Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-29 / 176. szám

6 2009. JÚLIUS 29., SZERDA GAZDASAG A BUX index 2009. július 28-án 17000 Változás:-2,31% 1 16 900 I 16800 16700 Előző napi Vyt ....» zá róérték: 15.39. a Ne« YotIhV 16872 tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Émász 22 OOP 0,68 7 Pannergy Econet 839 0,47 54 0,00 11 6 Rába 650 0,00 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft TVK ________2 460 -3,52 29 FH B 732 -3,43 68 Mól 13 250 -3,14 3144 KEG 900 -3,01 Danubius 3 515 -2,90 8 OTP 3 645 -2,64 20 807 A BUX index az elmúlt napokban 16 091 17 000 16872 16 800 16600 16435 16400 16 200 15251 16000 15800 15 600----------------------------------------­pont 07.20 07.21 07.22 07.23 07.24 07.27 / n“0 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.28.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus 28 800 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 26 OOP __ TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 31800 ___ TA KARMANYARPA 2009. auguszus 23 500 OLAJNAPRAFORGO 2009. október 55 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. július 28-án. * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forinl/euró, 07.28.) €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 266,15 186,56 174,71-0,69 Ft-0,75 Ft-0,36 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 Vételi Eladási Allianz Bank 260,31 273,66 Budapest Bank 259,10 275,13 CIB Bank 256,47 277,85 Citibank 256,28 277,64 Erste Bank 259,52 274,48 K&H Bank 260,74 275,76 MKB Bank 259,15 272,45 OTP Bank 261,52 274,94 Raiffeisen Bank 262,57 274,39 Magyarországon majdnem kilencmillió bankkártya van forgalomban, ezek negyedéhez tartozik hitelkeret. A piac jó ideje stagnál már Visszaüt a túlköltekezés hitelkártyák Egyre nagyobb gondot jelentenek az adósságok A magyar bankok vi­szonylag szerencsésnek mondhatják magukat amerikai és nyugat-euró­pai társaikhoz képest: míg ott a pénzintézetek­nek súlyos fizetésképte­lenségi hullámra kell fel­készülniük a hitelkártya­adósságok miatt, nálunk stagnál a piac. VG-összeállítás Az amerikai bankok súlyos veszteségei után az európai pénzintézeteknek is nagyará­nyú fizetésképtelenségi hullám­ra kell felkészülniük hitelkár­tya-követeléseik terén. A Nem­zetközi Valutaalap (IMF) becslé­se szerint az USA-ban a közel 2000 milliárd dollárnyi ilyen úton felhalmozott adósságtö­meg több mint 14 százaléka ve­szik el az idén, miközben a majdnem 2500 milliárd dollá­ros európai állománynak való­színűleg 7 százalékát kell majd leírniuk a bankoknak. A kölcsönfelvétel európai „baj­nokainak” számító britekhez ké­pest ugyanakkor Írországban például a hitelkártya-adósságok tudatos lefaragásának a szándé­ka figyelhető meg a lakosság kö­rében. Ez valószínűleg nem kis részben annak tudható be, hogy a válság és a hitelezési kockáza­tok változása következtében ala­posan megdrágultak a kártyával felvett hitelek. A lapunknak nyilatkozó ha­zai bankok szerint a magyaror­szági hitelkártyapiacon egyelő­re kevéssé érződik a gazdasági válság hatása. A CIB Banknál nem tapasztalták, hogy az utóbbi hónapokban emelkedett volna a visszaadott plasztikok száma, és az OTP Bank is csak a kereslet mérséklődéséről szá­molt be. A visszaadott kártyák számá­nak emelkedését egyedül a Bu­dapest Bank jelezte, ám ez náluk is csak néhány százalékos. A szerződések megszüntetésének ugyanakkor igen sok oka lehet, ennek vélhetően csak egy része magyarázható közvetlenül a gaz­dasági válsággal - mutattak rá. A bank szakértői szerint a szer­ződést felmondó ügyfelek több­sége most is azért dönt a kártya bezárása mellett, mert nincs rá szüksége. A korábbi években a „begyűj­tött” plasztikokat az ügyfelek többsége néhány tranzakció után nem használta többet. Idő­vel azonban nyilvánvalóvá válik, hogy még egy alvó kártyával kapcsolatban is felmerülhetnek költségek, ezért inkább igyekez­nek megszabadulni a nem hasz­nált plasztikoktól - mutattak rá a hitelintézetnél. A második csoportba tartoz­nak azok, akik ugyan igényeltek hitelkártyát, később azonban az ezzel járó költségek, kamatok túl magasnak bizonyulnak. Az elő­Megjósolhatatlanná vált a veszteség mértéke az amerikai bankoknál AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ö válság előtt a fizetésképtelen­né vált hitelkártyaadósok aránya a teljes állományon belül nagyjából megfelelt a munkanélküliségi rátának. Ehhez képest az elmúlt hóna­pokban a bedőlt hitelek há­nyada jelentősen meghaladta a munkanélküliséget. A re­cesszió mélyülése, illetve a válság további lefolyásá­nak teljes bizonytalansága miatt a bankok kockázatmo­dellezési programjai használ­hatatlanná váltak, és emiatt szinte „vakrepülésre” kény­szerülnek, amikor hitelkihe­lyezéseikről döntenek. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 2007 óta megtriplázódtak a bankok kártyaadósságok utáni veszteségei, és a Moody’s hitelminősítő becslé­se szerint júniusban rekord­szintet, 10,76 százalékos arányt értek el a leírások. Jól­lehet a harminc napon túli fizetési késedelem terén eny­he javulás volt tapasztalható júniusban, de ennek piaci je­lentőségével kapcsolatban bi­zonytalanok az elemzők. zőeknél kisebb kör azon ügyfele­ké, akik vagy a bankkal szembe­ni elégedetlenségük okán szün­tetik meg szerződéseiket, vagy azért, mert nem azt kapták a ter­méktől, amit vártak. A válság kapcsán leginkább az első két csoportban érezhető kisebb mér­tékű növekedés - emelték ki a hitelintézetnél. A hazai hitelkártyapiac már láthatóan stagnál: míg 2005-ben még duplázódott az ilyen típusú plasztikok száma, addig tavaly már mindössze kétszázalékos növekedést regisztrált a jegy­bank. Ennek megfelelően a hitel­kártyák aránya nem tud elmoz­dulni a 19-20 százalékról. Az el­múlt év végén egyébként a 8,9 millió hazai kibocsátású bank­kártyából 1,73 millióhoz tarto­zott hitelkeret. Egyéni vállalkozók is kérhetnek mentességet az APEH-tol Egyéni vállalkozók is kérhetik a járuléktartozás elengedését - legalábbis az Alkotmánybíró­ság döntése alapján, amely sze­rint az adó mellett a járulék mérséklésére, nullázására is méltányossági kérelemmel le­het fordulni az adóhatósághoz. A Népszabadság tegnapi szá­mában felidézi: korábban szak­értők úgy értelmezték a határo­zatot, hogy az csak a magánsze­mélyekre terjed ki. Az APEH sajtóosztályának a napilaphoz eljuttatott tájékozta­tása szerint viszont az egyéni vállalkozókra is vonatkozik az Alkotmánybíróság döntése: ösz- szesen több mint 992 ezer járu­lékfizető élhet ezután a lehető­séggel. Természetesen ez csak elvi lehetőség - állítja az adóha­tóság - hiszen döntő többségük­nek nincs járulékfizetési prob­lémája. ■ Közel egymillióan kér­hetik járuléktartozásuk mérséklését vagy elen­gedését. Ez legfeljebb a magánszemé­lyekre igaz - közölte Zara Lász­ló adószakértő a Népszabad­sággal. Az egyéni vállalkozók körében szerinte sokaknak van járuléktartozásuk. Az más kér­dés, hogy kérnek-e erre könnyí­tést: az ezzel járó vizsgálatok ugyanis túl nagy rálátást en­gednek az adóhatóság munka­társainak a vállalkozó vagyoni helyzetére, márpedig ez nem feltétlenül áll érdekében a ké­relmet benyújtónak. Zara Lász­ló szerint az eljárás során szá­mot kell adni a személyes va­gyonba tartozó ingatlanokról, értékpapírokról is. Az adóhatóság rendelkezésre álló adatai viszont azt mutat­ják, ebből a körből eddig sem érkezett túl nagy számban ké­relem. Tavaly 64 500 kérelem­mel fordultak az adóhatóság­hoz, amelyekben összesen 27,8 milliárd forint mérséklését, il­letve elengedését kérték - vagyis átlagosan 431 ezer fo­rintot érintett egy megkeresés. Az APEH végül 30 400 határo­zatot hozott, melyekben rész­ben vagy teljesen elengedte a tartozást, összesen 5,1 milliárd forint tehertől szabadítva így meg a vállalkozókat - olvasha­tó a napilapban. ■ Nem mindenki kapja meg időben a támogatást munkahelymegőrzés Elfogyott a pénz, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy lesz újabb forrás Jócskán a pályázati eredmények kihirdetése után most úgy tűnik, végre elkezdte utalni a támogatá­sok előlegeit az Országos Foglal­koztatási Közalapítvány (OFA). „A jövő év áprilisáig a támogatás segítségével némiképp rendezni tudjuk az anyagi helyzetünket, azonban fogalmam sincs, hogy utána miként tudunk megfelelni a pályázati feltételeknek” - vázol­ta helyzetét Dudás Ernőné, a Cell- Modul Kft. ügyvezető igazgatója. A Megőrzés pályázat egyik nyer­tesének elmondása szerint eddig a támogatásnak - amelyet már­ciusban ítéltek oda nekik - csak az első háromhavi részletét kap­ták meg, ám az ellenőrzéssel egy percig sem késlekedett az OFA. Némiképp derűsebb a helyzet a Székelyi és Szilágyi Kft. eseté­ben. A Munkába pályázaton ne­kik odaítélt 6,75 millió forintos, egy évre szóló támogatásra nem a túléléshez, hanem létszámbő­Nincstöbb pénz A MEGŐRZÉS, MUNKÁBA ÉS ÚJ kilátások programokra ösz- szesen 5,9 milliárd forint állt rendelkezésre a Munkaerá piaci Alapból. Ezt jóval a pá­lyázatok határidejének lejár­ta előtt elkapkodták a vállal­kozások, újabb támogatásra hiába számítanának. A cégek munkahelyek megtartására, teremtésére igényelhetnek pénzt vítéshez volt szükségük. Eddig két-három havi részletet kaptak meg az OFA-tól, ez azonban költ­ségeiknek csak a töredékét fede­zi - mondta lapunknak Székelyi László, a gépipari cég ügyvezető igazgatója. Ugyancsak felhős az öröme annak a neve elhallgatását kérő cégnek is, amelynek hónapok­kal ezelőtt odaítélték a támoga­tást, ám egyelőre egyetlen forin­tot sem láttak belőle. A vállalko­zás vezetője szerint már a pá­lyázásnál is meggyűlt a bajuk az OFA-val: mire megkapták a dokumentációt, olyan fáziské­sésben voltak, hogy képtelenek voltak megfelelni a pályázati fel­tételeknek. ■ t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom