Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-25 / 147. szám
12 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK FELSŐFOKON A jövőben is fontosnak tartják a külkapcsolatok építését A brüsszeli székhelyű Vidéki- ség-Környezet-Fejlesztés (R.E.D.) nemzetközi szervezet felkérésére Hekliné dr. Herbály Katalin, a Szolnoki Főiskola főiskolai tanára, a Közép-kelet-euró- pai Vidékfejlesztési Központ szakértője képviselte az újonnan csatlakozott európai uniós tagállamokat Olaszországban márciusban megrendezett kon- j ferenciasorozaton. A programokon az Európai Unió közös agrárpolitikájának aktuális kérdései kerültek napirendre. A régi tagállamok eddigi gyakorlatáról egy Németországból odautazott szakember számolt be. A Szolnoki Főiskola a jövőben is fontosnak tartja a külkapcsolatok építését, hangsúlyozta Hekliné dr. Herbály Katalin, aki a közelmúltban több országban is képviselte a főiskolát. Az Erasmus oktatói mobilitási program keretében több egyetemen, főiskolán is oktatott. Például Hyvinkaaben (Finnország), Castelo Brancóban (Portugália) és Esbjergben (Dánia). Nemzetközi projektekben, például a Szegedi Egyetem Mező- | gazdasági Főiskola oktatóival együttműködésben 5 szolnoki oktató bevonásával koordinálta az Agromodul projekt keretében az agroturizmusba bekapcsolódni kívánó gazdálkodók, vidéki lakosok számára kidolgozott oktatási anyag készítését. Hekliné dr. Herbály Katalin Ezen intézménnyel való együttműködés révén dr. Bíró Istvánnal, a Műszaki és Mező- gazdasági Fakultás oktatójával együtt részt vett a Norvégia és Iz- land turizmusát tanulmányozó pályázat kidolgozásában, melynek eredményeként 12 oktató kiutazhatott az említett országokba kéthetes tanulmányútra. Jelenleg a Sucha Beskidzka-i Turisztikai Főiskolára kapott vendégoktatói felkérést, amely a turizmus területéhez kapcsolódó tantárgyak angol nyelven történő oktatását, közös kutatási projektek megvalósítását jelenti. ■ Tanácskozás a campusban (H) ppp A főiskola vezetője tájékoztatja a Rektori Konferenciát A főiskola vezetősége, valamint dr. Cseresznyés László, az OKM főosztályvezetője (jobbra) a konferencia utáni sajtótájékoztatón A PPP konstrukciójú szolgáltatásban részt vevő felsőoktatási intézmények tapasztalatainak ismertetéséről az OKM Beruházási Főosztálya és a Szolnoki Főiskola közös szervezésében június 17-18- án a főiskola új oktatási létesítményében országos fórumot tartottak, melyen az érintett intézmények részéről mintegy 60 fő vett részt. Munkatársunktól Ilyen konstrukció finanszírozásában — 2008-ban már működő szolgáltatások — az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) felügyelete alá tartozó 19 felső- oktatási intézmény érintett, melynek keretében számtalan diákotthon, kollégium, régi és új oktatási épület stb. épült meg, illetve újítottak fel. Mint arról már korábban beszámoltunk, múlt év decemberében adták át a Szolnoki Főiskola tiszaligeti új oktatási létesítményét, amely ugyancsak PPP konstrukcióban (magántőke bevonása a fejlesztésbe) valósult meg mintegy nettó 3 milliárd forint beruházási költséggel. A fórumon tájékoztatás hangzott el a PPP-k jelenlegi helyzetéről, a megvalósult programokról, az intézménynél észlelt problémákról, az ellenőrző úgynevezett monitoringrendszer működéséről, működtetéséről, a finanszírozhatóság problémáiról stb. A tájékoztatókat követően kötetlen eszmecsere folyt az érintett kérdésekről, mely eredményeként a jelenlévők egyhangúlag felkérték a házigazda Szolnoki Főiskola rektorát, hogy a fórumról tájékoztassa a Rektori Konferenciát (RK) a soron következő ülésén, és ismertesse a fórum résztvevői által egyhangúlag meghozott legfontosabb megA FÓRUM felkérte a Rektori Konferenciát, hogy hasson oda, hogy az Országgyűlés 36/2009. (V. 12.) Ogy.-határo- zata értelmében a kormány mielőbb vizsgálja felül a PPP- beruházások helyzetét, és olyan kormányzati intézkedést hozzon, mely hosszú távon állapításokat, ajánlásokat. Ezek közül néhány fontosabb kérdés: — A fórum részvevői kijelentették, hogy a PPP programban elkészült fejlesztések az intézményeik számára létfontosságúak voltak, azok működése megteremtette az intézmények számára az infrastrukturális megújulás lehetőségét. A program pozitív hatással van az intézményi ingatlangazdálkodásra és az alaptevékenység ellátására — mondja Körmendi Sándor, a Szolnoki Főiskola műszaki igazgatója. — A PPP program sikeres volt. Ezt azért fontos kiemelni, mivel az ilyen jellegű beruházásoknak igen sok ellenzője volt, van, és ez feltehetőleg abból adódik, hogy az ellenzők nem ismerik a visszafizetés biztosítja az érintett intézmények pénzügyi stabilitását. Végezetül a fórumon részt vevő intézmények a fórum megszervezését és az ott elhangzott információkat fontosnak ítélték meg, és elhatározták, hogy évente egy alkalommal a jövőben is megrendezik azt. részleteit, csak azt látják, hogy a visszafizetendő bérleti díj igen magas. — Tájékoztatásul rögzíteném, hogy a béried díjnak három ösz- szetevője van: az első a magánszféra által befektetett tőke visz- szafizetése, a másik az üzemeltetési díjhányad (takarítás, portaszolgálat, karbantartás stb.), a harmadik pedig a közüzemi díjak (villamos energia, gáz, víz, szemétszállítás). Az utóbbi kettő az intézménynek akkor is felmerülne, ha a létesítmény nem PPP konstrukcióban épült volna. Tehát ennek tükrében kell többek között megítélni az ilyen jellegű beruházások létjogosultságát - magyarázza Körmendi Sándor. A fórum kérte a Rektori Konferenciát, hogy támogassa a programban részt vevő intézményeknek azt a törekvését, miszerint a program befejezésének időpontjában, 2010-ben a törvényi rendelkezések által deklarált, 50 százalékos mértékig egészüljön ki az OKM bérleti-szolgáltatási díjtámogatás. Itt elsősorban a közeljövőben bekövetkező áfaemelésre, továbbá az éves inflációból és a forint/euró árfolyam igen magas voltából bekövetkező többletköltségekre gondolnak. Vizsgálják felül a beruházások helyzetét! SZOLNOKI FŐISKOLA A műszaki tudományok voltak terítéken A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottság (DAB) Műszaki Szakbizottsága immár harmadszor rendezte meg a „Műszaki tudomány az észak-alföldi régióban” elnevezésű konferenciáját. A rendezvénynek május 20-án - a régióban műszaki jellegű képzést is folytató felsőoktatási intézmények sorában — a Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultása adott helyet, és vállalt társrendezői feladatokat Mezőtúron. A köszöntők után öt plenáris előadást hallgathatott meg a 60- 70 résztvevő a karbantartási rendszerek vizsgálata, a környezetkímélő megmunkálások, a geotermikus energiafelhasználás elméleti és gyakorlati kérdé- seiről-A konferencia négy „felnőtt” és egy hallgatói szekcióban folytatta munkáját, és hat poszter bemutatására is sor került. Az előadások egy része az alternatív energiák és a környezeti hatások műszaki problémáinak elemzésével, megoldásaival foglalkozott, de helyet kaptak a repüléssel, a számítástechnika alkalmazásával, a mikrohullám, a mesterséges intelligencia, a talajok, az épületek energetikai problémáival kapcsolatos témák is. A régió műszaki kutatásainak sokszínűségét mutatják a műszaki modellezéssel és szimulációval kapcsolatos eredmények, de „extrém” témák is megjelentek (ipartörténet, az emberi térd kinematikai modellje). A résztvevők és előadók főként a Debreceni Egyetem, a Repülőműszaki Intézet, a mezőtúri fakultás oktatóinak, kutatóinak, s a fakultás hallgatóinak köréből kerültek ki. A konferencia 32 előadása elektronikusan és nyomtatott kiadványban is megjelenik. ■ Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelent meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. Rekordszámú vizsgabizottság dolgozik idén a főiskolán hallgatók Idén több mint négyszáz végzős diák ad számot az elmúlt évek során megszerzett tudásáról- Rekordszámú vizsgabizottság előtt adhatnak számot tudásukról a végzős hallgatóink. Idén összesen négyszázhetvenkettő fő tesz államvizsgát ötvenegy vizsgabizottságban - mondta Takács Katalin, a Szolnoki Főiskola Tanulmányi és Információs Központjának vezetője. A tanulmányaikat idén befejező hallgatók közül 159-en kapnak csak diplomát. Ennyien rendelkeznek ugyanis az előírt nyelvvizsgával. A nyelvtudásukról papírral nem rendelkezők tanúsítványt kapnak, mely igazolja, hogy az intézményben végeztek és záróvizsgát tettek. A diploma nem évül el, bármikor be lehet mutatni a nyelvvizsga-bizonyítványt.- A záróvizsga-időszakot idén június 18-tól 26-ig szerveztük meg. Ezeken a napokon adhatnak számot tudásukról azon hallgatók, akik elérkeztek tanulmányaik lezárásához - magyarázta Takács Katalin. Idegenforgalmi és szálloda szak nappali tagozatán összesen kilencvenhét fő államvizsgázik. Levelező tagozaton negyvenhat fő, távoktatás tagozaton huszonegy fő. A kereskedelmi szak nappali tagozatán huszonegy fő ad számot tudásáról. Levelező tagozaton százhuszonkettő fő, távoktatás tagozaton negyvenegy fő. A külgazdasági szak nappali tagozatán harminc fő vizsgázik. Levelező tagozaton negyvenkilenc fő, távoktatáson pedig tizenhét fő. A vendéglátó és szálloda szak nappali tagozatán hatvannyolc fő, levelező tagozaton huszonöt fő, míg a távoktatáson tanulók közül nyolc fő. A Szolnoki Főiskola Üzleti Fakultásán július 4-én 10 órakor a tiszaligeti campusban tartják a diplomaátadó ünnepséget. A Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultásán 2009. június 18-án hat bizottságban összesen hetvenkét hallgató tett záróvizsgát.- A végzett hallgatók száma három hagyományos szakon (mezőgazdasági mérnök, tájgazdálkodási mérnök és mezőgazHamarosan befejeződnek a záróvizsgák a Szolnoki Főiskola két fakultásán dasági gépészmérnök), valamint két úgynevezett kísérleti BSc szakon (mezőgazdasági mérnök, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépészmérnök) tettek záróvizsgát - tájékoztatott Bélley Ferenc, a Tanulmányi és Oktatástechnikai Iroda vezetője. A záróvizsgát tett hallgatók még nem a bolognai rendszerű képzés első végzett BSc szakos hallgatói, mivel azoknál a képzési idő hét félév. A végzettek diplomaátadó ünnepsége június 27- én 10 órakor lesz, ahol huszonhárom fő diplomát, negyvenkilenc fő pedig nyelvvizsga hiányában tanúsítványt vehet át a tanulmányaik sikeres befejezéséről. ■