Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-04 / 129. szám

6 2009. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG A BUX index 2009. június 3-án 16000 Nyitóérték: ..| Változás: -2,66% 15 800 15 746 1 Záróérték: 15600 15 400 15 200 15192 1 o Előző heti ..........í... zá róérték: 15.39, aNewYoih-i? 15607 tőzsde nyitása /| 15 000 14800 14 600 J pont, 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 NYERTESEK wmm m ottMémii Változási; a «Ü6R ' KEG 1340 6,94 16 Richter 30770 0,88 2426 Any 680 0 2 Égisz 15150 0 335 Émász 22 000 0 0 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvés» JWSé*Pí: $ Wife ft FHB 706-5,23 53 OTP 3502-4,26 18329 Fotex 388-3,96 68 Econet 58-3,33 3 Mól 12 850 ' -3,31 2166 A BUX index az elmúlt napokban 14800 14600 14 937->%1 r BET-áruszekció (forint/tonna, 06.03.) EUROBUZA 2009. augusztus 38 000 TAKARMANYBUZA 2009. augusztus 35 OOO TAKARMÁNYKUKORICA ^009. július __ 39 500 TA KARMÁNYÁRPA 2009. augusztus __ 32 400 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 75 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. június 3-án. C/Ft $/Ft CHF/Ft l I i 280,42 -1,36 Ft 197,17-2,45 184,74-1,51 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.03.) 05.25 05.26 05.27 05.28 05.29 06.02 FORRÁS: BÉT Negyedmilliárd állástalan borúlátó prognózis Térségünket sújtják leginkább a leépítések Közel tízéves csúcson van a munkanélküliség az Európai Unióban. Az új tagállamokban a legrosszabb a helyzet. VG-összeállítás Az idén várhatóan 219-239 mil­lió közötti szintre emelkedik vi­lágszerte az állástalanok száma - jósolja a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet (ILO). A szervezet szerint ez 6,5-7,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Juan Somavia, az ILO főtitká­ra arra hívja fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatási helyzet nagy­ban függ a kormányzati intézke­dések hatékonyságától és a gaz­dasági kilábalás sebességétől. Mindazonáltal az ILO mostani prognózisa egyértelműen ború­látóbb az eddigieknél: ez év ja­nuárban még legfeljebb 51, már­ciusban 52 milliós növekedéssel számoltak a genfi közgazdászok. A világ munkaerőpiaca még jó néhány évig gyengélkedhet, hi­szen a foglalkoztatási mutatók csak négy-öt éves késéssel köve­tik a gazdasági növekedés bein­dulását. Hazánk és a szomszédos orszá­gok kilátásai különösen borúsak. Miközben világszerte 1,1 -1,7 szá­zalékkal csökkenhet a foglalkoz­tatottak száma 2007-2009 kö­zött, a fejlett országokban és az Európai Unióban 2,1 -3,3, Kelet- és Délkelet-Európa esetében pe­dig 2,1-3,7 százalék között van ez a mutató. Ez azt jelenti, hogy a megszűnő állások zöme ezekben a térségekben összpontosul. A szegény országokban az a leg­nagyobb veszélyforrás, hogy a dolgozók egyre nagyobb része csúszhat le a szegénységi küszöb alatt élők táborába. Az ILO borúlátását támasztják alá Európában az Eurostat most közzétett adatai is. Ezek szerint közel tízéves csúcsra ugrott a munkanélküliségi ráta az euró­Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3tó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 Vételi Eladási Allianz Bank 273,44 287,46 Budapest Bank 272,08 288,91 CIB Bank 269,16 291,58 Citibank 270,18 292,70 Erste Bank 272,36 288,06 K&H Bank 272,82 288.54 MKB Bank 273,97 288,03 OTP Bank 278,85 293,15 Raiffeisen Bank 276,39 288,83 Munkanélküliek (világszerte, millió fő) A munkanélküliség még a fellendülés után is évekig problémát okozhat majd zónában. Az EU statiszti­kai hivatalá­nak összesíté­se szerint a munkaerőpia­con az aktív lakosság 9,2 százaléka keresett hiába ál­lást áprilisban. Ez 14,6 millió munkanélkülit jelent, 396 ezer rel többet, mint egy hónappal ko­rábban. Ilyen elterjedt állástalanságot 1999 szeptembere óta nem mér­tek az eurózónában. A munkanélküliségi ráta egy­fajta késlekedő in­dikátor, mindig némi időre van szükség, amíg a gazdasági tevé­kenység valamiféle javulása a munkaerő-piaci helyzetben is visszatükröződik - magyarázza Howard Archer, az IHS Global Insight elemzője. Szerinte a to­vább emelkedő munkanélküli­ség a következő hónapokban is rányomja bélyegét a lakossági fo­gyasztás alakulására az euró- övezetben. Sőt, ennek negatív ha­tása a költekezési kedvre még na­gyobb is lehet, mint az infláció le­állásából adódó pozitív hatások. A magyar helyzet is tovább romolhat még Magyarországon is évtizedes csúcsot jelent az Eurostat ha­zánkra számolt 9,6 százalékos áprilisi munkanélküliségi adata. A LEÉPÍTÉSI HULLÁM javán azonban még most sem va­gyunk túl - véli Keresztély Ti­bor, az Ecostat munkatársa. A vállalkozások ugyanis a vál­ság első hónapjaiban még többnyire kivártak, most vi­szont hiába mutatkoznak a ki­lábalás jelei, mert némi fázis­késéssel reagálnak a folyama­tokra. A KÖZSZFÉRÁBAN ugyanakkor megállt a létszámfogyás, ez va­lamelyest tompította a magán- szektorban tapasztalható elbo­csátási hullám hatásait. Kevés a tejpénz, tüntetnek a magyar termelők is Az „új kihívások” kezelésére és az internet vidéki elterjesztésé­re elkülönített 5 milliárd eurós uniós pénzkeret Magyarország­ra eső részéből folyósítana „friss” forrásokat a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium (FVM) a hazai tejpiaci válság enyhítésére - jelentette be Máhr András, a tárca szakál­lamtitkára egy tegnapi fórumon. A még elosztás előtt álló EU-s összeget állatjóléti és hígtrágya­kezelési támogatásokra, illetve a közvetlen termelői tejértékesítés ösztönzésére fordítaná a tárca. ■ Jövőre öt-hét forintos többlettámogatásra szá­míthatnak a gazdák. A jövő évtől további pénzfor­rást teremthet, hogy Magyaror­szág a teljes uniós agrárdotáció 3,5 százalékát gazdálkodáshoz kötött, direkt kifizetésekre használhatja fel. Az FVM a tejszektorban a pluszforráso­kat a tehénállományhoz ren­delné, és tejliterenként 5-7 fo­rintos többlettámogatást való­színűsít. A korábbi nyilatkoza­tok szerint a tárca mostanáig a nemzeti büdzséből 2,5 milliárd forintot költött a tejágazatra. Csatlakoznak a magyar tejter­melő vállalkozások az uniós gaz­dák június 22-re tervezett lu­xemburgi tüntetéséhez, mert „nem tudják tolerálni" a tejvál­ság elhárítására hozott eddigi brüsszeli döntéseket - közölte Istvánfalvi Miklós, a Tej Termék- tanács elnökhelyettese. Az ag­rártárca - húzta alá Máhr And­rás - sem tartja elégségesnek a bizottsági intézkedéseket, ezért minden lehetséges brüsszeli fó­rumon sürgetni kívánja a továb­bi beavatkozásokat. Az uniós tej­szektorban az okoz gondot, hogy a tejárak az év eleje óta draszti­kusan esnek, mivel az EU-s tej­piaci reform és a világgazdasági válság jelentős keresletcsökke­néshez vezetett. ■ H. L. Siker vagy bukás az első ötven nap? A kormány 50 nap alatt 17 tör­vényjavaslatot nyújtott be az Or­szággyűlésnek, 27 kormány­rendeletet és 32 kormányhatá­rozatot fogadott el. A kormány- szóvivő ezek közül a nyugdíj- törvény, az adótörvények, a csa­ládtámogatási rendszer és a munkaügyi törvények módosí­tását emelte ki összegzésében. Szollár Domokos a válságkeze­lő intézkedések között említet­te a szolidaritási intézkedés- csomagot, amely tartalmazza többek közt az egymilliárd fo­rintos összeggel induló krízis- kezelő programot, illetve azt, hogy a kormány kiterjeszti az állam készfizető kezességét a nem munkanélküli lakáshitel­lel rendelkező családokra is. „A Bajnai Gordon vezette kor­mány eddigi hivatalban töltött időszaka a reménytelenség öt­ven napját jelentette” - reagálta Fidesz elnöki stábjának vezetője. Szijjártó Péter szerint ez még csak a kezdet, „a feketeleves még hátra van”, a kormány ugyanis arra készül, hogy bevezesse az ingatlanadót. ■ Lesújtó vélemény Egyre szaporodnak a korrupciós kutatásban a veszélyes gyógyszerek Az üzleti szférában a legnagyobb a korrupció a magyarok szerint. Más országokkal szemben ná­lunk „csak” a második helyre so­rolják a politikai pártokat. Világ­szerte tartja magát a vélemény, hogy az üzleti szektor megvesz­tegetéssel próbálja befolyásolni a törvénykezést - áll a Trans­parency International (TI) friss felmérésében. A globális korrup­ciós barométer 69 országban 74 ezer ember tapasztalatát rögzíti: az utóbbi egy évben a lakosság mely intézményeknek fizetett ke­nőpénzt, és milyen szektorokat tart korruptnak. A vizsgálatban először szerepelt Magyarország. A régióban nálunk a legrosszabb Melyik intézmény a legkorruptabb? (százalék) EU Magyarország Pártok 32 42 Parlament 11 9 Üzleti szféra 23 34 Média 9 5 Közigazgatás 18 8 Igazságszolgáltatás 9 2 a kormány megítélése: minden harmadik ember hatástalannak tartja a visszaélések elleni kor­mányzati törekvéseket. A felmérés szerint az unióban, a régióban és nálunk is az egész­ségügy a „legfertőzöttebb”. A ha­zai megkérdezettek alig 3-4 szá­zaléka fizetett kenőpénzt - álta­lában 6-22 ezer forint közötti összeget - az elmúlt évben. A korrupciós eseteket nem je­lentjük, mert „úgysem kapnánk segítséget”. Ez hasznos adalék le­het a készülő antíkorrupciós cso­maghoz, amely jelentős jutalmat ígér a visszaélések bejelentői­nek. A tervekben a Közérdekvé­delmi Hivatal lép fel a tisztessé­ges eljárás érvényesüléséért, vé­di és díjazza a bejelentőt, bünte­ti a visszaélőket. A TI Magyaror­szág vezetője szerint nagy szük­ség van a közérdekű bejelentők védelmére és a hivatalra, vala­mint a megvesztegetések példa­értékű feltárására, ami növelhe­ti az állampolgárok bizalmát. A szaktárca szerint a törvényter­vezet még a tavaszi ülésszak alatt a parlament elé kerülhet. ■ Hologrammal és mágnescsíkkal látná el a gyógyszeresdobozokat a Magyar Gyógyszerész Kamara és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) - tudtuk meg Székely Krisztinától, a HENT gyógyszerhamisítás elleni mun­kacsoportjának vezetőjétől. Ez­zel is csökkentenék az egyre sza­porodó és az egészségre veszé­lyes hamis gyógyszerek terjesz­tését. Kezdeményezik a je­lenlegi 50 ezer forint szabály­sértési bírság emelését és a büntetés szigorí­tását is. Az egészség- 1 ügyi károk mellett 1 a gyógyszerhamisí­tás évente 150 mil­liárd dollártól fosztja meg a gyógyszergyár­tókat is. Afrikában meghaladja az 50 száza- ; lékot a hamis gyógysze­rek forgalma, a világ töb­bi országában átlagosan 15, hazánkban a teljes gyógyszerforgalom 3-5 szá zalékára teszik azt. Nálunk po­tencianövelőket, hormonkészít­ményeket, nyugtátokat, szteroi- dokat kínálnak a feketepiacon. Újabban a hamisítók nagy üz­letet látnak a gyógyszerkészít­mények újracsomagolásában. A jelenség hátterében az áll, hogy például az egyes EU-tagállamok- ban bizonyos hatóanyagokhoz, gyógyszerekhez a kereskedők egyes országokban olcsób­ban hozzájutnak, azokat újracímkézve más álla­mokban dobják piacra. Ez az amúgy legális te­vékenység megkönnyí­ti, hogy hamis szerek kerüljenek egy-egy gyógyszertételbe. Az európai gyógyszer­gyártók szövetsége az újracímkézés ellen tört lán­dzsát, az újra­csomagoláskor kötelezővé ten­né az eredeti­vel megegye­ző biztonsági jelölést. ■ 1 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom