Új Néplap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-08 / 107. szám
6 2009. MÁJUS 8., PENTEK GAZDASÁG A BUX index 2009. május 7-én 14400 Nyitóérték: Változás: 0,62% 14200 13 976 —1 14000 13 800 13600 13400 13200 Záróérték: 13 894 Előző napi záróérték: 13809 15.30, ' aNtwVork-i 9 tőzsde nyitása /| 13000. pont, 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 • ora FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.05.07. Résztél»* tloiséáf« Változási») IMüóft ' Phylaxia 9 12,5 17 Danubius 3980 5,29 206 Égis 14295 4,76 708 TVK 2100 3,96 67 Synergon 778 3,04 377 Émász 21100 2,42 15 MTelekom 569 1,78 2 048 Any 751 1,62 23 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változási») Müóft Pannergy 900-4,25 35 OTP 2972-1,32 19809 A BUX index az elmúlt napokban 14200 13 809 11400----------------------------------po nt/ 04.27 04.28 04.29 05.04 05.05 05.06 s’** FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinVtonna, 05.07.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus 39380 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 33 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2009l július 35 800 .... TAKARMÁNYÁRPA 2009. augusztus 32 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 68 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. május 7-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft í i 4 278,74 209,61 184,13-5,73 Ft -4,08 Ft -4,51 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forinl/euró, 05.07.) mmmmmm Veteti Badási Allianz Bank 276,08 290,24 Budapest Bank 268,30 284,90 CIB Bank 271,68 294,32 Citibank 271,67 294,31 Erste Bank 275,56 291,44 K&H Bank 272,55 288,25 MKB Bank 277,39 291,61 OTP Bank 270,27 284,13 Raiffeisen Bank 274,21 286,55 Mentőcsomagra várnak az építők építőipar Az ágazat szereplői kétségekkel fogadják a fellendítést célzó programot Az építőipar bajait kívánja orvosolni az a javaslat- csomag, amelyet a héten fogadtak el. A cégek ezt üdvözlik, ám egyáltalán nem biztosak abban, hogy ennyi elég az ágazat megmentésére. Bisztricsány Julianna Közhelyszámba megy, hogy beszűkültek az építőipari finanszírozási források, több százmilliósra duzzadt a lánctartozások állománya, alvállalkozók tömege megy csődbe, mert nem kapják meg munkájuk ellenértékét, az egész ágazatot megfertőzte a feketemunka. Mindezen „betegségekre” kínál szándékai szerint gyógymódot a most elfogadott országgyűlési határozat. A szakma azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel az intézkedéseket. A szakma elvárásai szinte kivétel nélkül -szerepelnek az anyagban - üdvözli a javaslat- csomagot Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint most minél előbb a cselekvésnek kellene átvennie a terepet. Különösen az „azonnali” határidővel megjelölt intézkedések mielőbbi bevezetését tartja | sürgetőnek. Az intézkedések jó irányba mutatnak, ám a Biztos kéz programja jelenlegi formájában nem alkalmas a lánctartozás problémájának megoldására - vélekedik. Ugyanis éppen a legaggályosabb kérdést, áz irreálisan alacsony megbízási árak ügyét nem rendezi. A-tervezett intézkedésekkel tisztulna az építőipar, ám elsőként az ágazat alapvető problé- | máját, a forráshiányt kellene | megoldani - állítja Kató Aladár, a Tondach vezérigazgatója. Tapasztalatai szerint egyre nehezebb a hitelfelvétel, ma már a bankok a projekt értékének 40- 50 százalékát is elkérik önrészAz építőipari termelés alakulása (12 havi változás, százalék) 40 2006. jan.-2009. febr. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH ként. Ráadásul számos egyéb pénzügyi intézkedés - a 25 százalékosra emelendő áfa, a szoc- pol megszüntetése, az államilag támogatott lakáshitelek megvonása - erősen fékezi, illetve drágítja a beruházásokat. Az építőanyag-ipari cégek ma már ott tartanak, hogy nem tudják termékeiket eladni. Emiatt a Tondach leállította békéscsabai téglagyárát, s a múlt hét óta áll az egyik cserépgyártó kemencéje. A vezérigazgató szerint erősen lendítene a szektor helyzetén, ha beindulna az államilag támogatott bérlakásépítés. A Biztos kéz szerinte jó megoldás lehet, ahogyan a felújítás ötszázalékos áfája. „Ez némiképp visszafogja majd a feketemunkát” - véli. Hosszú távra szóló intézkedéseket látna szívesen Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezetője az új, több pontján „lózungnak tűnő” javaslatcsomag helyett. Bár szerinte is - elvben - jó megoldás lehet a Biztos kéz, a hazai jogi helyzetben kiskapuk tömege kínálja magát a kibúvásra. Számos országban egyszerűen megengedhetetlen, hogy a megrendelő ne fizessen az elvégzett munkáért. Romániában például az adósok börtöne is ott áll fenyegetésként. Nagy bajnak tartja az ii I I A kormány reményei szerint az új intézkedés véget vet a lánctartozásnak megszűnhet a lánctartozás az építőiparban, ha a parlament elfogadja a második építésügyi csomagot. A javaslat része az engedélyezési idő lerövidítése, a kivitelezők kötelező regisztrációja, és a beruházások vállalkozóit kifizető fedezetkezelő meghonosítása - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. A fedezetkezelö bevezetése a lánctartozást úgy szünteti meg, hogy a folyamat végén lévő alvállalkozót fizeti ki először. a szakállamtitkár elmondta: a javaslat szerint minden alvállalkozót bejegyeznek az építési naplóba, a teljesítést a fedezetkezelővel együttműködő műszaki ellenőr igazolja, a fedezetkezelő pedig kifizeti a járandóságot. ügyvezető, hogy szinte alig halad előre a panelprogram, amely pedig számos ágazati szereplőnek nyújthatna menekülési útvonalat a válságban. Norbert Schwarzmüller, a Wienerberger Téglaipari Zrt. vezérigazgatója is üdvözli a szándékot, amely az építőipar súlyos helyzetének javítására irányul, ám „szomorúan veszi tudomásul”, hogy a például Belgiumban és Spanyolországban I»evezetett átmenetijfacsökkentés Magyar- országon csupán a használt lakások felújítására vonatkozik. Reméli, talán eljött az ideje, hogy az évek óta emlegetett közhasznú bérlakás-építési program megvalósítása is reális közelségbe kerüljön. A cég hazai téglagyárai közül egyébként most egyik sem működik, itt van ugyan az építési szezon, de nincs kereslet a piacon. Több magyar tőkét helyezhetnek ki külföldre bővülés A tavalyi gyenge teljesítményt a nyereség újrabefektetésének elmaradása is okozta Erre az évre 2-3 milliárd euró értékű magyar működőtőkekihelyezést prognosztizál a szaktárca. Kutatók szerint tovább erősödik a tőkekihelyezési koncentráció, és a legnagyobb szereplők (Mól, OTP) mozgatják majd ezt a részpiacot, a kisebbek visszafogják külpiaci terjeszkedésüket. Tavaly 1,1 milliárd eurós volt a kihelyezés, ez az elmúlt négy év leggyengébb teljesítménye volt. Miközben tavaly a korábbi évekhez képest jócskán visszaesett a magyar működőtőkeexport értéke, 2009-re a múlt évi két-háromszorosát várja Garamhegyi Ábel. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, külgazdasági kormánymegbízott lapunknak ezt a válsággal j indokolta. Elmondta: a krízis idején a cégek olyan megoldásokat igyekeznek találni, amelyekkel olcsóbbá tudják tenni termelésüket. Ennek megfelelően főként Szerbia és Románia | lehet a fő célpont, de a régió töb- I bi országa is vonzó marad. Mindenesetre a múlt évi eredmény gyenge volt. Az ICEG által az ITD Hungary számára készített összesítésből kiderül: tavaly a magyarországi cégek tőkekihelyezésének értéke 1,1 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 2,7, és a 2006-os 3,1 mil- liárdról. A kihelyezett tőkebefektetések döntő része részvény és egyéb részesedés szerzése formájában valósult meg (1046 millió euró). Az újra befektetett jövedelem részesedése csekély volt (114 millió euró). Ilyen alacsony érték utoljára 2005-ben fordult elő - áll a kutatóintézet elemzésében. Az év végén a kihelyezett tőke állománya 13,9 milliárd euróra nőtt. A legkedveltebb célország tavaly a Mol INA- részvényvásárlásának köszönhetően Horvátország volt. Az állományi adatokat tekintve továbbra is Szlovákia áll az első helyen. Ágazati bontásban a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás és a nukleáris fűtőanyaggyártás alágazatban volt a legjelentősebb tőkekihelyezés (927 millió euró). Emellett a „hagyományosan” tőkekihelyező pénzügyi szektor ért még el jelentősebb eredményt tavaly (410 millió euró). ■ N. Vadász Zsuzsa Csehország előzött tavaly a legtöbb versenytárs országban mérsékelt maradt a tőkekihelyezési aktivitás, nem úgy a cseheknél. először fordult elő, hogy a cseh vállalatok több FDl-t fektettek be külföldön, mint a magyarok (1,3, illetve 1,1 milliárd euró). Magyarország az állományt tekintve így is toronymagasan az első 13,9 milliárd euróval. de CSEHORSZÁG közelít (7,1 milliárd), s azon a pályán mozog, amelyen hazánk néhány évvel korábban elindult. A Mól az egyik legfontosabb magyar befektető külföldön. Horvátországban az INA tulajdonosa. > k 4 i