Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-08 / 132. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚNIUS 8., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Hulladékudvar lesz a lakóházak között? szajol A szag és a várható forgalomnövekedés miatt tiltakoznak a környéken élő családok A szajoli újtelepen élő családok aláírásgyűjtésbe kezdtek, s petíciót nyújtottak be a helyi önkormányzathoz a lakóházak szomszédságába tervezett hulladékudvar helye ellen tiltakozva. Géléi József „Engedje, hogy segítsünk” rovatunk újabb fejezettel és újabb helyszínnel bővült: ezúttal szajoli lakosok fordultak hozzánk panaszukkal, mondván, ők hiába tiltakoznak a polgármesteri hivatalnál, lakóházaik tövébe hulladékudvart akar létesíteni az önkormányzat. Szajol fekvését tekintve speciális település, ugyanis a négyes fő közlekedési út kettévágja a falut. A régi rész a Holt-Tisza, az újtelep a vasútállomás felőli oldalon fekszik. A megközelítőleg négyezres lélekszám körülbelül fele-fele arányban lakik a két oldalon.- A Bocskai, Hunyadi és Bajcsy utca lóó lakója aláírásával petíciót nyújtottunk be a képviselő-testület azon határozata ellen, hogy a vasútállomás mellett, a három utca által határolt üres területre az önkormányzat hulladéklerakó udvart kíván telepíteni. Mivel mi járatlanok vagyunké jogszabályokban, képviseletünkre felkértük dr. Hegedűs Annamáriát, a NemzetöFejr lesztési és Gazdasági Minisztérium építési osztályának munkatársát - felelte érdeklődésünkre egy neve elhallgatását kérő utcabeli férfi. Ettől kezdve az építészmérnök, szakjogász diplomával rendelkező hölgy vette át a szót, aki 2004-ig maga is a településen lakott. — A közelmúltban szépen felújított vasútállomás melletti területről van szó, mely évekkel ezelőtt a helyi építési szabályzatban kisvárosi lakóövezet minősítést kapott - tudtuk meg dr. Hegedűs Annamáriától. - Most ezt változtatta meg a testület, és „hulladék tárolására szolgáló különleges övezetbe” sorolta át. Azt csak halkan teszem hozzá, hogy 2003 óta egyszer sem fordult elő, hogy bármelyik övezet új minősítést kapott volna. Mindez azért is érthetetlen az itt élők számára, mert azon túl, hogy három utca határolja, valamikor játszótér működött a területen, ahová a közelben lévő óvodások is szívesen átjártak. Igaz, ma már lerobbant állapotban van, de talán azért mégiscsak jobb lenne azt felújítani, mintsem megszüntetni. Manapság a négyes út túloldalán lévő parkba kényszerülnek át az iskolások, óvodások. Arról már nem is beszélve, a terület belvízveszélyes, a tiszai árvíz idején térdig ért a víz, a gátat pedig azóta se csinálták meg. A telekkönyv szerint egyébként 4160 négyzetméter a trapéz formájú szabad terület, ám az építési szabályzat szerint 5000 négyzetméter lenne az előírás. Ráadásul a hulladéklerakó udvar üzembe helyezésével a szag és megnövekedő tehergépjármű-forgalom miatt a mostanáig csendes utcák ingatlanjai jelentősen veszítenek értékükből. Ha már mindenáron hulladékudvart akar Szajolban létesíteni az önkormányzat, miért nem a vasúton túli, saját tulajdonban lévő és lakóövezeten kívüli gazdasági, ipari övezetben teszi? Hiába adtuk be tiltakozásunkat a hivatalba, a testületi ülésen mindössze a 18. pontban, az egyebek között foglalkoztak vele, ott is csak annyira, hogy majd lakossági fórumon tájékoztatják a községben élőket. A lakók érthető módon nem akarnak a falugyűlésig várni — ezért is fordultak a nyilvánossághoz -, szeretnének minél hamarabb megnyugtató választ kapni tiltakozásukra. A felvetett kérdésekre dr. Bartók László jegyzőtől kértünk választ. — Az önkormányzat 2004-ben rendelettel fogadta el a település hulladékgazdálkodási tervét, A hulladékgyűjtő udvar „A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetőek (5/2002. KvVM rendelet): 1. A települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői 2. Nagydarabos hulladék 3. A lakosságnál keletkezett veszélyes hulladék 4. Nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladék. ” A lepusztult állapotban lévő játszótér helyére tervezi az önkormányzat a hulladékudvart. Az építészmérnöki és jogi diplomával rendelkező dr. Hegedűs Annamária vállalta el a környékbeli családok képviseletét az ügyben. mely szerint 2000 lakosonként 1 hulladékudvar kialakítása szükséges, ráadásul a település fizikai kettéosztottsága is indokolja a két hulladékudvar kialakításául A képviselő-testület 2003- ban fogadta el a településrendezési tervét és helyi építési szaván olyan háztartási hulladék, mely nem rakható a kukába bályzatát, amelyben nem jelöltek ki hulladék elhelyezésére alkalmas területeket azzal az indokkal, hogy a Kétpói Regionális Hulladéklerakó megoldja a település hulladék-elhelyezési problémáját. 2007. január elsejével a települési hulladéklerakót bezártuk. Az azóta eltelt idő azt bizonyítja, hogy a kétpói hulladéklerakó megnyitása nem oldotta meg a település problémáit. A 2006. évi választások után felálló képviselő-testület döntött úgy, hogy a település mindkét részében egy-egy hulladékudvart létesít. A hulladékudvaroknak olyan területet igyekeztünk választani, amely nem zavarja a környékben lakókat, de mégis közel van a lakott területhez és ön- kormányzati tulajdonban van. A szolnoki tapasztalatok szerint a lakott területtől távol eső hulladékudvarok kínálta lehetőségeket a lakosság nem használja ki. Az elfogadott helyi építési szabályzat szerint a kialakítható legkisebb telekterület valóban 5000 négyzetméter, azonban ez csak az újonnan kialakított ingatlanokra vonatkozik. A 2000- es tiszai árvíz idején belvizes volt a terület, azonban időközben kiépült a település teljes csatornahálózata, és azon település- rész csapadékvíz-elvezető rendszere, így a talajvízszint csökkent. Ez a terület ma már nem tekinthető belvízzel veszélyeztetett résznek. Felméréseink szerint a lakóterülettől távol eső hulladékudvart a lakosság nem használja, oda nem szállítja el az azon begyűjthető hulladékfajtákat. Nincsenek arra vonatkozó ismereteink, hogy Szolnokon, a Bán úti hulladékudvar környezetében lévő ingatlanok értéke jelentősen csökkent volna. Egy ilyen hulladékudvar megépítése több tízmillió forintba kerül, melyet önkormányzatunk csak jelentős pályázati támogatással tudna megvalósítani. Az elmúlt két-három évben nem találtunk olyan pályázati kiírást, amelyik hulladékudvar létesítését célozná meg 80-90 százalékos támogatási aránnyal, önerőből viszont képtelenek vagyunk egy ilyen létesítményt megépíteni. A hulladékudvar megépítése, jelen gazdasági helyzetben, figyelembe véve a gazdasági világválság Magyarországra is ható tényezőit, egy hosszú távú, valószínűsíthetően csak évtizedek múlva megvalósítható alternatívát jelent, és semmiféleképpen nem a közeljövő témája. Végül szeretném megjegyezni, a településrendezési terv módosítása másfél éves folyamat volt, mely alatt több alkalommal nyílt lehetőség véleménynyilvánításra, azonban egy civil szervezet kivételével senki nem élt a felkínált lehetőséggel. Ha szükséges, akár kártalanítási igénnyel is fellépnek az érintettek részlet a 166 aláírással beadott petícióból: „Szajol község Bocskai, Hunyadi és Bajcsy utcájában és környékén élő állampolgárok tiltakozunk a község helyi építési szabályzatának elfogadott módosítása ellen. Kérjük, hogy bár a Khu-1 jelű hulladék tárolására szolgáló különleges övezetbe sorolta át az eredeti 17/2003 számú Lk-2-jelű kisvárosi lakóövezetben elhelyezkedő 1122 hrsz- ú önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant, ott soha ne épüljön semmilyen hulladék- udvar. .... a környéken élők számára elfogadhatatlan, hogy a jelenleg játszótér és zöld terület helyén hulladék- udvar épüljön.... a módosítás miatt az ingatlanok tulajdonosait többmilliós kár éri. Amennyiben nem módosítják a határozatot, akkor az épített környezet alakításáról és védelmérőlszóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. paragrafus (1) és (2) bekezdésében deklarált kártalanítási igényünket érvényesíteni fogjuk az önkormányzattal szemben." Egy cserép virág minden rászoruló nyaralásáért Egy-egy cserepes virággal kedveskedett szombaton a járókelőknek minden egyes kedvezményesen nyaraló nevében a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. Szolnokon és a többi megyeszékhelyen, illetve a fővárosban összesen 65 ezer virágot osztottak szét. Idén ugyanis eny- nyien részesültek az összesen 2,2 milliárd forint értékű üdülési csekkből. A megyében több mint 2800-an kaptak a kedvezményes csekkből, majd’ százmillió forint értékben. A támogatásra az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, fogyatékossággal élők, legalább két kiskorú gyermeket nevelők, valamint szakiskolai tanulók pályázhattak. ■ T. I. Szoboravatással emlékeztek Trianonra felavatás A nemmel szavazóknak üzent az esperes „Akik nemmel voksoltak, vagy akik nem mentek el szavazni 2004. december 5-én, azok bűnösök, ezért menjenek el gyónni!" E kemény szavak kíséretében szentelte fel a nagykörűi Tri- anon-emlékművet szombaton a csíksomlyói címzetes esperes, Gergely István „Tiszti”. „Cseresznyefalván” közadakozásból elkészült, s méltóságteljesen felavatták hét végén a turulmadaras mementót, amely az 1920. június 4-én született diktátumra, s annak következményeire emlékeztet. A Győrfi Sándor szobrász- művész által alkotott emlékművet leleplező dr. Veres Nándor Gergely István csíksomlyói esperes lángoló szavak kíséretében szentelte polgármester, a marosvásárhe- fel az emlékművet. Az avatás méltóságteljes volt. lyi Enyed Gabriella, a felvidéki Köböl Zoltán, dr. Csornai Miklós erdélyi származású ügyvéd, a vitézi rend tagja, Győrik Gergely, a népes kísérettel megjelenő Nemzeti Érzelmű Motorosok alelnöke versben, prózában, illetve lelket melengető szavakkal egyaránt az anyaországi és a határon túl élő magyarok összetartozását hirdették, s azt, hogy az erkölcs és a rend adhatja vissza a hitet mindannyiunkban: összes balsorsa ellenére még nem veszett el a nemzet. Az emlékműavatást Beregszászi Olga kárpátaljai művésznő dalai tették még emlékezetesebbé. ■ Mészáros Géza Helytörténetisek kirándultak a környékükre A jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkör Jászság-járó túráján most Jászivány és Jászapáti templomával és Jász- kisér látnivalóival ismerkedett. Az ismét városi rangra törekvő település honismereti szakköre és helytörténeti gyűjteménye méltán híres messze földön, miképpen a kistérség kevés református templomának egyike is itt található, mely mellett jelentős kulturális centrumot is létrehoztak. A látnivalók megtekintését a helyi honismeretesekkel baráti beszélgetés követte, majd a visszaúton felkeresték a jákóhal- miak Jásztelek korábbi településének: Fügedhalmának emlékkővel megjelölt helyét. ■ T. A. * *
