Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-23 / 171. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 23., CSÜTÖRTÖK ALSÓ-JÁSZSÁG Nagy tervek és jelentős beruházások Jánoshidán Példamutatás egy egész életen át SZÜLETÉSNAP A 80 éves Csömör Bélánét nyolc dédunoka veszi körül Lecserélik a jánoshidai rendház tetőzetét A nemzeti Kulturális Alaptól nyert öt és fél millió forint vissza nem térítendő támoga­tást a jánoshidai önkormány­zat. Saját költségvetésükből megtoldják több mint négy­millió forinttal, és lecserélik a premontrei rendház tetőze­tét. A régi, teljesen tönkre­ment palatető helyett hama­rosan valódi cseréptető- héjazatot kap a rendház-kas- tély, hiszen a napokban már elkezdték az átépítést János- hida legnagyobb épületén. Egy óvodás csoporttal több indul Alattyánon alattyánon költségvetésük­höz mérten próbálják felújí­tani az oktatási intézménye­ket. Az iskolára, idősek ott­honára alig 200 ezer forint­nyi összeg jut, így csak az alapvető karbantartási fel­adatokra tudnak pénzt for­dítani. Az óvoda idén nem egy, hanem két kiscsoportot indít a jelentkező gyerme­kek létszáma miatt. A tele­pülés csatlakozik a térségi oktatási társuláshoz, így a megnövekedett gyereklét­szám miatt alkalmazni sze­retnének egy óvónőt és egy dajkát. Kiválasztásuk napo­kon belül megtörténik, akik előreláthatólag a most indu­ló csoport iskolássá válásá­ig, azaz 3 évig lesznek szer­ződéssel foglalkoztatva. Megújul a Zagyva-híd Jászalsószentgyörgyön kiválasztották a jászalsó- szentgyörgyi Zagyva-híd fel­újításával megbízott kivitelező céget, tájékoztatta lapunkat a Szarvák Imre polgármester. Elmondta még: a nyári beta­karítás terményeit még a régi, rossz állapotú hídon hozták a Túlátról a gazdák, akik már nagyon várták a több évtizede elhanyagolt átkelő felújítását. A 6,8 millió forintos beruhá­zást szeptember 15-ig az őszi munkák kezdetéig szeretnék befejezni. így a gazdák jó, biztonságosabb hídon szállíthatják majd a terményeiket a településre. SZ0U0N.hu Továbbitelepülési hírek olvashatók a SZ0U0N.hu hírportálon. lánoshida szeretné közintézmé­nyeinek hő- és melegvíz-ellátá­sát a leghatékonyabb és környe­zetkímélőbb módon megoldani. A környezetvédelmi és energeti­kai program keretében 56 millió forintos pályázatot készítettek el. Az önkormányzat saját anya­gi ereje 22,5 millió forint. Sikeres pályázat esetén olyan faelgázosító kazánt üzemeltet­nek majd, mely nemcsak a tüze­lőanyag kalóriáit, hanem a folya­mat közben keletkező gázokat is elégeti, illetve hőtermelésre for­dítja. Amennyiben nem sikerül támogatást nyerni erre a célra, úgy az önerő összegét napkol­lektorok vásárlására fordítják, így a központi konyha és torna­terem melegvíz-ellátását tudják biztosítani. Az önerőt különben a település által kibocsátott kötvények nyereségéből tudják előteremteni Jánoshidán. Jó ütemben haladnak a tele­pülésen a rendőrlakótelep létre­hozásának előkészítő munkála­tai is. Jelenleg két közbeszerzé­si eljárás van folyamatban. Az egyikben az energiaellátást ki­építő, a másikban a lakótelephez vezető út építését kivitelező cég­ről fognak majd dönteni. Közben kiválasztották azt a vállalkozást, amely felépíti a közel félmilliárd forintos lakókomplexumot. A nyertes egy jászberényi székhe­lyű cég lett. ■ Darázs Melinda A Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Lácán született Csömör Bé- láné gyermekkorát félárván töl­tötte, hiszen anyját korán elve­szítette, édesapja a fronton volt 7 évig. Ez idő alatt a település ak­kori lelkésze vette pártfogásába másik két testvérével. Nem vélet­len, hogy a sátoraljaújhelyi pia­ristákhoz került házvezetőnő­nek, majd Budapesten egy jó ne­vű újságírónál gyermekeket gondozott. Ott ismerkedett meg férjével, aki haza hozta őt Jászte­lekre. A hegyvidéken nevelkedett fi­atalasszony hamar beilleszke­dett a falusi közösségbe, s min­den nehézség ellenére vidám­sággal, hihetetlen életerővel vi­Csomor Béláné (középen) családja körében ünnepelte 80. születésnapját selte sorsát. Szülők nélkül nőtt fel, de saját családjának minden szeretetet megadott, amit ő nem kaphatott meg. Gyermekeiért élt, folyton dol­gozott, és munkával nevelte az életre gyermekeit úgy, hogy azok játékként vették azt. A Jász­telken nyolcvanadik születés­napját ünneplő Margitka nénit népes családja köszöntötte, köz­tük nyolc dédunoka is. Csömör Béláné példa lehet mindenki számára, hogy mo­sollyal, derűvel, szeretettel a leg­nehezebb élethelyzeteket is át le­het hidalni. Családjával él most is, bár hallása megromlott, a mo­soly mindig ott van az arcán bár­ki felé is fordul. ■ A pávakör jubileumát ünnepelik A Kunráth Sándor Pávakör és a Jászapáti és Vidéke Áfész meg­alakulásának 50. évfordulóját ünnepük a hét végén Jászszent- andráson. A népdalkor a térség hét településéről vár énekeseket szombaton. Délután Sebestyén István bukovinai mesemondó lép a színpadra. Szalóki Anett I jászberényi születésű énekesnő I fellépése után lesz breaktánc és este musicalbemutató Jászszent- andráson, ahol a Két szoknya, egy nadrág című zenés darabot tekinthetik meg az érdeklődők. A település falunapján vendégül látják a lengyel testvértelepülés küldöttségét, illetve a helyi kó­rus francia énekes barátait is. A szentandrási kórus és francia vendégeik július 28-án, kedden, ingyenes koncertet adnak a he­lyi templomban. ■ D. M. A szelektíven gyűjtött lakossági hulladékot a jásztelki lerakóba szállítják a kommunális szolgáltató társaság munkatársai Válogatott felvásárlás gyűjtés A lakosságtól nem veszik át a hasznosítható papírt A gazdasági válság nem csak a pénzhiányt és a munkahelyek elvesztését okozta. Összekuszálódott a hulladékfelvásárlás is. A lakosságtól nem veszik meg a papírhulladékot, és a fém ára is alaposan le­csökkent. Darázs Melinda A gazdasági válság hatásaként mintegy 10 százalékkal keve­sebbet vásárolunk, emiatt csök­kent a kidobott csomagolóanya­gok mennyisége is az országos átlagot tekintve. A jászteleki székhelyű, de Jászapátihoz kö­zel eső Régiókom Kft-nek, a tér­ség hulladékszállításával foglal­kozó cégnek nemcsak a hulla­dék mennyiségével kell meg­küzdenie. — Nehéz felmérni a változást, mert 33 településről szállítjuk 167 hulladékgyűjtő szigetről az éves mennyiséget. Vannak olyan szigetek, amelyeket nem rendel­tetésszerűen használnak, azaz kevert hulladékokat is beletesz­nek, és bizony nehéz azokat szét­válogatni - mondta Farkas Fe­renc, a kft. ügyvezetője. Ám adataik szerint szinte alig változott a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége a Jászság­ban. Idén az első félévben papír­ból 3 tonnával kevesebbet, mű­anyagból éppen ennyivel többet szállítottak a térségből és válo­gattak ki a telep dolgozói. A fém­dobozok tekintetében is két és fél tonnával nőtt a mennyiség, üvegből viszont alig 116 tonnát gyűjtöttek szelektíven. Egy hul­ladékhasznosítással foglalkozó nonprofit kft. a Régiókom társu­lástól szerződés alapján átveszi a szétválogatott, osztályozott hul­ladékot. így működik a rendszer hasznosítási oldala is, hiszen szerződött hulladékkezelő part­nerein keresztül minden anyag­típus esetén biztosítja az előírt arányú hulladék térítésmentes begyűjtését és feldolgozását, nagy hangsúlyt fektetve a lakos­ságtól származó hulladékmeny- nyiség újrahasznosítására. — Bár a hulladékpiacon jelen­tősen visszaestek az árak, és a másodnyersanyag.,értékesítési lehetőségei is szűkültek, a be­gyűjtés és a hasznosítás az év el­ső felében zavartalanul műkö­dött. Míg tavaly ilyenkor az alu­míniumdoboz ára 270-300 Ft/kg körül mozgott, addig ma csupán 170 forintot adnak egy kilo­grammért, a PÉT (műanyag) pa­lack piaci ára pedig jelenleg 15 Ft/kg körül alakul a 2008-as 35 forintos árszinttel szemben. Az első negyedév eredményei azt mutatják, hogy az üveg és alumí­Szelektív hulladékgyűjtés számokban 2008 első félévében papírból 106 tonnát, műanyagból 94 tonnát, fémből 9,5 tonnát, üvegből 144 tonnát szállítot­tak a jászsági és hevesi szelek­tív gyűjtőszigetekről a jásztele­ki lerakóba. 2009 első hat hó­napjában papírból 103 ton­nát, műanyagból 97 tonnát, fémdobozból 12 tonnát, üveg­ből pedig csak alig 116 tonnát gyűjtöttünk szelektíven. nium esetében erőteljesen ösztö­nözni kell a lakossági gyűjtést - mondta Pribelszki Edina, a non­profit kft. kommunikációs mun­katársa. Mit tegyünk hát a háztartása­inkban felhalmozódott újságpa­pírral, reklámújságokkal? A tér­ség néhány MÉH-telepén próbál­kozhatunk azok értékesítésével, bár még ingyen sem hagyhatjuk ott. A válasz az, hogy a gazdasá­gi válság miatt nem veszik át tő­lük a papírgyárak, ahol újra fel­dolgoznák nyersanyagként. A gondos háziasszony meg teheti a hulladékot, ahova akarja.- A papír jó lesz majd begyúj­tani a kazánba — mondja a jász­berényi Szabó Gyuláné az átve­vőtelepről visszafelé tolva újság­papírokkal megrakott kerékpár­ját. - Ősszel, a fűtési idény ele­jén elég lesz kicsit meglangyosí- tani a lakást. Legalább addig sem kell szenet raknom a kazán­ba, amíg a papír melegít. Mások eltökélten gyűjtöget­nek továbbra is, hátha egyszer majd jönnek a gyerekek, akik örömmel viszik az iskolai papír- gyűjtésre, és kapnak érte né­hány százast. „Égig érő” kukorica Porteleken A mesékből ismerjük az „égig érő fa" történetét, de kevesen gondolnák, hogy a Jászságban „égig érő” kukorica is terem. Ez nem csoda, hanem valóság, ami a portelki tanyavilág egyik föld­jén megesett. Kis István aligha­nem a térség legbüszkébb gaz­dája, hiszen egészen biztos, hogy portáján terem majd a leg­nagyobb szárú kukorica. A gaz­dának sikerült megmérnie a nö­vények magasságát, s az három méter hetven centi lett. Az első kukoricacső 2 méter magasan helyezkedik el. Kisék egy tápió- bicskei idős bácsitól kaptak csu­pán egycsőnyi vetőmagot ebből az ultramagas kukoricából, így csak kevés ilyen példány nőtt a portelki földön. ■ Darázs M. Kis István az óriási tengerivel HÍRSÁV k A k

Next

/
Oldalképek
Tartalom