Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-22 / 144. szám

2009. JÚNIUS 22., HÉTFŐ 7 KOZELET&GAZDASAG 3 PERCESINTERJÜ Karmos Gábor a fuvarozókról Európai összehasonlításban mennyire számít kiugró­nak a gázolaj magyarorszá­gi jövedéki adója? - kérdez­tük a Magyar Közúti Fuva­rozók Egyesületének főtit­kárhelyettesétől.- A jövedéki adó jelenlegi mértéke hazánkban 85 forint literenként, ez a lengyelnél és a románnál magasabb, a cseh, szlovák és osztrák mértéknél alacsonyabb. Évekkel ezelőtt Magyarországon a jövedéki adó mértéke meghaladta a környező országok szintjét, ugyanakkor meghatározó ré­sze az útalapba került. Később az útalapot törölték, viszont a jövedéki adó alig változott. Mi az elvárt norma az Európai Unióban?- Az EU által elvárt mini­mum most 302 euró/1000 li­ter, ez azonban jövő január 1- jétől 330-ra emelkedik. Ma­gyarországon így a tervek szerint 97,35 forint/liter lesz a gázolaj jövedéki adója, mi­vel a kormány annak idején 295 forintos euróárfolyam- mal kalkulált. A magyarországi helyzetre hivatkozva nem lehet „ke­gyelmet kérni” az EU-tól?- Hazánk egyik legna­gyobb hibája, hogy a csatla­kozási tárgyalások során nem kért átmeneti könnyítést az uniós szabály alól. Holott szá­mos tagállam elviekben meg­teheti, hogy a literenkénti 0,33 eurónál kisebb jövedéki- adó-mértéket alkalmaz. Ná­lunk azonban ez már elkép­zelhetetlen, hiszen az irány­elvtől való eltéréshez az ösz- szes tagállam jóváhagyására szükség lenne. Karmos: Hiába tárgyaltak eddig A vártnál is több elbocsátás visszaesés Nincs esély rá, hogy az idén növekedjenek a reálkeresetek A közmunkaprogram beindulásával magyarázható, hogy a közszférában alig csökkent az alkalmazottak létszáma az utóbbi időben Több évtizedes béremelé­si gyakorlat tört meg ez év tavaszára a válság mi­att. Mindenki másképp igyekszik túlélni a válsá­got: míg a magánszektor­ban a leépítés dominál, az állam a fizetéseken spórol inkább. Benke Dávid A rég nemlálőtt mértékűtvisz-' szaesés letörte a hazai béreket, is, és jelentős csökkenést hozott a foglalkoztatásban. A magán- szektorban a leépítés dominál, míg az állam a fizetéseken spó­rol inkább. Az áprilisi bruttó át­lagkereset valamivel 200 ezer forint felett volt, ez 3,5 százalé­kos emelkedésnek felel meg ta­valy ilyenkorhoz képest - tudat­ta a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH). A nettó kereset pedig még ennél is lassabban, 2,7 szá­zalékkal emelkedett, ez az inflá­ció mértékét sem éri el. Az első négy hónap átlagában - a jelen­tős januári csökkenés miatt - alig éri el az egy százalékot a bruttó béremelkedés, a nettó pedig az alatt mozog. A na­gyobb fizetéscsökkenés az álla­mi szektorban volt, itt a fizeté­seket befagyasztották, illetve a tizenharmadik havi fizetést is megnyirbálták. Ennek eredmé­nyeként itt közel egy százalé­kos (nettó 0,7) átlagos kereset- csökkenés következett be, míg a magánszektorban 5,3 (nettó 4,1) százalékos emelkedést mért a hivatal. Az átlagos reál­kereset az idei első négy hónap átlagában 2,2 százalékot esett, és szakértők szerint éves szin­ten sincs esélye a pozitív tarto­mányba kerülni. A legalább öt főt foglalkoztató 'cégek alkSlmazotti létszáma 5,4 százalékkal csökkent, ez közel 140 ezer főt jelent. Ez a korábbi, 100 ezer fős becslésekhez képest is jelentős csökkenés, ebben rá­adásul a legkisebb vállalatok le­építése nem is jelenik meg. A költségvetési szféra viszont éves alapon alig építette le a létszá­mot, a KSH jelentése szerint ez a közmunkaprogramok felpör­gésével magyarázható. Utóbbi körben 733 ezren dolgoztak a hónap során, míg a megfigyelt vállalkozásoknál 1,833 millió volt a munkavállalói létszám. A júliusi személyi jövedelem­adó-módosítás nyomán az állam visszautal majd az eddig befize­tett terhekből az adózók részére - hívta fel a figyelmet Németh Dávid, az ING Bank makroelem- zője, aki ezzel együtt is legfel­jebb stagnáló nettó reálbérrel számol éves szinten. Ezt pedig, az infláció várható megugrása okozza majd, így a kereslet ösz- szességében jelentősen szűkül­het. A jelenséget tovább fokozza a hitelek drágulása és azok kíná­latának szűkülése. A közszféra béralakulása még bizonytalan, többször átvariálták már a 13. havi juttatások kifizetését, és még most sincs megszavazva a végleges változat - fejtette ki a szakértő. A magánszektorban a rendszeres bérek - a munka­ügyi szabályok merevsége miatt - többnyire szinten maradtak, azonban a jutalmak terén várha­tók jelentősebb vágások - fűzte hozzá. Soha nem volt még Magyaror­szágon olyan alacsony a bér- emelkedés üteme, mint most - rftondta el Bebesy Dániel, a Bu- . dapest Alapkezelő portfólióme- nedzsere. A régióban egyébként mindenütt hasonló tendencia fi­gyelhető meg. A szakértő nem is lát sok esélyt arra, hogy rövid tá­von visszatérjen a korábbi bér­emelési gyakorlat, amíg ilyen nagy a munkaerőpiacon a sza­bad kapacitás. Nyáron is leállást tervez a Zalakerámia A tavaszi, másfél hónapos le­állás után nyáron ismét szü­netelteti a termelést a Zalakerámia Zrt. - tájékoz­tatta az MTI-t a cég elnök-ve­zérigazgatója. Márton Péter elmondta: nem számít rend­kívüli eseménynek a nyári le­állás, mert a piaci körülmé­nyektől függetlenül a karban­tartás és a szabadságolás mi­att minden évben szünetelte­tik legalább két hétig a ter­melést. A társaság vezetője közölte: a tavasszal újraszá­molt, csökkentett értékesítési tervek alapján az idén mint­egy 8 millió négyzetméternyi burkolóanyag eladására szá­mítanak. Ez nagyjából ne­gyedével kevesebb a tavalyi forgalomnál. A romhányi És A tófeji üze­mekben, valamint a cég buda­pesti központjában összesen mintegy 630 alkalmazottat foglalkoztat a társaság. A cég a Zala megyei Tófejen március közepétől április végéig szüne­teltette a termelést. HÍRSÁV Vasárnapi vásárlás Horvátországban MEGSEMMISÍTETTE a horvát alkotmánybíróság azt a ta­valy hozott törvényt, amely csak a nyári turistaszezon­ban, illetve karácsony előtt, akkor is csak megszabott időben engedélyezte az üzle­tek vasárnapi nyitva tartá­sát. A törvény ellen néhány kiskereskedelmi lánc emelt panaszt, számos kis üzlet eddig is megpróbálta kiját­szani a tilalmat. Nem kell társasházzá alakulni az adó miatt nem kell társasházzá ala­kulniuk a vagyonadó miatt az osztatlan közös tulajdon­ban lévő ingatlanoknak. Itt nem egyben kell meghatá­rozni az értéket, hanem la­kásonként. így ezek is ugyanolyannak számíta­nak, mint a társasháziak. Azoknál az ingatlanoknál pedig, amelyeknek több tu­lajdonosa van - például a házastársak -, a tulajdoni hányaddal arányosan kell az adót megfizetni, de a tel­jes összeg befizetését vállal­hatja egyetlen tulajdonos is, amiről nyilatkoznia kell. Soros-adomány szociális célokra százmillió dollárt adomá­nyoz a kelet-európai orszá­gok fokozódó szociális prob­lémáinak enyhítésére, a gyermekek és a fiatalok helyzetének javítására So­ros György. A magyar szár­mazású amerikai befektető elsősorban Ukrajnára, a bal­ti országokra és a Balkánra összpontosítja támogatását. Új támogatást ajánlott fel támogatja Mikrocsip miatt drágább az útlevél Többe kerül a hét végétől az út­levél: az öt évre érvényes okmá­nyért 25, a tíz évre szólóért negyven százalékkal kell majd többet fizetni. Az emelkedés magyarázata, hogy június 28- tól egy uniós rendelet szerint a biometrikus azonosítókat tartal­mazó mikrocsippel ellátott ok­mányt kell kiadni. Az illeték öt évre 7500, tíz évre pedig 14 ezer forintra nő, míg a gyermekek és az idős személyek 1500 helyett 2500-at fizetnek majd. A gyer­mekeknél változik az érvényes­ségi idő is: hat év alatt három, a felett öt évig lesz érvényes. Mó­dosul az eljárás is: a 12. életévü­ket betöltött személyektől ujj- nyomatot is vesznek. ■ Újabb áldozatok az iráni tiltakozók között „Oszlassanak fel!” A semmiért tüntettek szombaton Budapesten a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a 4K! szer- 3 vezésében. A Központi Statisztikai Hivatal előtt az utóbbi évek tüntetésdömpingjét parodizálták. A több száz de­monstráló többek között a „Legyen valami”, „Azt akarjuk”, „Sőt” „Menjünk haza”, „Fej, Tor, Potroh", „Az lesz, ami van”, „Foggyon le” és „Oszlassanak fel!" táblákkal tiltakozott. Az iráni állami televízió szerint legalább tíz, a CNN értesülései szerint azonban akár 150 halálos áldozatot is követeltek a szomba­ti teheráni zavargások. A június 12-i, hivatalosan az eddigi állam­fő, az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmadinezsád győzelmét hozó elnökválasztás miatt napok óta tartó tün­tetések során szom­baton felgyújtottak egy mecsetet A ha­lálos áldozatokon kí­vül hírek szerint több száz sebe­sültet is követelt az atrocitás. Közben kiutasították a közel- keleti országból a BBC brit köz- szolgálati csatorna teheráni ál­landó tudósítóját, az iráni kultu­■ A választás eredményének megsemmisíté­sét követelik. rális miniszter pedig a brit sajtó- orgánumok elleni további lépé­sekkel fenyegetőzött. A hatósá­gok szerint ezek támogatják az Ahmadinezsád ellen tüntetőket. A tüntetők és a reformszelle­miségű ellenzéki jelölt, Mir Húszéin Muszavi után már lon­doni elemzők is vá­lasztási csalást em­legetnek: a Királyi Külügyi Intézet, a Chatham House szerint a hivatalos eredményt az is kétségessé te­szi, hogy két iráni tartományból a választásra jogosultak számá­nál nagyobb, vagyis száz száza­lékot meghaladó részvételt jelen­tettek. ■ l * I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom