Új Néplap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-01 / 127. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚNIUS 2., KEDD Vigyázat! Vírusveszély A vírusok, hasonlóan az or­ganikus élethez, a digitális világban is megjelentek. Nagyjából egyidősek a szá­mítógépekkel, azonban a kor előrehaladtával, illetve az in­ternet gyors terjedésével egyre jobban elmérgesedett a helyzet. Ez olyannyira ko­moly tényező lett, hogy egész iparág épült annak elkerülé­sére, hogy a gépeink megfer­tőződjenek valamilyen szá­mítógépes vírussal, illetve kiszűrjék a kíváncsiskodó kémeket. Persze a bátrabbak elször- fózgethetnek a neten minden­féle biztosítás nélkül is, azon­ban ilyenkor a gépen tárolt adataik minden másodperc­ben veszélyben vannak. Hogy mennyire komoly az efféle fe­nyegetettség, nem bizonyítja más, mint hogy néhány éve egy vírusnak köszönhetően a világ internetes levelezése megbénult, és milliárdos ká­rokat okozott. Tehát, mindenképpen érde­mes beruházni egy víruske­reső szoftverre, mert soha nem lehet tudni, honnan ér­kezik egy trójai vírus, amely csendesen elkezdi emészteni, és fertőzni az adatainkat. Aki nem akar pénzt áldozni, az in­gyenes verziókkal is biztosít­hatja a gépe vírusvédelmét, amelyekből a neten, számos oldalon lehet válogatni. Érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy valamilyen tűzfal szűrje a netről beáram­ló adatokat. Természetesen minden vírusvédelemnek van gyenge pontja — hiába ál­lítják a fejlesztők az ellenke­zőjét. Ha bekövetkezik a fertő­zés, azonnal szűrjük ki és izo­láljuk a fertőzött fájlokat, majd a megfelelő vírusirtóval távolítsuk el a vírust. Ha erre nincs lehetőség — például a fertőzöttség mérté­ke miatt - kérjünk tanácsot szakembertől. A kellemet­lenségek elkerülése, illetve az adatbiztonság végett, ajánlott rendszeresen men­teni az adatokat, mert így egy teljes rendszerösszeom­lás sem okoz helyrehozhatat­lan károkat. Térdre ereszkedett a bíró előtt tanú A tanár azt hitte, hogy a dadogós tanuló szidja az édesanyját Van, aki imádkozva letér­del a bíróság előtt, hogy tanúként így bizonyítsa igazát. Mást amiatt hall gattak meg, hogy egy pin­cér okozhatta-e egy ven­dég halálát. S az sem rit­ka, ha egy tanár és diák közti dulakodás szemta­núinak kell beszámolni­uk a történtekről. De sze­retünk-e tanúskodni? Munkatársainktól Kovács Anett egy albérleti lakó­társa miatt hatszor volt bírósá­gon. Elmondása szerint egy kö­zös albérletben lakott három cso­porttársával, illetve egy fiatal fér­fival. A férfiról nem tudtak so­kat, csak annyit, hogy amikor odaköltözött hozzájuk, egy ágy­nemű volt csak nála. Az illető es­ténként órákat beszélt telefonon, folyamatosan a fülén volt a kagy­ló. Ez ment három hónapig, majd a lányokat felvették az isko­lai kollégiumba. Két év után, amikor Anett már dolgozott, ka­pott egy ajánlott küldeményt. Idézés volt a rendőrségre egy csalási ügyben. Nem tudta hová tenni az eseményeket, ezért fel­hívta az idézést küldő rendőrt. Az elmondta, hogy a volt albér­lőtársuk az ő kiköltözésük után a szomszéd nyugdíjasoktól pénzt kért kölcsön, csak azt so­ha nem adta meg. Kovács Anett elment a kihall­gatásra, ahol olyan dolgokról faggatták, amikről semmit sem tudott, hiszen amikor az eset tör­tént, már nem laktak ott. Ezért sem ő, sem a volt csoporttársai nem értették, miért is merült fel a nevük tanúként. Ráadásul Anett meg is ijedt, amikor kide­rült, a férfi megfenyegette az idő­seket. Ezután hatszor idézték be a bíróságra, mert a tárgyalást el­napolták, körözték a férfit, illet­ve a tanúk java része nem tudott megjelenni. Végül kétszer kel­lett vallomást tennie a bírósá­gon, mire megszabadult a szá­mára szörnyű esettől. Az ötvenes éveiben járó szol­noki Szűcs Sándor két tárgyalá­son is tanúskodott már eddigi élete során.- Először a nyolcvanas évek­ben idéztek be a bíróságra. Ak­koriban üzletvezető voltam egy étteremben, ahol a pincérnek volt balhéja egy vendéggel - em­lékezett vissza Sándor. A férfi ugyan nem látta magát az esetet, de tudott róla. A pincér ítélete végül halált okozó testi sértés lett.- A másik esetem pár évvel ezelőtt volt, akkor gyilkossági ügyben hallgattak meg. A két vádlott közül az egyiket, illetve az áldozatot ismertem. Az ügy­véd, a bíró és az ügyész intézett hozzám pár kérdést - mondja Szűcs Sándor. Az ötvenes férfi hozzátette, na­gyon nehéz volt elhinnie azt, hogy az általa jól ismert vádlott képes volt a szörnyű bűn elköve­tésére. Szűcs Sándor elmondta, szerencsére egyik ügyben sem faggatták hosszú ideig. Akadnak a tanúskodások so­rán egyéb érdekességek is.- Annak idején egy bíró isme­rősöm mesélte, hogy a tárgyalás­ra beidézett tanú térdre ereszke­dett a pulpitus előtt, mintegy az igazát bizonyítva — meséli a ma már nyugdíjas Szabó Albert. A hatvanas úr máig jól emlék­szik az azt követő cselekmények­re.- A bíró rászólt, hogy azonnal keljen fel, ne imádkozzon előtte. A tanúskodás nem minden esetben bíróság előtt történik.- Még kisiskolásként idéztek be egy iskolát érintő ügyben - meséli a szolnoki Horváth János. - Az eset akkoriban nagy port kavart, ugyanis a nyolcvanas évek, elején még kuriózumnak számított az, hogy egy tanárt bí­róság elé citáljanak azért, mert lekevert két pofont az egyik di­áknak. Az eset az egész iskolát lázba hozta és rengeteg érdekes­séget tartogatott. Az érintett fiú­ról tudni kellett, hogy dadogott, és amikor az ügyeletes tanár el­kapta, jól megcibálta, mert fele­selt. Ekkor hangzott el a mon­dat, amiért a pofonokat kapta: „majd szólok anyámnak.” Azon­ban a gyerek dadogása miatt a nevelő ezt úgy értette, hogy le­anyázták. Ekkor csapkodta meg a gyereket. Én ott álltam mellet­te, és értettem, mit mond, mert gyakran beszélgettem vele, és megtanultam megfejteni a mon­datait, ezért is hívtak be. A dolog azonban elakadt valahol, de a ; nevelő egy hónap után már nem dolgozott ott. Szintén egy iskolai ügyben j kellett tanúskodnia a szolno- ! ki F. Gábornak. Őt egy közép­iskolai verekedés miatt hall­gatták meg, de szerencsére nem a bíróságon, hanem az iskolai testület előtt. Elmon­dása szerint nagy volt a val­lomása tétje, mert techni­kusvizsga előtt állt, és a ta­nár, aki érintett volt az ügy­ben, az egyik vizsgáztató volt. Behívatták az igazgatói irodába, ahol el kellett mesél­nie, ő hogyan látta a történetet. A sztori nem volt egyértelmű, hiszen arról szólt, hogy az egyik diák autójának a riasztó­ja megszólalt. A fiúnak koráb­ban már feltörték a kocsiját. Ezért kirohant a teremből, de előtte elnézést kért, majd futva távozott. Ez még kétszer meg­történt, majd a tanár elveszítet­te a türelmét, és kituszkolta a gyereket a teremből. F. Gábor osztálytársa azonban nem akart elmenni, mert nem akart igazolatlan hiányzást kapni és bekéredzkedett. A padtársa ar­ról érdeklődött, mi történt a ko­csival és ő válaszolt. A tanár ek­kor kikelt magából és kivezette a teremből, majd egyszerűen hazazavarta. Mivel a holmijai bent maradtak, bekopogott, majd benyitott. Ekkor szaba­dultak el az indulatok. Lökdö­sődés, karcsavarás, ajtócsapko­dás. A gyerek lába kék-zöld lett az eset után, mert a tanár több­ször is rácsapta az ajtót. Ezután jöttek az ügyvédek, és kihall­gattak pár diákot, senki nem mert belemenni a részletekbe, mert mindenki félt, hogy nem sikerül a vizsgája. Végül az is­kola és a család jogásza meg­egyeztek. Nem éri meg, mert büntetik a távolmaradást A 2004. Évi CXL. törvény ki­mondja, ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az el­járás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelően nem igazolja eljárási bírsággal sújtható. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az idézésre önhibá­jából eredő ittas vagy bódult ál­lapotban jelenik meg a tanú. E két esetben a bírságon kívül az eljárási cselekmény megismét­lése miatti többletköltség megfi­zetésére is kötelezhető. Az eljá­rási bírság összege 500 ezer fo­rintig terjedhet. Akkor, ha az idézett személy ismételt idézés­re sem jelenik meg, és távolma­radását nem menti ki, rendőr­ség útján elővezettethető. Az elővezetéshez — ha a törvény másként nem rendelkezik — az ügyésznek a hatóság vezetője által kért jóváhagyása szüksé­ges. Az elővezetés költségét az azt kérő hatóság előlegezi meg. Az emberek többsége érthető módon nem szeret bíróságra járni. Még a tanúskodáshoz sincs nagy kedvünk. Képünk illusztráció. áW»' f-yUiSii Aggastyánkorú járművek nézőcsalogató túrája veterán Több autó és motor még ma is ugyanolyan állapotban van, mint új korában Kibővített pünkösdölés Jákóhalmán Szebbnél szebb, aggastyánkor­ban levő autókat, motorokat lát­hattak vasárnap a szolnoki Kos­suth téren a járókelők a II. Kö- zép-Tisza Vidéki Veterán jármű Találkozó és Túrán.- Negyvenhat éves ez a GAZ 69-es gépjármű, 1963-ban ké­szítették, szovjet gyártmány, készenléti autóként használ­ták a katonaságnál - mutatta büszkén a különleges jármű­vet dr. Tornyi János, aki a me­gyei Veterán Klub elnöke. - Minden eredeti rajta, a vászon is, nem kellett sokat javítani, hogy működőképes legyen. Vi­szonylag keveset, 36 ezer kilo­métert ment. Meghibásodás esetén nehéz pótolni az alkat­Dr. Tornyi János GAZ 69-es katonai autójának minden része eredeti részeket, de mi, akik ezzel fog­lalkozunk, kisegítjük egymást. A klubunk hat éve alakult, az akkori tíz tag 41-re bővült. El­mondható, hogy egyre jobban terjed az öreg járművek szere- tete. A jelenleg itt látható vete­rán autók fele OT-s („old timer”) rendszámú, mely azt jelzi, hogy a jármű muzeális minősítést kapott. Gyakorlat­ban ez mentesít a súlyadó meg­fizetése és a zöldkártya alól.- Nagyon sokat megyek örömautózni, találkozókra, ver­senyekre, ahol több díjat is nyert már az autó — mondta Laky Sándor, egy Volkswagen Karmann-Ghia típusú jármű tu­lajdonosa. - 1600-as farmotorja van az autónak, 50 lóerős, 160 kilométer per óra a végsebessé­ge. Ez a típus nem igényel külö­nösebb karbantartást. Voltak évek, amikor tízezer darabot gyártottak belőle évente, más­kor csak két-háromezret. 1955- től 1970-ig kézi gyártása folyt ennek a típusnak, majd Ameri­kában nagyobb sikere lett, mint Németországban. Most egy Por­sche 914-est restaurálok a nürn- burgi versenyre. Azt hiszem, az lesz életem utolsó autóépítése. A legtöbben, akik veterán au­tókkal foglalkoznak, megszál­lottak vagy legalábbis nehezen tudnának lemondani erről a hobbiról. ■ Békési Brigitta Jászjákóhalmán először tartot­tak Pünkösdi Falunapot a mögöt­tünk hagyott hét végén. Mint azt Lukácsi Pál polgár- mester elmondta, az elmúlt év­ben megszervezett vigadalom kedvező fogadtatásakor határoz­ták azt el, hogy kiszélesítik az eseménysort. A kétnapos program alkalmá­val könnyűzenei koncertek, ki­állítások, kulturális programok várták az érdeklődő helybélie­ket. Az eseménysort lovasbemu­tatók is színesítették. A falunapon köszöntőt mon­dott Perez László jászkapitány, de jelen voltak a testvértelepülé­sek (Apátfalva, Jászszentlászló) delegációi is. ■ B. Cs. • I i i t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom