTO AUCUST SZARÓ SÁNDOR MARTIN A DŐLT IMS« mens CONTI JOSEF KNALLMEER JOHANN KEREKES SÁNDOR KOVÁCS JÁNOS RAKTA VAZUL C3ETO SÁNDOR FESTŐ ISTVÁN FRUNCIT JÓZSEF CSÁKI TÁL CSATÁRI ZSICMOND ^FUTAKl GYÖRGY KOLLÁR MIHÁLY MÓDRA JÁNOS 'R1ISS IDE SZEVETES JÓZSEF TÚRI JÓZSEF TÓTH JÁNOS ÁRVAY CÁROK ALMÁSY ISTVÁN SARTOS ANDRÁS RÁUNT ANDRÁS RALZAR ANTAL ■ERNÁT SIMKÓ GÁBOR BETYÁR FAL SODA MENYHÉRT BÓDI JÓZSEF BUDA JÁNOS BOROS LAJOS CHUBIK FÁL CSARNÓ DEMETER CSÉFÁN GYÖRGY CSICSELY MÁRTON CSÜU.ÖC SÁNDOR PETII JÁNOS DINYA JÁNOS DOMOKOS BÁLINT DUDÁS ISTVÁN FEJES JÓZSEF FROLYÓ MÁTYÁS FODOR SÁNDOR FÜSÜS LAJOS GÁL JÁNOS GÁSFÁR ILLÉS CRADA GYÖRGY OROSZA MIHÁLY HALUFA MIHÁLY HEGEDŰS MÁRTON HERBÁLY MIHÁLY HEKTZO DÁVID H1RCZE ILLÉS HODARASS1 JÁNOS JÁMBOR JÁNOS KÁLLAI JÁNOS KATONA LUKÁCS KISS JÁNOS KRAUK MÁRTON KRIZSÁN GYÖRGY SEINEN AUF DEM FELDE DER EHRE GEFALLENEN WAFFENBRÜDERN MS 68-TE LINIEN INFANTERIE REGIMENT A CSATATÉRÉN ELESETT BAJTÁRSAINAK a 68-as GYALOG SOREZRED A 68-asok szolnoki obeliszkje, a porosz hadjárat elesettjeinek, kö­zöttük Bissingen grófnak a nevével EGYETLEN foto bissingentol. amely nem is ot abrazoua Bissingen ezredes arcmását mai tudásunk szerint nem ismer­jük. Található ugyan egy, az ő neve alatt ismert korabeli fény­kép, de számos érv szól amellett, hog}' az mást ábrázol. A po­rosz hadjárat után ugyan sokan megörökíttették magukat a haderő tisztjei közül, különösen Bécsben, ahova egy időre áthe­lyezték az alakulatot, de első parancsnokuk ekkor már nem volt közöttük. Helyét gróf Wesersheim Ottó ezredes vette át. sebb sérülések is halálosnak bizonyultak, nem volt ez más­képp Bissingen ezredes eseté­ben sem. A súlyos állapotban levő parancsnok életét ugyan gondos bécsi kórházi ápolás­sal igyekeztek megmenteni, de három hét múlva megérke­zett ezredéhez a halálhíre. Ér­demeit posztumusz a Katonai Érdemkeresztet a Hadiékít­ménnyel kitüntetéssel ismer- • ték el. A porosz háború vesz­teségei miatt egyébként nem­csak Bécsben ápoltak katoná­kat, még a gödöllői kastély egy részét is kórháznak ren­dezték be. A lovarda is tele volt a sebesültek ágyaival. Ha a grófot, mint katonát karjuk értékelni, nem tagad­hatjuk meg tőle elismerésün­ket. A cs. k. tisztikart sok mindennel vádolták. Nagy ré­szük bizonyára nem rendel­kezett számos olyan rokon­szenves emberi vonással, mint a humorérzék, az intel­lektuális hajlam, vagy akár a katonák iránti fokozott érdek­lődés és megértés, de egy va­lamit nem lehetett a szemük­re vetni: a vitézség és a bátor­ság hiányát. Minden esetben habozás nélkül, személyes példaadás­sal legelöl mentek a tűzbe, és a legkevésbé kímélték önma­gukat, mint a 68-asok egykori vitéz parancsnoka, gróf Bis- singen-Nippenburg Kajetán ezredes is tette. SZATHMÁRY ISTVÁN Á « t *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom