Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-19 / 142. szám

4 FEGYVERNEK ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚNIUS 19., PÉNTEK HÍRSÁV Negyedikek lettek a megyei vetélkedőn az orczy anna Általános Is­kola és Szakiskola Móra Fe­renc Általános Iskola tagin­tézményének hatodik osztá­lyos diákjai a közelmúltban megyei katasztrófavédelmi vetélkedőn vettek részt. Itt ügyességi, tájékozódási, ár- vízvédelmi, mentési és tűz­oltási feladatokat kellett megoldaniuk. A csapat végül az előkelő negyedik helyezést érte el. Elindult a szeméttelep rekultivációja a képviselő-testület a kö­zelmúltban módosította a szilárd hulladék gazdálko­dásáról szóló rendeletet. Er­re azért volt szükség, mivel a kétpói hulladékgazdálko­dási rendszer kiépítésének utolsó ütemében megkezdő­dött az érintett megyei lera­kók felszámolása - olvashattuk a SZ0U0N.hu weboldalon. Ennek révén valósul meg a fegyverneki Béke úti szeméttelep rekul­tivációja is. A munkára te­kintettel június 15-től már semmilyen hulladékot nem helyezhetnek el itt. Angolnát fogtak a IV-es tóegységen talán már csak az idősebb horgászok emlékeznek arra, hogy korábban mennyi an­golnát rejtett a fegyverneki Holt-Tisza-ág. Mostanság ilyen fogásokról nem halla­ni. Május végén viszont egy kisújszállási pecás, Sotus Gyula a IV-es tóegységen egy kuriózumnak számító, 1,6-1,7 kilogramm súlyú an­golnát fogott. Útépítésről, játszóudvar felújításáról döntöttek legutóbbi ülésén több pá­lyázat benyújtásáról is dön­tött a helyi képviselő- testület. így pályázati pénz­ből kívánják a közeljövőben megvalósítani a Lehel út, Damjanich út, Vörösmarty út és Zalka Máté út építését, a közcélú foglalkoztatáshoz az anyag- és eszközbeszer­zést, valamint az újtelepi óvoda tetejének átépítését, mosdójának és játszóudva­rának felújítását. A halász olykor vízbe esik portré Balogh János csak a nosztalgia miatt jár ki pecázni Ezt az ivadékos dobóhálót Balogh Jani bácsi készítette el tíz nap alatt. Néha felkérésre is dolgozik, ám a hálók többsége a nappalijának falát díszíti. A fegyverneki Balogh Já­nos ötven évet húzott le halászmesterként. Azt hi­hetnénk, mindene volt a víz, ám mégsem tartozott a nagy pecások közé. Mostanság is inkább há­lókat sző a saját szóra­koztatására, illetve azért nagy néha lejár a közeli holtágra. Németh Gergő Jani bácsi ölven éve szegődött el halásztanulónak a Bánhalmi Álla­mi Gazdasághoz. Végig csak ez az egy munkahelye volt. Időközben a halászmester képesítést is meg­szerezte. Sokan azt hihetnék, hogy a szakmájából eredően — mivel szinte mindent tudott a halakról - jani bácsi rengeteget horgá­szott szabadidejében. Pedig ez nem így van. Mint mondja, ré­gebben elég volt számára az az idő, amit a halak mellett töltött el, nem vágyódott a vízpartra egy horgászbottal. Mostanság is csupán csak nosztalgiából jár ki a közeli holtágra.- A dédnagyapám is halász volt — mesélte el lani bácsi. — Ró­la él egy történet a faluban, amely szerint anno a mostani holtágon - ami akkoriban még azÉlő-Tiszavolt-egy 120 kilós, kapitális harcsát fogott. Egy lo­vas kocsival hozták fel a partról. Az állat olyan nagy volt, hogy a feje elöl, a farka pedig hátul ló­gott le a szekérről. Lényegében ez is a szakma felé terelt. Egykor a kezembe került egy mezőgaz­dasági szakképesítésekről szóló szórólap, amiről a halászat tet­szett meg. A gazdaságnál a fel­adatom a haltenyésztés - iva­dék- és utódnevelés, piaci hal előállítása - volt. Ezeket zömé­ben étkezési halként adtuk el, de volt, hogy sporthorgászok is vittek belőlük. jani bácsi a munkája alatt a legnagyobb hal, amivel talál­kozott egy ötvenegy kilós 197 centi hosszú harcsa volt, még 1972-ben. A tóban nőtt meg ekkorára. Jani bácsi a 240 hektáros tó­egységnél tanult meg profi há­lókat készíteni. Manapság ezt hobbiként űzi, a hálók pedig már csak lakásdíszek. Hálóit legelőször kenderkócból készí­tette, ám ez az anyag nem bi­zonyult tartósnak: a víztől szétpergett. Ezt követte a pamutcérna, majd a műanyag. Utóbbi már strapabíróbb, ám ennek is van ellensége, a napfény. Bár a hal­fogás nem az ő reszortja volt, a halételeket nagyon is szere­ti. A halászléhez megvan a sa­ját receptje. Mint mondja, nem készít alaplevet, ezt halászlé­kockával váltja ki. Minden­képp belefőzi a hal fejét. A leg­jobb halászlé pontyból készül. — Persze olyan is volt, amikor AMIKOR KIFOGTÁK, felvitték ö fővárosba egy országos kiállí­tásra, amit meg is nyertek ve­le. A termetes jószágot már nem kellett hazahozniuk, mert megvette egy étterem. baleset ért — folytatta Jani bácsi. — A keskeny csónakban egyen­súlyoztam, majd amikor meg­emeltem a hálót, meginogtam és belepottyantam a vízbe. Télen is szakadtam be a jeges vízbe. Ezzel nem volt gond, mindig be volt ké­szítve száraz ruha, hisz ez a fajta baleset a munkánk velejárójának számított. De olyan is előfordult, hogy a kollégák mind egy-egy ru­hadarabot adtak oda a vízbe esett­nek, így nem fázott meg, amíg megszáradt a saját ruhája. Nyugdíjasként leginkább a kertjében ténykedik. Emellett, ha lehetőség van rá, kiállítja az általa készített hálókat. Van, hogy felkérésre ma is készít egyet-egyet, ezért azonban pénzt nem, maximum csak halat fogad el cserébe. Egyedül él, szabad­idejében regényeket olvas és ke­resztrejtvényt fejt még. Ha pedig olyan kedve van, gyalog öt perc alatt leér a vízpartra, ahol szíve­sen nosztalgiázik. SZ0U0N.hu Hogy hova bújtak régen a haltolvajok, megtudhatja a S20U0N.hu weboldalon. Versenyt nyertek a tóban felnőtt harcsával Piroska nénit századik születésnapján köszöntötték A minap ünnepelte 100. szüle­tésnapját Kovácsné Bodza Piros­ka, olvashattuk a SZÓ 0N.hu n Ebből az alkalomból köszöntöt­ték őt, Fegyvernek legidősebb la­kosát. Piroska néni átélte a XX. század valamennyi történelmi fordulatát A Nógrád megyei Palo­tásról idetelepült Piroska lassan szokta meg az alföldi emberek eltérő kultúráját, szokásrendsze­rét. Háztartásbeliként földműve­lésből egészítette ki a dolgozni messzire eljáró férje jövedelmét, eközben négy gyermeket nevelt fel. A háborús időkben négy éven át egyedül gondoskodott család­járól. A kríziseken mindig átse­gíthette őt mérhetetlen optimiz­musa és a jövőbe vetett hite. Már csak két lánya él, de így is népes családja körében ünnepelte 100. születésnapját. ■ Aktívak a művészeti csoportok A Baldácsy Művészeti Egyesület citerazenekarai, a Hétszínvirág Citerazenekar és a Pacsirta Cite- razenekar messze vitték a tele­pülés hírét. Az utóbbi időben a korábbiaknál is több bemutatko­zási lehetőségük volt. A közel­múltban két nívódíjat és egy tér­ségi szintű kiváló minősítést kaptak. Elismerés illeti a telepü­lés többi hírvivőjét is, így a Sza- páry Népdalkört, valamint a női kart is. További újdonság az Annaházi Tánccsoport háza tájá­ról, hogy a Virágzó Tisza napjá­ra külön fellépőruhájuk készül, amit takarékossági szempontból nem vásárolnak, hanem maguk készítenek el. A ruhák díszítésé­ben olyan lelkes hímzők működ­nek közre, akik nem sajnálva szabadidejüket, besegítenek a motívumok készítésében. ■ Tűhegyi Julianna a készülő fellépőruhákat mutatja Arany Páva-díjas tanuló is koptatja az Orczy padjait képzés Az iskola diákjai gyakori résztvevői nívós főzőversenyeknek, ahonnan szép eredményekkel térnek haza A fegyverneki Orczy Anna Álta- ános Iskola és Szakiskolában várom szakmacsoportot — ven- iéglátás-idegenforgalom, gépé­szet, mezőgazdaság - oktatnak. X százhúsz fős tagozat első­sorban a helyi gyerekeket látja el, de a környező települések - száj öli, örményesi, kuncsorbai - diákjainak is lehetőséget biz­tosítanak a tanulásra. Ehhez a megfelelő tárgyi felszereltségük megvan, köszönhetően a helyi vállalkozók támogatásának, il­letve hogy ki tudják használni a kínálkozó pályázati lehetősége­ket. Három szakmacsoportban 9-10. osztályban szakmai alapo­zó képzés zajlik, a közismereti tárgyak mellett 11. évfolyamtól történik a konkrét szakképesí­tésre való felkészítés. Az okta­tott szakmák a régi rendszerben most végzettek számára ven­déglátó-eladó, dísznövény- és zöldségtermesztő voltak, míg az új modulszerű képzésben pin­cér, szerkezetlakatos és zöldség- termelő szakmákat oktatnak. Az elsajátított elméletet az isko­la saját tanműhelyében, tanét­termében, illetve tankertjében gyakorolhatják a diákok. Az el­ismerések sem maradnak el, hi­szen több csoportjukkal fordul­tak meg már neves főzőverse­nyeken. Április 25-én például Hódmezővásárhelyen a mező­A kilencedik évfolyamosok palóclevesükkel nyűgözték le a hatodik alkalommal megrendezett diák gulyásfesztivál zsűrijét gazdanapok főzőversenyén a fő­díjjal és egy különdíjjal gazda­gabban térhettek haza a fegy­verneki diákok. Május 16-án ter­mészetesen maguk is részt vet­tek a fegyverneki sporttelepen Az iskola tanulója Bagi Annamária (balra) Arany Páva-díjas lett megrendezett hatodik országos diák gulyásfesztiválon; Június 2-5 között a végzősök szakmai vizsgát tettek elméletből és gya­korlatból. ' Az iskola továbbá nagy hang­súlyt fektet a képesség-kibonta- koztató felkészítésre, a fejlesz­tőeszközökre, illetve a szociális hátrányok enyhítésére, kulturá­lis programokra. Emellett egyik diákjukat nagy megtiszteltetés érte a közelmúltban. A vendég­látó-pincér szakon 11. évfolya­mos Bagi Annamária a Hétszín­virág Citerazenekar tagjaként Arany Páva-díjas lett. Ez min­denképp kiemelkedő teljesít­mény. ▲ 1 1 f i f

Next

/
Oldalképek
Tartalom