Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)
2009-07-24 / 172. szám
ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 24., PÉNTEK 5 TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS KÖRNYÉKE Hívja az Új Néplap újságíróját! NÉMETH GERGŐ elsősorban a Törökszent- miklóson élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-700-as telefonszámot! 9 sár. ' J=-j SgSBSS»*« anMCT f. Benépesülnek a vízpartok «g. j Szeptemberben kezdődhet a két iskola átépítése Várhatóan szeptemberben kezdődnek meg a miklósi Kölcsey Ferenc Általános Iskola és a Székács Elemér Szakközépiskola és Szakiskola rekonstrukciós munkálatai. A megítélt több százmilliós értékű pályázati támogatáshoz az önkormányzat összességében 91 millió forint önerőt biztosít. A projekt keretében a Kölcsey iskolában a tetőtér beépítésére, új tantermek, csoport- szobák és egy nagyobb méretű aula kialakítására kerül sor. Ezen túl megtörténik az épület homlokzati hőszigetelése, egyes vizesblokkok felújítása, valamint a sportudvar rekonstrukciója is. A Székácsban az iskola és a kollégium épülete tetőszerkezetének átépítésére, új tantermek és csoportszobák kialakítására, az intézmény déli kerítésének újraépítésére, a fűtési és világítási rendszer teljes megújítására, akadálymentesítésre, a tornaterem alapterületének bővítésére, egy műfüves pálya kialakítására kerül sor. Az udvaron parkolók, illetve kerékpártárolók is létesülnek. Az igazi nagy feladatot várhatóan a megvalósítás ütemezése és a szervezés jelenti majd, hiszen a felújítás alatt az intézményeknek működniük kell, a munkálatokat pedig 2010. augusztus 31-ig be kell fejezni. ■ K. Z. i Túlélték a viszontagságokat évforduló A miklósi Katolikus Népkör idén lett száztíz éves A Katolikus Népkör Tö- rökszentmiklós legrégebbi, ma is működő egyesülete. A népkör átvészelte a háborúkkal és diktatúrákkal tarkított időszakokat. Az egyesület történetéről a közelmúltban könyv is készült. Németh Gergő Száztíz esztendő, több mint három emberöltő. Szinte hihetetlen, de a törökszentmiklósi Katolikus Népkör megérte ezt a szép kort. A több mint egy században a népkörrel történtekről Galsi Zoltán helytörténeti kutatóval, a nemrégiben megjelent könyv szerzőjével beszélgettünk.- Régóta ismerjük egymást Markóth Józsi bácsival, az egyesület jelenlegi elnökével - kezdte mondandóját Galsi Zoltán. 2006-ban volt a kör újjáalakulásának tizenötödik évfordulója, ekkor került szóba, hogy a kör történetét megírnánk. Végül tavaly döntöttük el, hogy belevágunk. Egyévi f munkám van a könyvben. Ré- | gebbi helytörténeti kutakodó- | saim során már gyűjtöttem J egyházzal, katolikus egyesüle- £ tekkel kapcsolatos forrásokat. Mivel a régi jegyzőkönyvek megsemmisültek, így elsősorban a korabeli sajtó és levéltári anyagok álltak a rendelkezésemre. Az 1991-es újjáalakulás óta viszont már jegyzőkönyvek, levelek és egyéb iratok biztosították a hiteles forrást. Egy biztos, a Katolikus Népkör a legrégebbi működő egyesület Törökszentmiklóson. 1899- ben alakult, 232 fővel. Kezdetben az alvégen élő, szegényebb sorsú emberek köre volt, amely azonban rövid idő leforgása alatt [ZASaLO MARADVÁNYAI Galsi Zoltán helytörténeti kutató és Markóth József az egyesület elnöke a Katolikus Népkör 1901-es eredeti zászlómaradványával. A több, mint százéves ereklye ma is megtekinthető a Katolikus Népkörben rendkívül nívós hellyé forogta ki magát. Az épület több funkciót is betöltött. Az 1919-20-as román megszállás idején istállónak használták, később teljesen újjá kellett építeni. A ’20-as, ’30-as években az újjászületés korszakát élték, pezsgő kulturális élet zajlott itt. A második világháború után ismét újjá kellett építeni, a belső berendezést rendbe hozni. Ahogy elindult volna a normális élet, 1949-ben államosították, egyben megszüntették a kört. A nagytermet tíz kisebb markóth József elnök és felesége már néhány évvel korábban felújítási akciót indított, mely révén a térség rossz állapotban lévő, út menti keresztjeit rendbe hozatták. Ezúttal két irodára osztották. Ennek ellenére a köri élet tovább folyt, különböző vacsorákat, színielőadásokat rendeztek, csak a nevüket nem használták. Az 1960-as években mozit — ami a ’80-as évekig működött — hoztak létre, emiatt megszűntek a közösségi rendezvények itt A rendszerváltást követően 1991. július 17-én alakultak újjá 73 fővel. Markóth József 1993-ban lett elnök, az ő vezetésével indultak el a mai áron több mint 10 millió forintot meghaladó átalakítási munkák. Társadalmi munkával visszaállíkereszt felújítását vették tervbe. Az egyik a 4-es főút mellett, a tiszapüspöki elágazásnál található, a másik pedig Óballán. Utóbbit szeptemberben, a falunapon szentelik majd fel. tották a nagytermet, rendbe hozták a tetőt, a helyiségeket.- A Katolikus Népkör a keresztény szellemiség és értékrend képviselése mellett kulturális egyesület is — folytatta Markóth József elnök. — Ennek megfelelően szervezzük rendezvényeinket, családi és gyereknapot, szüreti felvonulást, Mikulás-ünnepséget, szilveszteri mulatságot és farsangot, illetve vacsorás esteket. Évente legalább két kirándulást szervezünk. A száztizedik évfordulót július 12-én ünnepeltük. A hálaadó szentmise után a program a köri székházban folytatódott. Itt mutattuk be az egyesületről szóló könyvet, a záróakkordot pedig a Törökszentmiklósi Népdalkor műsora jelentette. Külön öröm számunkra, hogy ünnepségünket a katolikus mellett a református egyház helyi vezetője is megtisztelte részvételével. A keresztek megmentését a szívükön viselik HÍRSÁV Görömbei Zoltán lett a Kölcsey új igazgatója A miklósi képviselő-testület június végi ülésén elbírálták a Kölcsey Ferenc Általános Iskola igazgatói feladatainak ellátására benyújtott pályázatokat. Az önkormányzat döntése értelmében a jövőben az iskolát egy több évtizede az intézményben dolgozó pedagógus, Görömbei Zoltán irányíthatja majd. Az új intézményvezető megbízása öt tanévre szól. Ifjúsági programokra nyertek pénzt A törökszentmiklósi Lukács Mozgó Kulturális és Ifjúsági Központ, a város ön- kormányzatával együttműködve, 350 ezer forintot nyert települési ifjúságfejlesztő közösségi programokra. A szeptembertől induló programok célja, hogy a fiatalok megismerjék a település ifjúsági stratégiáját, és ennek megvitatása során tapasztalatokat szerezzenek az érdekérvényesítés terén. A helyi önkormányzat is támogatja a felújítást a miklósi képviselő-testület a református templom felújítására 1 millió forintot ajánlott fel a helyi református egyháznak. A város és a környék egyik legrégebbi épülete műemléki védettségű, annak külső felújításához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyt már kiadta. Fegyverneki művek a hangoskönyvben a minap újabb irodalmi sikert könyvelhetett el két fegyverneki szerző. A miskolci Irodalmi Rádió Hallgató címmel jelentette meg legfrissebb hangoskönyvét a minap, melyben Mészáros Ildikó Jégcsap című verse Virág Gergely és Rezes Erzsébet Pótvizsga magatartásból című novellája Fister Vivien tolmácsolásában hangzik el. SZ0U0N.hu A térség településeiről a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatnak. „Kévevágó, asztagos, lyukkaparó, kazalos - add bele!” portré Ladányi Imre a második világháború tájékán készült cséplőgépével a családi hagyományokat viszi tovább Felejthetetlen élményben volt része azoknak, akik a közelmúltban kilátogattak a Miklós határában rendezett kézikaszás aratóversenyre és cséplőbemutatóra. Utóbbin működés közben csodálhatták meg Ladányi Imre törökszentmiklósi gazdálkodó kuriózumnak számító cséplőgépét.- Nagyapám és édesapám is cséplőgép-tulajdonosok és e mesterség szakavatott művelői voltak -kezdte mondandóját Ladányi úr. - Előbbi még egy szalmával, majd szénnel fűtött „tüzes” géppel kezdett dolgozni az 1800-as évek végén, utóbbi pedig már egy dízelüzemű traktorral hajtott cséplőgéppel járta a környező tanyavilágot. Az ő tiszteletükre és emlékükre, a családi hagyomány őrzése céljából döntöttem úgy, hogy vásárolok egy korabeli cséplőgépet. Hosszas kutakodás után az év elején bukkantam rá erre gépre. A masina hat ember három hónapig tartó, kemény munkája révén Pé- ter-Pál napjára készült el. A munkálatokat édesapám egykori inasa, Majzik Sándor irányította. Nem volt könnyű dolgunk, mert csak emlékeinkre támaszkodva tudtuk megjavítani és összerakni a szerkezetet - avatott be a részletekbe a tulajdonos. A bemutatott cséplőgép a második világháború tájékán készült, kb. 110 centi dobszélességű, fémszerkezetű, szíjhajtásos gabonacséplőgép, melyet a budapesti Szállító Berendezések Gyárában gyártottak. A működéséhez szükséges erőforrást Már rég leáldozott a cséplőgépek kora a cséplést hajdanán még cséphadaróval, illetve zsákba vagy rongyba bújtatott patájú lovakkal történő nyomtatással végezték. A kezdetleges cséplőgépeket a XIX. század végén kezdték először alkalmazni, és az utolsók egészen az 1960- as évekig használatban voltak: Ezek a gabonát különböző részekre választották szét, és azokat külön deponálták. Csatári Ferenc kuncsorbai nyugdíjas Hofherr G-35-ös dízelüzemű traktora biztosította.- Örömteli és egyben megható volt látni azokat a hatvan-nyolcvan év közötti embereket, akik ma is óriási lelkesedéssel elevenítik fel a cséplés mozzanatait — mondta boldogan a szervező. A bemutatót a helyszínen nézte végig 95 esztendős édesanyám, aki egykoron tevékeny részese volt az ilyen jellegű munkának. Csak hosszas invitálás után sikerült őt rábírnom arra, hogy jöjjön ki, és tekintse meg a rendezvényt Sokáig azt hajtogatta: „Nem megyek, fiam, mert minden emlék eszembe jut „Bizony, az ő korabeliek közül sokan tudnának mesélni arról, hogy milyen nehéz munka is volt a forróságban a gabonatáblákon aratni, vagy a cséplőgép hangjától zajos tanyákon remire azt hallani: Kévevágó, asztagos, lyukkaparó, kazalos, add bele!”. Aki mindezt átélte, az soha nem felejti. «K.Z. Ladányi Imre öt társával három hónap alatt hozta rendbe a cséplőgépet *1 I I V
