Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-22 / 170. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 22., SZERDA TÜKÖR észak-oszétia 1. Rákóczi fejedelem díszkardját egy szovjet tábornok zsákmányolta a világháborúban. Ma az alánok múzeumának becses darabja. mr\ Z D t < j üj \l «► r r ? AHOL MINDENKI TUDJA, KIK A JÁSZOK Kaukázusi őszét tánc a jász küldöttség tiszteletére. A hagyományok őrzése a félmilliós nép túlélésének egyetlen esélye. Nemrégiben a távoli Észak-Oszétiában tett „ro­koni” látogatást a Jászok Egyesületének néhány tag­ja. Az oszétek a jász nép ma élő egyetlen rokonai­ként, messze, messze, a Kaukázus lábánál, két or­szágban élik hétköznapjai­kat. S jóllehet, még a já­szok közül sem mindenki hallott róluk, az oszétek nagyon is tisztában van­nak vele, hogy valahol nyugaton élnek még roko­naik. Az utazás izgalmas részleteiről dr. Dobos Lász­lót, a Jászok Egyesületé­nek ügyvivőjét kérdeztük. Bán János- Szinte leírhatatlan szeretettel és közvetlenséggel fogadtak minket. Azamat Hadikov, az észak-őszét parlament alelnöke meghívására érkeztünk Vlagyikavkázba, egy­fajta kulturális követként. Az or­szág egyszerűen gyönyörű. Rá­adásul az utazás révén egy eszten­dőben két tavaszt értünk meg, hisz amikor elindultunk itthonról május közepén, már a gyümölcs­fák és az orgona elvirágzottak, ott pedig az egy hét alatt láttam újból virágba borulni az almafákat, ki- zöldellni a később ébredőket.- Úgy hallottam, meglehetősen „kalandos” úton jutottak el Oszétiába...-Drága nagyanyám régi mon­dása volt: minden kár haszonnal jár. Amikor a 8 sávos autópálya iszonyatos zsúfoltsága miatt le- késtük Moszkvában, a sereme- tyevói repülőtéren a Vlagyikav­kázba induló gépet, villámgyor­san kellett dönteni. Vagy várunk egy napot (másik járat nem volt), vagy elrepülünk Mineralni Vodübe, a Kabard-Balkár Köztár­saság fővárosába és autón tesz- szük meg a 150 kilométeres tá­volságot Vlagyikavkázig. Az utóbbi érdekében villámgyorsan összedobtuk zsebből (!!) az új re­pülőjegy árát. Az új célállomá­son már várt bennünket szolgá­lati kocsijával (amit ő vezetett!) meghívónk, Azamat Hadikov, az észak-őszét parlament közel két­méteres alelnöke. Cipőkanállal benyomtuk négyünket és cso­magjainkat a kocsiba. Az út mel­lett több száz kurgánt láttunk, szarmata-alán eleink ősi temet­kezési helyeit, amiből a repülő­gépről semmit sem láthattunk volna!- Hogyan fogadták önöket az oszétek?- Nagyon érdekes, hogy - ahogy számunkra is sokszor csak az a fontos, ami nyugaton történik —, úgy az oszétek szá­mára is kiemelt jelentőséggel bír minden, ami nyugati. Az oszé­tek úgy tekintenek ránk, jászok­ra, mint népük nyugatra szakadt előőrsére, amely ugyan elveszí­tette a nyelvét, szíwel-lélekkel magyarrá lett, de mégis az ő ro­konuk maradt. Találkoztunk a képviselőház elnökével, az író- szövetség elnökével, az állami egyetem rektorával, a főváros polgármesterével, de nemcsak az ő körükben tapasztaltuk ezt a ragaszkodást, hanem a leghét­köznapibb embereknél is. Példá­ul a piacon megszólítottak min­ket: — Maguk azok akik a tévé­ben voltak az este? Maguk a já­szok? Amikor fizetni akartunk a maréknyi babért, ami azóta a jászágói kertemben kikelt és vi­rágzik, azt mondták: - Nem fo­gunk a jászoktól pénzt kérni! Ez az összetartozási érzés min­denkiben benne él, akiben pará­nyi érdeklődés is mutatkozik a világ ügyei iránt. Márpedig egy olyan népnek, amely csak 500 ezer lelket számol, s ennek elle­nére megmaradt az évezredek alatt alánnak (az alán név az őszét megfelelője, magukat alán­nak nevezik), annak fontos tud­ni, hogy honnan jött és hogy van- e még rokona a nagyvilágban.- Tévedek, ha azt gondolom, hogy eközben a jászok többsége nem is hallott arról, hogy ők az alán-oszétek rokonai?- Sajnos kevesen és keveset tudnak erről a kötődésről. In­kább az él a köztudatban, hogy az irániakkal állunk rokonság­ban, ám ez többé-kevésbé a folk­lór kategóriába tartozik. Az őszét nyelv az észak-iráni nyelvcsalád része. Az egyetlen jász nyelvem­léket, mely 1422-ből maradt fönn, éppen az őszét nyelv segít­ségével sikerült megfejteni, ma­gyarra fordítani 1957-ben. Tény: a jászokhoz a világ valamennyi nemzete közül az oszét/alán nép áll a legközelebb. — Az oszétek régebben is tud­tak róla, hogy élnek nyugaton rokonaik?- Hogyne. A magyarországi jászok kutatásán, otthoni megis­mertetésén neves őszét tudósok (Abajev, Kalojev, Magomedov professzorok és mások) fáradoz­tak. Az oszétek megjelenésre egyébként éppen olyan embe­rek, mint mi, jászok vagyunk. Semmilyen antropológiai kü­lönbséget nem láttam a két nép között. Semmi vágott szem, sem­mi alacsony termet: az alánok- oszétek szálfatermetűek, mind a férfiak, mind a nők, magas, vé­kony, teljesen jászokra jellemző külleműek.- Miért erősebb bennük a köt& dés hagyománya, mint a já­szokban?- Ki tudja? Pedig az ő életük nem volt könnyű. Oszétia 1776- ban csatlakozott Oroszország­hoz, mert csak így tudtak meg­menekülni a grúz és az iszlám nyomástól. Az oszétek jórészt or­todox keresztények. Az 1920-as évek közepéig erős szálak fűzték őket Oroszországhoz, a Szovjet­unióhoz, ám akkor Sztálin úgy döntött, kétfelé vágja ezt á terü­letet, Észak-Oszétiára és Dél- Oszétiára. Dél-Oszétia Grúziához került. Ennek nem volt sok jelen­tősége, hisz míg a Szovjetunió egységes volt, fel sem merülhet­tek etnikai villongások. Csak­hogy, amikor a birodalom fel­bomlott, a dél-oszétiaiak a test­véreikkel közös államban, Orosz­ország részeként szerettek volna élni. Na, ezt a grúzok nem en­gedték. Ez a konfliktus azóta két véres háborút okozott. A legutób­bi tavaly tombolt, amikor az olim­pia zajlott: az orosz hadsereg ki­űzte a 17 év után visszatérő grúz katonákat Dél-Oszétiából. Az észak-oszétek nem avatkoznak be, de természetesen szeretnék, ha a dél-oszétekkel együtt lenné­nek. A dél-oszétek pedig azt mondják, miért kellene nekünk más nemzetiségű, más vallású, más identitású közösséghez, néphez tartoznunk, hiszen ott vannak nekünk a mi őszét test­véreink a hegyen túl. Velük egy népet alkotunk, egy országban akarunk élni!- Skizofrén helyzet volt ez, hi­szen Magyarországnak NATO tagként azt az álláspontot kel­lett képviselnie, hogy ebben a konfliktusban Oroszország az agresszor, és Grúzia a „jófiú”. Közben lehet, hogy ezt a já­szok, mint az oszétek rokonai egészen másként látták...- Amikor a fővárosban elláto­gattunk az egyetemre, az Oleg Hacajev rektorral való találkozás után egy zsúfolásig tömött 300 fős előadóterembe kísértek ben­nünket. Úgy vonultunk be, mint valami popzenekar, az oktatói kar és a diákok állva tapsoltak ben­nünket. No, akkor — sok más do­log mellett — azt is megkérdez­ték tőlünk: mi Magyarország ál­láspontja Dél-Oszétiával kapcso­latban? Mikor ismeri el Magyar- ország a Grúziától független Dél- Oszétiát? Azt válaszoltam, hogy Magyarország tartózkodott attól, hogy bármelyik felet is elítélje. De az bizony realitás, hogy mi két szövetségi rendszer, a NATO és az EU tagja vagyunk, ezért ezek a szövetségi viszonyok meghatá­rozzák a külpolitikai megnyilvá­nulásainkat. De aztán megértet­tünk velük még valamit. Ha van valaki a világon, aki szívből érti az ő kettéosztottságukat, akkor azok mi vagyunk, magyarok. El­mondtuk Trianon tragédiáját. El­mondtuk, hogy a magyar nép ré­szeit kilencven éve választják el a határok, nekik pedig immár ti­zennyolc esztendeje osztályrész­ük a megosztottság. Elmondtuk, milyen keserves nekünk ez a fel­darabolt állapot. Úgy érzem, meg­értettek bennünket. (Folytatjuk) A küldöttség tagjai: dr. dobos László, a Jászok Egyesületének ügyvivője, HORTINÉ DR. BATHÓ EDIT, a Jász Múzeum igazgatója, KOVÁCS J. BÉLA irodalomtörténész (az oszétek nart eposzának magyarra fordítója), kovács András orosz nyelvi tolmács. Oszétek (alánok) az iráni népek csoportjához tartozó etnikum, amely a Ka­ukázus hegyeiben lévő Oszétiában él. Becsült szá­muk mintegy hétszázezer. Zö­mük, mintegy ötszázezren az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia-Alánia Köztár­saságban él, mintegy 65 ez­ren a Grúziától elszakadt Dél- Oszétiában (1989-es adat), és mintegy 38 ezren Grúzia más részeiben. Mintegy százezres őszét kisebbség él Törökor­szágban. Az oszétek a szar­mata alánok leszármazottai. Az iráni nyelvek közé tartozó őszét nyelvet beszélik. A cirill ábécét használják. Többnyire ortodox keresztények, de sok köztük a muzulmán. Az oszé­tek legközelebbi rokonai a magyarországi jászok és a tá- dzsikisztáni jagnobi nép. A Magyarországra a 13. század­ban betelepült jászok az őszét nyelv egyik dialektusát (digor) beszélték a 16. századig. (Wikipedia) ) n r-' OROSZORSZÁG JMMß kste — Poii • nger Törökország Örményországp Mn09ChMrsk0^ ( Voaokhranilishcha Ar Azerbajdzsán Az őszét kert májusi kincsei a vlagyikavkázi piacon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom