Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)
2009-07-17 / 166. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 17., PÉNTEK INTERJÚ Miért lett az év polgármestere Szalay Ferenc? folytatni tudjuk. Nagyon szerencsés konstrukciót választottunk. S hogy miből törlesztjük majd a részleteket? Az ipari parkba frissen betelepülő cégek megnövekedett iparűzési adója számottevő pluszforrásokat jelent Szolnok számára, melyek fedezik e költségeket. A vasúti járműjavító idetelepülése óriási lehetőség, a Stadler és a Segura által befizetett iparűzési adó a korábbiak mértékénél jelentősen nagyobb!- Szolnok - hála istennek nem zajos a kisebbségi balhéktól, nincsenek az ország más részeire jellemző súlyosabb konfliktusok. Úgy tudom, azért, hogy ne is legyenek, személyesen egyeztetett Szolnok legnagyobb cigány klánjainak, családjainak fejeivel... — Ez így van. Amikor a rendőrség helyzete olyan, amilyen, amikor a rend őreinek kezét elképesztő módon megkötik, s amikor szinte a bűnözőnek van több joga az áldozattal szemben, ilyen helyzetben minden létező eszközzel meg kell akadályozni a konfliktusok terjedését A rendőrséggel, a polgárőrséggel, a közterület-felügyelőkkel közös, megerősített járőrt szerveztünk Szolnok problémás részein. Ehhez bizonyos forrást is biztosítottunk, természetesen. Különösen a szórakozóhelyek környékére kell odafigyelnünk, ezek vezetőivel is egyeztettünk, többségük - saját, jól felfogott érdekében - támogatja a programunkat. Amikor azonban a bestiális veszprémi gyilkosság történt, amikor Marian Cozmát megkéselték, akkor úgy gondoltam, ennél többet kell tennünk. Túlcsordult ugyanis az a bizonyos pohár. Nem tehetjük ki Szolnokot semmiféle hasonló atrocitásnak, s ha megakadályozni nem is lehet mindent, de az igenis a lehetőségünkben áll, hogy elkerüljük a legtöbb konfliktust. Ennek érdekében hívtam össze a város legnépesebb cigány famíliáinak, klánjainak fejeit Arra kértem őket, hogy vállaljanak részt a rend és a biztonság fenntartásában: ha olyasmit látnak, észlelnek, amiből nagyobb „balhé” kerekedhet, lépjenek közbe még időben! Ha ugyanis eldurvul a helyzet, akkor a kisebbségen is csattan majd az ostor! Nagyon korrekt és együttműködő beszélgetést folytattunk. Azt hiszem, ennek is köszönhető, hogy Szolnokot elkerülték a jelentősebb balhék, melyek nem hiányoznak senkinek. Egyszerű dolgokról van szó. A bajt általában egy-két, megrend- szabályozhatatlan kötök okozza. Ha időben elkapják a grabancukat, ha olyasvalaki állítja le őket, akinek van tekintélye, akkor számos konfliktust előzhetünk meg!- Folyik a huzavona a MÁV Kórházzal kapcsolatban. Továbbra is szeretné a város a kórházat? — Igen, Szolnok vállalja az üzemeltetést, de csak akkor, ha a tulajdont is megkapja. Óriási fejlesztési lehetőségek vannak a MÁV Kórházban, és legjobb kézben véleményünk szerint Szolnok önkormányzatánál lenne. Egyelőre folynak a viták a minisztériummal. Azért is küzdeni kell, nehogy másnak adják, privatizálják a kórházat. A Hospin- vesttel kapcsolatos csúfos kudarc után nem lenne jó, ha újra kezdődne a hercehurca, éppen itt, Szolnokon. Rajta vagyunk, hogy a város és a kórház számára kedvező megoldás szülessen. elismerés Beszélgetés megszorításról, növekvő adóbevételekről, közbiztonságról Szalay Ferenc a napokban rangos elismerést kapott: az év polgármesterének választották Szombathelyen, a városi polgármesterek találkozóján. Ennek kapcsán beszélgettünk vele Szolnok jelenlegi helyzetéről, a tervezett fejlesztésekről, a pénzhiányról és természetesen a közbiztonságról. Bán János — Polgármester úr, minek tulajdonítja a sikert? — Alapvetően annak, hogy ösz- szecsiszolódott, komoly szakmai gyakorlattal rendelkező kollégák dolgoznak a szolnoki önkormányzatnál, de komolyan figyelünk a szolnokiak véleményére is. Évente átfogó felmérést végeztetünk a polgárok körében arról, hogyan vélekednek a munkánkról, mi a véleményük a célkitűzéseinkről, mivel értenek egyet, és mivel nem. Az első 1500-as mintában a 18 év alattiakat kérdeztük meg, a másik 1500-as mintában a 18 évnél idősebbeket. A válaszok visszaigazolták azt, hogy elismeri a lakosság az önkormányzat munkáját. Másrészt konkrét, még nem eldöntött kérdésekben is kikértük az emberek véleményét, s azokat irányadónak véve bele is vettük az éppen futó projektek terveibe. Ilyen volt például, hogy növelni kell a vízfelületet a tiszaligeü strandon. Egyértelmű volt erre az igény, hát beterveztük az új, 33 méteres medencét. Az egészségügyi szűrőprogramunkkal kapcsolatban is nagyon hasznos vélemények érkeztek be, melyeket azonnal hasznosítani tudtunk.- A közlekedésről is kérdezték a szolnokiak álláspontját? — Természetesen. Azok javarészt visszaigazolták azon elképzeléseinket, miszerint igenis fel kellett áldozni a Kossuth tér forgalmát valami másért, valami olyasmiért, ami égetően hiányzott addig Szolnok életéből. Az is egyértelműen bebizonyosodott, hogy minden erőnkkel harcolnunk kell az új tiszai hídért, hogy mielőbb megépülhessen végre!-A városban számos civil szervezet működik. Néhány éve elindult ezek véleményének rendszeres integrálása a tervekbe. Folytatódott ez a folyamat? — Meghívtuk az őket tömörítő, úgynevezett Civil Tanácsot, és bemutattuk számukra a fejlesztési terveinket. Hangsúlyozom, ez sem afféle udvariassági lépés volt, hanem a munkába való bevonás! A stratégiai elképzelések kialakításában nagyon hasznos segítséget nyújtottak a civilek. Ugyanígy bemutattuk elképzeléseinket a vállalkozók, meghatározó cégek előtt, nyugdíjaskluboknak. Azt hiszem, az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy amit meghirdettünk, és amit sokan csak szlogennek gondoltak, az nagyon is valóságosan és eredményesen működtethető gyakorlat. Jelesül az, hogy mi várospolitikát akarunk, és nem pártpolitikát! Ha a választók nem érzik, hogy jobboldali és baloldali képviselők egyaránt értük dolgozunk, akkor ott nem is lehetséges igazi együttműködés. Anélkül pedig szinte lehetetlen a nehéz gazdasági helyzetből kilábalni. Számos szocialista javaslatot, öüetet vettünk figyelembe a döntések meghozatalánál. A bizottsági munka példásan eredményes, s azt hiszem, ez is a kompromisszumkészségnek, a városért való felelős, közös gondolkodásnak az eredménye. így aztán a testületi ülések mostanában gyorsan, olajozottan zajlanak, marakodások, fölösleges, hiábavaló pártharcok nélkül. Nem tudom persze, mindezt figyelembe vették-e az Év Polgár- mestere díj odaítélése kapcsán, de én magam ezeket lényegi kérdésnek tekintem.- Akkor is sokan csak mosolyogtak, amikor annak idején élhetőbb városról beszélt. Nagyon sok visszajelzés viszont azt igazolja, hogy egyre többen teszik magukévá ennek a gondolatnak a lényegét... — Tényleg nehéz volt elmagyarázni az embereknek, hogy mitől lehetne élhetőbb város Szolnok. Miért lesz jobb itt lakni, mint korábban? A változást magukban a várost lakó emberekben kell kiprovokálni, mi csak a körülményeket teremthetjük meg hozzá. Mi programokat, izgalmas rendezvényeket szervezhetünk, ahol a polgárok végre összejöhetnek, szórakozhatnak, egymással beszélgethetnek. Régi álmom, hogy a szolnokiak ne bezárkózva, a négy fal között, hanem a város rendezvényein, terein, utcáin töltsék a szabadidejük minél jelentősebb részét. A színvonalas színházi produkcióktól és a Szolnoki Szimfonikusoktól a Kossuth téri rendezvényeken át, a Tiszavirág fesztiválig egyre több lehetőséggel szeretnénk az embereket kicsalogatni. Másrészt viszont az én szememben a patriotizmus ott kezdődik, hogy a környezetünk legyen lakható, szerethető. Nem szemetes, nem lerobbant, hanem tiszta, és lehetőség szerint virágos. A virágos városok versenyében is részt veszünk, a Széchenyi már nagyon impozáns látványt nyújt ilyen szempontból. Miért ne lehetne ezt az egész városra kiterjeszteni? Semmit sem akarunk az emberekre erőltetni, csak azt szeretnénk, ha egyre többen éreznék, hogy ez a város a miénk. A sajátunk. Vigyázzunk rá, tartsuk tisztán, szépítsük! Ne mások miatt, hanem magunk miatt! Ennek a célkitűzésnek a részletei alakulgatnak: a játszóterek megtisztítása volt az egyik legelső lépés. Gyermekeink ne kutyapiszokban, csikkek közt játsszanak! Nagyon szeretnénk ennek a gondolatnak a jegyében a Tisza-partot szintén rendbe hozni, hogy jó szívvel, nyugodtan eltölthessük szabadidőnket a folyó mellett. Számomra az, hogy ezen célkitűzéseink egyre több szolnokihoz jutnak el, és egyre többeket nyerünk meg ehhez, talán a legnagyobb sikere e néhány esztendőnek. Ha már itt tartunk! Meg kell mondanom, hogy ez a munka eleve kudarcra lett volna ítélve a kollégáim nélkül. Az alpolgármesterek, a jegyző asszony, aljegyző asszony, az igazgatók, az önkormányzat valamennyi dolgozója alaposan kivette a részét a munkából. Sikerült elérni azt, hogy ha kell, velem is bátran ellenkezzenek, és próbáljanak meggyőzni a Szalay Ferenc a Szombathelyen megrendezett városi polgármesterek találkozóján vehette át a kitüntető díjat, Melocco Miklós „A városépítés allegóriája” című szobrát saját véleményük helyességéről. Ha van értelme, én hagyom magam meggyőzni! A partnerség szellemiségét hozták a kollégáim ebbe a rendszerbe. Az intézmény- átszervezéseknél például megmutatkozott, milyen erő is lehet a korrekt partnerség. Marakodás, viták helyett konstruktív munka volt, és ez, még egyszer mondom: a kollégáim érdeme. Az pedig kimondottan jó, hogy ilyen sok hölgy dolgozik itt! A két alpolgármester asszony, a jegyző asszony, az aljegyző asszony, és mind, a többiek: női precizitást, érzékenységet, odafigyelést, és bizony sokszor női szókimondást hoznak a munkánkba. Minderre óriási szükség van! — Nemrégiben bemutatták a Szolnok épül program impozáns részleteit, ahol tulajdonképpen összegyűjtötték a már futó, és közvetlenül megvalósítás előtt álló projekteket. Nem érzi-e úgy, hogy a válság miatt, a kormány részéről az önkormányzatok folyamatos nyomor- gatása miatt a szép tervekből sok minden nem fog majd megvalósulni?- Azt gondolom, hogy a kulcs az uniós pénzek eredményes elosztása volna már végre-valahá- ra. Elképesztő az adat, de annyira körülményesen, lassan zajlik mindez, hogy az ország számára rendelkezésre álló 8000 milliárdos keretből eddig mindöszAz első, Szolnokon átalakított Siemens Desiro motorvonat átadásán Szalay Ferenc is megismerkedett a mozdonyvezetői hellyel sze 80 milliárdot(!) tudtak szétosztani. További 50 százaléknyi összeget kötöttek le pályázatok finanszírozására, és mintegy 20 százaléknyi az az összeg, aminek szétosztása elvileg előkészítés alatt áll. Ezt az egész folyamatot fel kell gyorsítani, de lehet, hogy ezt már csak az új kormány tudja, fogja megtenni. Ez a tőke pedig a belső piac erősítésére, a munkaerőhelyzet javítására kell, hogy szolgáljon. A tervezett építkezések — a szolnokiak is — a válságban lévő építőipart tudnák kihúzni a csávából, automatikusan munkahelyek ezreit, tízezreit teremtve meg ismét. Hogy addig mi lesz, amíg az új kormány el nem kezd dolgozni? A terveink döntő többsége már olyan stádiumban van, hogy nem kell vele leállnunk. A szan- daszőlősi fejlesztés 2011 tavaszára elkészül, a Széchenyi-la- kótelepi fejlesztés 2011 őszére. Az útépítési elképzeléseink megvalósítására, a játszóterek felújítására szintén megvan a pénz. Igaz, hogy az önkormányzati költségkeret folyamatosan csökken, csökkenti a kormány. Melyik fejlesztésünket állítsuk le? Fel kell készülnünk arra, hogy néhány elképzelésünk csúszni, késni fog. Viszont azért vagyok még ennek ellenére is optimista, mert a kötvénykibocsátás révén rendelkezésre álló összegekből a legtöbb fejlesztést f t r i
