Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-30 / 177. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 30., CSÜTÖRTÖK Defektet kapott a 4-es főút fejlesztése Mégsem lesz kiemelt fejlesz­tés a 4-es főút korszerűsíté­se. A pályázatot ugyanis Brüsszel visszadobta. A té­máról megjelent írásunkhoz sok vélemény érkezett a SZOUON.hll hírportálra. Bela apó Számomra felfogha­tatlan, hogy több tíz milliár- dot dobunk ki holmi völgyhi- dakra, viszont tizen-huszon éve képtelenek vagyunk megoldani az ország kelet­nyugat irányú forgalmának fejlesztését. Ezzel többek közt az is elérjük, hogy a ke­leti régió helyzete és gazda­sági lehetőségei tovább rom­lanak, nem mellesleg meg­említendő, hogy sok, a tér­ségbe települő cég azért is vállalta a beruházást, mert a kormány ígéretet tett a 4-es főút fejlesztésére. burai Géza Tiltsák be akkor a kamionforgalmat a 4-esen. A nagy nemzetközi EU-s áru­forgalomból mi csak a hátrá­nyokat élvezzük. Azt hiszem még vagy 10-20 évig marad a pusztulat, és semmi realitása sincs már a gazdasági fel- emelkedésnek a térségben. veréb Az EU-t nem lehet fo­lyamatosan hülyének nézni. Ismételten bizonyította kor­mányunk a megbízhatóság, az őszinte tisztesség hiányát. falusi lakó Nem a 4.sz. főút- ról van szó, csak a Budapest— Szolnok közötti útszakaszról! A 4-es út Törökszentmiklós után is folytatódik, ott is él­nek emberek. Erről itt szó sincs. Az utat pedig úgy kell megépíteni, karbantartani, hogy az ott lakóknak is elviselhető legyen az élet. szolé Igen, nekünk kell a négy sáv! És az EU azt támo­gatta volna, az autóutat, csakhogy pesti halljakend- jeink „ide nekem az orosz­lánt is!” alapon sutyiban au­tópályát akartak építeni. Er­re mondott nemet az EU. Egészen egyszerűen azért, mert a magyar állam csalni akart. Tapadóhínár húzta őket a halálba vízi baleset A tragédiák jelentős része odafigyeléssel könnyen megelőzhető lenne Az abádszalóki önkéntes tűzoltóság vízi mentő és búvár szakszolgálatának segítségét a környező megyékben — Hajdú-Bihar és Heves — is igénybe veszik. Oláh Imre (balról a második, sapkában) a nagyrévi és a kunszenti esetnél is lemerült az áldozatok után kutatva Az elmúlt héten hárman fulladtak vízbe a me­gyénkben. Nagyrévnél két férfi, míg Kunszent- mártonnál egy fiatal fiú vesztette életét. A holttes­tek felszínre hozásában az abádszalóki önkéntes tűzoltóság búváregysége vett részt. Németh Gergő Viszonylag ritka, hogy egy hé­ten több vízhez köthető tragédia történjen. Az elmúlt héten vi­szont két helyszínen, hárman fulladtak vízbe. Július 22-én éj­szaka riasztást kapott az abád­szalóki önkéntes tűzoltóság bú­váregysége: Nagyrévnél két fér­fi a Holt-Tiszába borult. A riasz­tást követően egy órával a búvá­rok már megkezdték a merülést a helyszínen.- A holtág nagyrévi részén a két férfi halakat ment etetni csó­nakkal — mesélte a történteket Oláh Imre, a merülést végző bú­vár, egyben abádszalóki tűzol­tóparancsnok. - Egy alumíni­umtestű csónakkal mentek, ; amiről tudni kell, hogy rendkí- % vül borulékony. Nincsen benne 2 légkamra, ami fenntartaná a ví­zen, ha felborul. Ha a közép­pontjától elbillen, egyszerűen nem lehet megfogni. A két férfi a stégtől mindössze 15 méterre evezhetett ki, ott borultak be. A víz mélysége itt két, két és fél méteres lehetett. Azt hozzá kell tenni, hogy ebből másfél méter magasan hínár borította a med­ret. A kunszentmártoni tűzoltók találták meg az első áldozatot, a másik férfi holttestét éjszaka, órákon át tartó keresés után emeltük ki. Az elsüllyedt csó­naktól mintegy öt méterre talál­tunk rá. Mint azt Oláh Imre hozzátette, az elsőnek megtalált holttest lá­bára komoly mennyiségű hínár volt rácsavarodva. Sajnos a hí­nár a víz felszínén alig látszódik. Ráadásul a tapadóhínárt nehéz eltépni, mivel apró tüskéi belera­gadnak a ruházatba. Az ember minél jobban kapálódzik, annál több tapad rá, s annál jobban visszafogja. Szinte alig volt idejük pihenni a búvároknak, mivel július 23- án csütörtökön Kunszentmár- tonba, a Hármas-Körös egyik szabad strandjára kellett vonul­niuk. Itt egy tizenhat éves csépai fiú fulladt a folyóba. — Ez az eset is elkerülhető lett volna, hiszen a fiú felhevült test­tel ugrott a folyóba - folytatta Oláh Imre. - A víz ekkor 22-23 fokos lehetett, míg a levegő 34 fo­kos volt. Ez elég nagy hőmérsék­let-különbség. A szokásos mód­szerrel kezdtünk neki a keresés­nek. A karomra volt egy kötél kötve, amit a társam - Molnár Imre, akivel előző nap Nagyrév­nél is voltunk - fogott. Legyező­szerű mozgással kutattunk. a Tisza és mellékfolyói jellem­zője, hogy nagyon zavarosak, így nem lehet előre rákészülni, hogy hol találják meg a kere­sett testet a búvárok. — Sokszor volt már olyan, hogy a sötét, zavaros vízben tapogattam és váratlanul bele­Mintegy félórányi keresés után megtaláltuk a fiú holttestét az el­tűnési helyétől pár méterre. Hogy miért a megye legtávo­labbi végéről vonuló búvárok se­gédkeztek a holttes­tek felkutatásában? Mert ők az egyetlen ilyen célra mozgósít­ható csoport a me­gyében. A környező megyékben - Heves és Hajdú-Bihar - is gyakran be­segítenek. A csapatban négyen vannak állandó tagok. Rajtuk kí­vül még vannak búvárok, akik ütköztem az áldozatba - mondja Oláh Imre. - Mi ezt búvárberkekben úgy nevezzük, hogy az áldozat szemébe né­zünk vagy kezet fogunk vele. Ez olyan pillanat, ami elég megrázó és nem lehet rá felké­szülni. nem állandó tagok, s akik nem tartoznak az abádszalóki önkén­tes tűzoltóság kötelékéhez. So­kakban felmerülhet a kérdés, hogyan tudják a búvárok ezeket az eseteket maguk­ban feldolgozni.- El tudjuk ma­gunkat különíteni ezeknek az esetek­nek a lelki hatásai­tól - mondta Oláh Imre. - Ebben az is közrejátszik, hogy Abádszalókon már több mint 20 éve vízi mentőként is dolgozunk. Azt még nem tudjuk, hogy mit okoz ez a belsőnkben, az majd ténylegesen csak ké­sőbb derül ki. Ha gyerekről van szó, az mélyebben megérint ben­nünket, illetve ha az eset körül­ményei alapján elkerülhető lett volna a tragédia. Sajnos hiába a sok figyelmeztetés, az emberek figyelmetlensége rengeteg áldo­zatot szed. Eddigi legtragiku­sabb esetem az volt, amikor kö­zeli ismerősömnek a gyermeke fulladt a vízbe és én emeltem ki. Borzalmas érzés volt. A gyere­kek nem készülnek fel a veszély- helyzetekre, nem érzik közvet­lenül a bajt, ha egy felnőtt társa­ságában vannak. A rutinos búvár szerint a men­téseknél az a lényeg, hogy minél hamarabb lezáródjanak. Az ilyen esetekben legrosszabb a várakozás. Sokszor azonban nem vezet eredményre a kere­sés. Van olyan, hogy a test le­akad, vagy olyan helyre viszi az áramlat, ahol nehéz megtalálni. Egy-egy keresés általában 2-3, maximum 4 órán át tart, ugyan­is a búvárok is kifogynak a szuszból — s ez idő alatt folyama­tos stressz éri őket —, főleg ha mélyre kell merülni. Ha ketten mennek, általában három palackot visznek. A merülősúllyal együtt egy beöltö­zött búvár felszerelése 30 kilót is nyomhat. A víz alatt ez a súly nem érvényesül, egy felfújható zsakett ugyanis kiegyenlíti a rá­juk nehezedő súlyt, csupán a mozgás nehézkesebb. A zavaros víz váratlan helyzeteket hozhat ■ A búvárok el tudják maguk­ban különíteni az ilyen esetek lelki hatását. Parkolni már lehet az új kétszázassal fizetés Az ital- és kávéautomaták átállítása még hátravan Megújul a munkaügyi kirendeltség Karcagon Egy-egy új pénzérme bevezeté­sét követően különböző gondo­kat okozhat a használat, jelen­leg a papír kétszázas kiváltásá­ra szolgáló érme okoz fejtörést a mindennapokban. A készpénzes fizetés során már megszokhattuk az új for­mát, azonban az automatánál nem egyszerű az átállás. Leg­többször a parkolásnál, a kávé- és italautomatáknál merül fel a kérdés, vajon használhatunk-e már kétszázas érmét. Az egyik italautomatákat forgalmazó cég ügyvezetője elmondta, hogy egy­előre az ő gépeik nem fogadják az új kétszázasokat, de már ter­vezik azok átállítását. A folya­mat eléggé hosszadalmas, hi­szen az összes kint lévő gépben át kell programozni az érmevizs­gálót az új pénz fogadására. Azonban hozzátette, hogy aki mégis bedob egy ilyen érmét, an­nak nem veszik el a pénze, mert a gép visszadobja azt. Megkérdeztük a Remondis Zrt. illetékesét is, hogy a városi parkolóautomatákban használ- hatóak-e már az új kétszázasok. Kohári István, a Remondis Zrt. sajtószóvivője elmondta, hogy a gépek, annak ellenére, hogy nincs feltüntetve rajtuk az új két­százas képe, elfogadják az új pénzérmét. Az automatákon az érméket ábrázoló grafikákat a jövőben cserélni fogják. ■ Erdős Csaba A parkolójegyet adó automaták már elfogadják az új kétszázas érmét A regionális munkaügyi szerve­zet karcagi kirendeltsége csak­nem nyolcvanéves épületben működött eddig. Az irodaegyüt­tes állaga, minősége az időközi felújítások ellenére is rohamo­san romlott, az üzemeltetési költ­ségei - elsősorban a fűtés és vi­lágítás - egyre növekedtek. A ki- rendeltség nem felelt már meg a korszerű ügyfélszolgálati és ügy- félfogadási feltételeknek. A vá­lyog épületrészben lévő irodák falai az épület megsüllyedése miatt megrepedtek, és omlott a vakolat Az épületek állapotáról 2007. november 30-án statikai szakvélemény készült, mely je­lentős károsodásokat állapított meg, és az épületek lebontását javasolta. Ennek alapján a Fog­lalkoztatási és Szociális Hivatal engedélyezte, hogy egy új, 590 négyzetméteres kirendeltség épüljön az egyre veszélyesebbé váló épület helyett. A tervező egy modern, a mai igényeknek megfelelő, de a karca­gi környezetbe szervesen illesz­kedő kétszintes irodaegyüttfest tervezett, s az épület jelenleg már szerkezetkész állapotban van. Az építkezés idején a kiren­deltség egy városi önkormány­zattól bérelt épületben működik. Az új épület műszaki átadása őszre várható, így télre már va­lószínűleg az új helyre költözhet a munkaügyi szervezet Karca­gon. ■ L. M. L. * ) t i ß

Next

/
Oldalképek
Tartalom