Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-25 / 147. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK FELSŐFOKON A jövőben is fontosnak tartják a külkapcsolatok építését A brüsszeli székhelyű Vidéki- ség-Környezet-Fejlesztés (R.E.D.) nemzetközi szervezet felkérésére Hekliné dr. Herbály Katalin, a Szolnoki Főiskola főis­kolai tanára, a Közép-kelet-euró- pai Vidékfejlesztési Központ szakértője képviselte az újon­nan csatlakozott európai uniós tagállamokat Olaszországban márciusban megrendezett kon- j ferenciasorozaton. A programo­kon az Európai Unió közös ag­rárpolitikájának aktuális kérdé­sei kerültek napirendre. A régi tagállamok eddigi gyakorlatáról egy Németországból odautazott szakember számolt be. A Szolnoki Főiskola a jövőben is fontosnak tartja a külkapcso­latok építését, hangsúlyozta Hekliné dr. Herbály Katalin, aki a közelmúltban több országban is képviselte a főiskolát. Az Eras­mus oktatói mobilitási program keretében több egyetemen, főis­kolán is oktatott. Például Hyvinkaaben (Finnország), Castelo Brancóban (Portugália) és Esbjergben (Dánia). Nemzetközi projektekben, pél­dául a Szegedi Egyetem Mező- | gazdasági Főiskola oktatóival együttműködésben 5 szolnoki oktató bevonásával koordinálta az Agromodul projekt keretében az agroturizmusba bekapcsolód­ni kívánó gazdálkodók, vidéki la­kosok számára kidolgozott okta­tási anyag készítését. Hekliné dr. Herbály Katalin Ezen intézménnyel való együttműködés révén dr. Bíró Istvánnal, a Műszaki és Mező- gazdasági Fakultás oktatójával együtt részt vett a Norvégia és Iz- land turizmusát tanulmányozó pályázat kidolgozásában, mely­nek eredményeként 12 oktató kiutazhatott az említett orszá­gokba kéthetes tanulmányútra. Jelenleg a Sucha Beskidzka-i Tu­risztikai Főiskolára kapott ven­dégoktatói felkérést, amely a tu­rizmus területéhez kapcsolódó tantárgyak angol nyelven törté­nő oktatását, közös kutatási pro­jektek megvalósítását jelenti. ■ Tanácskozás a campusban (H) ppp A főiskola vezetője tájékoztatja a Rektori Konferenciát A főiskola vezetősége, valamint dr. Cseresznyés László, az OKM főosztályvezetője (jobbra) a konferencia utáni sajtótájékoztatón A PPP konstrukciójú szol­gáltatásban részt vevő fel­sőoktatási intézmények tapasztalatainak ismerte­téséről az OKM Beruhá­zási Főosztálya és a Szol­noki Főiskola közös szer­vezésében június 17-18- án a főiskola új oktatási létesítményében országos fórumot tartottak, melyen az érintett intézmények részéről mintegy 60 fő vett részt. Munkatársunktól Ilyen konstrukció finanszírozá­sában — 2008-ban már működő szolgáltatások — az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) felügyelete alá tartozó 19 felső- oktatási intézmény érintett, melynek keretében számtalan diákotthon, kollégium, régi és új oktatási épület stb. épült meg, il­letve újítottak fel. Mint arról már korábban be­számoltunk, múlt év decemberé­ben adták át a Szolnoki Főiskola tiszaligeti új oktatási létesítmé­nyét, amely ugyancsak PPP konstrukcióban (magántőke be­vonása a fejlesztésbe) valósult meg mintegy nettó 3 milliárd fo­rint beruházási költséggel. A fórumon tájékoztatás hangzott el a PPP-k jelenlegi helyzetéről, a megvalósult programokról, az intézménynél észlelt problémákról, az ellen­őrző úgynevezett monitoring­rendszer működéséről, működ­tetéséről, a finanszírozhatóság problémáiról stb. A tájékoztatókat követően kö­tetlen eszmecsere folyt az érin­tett kérdésekről, mely eredmé­nyeként a jelenlévők egyhangú­lag felkérték a házigazda Szol­noki Főiskola rektorát, hogy a fó­rumról tájékoztassa a Rektori Konferenciát (RK) a soron követ­kező ülésén, és ismertesse a fó­rum résztvevői által egyhangú­lag meghozott legfontosabb meg­A FÓRUM felkérte a Rektori Konferenciát, hogy hasson oda, hogy az Országgyűlés 36/2009. (V. 12.) Ogy.-határo- zata értelmében a kormány mielőbb vizsgálja felül a PPP- beruházások helyzetét, és olyan kormányzati intézkedést hozzon, mely hosszú távon állapításokat, ajánlásokat. Ezek közül néhány fontosabb kérdés: — A fórum részvevői kijelen­tették, hogy a PPP programban elkészült fejlesztések az intéz­ményeik számára létfontossá­gúak voltak, azok működése megteremtette az intézmények számára az infrastrukturális megújulás lehetőségét. A prog­ram pozitív hatással van az in­tézményi ingatlangazdálkodás­ra és az alaptevékenység ellátá­sára — mondja Körmendi Sán­dor, a Szolnoki Főiskola műsza­ki igazgatója. — A PPP program sikeres volt. Ezt azért fontos ki­emelni, mivel az ilyen jellegű beruházásoknak igen sok ellen­zője volt, van, és ez feltehetőleg abból adódik, hogy az ellenzők nem ismerik a visszafizetés biztosítja az érintett intézmé­nyek pénzügyi stabilitását. Vé­gezetül a fórumon részt vevő intézmények a fórum megszer­vezését és az ott elhangzott in­formációkat fontosnak ítélték meg, és elhatározták, hogy évente egy alkalommal a jövő­ben is megrendezik azt. részleteit, csak azt látják, hogy a visszafizetendő bérleti díj igen magas. — Tájékoztatásul rögzíteném, hogy a béried díjnak három ösz- szetevője van: az első a magán­szféra által befektetett tőke visz- szafizetése, a másik az üzemel­tetési díjhányad (takarítás, por­taszolgálat, karbantartás stb.), a harmadik pedig a közüzemi dí­jak (villamos energia, gáz, víz, szemétszállítás). Az utóbbi kettő az intézménynek akkor is felme­rülne, ha a létesítmény nem PPP konstrukcióban épült volna. Te­hát ennek tükrében kell többek között megítélni az ilyen jellegű beruházások létjogosultságát - magyarázza Körmendi Sándor. A fórum kérte a Rektori Kon­ferenciát, hogy támogassa a programban részt vevő intézmé­nyeknek azt a törekvését, misze­rint a program befejezésének időpontjában, 2010-ben a törvé­nyi rendelkezések által dekla­rált, 50 százalékos mértékig egé­szüljön ki az OKM bérleti-szol­gáltatási díjtámogatás. Itt első­sorban a közeljövőben bekövet­kező áfaemelésre, továbbá az éves inflációból és a forint/euró árfolyam igen magas voltából be­következő többletköltségekre gondolnak. Vizsgálják felül a beruházások helyzetét! SZOLNOKI FŐISKOLA A műszaki tudományok voltak terítéken A Magyar Tudományos Akadé­mia Debreceni Területi Bizottság (DAB) Műszaki Szakbizottsága immár harmadszor rendezte meg a „Műszaki tudomány az észak-alföldi régióban” elnevezé­sű konferenciáját. A rendezvény­nek május 20-án - a régióban műszaki jellegű képzést is folyta­tó felsőoktatási intézmények so­rában — a Szolnoki Főiskola Mű­szaki és Mezőgazdasági Fakultá­sa adott helyet, és vállalt társren­dezői feladatokat Mezőtúron. A köszöntők után öt plenáris előadást hallgathatott meg a 60- 70 résztvevő a karbantartási rendszerek vizsgálata, a környe­zetkímélő megmunkálások, a geotermikus energiafelhaszná­lás elméleti és gyakorlati kérdé- seiről-A konferencia négy „fel­nőtt” és egy hallgatói szekcióban folytatta munkáját, és hat posz­ter bemutatására is sor került. Az előadások egy része az al­ternatív energiák és a környeze­ti hatások műszaki problémái­nak elemzésével, megoldásaival foglalkozott, de helyet kaptak a repüléssel, a számítástechnika alkalmazásával, a mikrohullám, a mesterséges intelligencia, a ta­lajok, az épületek energetikai problémáival kapcsolatos témák is. A régió műszaki kutatásai­nak sokszínűségét mutatják a műszaki modellezéssel és szi­mulációval kapcsolatos eredmé­nyek, de „extrém” témák is meg­jelentek (ipartörténet, az embe­ri térd kinematikai modellje). A résztvevők és előadók fő­ként a Debreceni Egyetem, a Re­pülőműszaki Intézet, a mezőtú­ri fakultás oktatóinak, kutatói­nak, s a fakultás hallgatóinak köréből kerültek ki. A konferen­cia 32 előadása elektronikusan és nyomtatott kiadványban is megjelenik. ■ Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelent meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. Rekordszámú vizsgabizottság dolgozik idén a főiskolán hallgatók Idén több mint négyszáz végzős diák ad számot az elmúlt évek során megszerzett tudásáról- Rekordszámú vizsgabizottság előtt adhatnak számot tudásuk­ról a végzős hallgatóink. Idén ös­szesen négyszázhetvenkettő fő tesz államvizsgát ötvenegy vizs­gabizottságban - mondta Ta­kács Katalin, a Szolnoki Főisko­la Tanulmányi és Információs Központjának vezetője. A tanul­mányaikat idén befejező hallga­tók közül 159-en kapnak csak diplomát. Ennyien rendelkeznek ugyanis az előírt nyelvvizsgával. A nyelvtudásukról papírral nem rendelkezők tanúsítványt kap­nak, mely igazolja, hogy az in­tézményben végeztek és záró­vizsgát tettek. A diploma nem évül el, bármikor be lehet mutat­ni a nyelvvizsga-bizonyítványt.- A záróvizsga-időszakot idén június 18-tól 26-ig szerveztük meg. Ezeken a napokon adhat­nak számot tudásukról azon hallgatók, akik elérkeztek tanul­mányaik lezárásához - magya­rázta Takács Katalin. Idegenforgalmi és szálloda szak nappali tagozatán össze­sen kilencvenhét fő államvizsgá­zik. Levelező tagozaton negy­venhat fő, távoktatás tagozaton huszonegy fő. A kereskedelmi szak nappali tagozatán huszon­egy fő ad számot tudásáról. Leve­lező tagozaton százhuszonkettő fő, távoktatás tagozaton negy­venegy fő. A külgazdasági szak nappali tagozatán harminc fő vizsgázik. Levelező tagozaton negyvenki­lenc fő, távoktatáson pedig tizen­hét fő. A vendéglátó és szálloda szak nappali tagozatán hatvan­nyolc fő, levelező tagozaton hu­szonöt fő, míg a távoktatáson ta­nulók közül nyolc fő. A Szolnoki Főiskola Üzleti Fa­kultásán július 4-én 10 órakor a tiszaligeti campusban tartják a diplomaátadó ünnepséget. A Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultásán 2009. június 18-án hat bizottság­ban összesen hetvenkét hallgató tett záróvizsgát.- A végzett hallgatók száma három hagyományos szakon (mezőgazdasági mérnök, tájgaz­dálkodási mérnök és mezőgaz­Hamarosan befejeződnek a záróvizsgák a Szolnoki Főiskola két fakultásán dasági gépészmérnök), valamint két úgynevezett kísérleti BSc szakon (mezőgazdasági mérnök, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépészmérnök) tettek zá­róvizsgát - tájékoztatott Bélley Ferenc, a Tanulmányi és Okta­tástechnikai Iroda vezetője. A záróvizsgát tett hallgatók még nem a bolognai rendszerű képzés első végzett BSc szakos hallgatói, mivel azoknál a képzé­si idő hét félév. A végzettek dip­lomaátadó ünnepsége június 27- én 10 órakor lesz, ahol huszon­három fő diplomát, negyvenki­lenc fő pedig nyelvvizsga hiá­nyában tanúsítványt vehet át a tanulmányaik sikeres befejezé­séről. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom