Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)
2009-07-16 / 165. szám
2009. július 16. AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 ugrottak. A sportreptéren idén is megrendezték a Hüse Károly ejtőernyős emlékversenyt. Hét ország legjobbjai mellett a honi élmezőny színe-java is részt vett a megméretésen, sőt a szeniorok s próbára tették magukat. A „profik” versenye az esélyesnek számító Szolnoki Honvéd Ejtőernyős SE teljes sikerét hozta. Ivóvízzel igyekeztek enyhíteni a kánikulát Az év legmelegebb napján vagyunk túl. A hőség azonban a következő egy-két napban sem enyhül, az előre jelzések szerint a hőmérő higanyszála továbbra is harminc fok fölé kúszik. így az országos tiszti főorvos a hőségriasztás második fokozatát rendelte el. Szolnokon tegnap több utcában is ivóvizet osztottak. Az Ady Endre út és Ságvári Endre körút kereszteződésében, illetve a vasútállomásnál pedig a legmelegebb időszakban, 11 és 15 óra között a következő napokban is frissítőt kínálnak a járókelőknek. A polgármesteri hivatalban és az okmányiroda aulájában is kaphatnak vizet, akik megszomjaznak. Akiket jobban megvisel a meleg — hogy elkerüljék a ros- szullétet - betérhetnek megpihenni a légkondicionált közintézményekbe is, így például a városközpontban az Aba-No- vák Kulturális Központba. A hőség kicsit elviselhetőbbé tétele érdekében a Remondis Szolnok Zrt. - az önkormányzattal kötött megállapodás alapján — gyakrabban locsolja az utakat is. Szolnok és a hét környező település ivóvizét a felszíni vízműből biztosítja a Víz- és Csatornaművek Zrt. A társaság tájékoztatása szerint elegendő tartalékkapacitással rendelkeznek, így vízkorlátozás bevezetésére nincs szükség. Adámok és Évák ünnepe: találkozik a színház és a diák A hőségben a járókelők örömmel fogadták az ivóvizet Főiskolás gyakorlat, segítség az utazóknak A Szolnoki Főiskola hallgatói segítenek az utasoknak a vasútállomáson a MÁV Start Zrt. napokban megnyílt új ügyfélszolgálati irodájában. A vasúti információk mellett turisztikai kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők, sőt azonnali problémakezelésre is lehetőséget kínálnak. Mindezt úgy, hogy közben az oktatást is segítik. Dr. Krizsán József, a Szolnoki Főiskola rektorhelyettese elmondta: a turizmus-vendéglátás szakos másodéves hallgatóik szeptembertől az ügyfélszolgálati irodán tölthetik egy, illetve két napos gyakorlatukat. n. i. Nem lesz Antall József körút Szolnokon Az MDF szolnoki szervezete nemrég azt kezdeményezte a megyeszékhely önkormányzatánál, hogy a Ságvári körút viselje a jövőben Antall József rendszerváltó miniszterelnök nevét. Petronyák László megyei MDF-elnök szerint Ságvári Endre nem az a baloldali, akire büszkének kellene lenniük a balos gondolkodású szolnokiaknak. Másrészt, Antall Józsefet olyan korszakos politikusnak tartjuk, aki megérdemli, hogy nálunk is közterület őrizze az emlékét. A napokban Szalay Ferenc polgármester levélben tájékoztatta a kezdeményezőket arról, hogy a kérést nem támogatják — egyelőre nem lesz Szolnokon Antall Józsefről elnevezett utca. A döntést azzal indokolta a városvezető, hogy az okmányok, okiratok megváltoztatása nagy terheket róna az ott lakókra, illetve az ott működő vállalkozásokra. Petronyák László megyei MDF-elnök, lapunknak elmondta: elfogadják a döntést, de nem értenek egyet vele. Nem hiszik ugyanis, hogy a Munkáspárt által a körzetben végzett véleményfelmérést reálisnak és ügydöntőnek kellene elfogadni. A fennálló szabályok szerint ráadásul — tette hozzá — a magánszemélyeknek nem azonnal, hanem csak az esedékes okmánycserék során kell bevezettetniük papírjaikra az új utcanevet. Petronyák László leszögezte: nem mondanak le arról, hogy előbb-utóbb méltó közterület viselje a városban az Antall nevet. Az önkormányzat nevében Pókász Endre sajtóreferens azt nyilatkozta, a város sem vetette el végleg, hogy közterületet nevezzenek el Szolnokon a rendszerváltó miniszterelnökről, de még keresik a hozzá illő helyet. A színház és a fiatalok közötti kapcsolat erősítésére indul útjára az új kezdeményezés Balázs Péter (középen) ötlete alapján A színház és a fiatalok közötti kapcsolat erősítésére új kezdeményezést indít útjára Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. Mindez az Ádá- mok és Évák ünnepe keretében valósul meg. Az idén először megrendezendő eseményen középiskolák versenyeznek az Ember tragédiája színeinek bemutatásával. A legjobb jelenetet vagy előadást a Szigligeti Színházban is bemutatják. A versenyt a magyar dráma napján, szeptember 21-én (1883-ban ezen a napon mutatták be először Az ember tragédiáját) hirdeti meg a színház. Az előadásokat a magyar kultúra napján, január 22-én mutatják be a fiatalok. — Szeretnénk hagyományt teremteni, reméljük, hogy minden évben egyre több iskola Csatlakozik a versenyhez. így az Ádámok és Évák ünnepe jövőre akár megyei, később országos vagy határokon átívelő versennyé is kinőheti magát - mondta el Balázs Péter. A kezdeményezés célja, hogy minden középiskolás diák találkozzon a magyar kultúra négy alapvető művével, ezért négy éves ciklusokban más és más darab kerül bemutatásra. Az első évben Az ember tragédiája, a második évben a Bánk bán, a harmadikban a Csongor és Tünde, a negyedikben a János vitéz. A tervek szerint az irodalomtanárok toborozzák' az önként jelentkező diákokat, majd közösen kiosztják a rájuk váró színeket, jeleneteket. Egy-egy osztály az előadás egy-egy jelenetét adja elő, Az ember tragédiája esetében egy iskolában — ideális esetben — minden osztályra egy-egy szín jut. A diákok ezután önállóan készülnek, elkészítik a szükséges jelmezeket, kellékeket a szakmai zsűri által is megtekintett versenyre. KORREPETITOR IS SEGÍT A DIAKOKNAK A lényeg a kreativitáson és nem egy komplett, klasszikus előadás létrehozásán van, hangsúlyozta Kiss József. A Szigligeti Színház művészeti vezetője kiemelte: ezért a színház egy erre a célra előkészített szövegpél- dányt bocsát a középiskolák rendelkezésére, és igény szerint egy-egy korrepetitor színész is segíti majd a diákokat a munkafolyamat során. — Tulajdonképpen a régi, ön- képzőköri metódust szeretnénk feléleszteni. Úgy lehet közelebb hozni a kultúrát, a színházat a diákokhoz, ha azt érzik, ők maguk is alakítói a magyar kultúrának, hagyományoknak. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az önkéntes, aktív és kreatív részvétel — tette hozzá Balázs Péter színházigazgató. A munka örömén túl, természetesen díjazás is jár a legtehetségesebb előadásnak. A zsűri döntése által legjobbnak ítélt iskola előadását bemutatják a Szigligeti Színházban, illetve az iskola fiataljai kedvezménnyel vásárolhatják meg a színház következő évi bérletét. Nem csupán komplett előadásokat, de a legjobb jeleneteket, illetve egyéni teljesítményeket is díjazzák majd. A régi postától az egyetemig, a szolnoki Törvényszék A törvényszék igen fontos, de inkább tisztelt, mint szeretett intézménye a megyeszékhelyeknek. Áz őket övező borzongás ellenére egykor késhegyre menő harcot folytattak e rangot jelentő hivatalok birtoklásáért a nagyobb települések, őrizve a hagyományt, hogy a szigor látható jelei csak jót tesznek a megítélésüknek. Néhány száz évvel ezelőtt, a sommásabb ügyintézést kedvelő korokban erre megtette a lényegesen olcsóbb akasztófa, deres, meg pellengér is, de hát közben megváltozott az ízlés. Igaz, a felsorolt államigazgatási kellékek közül a bitó itt is' sokáig működött, állítólag még most is megvan valahol a padláson. Nincs még távol az az idő, amikor nem egy zengzetes ügynek jelentette végső állomását a jelenlegi börtönrész udvarán állt gerenda, igaz már a nyilvánosságtól jótékonyan elzárva és nem a régebben megszokott népünnepély keretei között végezve hivatalát. A szolnoki Törvényszék épületét jó száztíz esztendeje kezdték építeni az 1885-ben idekerült, s jó ideig a régi posta, a mai Varga Katalin Gimnázium épületében levő bíróság és ügyészség részére. Az eklektikus, elején a bíróságot, hátsó részén a börtönt magába foglaló, kiugró falsíkokkal, dór oszlopokon álló baluszteres, bábkorlátos erkélyA bíróság épülete, egykoron itt működött a közlekedési egyetem lyel tagolt épület telke három utcára, közöttük a Kossuth Lajoséra néz. Ma már kevesen emlékeznek a Zagyva felőli határának egykori nem túl derűs elnevezésére, a Gyászközre, aminek a látszat ellenére semmi köze az általa határolt intézményhez. Jóval korábbi esemény tanúja. A szabadságharc idején a szolnoki csatában e helyen szorították meg a harc forgatagában feldühödött honvédek az ellenség egy részét, aminek eredményeképpen a nap végére állítólag embernyi magasan álltak itt az elesettek tetemei. A nálunk szokásos gyakorlat szerint a bíróság az új épülethez egyből lakótársakat is kapott. Egy ideig a levéltárnak is otthont adott, de rendeztek őslénytani kiállítást is a falai között. Történetének talán legderűsebb korszakában azután az ifjúság zsongása töltötte be Ius- titia, az igazság istennőjének otthonát, mivel 1952-1957 között itt működött a boldogult emlékű, érdemtelenül eltávozott Közlekedési Műszaki Egyetem. Az egyetemet 1951-ben hozták létre, először Szegeden alakult meg, onnan került Szolnokra. Annak, hogy idetették, megvolt a maga logikája. Szegeden volt is, maradt is elég felső- oktatási intézmény, de nálunk ebben egyáltalán nem bővelkedtünk. A városból nagyon hiányzott az a pezsgés, lendület, amit egy fiatalokkal teli oktatási intézmény képes megteremteni. Annak, hogy azután miért vitték el innen végül ezt az iskolát, aminek már a Tiszaliget- be szánt épülettervei is megvoltak, nem nagyon lehet tudni az okát. Elment, vége, Pesten kötött ki, ahol már úgyis volt belőle elég. Kár érte. Helyére pedig visszaköltözött az időlegesen kilakoltatott bíróság, idővel betöltve az egész épületet, mivel a levéltár is megtalálta új, végleges otthonát a jelenlegi helyén. Az biztos, hogy a szolnoki Törvényszék nem tartozik a kihasználatlan középületeink közé. Ritkán találni másutt hozzá hasonló nyüzsgést, és a közönség megjelenésére sem lehet panasz. Már ami a látványosságot illeti. Van, akit négyen is kalauzolnak, hogy el ne tévedjen valahogy a zegzugos folyosókon. Bejutni sem egyszerű, aj érkezéskor előtalált méretesebb bicskák és egyéb kommunikációs eszközök nem számítanak jó ajánlólevélnek, habár nem kevesen akadnak, akik szívesen felvállalnák ezt a kis kellemetlenséget a sima távozás érdekében. Ugyanis e helyen kívül még a mai vontatott ügyintézések korában sem jellemző más hivatalainkra, hogy a belépés és a távozás között kevéssé szerencsés esetben évek teljenek el. SZATHMÁRY ISTVÁN
