Új Néplap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-27 / 123. szám
ÚJ NÉPLAP — 2009. MÁJUS 27., SZERDA 13 TÜKÖR Mertolában a munka hőse kitekintő Kezdetben mintha pingvineket oktatott volna matekra IkkSSísí Szilvia és Tamás egy hajóban eveznek. Tamás a napokban Szolnokon próbálta ki új hajóját, egy Pannon kajakot. A hajót feltették, és irány Portugália! Három újabb kamerával bővült a térfigyelő Jászladányon Tovább bővült a térfigyelő kamerarendszer Jászladányon. Mint Dankó István polgármestertől megtudtuk, három újabb kamerát szereltek fel a már eddig meglévő ötkamerás térfigyelő rendszerbe. Ezek közül az egyik speciális rendszámleolvasó kamera, amely több mint három- százezer forintjába került az ön- kormányzatnak.- Szerencsére a jászladányi lakosság is érzi annak a szükségességét, hogy a kamerarendszer bővíthető legyen. Ugyanis a lakosság részéről kettőszázezer forint gyűlt egybe csekkeken befizetett pénzadományokból a térfigyelő kamerarendszer továbbépítése céljából. Ez nagyon nagy összeg, és igen tiszteletreméltó az összegyűlt pénzmennyiség - tette hozzá a polgármester. Dankó István elmondta azt is, hogy nagyon várják azt a jogszabálymódosítást, amelyet a kormányzat terjesztett be a parlament elé, s melyben a közterület-felügyelőknek is lehetővé teszik azt, hogy a térfigyelő kamerákat figyelhessék, ne pedig csak a rendőrök. Ez már csak azért is jól lenne, mert például a nagyközségben is a rendőrőrsön a huszonnégy órás megfigyelés megoldása nehézségekbe ütközik, viszont a közterület-felügyelők bevonásával erre több megoldási lehetőség is kínálkozna - hangsúlyozta Dankó István. ■ B. Gy. Különdíjként a szemétválogatót látogatták meg A környezettudatos nevelés részeként a Remondis Zrt. Űjszá- szi úti átrakó- és válogatóállomásának működését ismerhették meg Szolnok felső tagozatos diákjai. Az üzemlátogatás különdíj volt a Szolnoki Iskolavédőnők Egyesülete által szervezett városi egészségnevelési vetélkedőn dobogós helyezést elért csapatok tagjai részére. Kohári István kommunikációs vezető elmondta, ezen a korosztályon múlik, hogy a jövőben a szelektív hulladékgyűjtés mennyire lesz sikeres, s ezzel az akcióval mennyire tudjuk környezetünket eredményesen megvédeni. ■ M. G. Tudja, hol van Mertola? Ha nem, ne röstellje magát, Kedves Olvasó! Mert nem világváros, az egy szent. Mertola egy délportugál, kábé ezer lakosú csendes kisváros. Na, itt dolgozik a szolnoki Tóth Szilvia. Munkatársunktól És hogyan került oda a 26 éves lányt? Kezdjük az elején! Szilvia a szolnoki Tiszaparti Gimnáziumban végzett. Utána Pécsett tanult a bölcsész karon, angol szakon. Soha nem akart tanítani, és most...? De ne szaladjunk előre! Az egyetem alatt negyedévesen belekóstolt a spanyol hullámzásba, ahogy ő mondja. Merthogy az Erasmus-program keretében kint tanult fél évet. Úgy ragadt rá tamás És Szilvia ritkán járnak haza, de most fellendíthetik a portugál-magyar sportkapcsolatokat. Hiszen az UTE- s kajak-kenu szakosztályvezető, Doma Gergő vezetésével nyári edzőtábort szerveznek a az ottani életvitel, meg a nyelv, mint a kosz. Nagyon sok barátra tett szert, köztük portugálok is voltak. Már akkor úgy gondolta, jó lenne visszatérni a mediterrán környezetbe. És ez a vágya tavaly teljesült is. Párja, Homoki Tamás kajakozik. Maratoni távon versenyez. 2006-ban például 3. lett a Franciaországban rendezett világbajnokságon. Itt nem kisebb sportnagyságot vert meg, mint Eric Veraas Larsent, akinek olimpiákon kibérelt helye van a dobogón. Tamás sokat járt Mertolába edzőtáborba. Ott a helyi kajak-kenu klub főnöke kiszemelte őt, és többéves győzködés után sikerült rávennie a fiatalembert, hogy a jövő helyi reménységeit eddze. 2008 novemberétől kapott szerződést, 2 évre. Szilviának pedig felajánlották, hogy a helyi és a környékbeli iskolákban okítsa a nebulókat angolra. legjobb mertolai kajak-kenusoknak. mivel az ute Szolnokon fog edzőtáborozni júliusban, a portugál fiatalok is jönnek velük. Es persze velük lesz Tamás és Szilvia is. Na és itt jön vissza az, hogy Szilvia soha nem gondolta volna, hogy egyszer még tanítani fog, pláne Portugáliában. Na de ilyen az élet, forgandó. Tehát 2008 őszén meg is érkezett Tamás és Szilvia Mertolába, mindenféle portugál nyelvtudás nélkül! Szilvia így egy hétre rá már tanított, pontosabban izzadt a tábla előtt, mert angolra kellett tanítani a portugál gyerekeket. Na most ez a kezdetben úgy tűnt, mintha pingvineket kellene számolni tanítani. Szóval nehéz volt, de fél év után már kezdett látszani az alagút végén a fény. Eleinte szokatlan volt nekik, hogy Portugália stresszmentes. Laza, nem órához kötött az életük, így nincs mihez képest rohanni. Például az Iskolában nincs ki- és becsen- getés, de szinte minden gyerek mégis megérkezik nagyjából A portugálok nagyon laza emberek. Például senki se hord karórát, mert náluk nincs szoros időhöz kötve semmi sem. Ha valakit meghívnak, hogy gyere át hozzánk vacsora után, azt nem teszik időben. A gyerekek közvetlenek, zsibongók, aktívak, a feleltetést is játéknak veszik. Komolyságot nehéz belevinni a tanításba. De el ne felejtkezzünk Tamásról! Pontosabban Omoki Támos- ról, merthogy csak így tudják kiejteni a nevét a portugálok. A megérkezése előtt már mindent tudtak róla, mivel egyébként is többször járt Mertolában. A klub fiataljai Tamás vezetésével szép eredményeket érnek el. Egy serdülő válogatott gyerek is edz a keze alatt, aki a tavalyi szegedi Olimpiai Reménységek versenyén képviselte hazáját. Mindkettejük munkájával meg vannak elégedve a portugálok. Mert a magyar mentalitással Mertolában ők a munka hősei, és a nyelv sem okoz már nekik gondot. így nem elképzelhetetlen, hogy még további maradásra bírják őket. hozzá, hogy hány órára. Majd valamikor. Az idő eseményekhez kötött: iskola előtt vagy után, ebéd előtt vagy után. AZ események minimum fél óra csúszással kezdődnek. De ettől senki sem ideges! Tiszti jelvényt vehetett át a szövetségtől munkájáért Ez év őszén lesz 20 éve, hogy megalakult a Magyarország Felfedezői Szövetség. A hagyományőrző gyermekszervezet ez évben több alkalommal is a jubileum jegyében ünnepel. A hét végén tartották meg ünnepségüket a budai Várban — emlékezve a 160 évvel ezelőtti visszafoglalásra -, ahová az ország minden részéből érkeztek csapatok. A felfedező játék után a déli rondella előtt a szövetség által korábban felállított kopjafánál értékelték az eredményeket Görgey Tibor - a híres hadvezér leszármazottjának -jelenlétében, s ott adta át elismerését Gavlik István, a Kossuth Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke Rakó Józsefnek, az ünneplő szövetség elnökének. Az ünnepségen megyénket a jászjákóhalmi László Gergely csapat képviselte Fodor István Ferenc alapító csapatvezető vezetésével. Közülük Nagy Kristóf kapta meg a szövetség Kos- suth-tiszti jelvényét. ■ T. A. Elsősegély- nyújtásban ők a nyerők- A karcagi felnőtt csapat nyerte az Országos Elsősegélynyújtó Versenyt hét végén, ezért Németországban ők képviselhetik hazánkat a nemzetközi versenyen júliusban - tájékoztatott Nagy Já- nosné, a karcagi Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szak- középiskola és Kollégium vöröskeresztes tanárelnöke, felkészítő.- Iskolánk 13 éve vesz részt az országos versenyeken két csapattal, a 14-18 éves és a 18 éven felüli korosztályba tartozó fiatalokkal. Utóbbi csapat már ötödik alkalommal nyerte meg az országos versenyt, de az általános és a középiskolások is sikeresen szerepelnek, az első tízben rendszeresen ott vannak. Az elsősegély- nyújtó verseny keretében öt kárhelyen kell életszerű szituációkat megoldani, a felnőtteknél az egyik színtéren angol nyelven zajlik a vetélkedő. A Vöröskereszt támogatja a csapatot alkotó öt plusz egy fő kiutazását, kint tartózkodását, viszont egyenruhájuk még nincs, megköszönnének mindenféle támogatást. ■ B. B. Jönnek a portugálok, jönnek a portugálok! Náluk egyáltalán nem számít az idő Áramkimaradással indított a bérletes évadzáró koncert nem várt izgalom A közönség már-már elképzelte, hogy a szabadban rendezik meg a nagyszabású előadást Nagyszabású Verdi-est keretében zárta hétfőn az idei Aba-No- vák bérletes évadot a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. A koncertet hosszas készülődés előzte meg, hiszen közel kétszáz fő - kórus és zenekar - szerepelt. Azonban az utolsó pillanatban veszélybe került az előadás, hiszen közvetlen előtte a szolnoki belvárosban nem volt áram egy trafóhibának köszönhetően. Sokan izgatottan várták, mikorra sikerül kijavítani a hibát. Senki sem hitte azt, hogy egy ilyen volumenű, évadzáró koncert emiatt elmaradhat. — Bíztam benne, nem marad el a koncert-kezdte mondandóját a mezőtúri Boldog Mária. —Abban reménykedtem, hogy gyorsan kijavítják a hibát. Ám hamarosan kiderült, Szolnok egész belvárosát érinti az áram- kimaradás. Lehet, furcsán hangzik, de már azt vártuk, hogy székkel a kezében megjelenik a zenekar és szabadtéri előadást tartanak az Aba-Novák Kulturális Központ előtt, amíg a fényviszonyok engedik. Közel háromnegyed órát vártunk, de megérte. Fantasztikus előadásnak lehettünk részesei. Tudtuk, hogy nagy létszámú kórus is színesíti az estét, de a színpadon látni a Szolnoki Egyesített Vegyeskart nagyszerű élmény volt. Mi rendszeresen látogatjuk a koncerteket, öt éve bérletesek vagyunk. A fergeteges siker után a Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmesterét, Izaki Masahirót kérdeztük, mit érzett akkor, amikor az előadás előtt egy órával bekövetkezett az áramszünet. — Nagyon nagy volt a bizonytalanság. Végig az volt a kérdés, meg tudjuk-e tartani a koncertet. Próbáltam megőrizni a nyugalmamat, hiszen ha helyreállítják a hibát — ami meg is történt — le kell tudni vezényelnem egy koncertet. Nagy volt a tét, hiszen rengeteg munkát fektetettünk a megszervezésébe—ha elmaradt volna a koncert, nem tudom, mikor lett volna rá mód, hogy újra fel tudjon állni ez az összeállítás. Bízom abban, hogy a kezdeIzaki Masahirónak meg kellett őriznie a nyugalmát, bár minden oka megvolt rá, hogy ideges legyen. Sikerrel vették az akadályt. ti nehézség nem érződött. Mindezt a közönség vastapsa is megerősítette — tette hozzá. Izaki Masahiro arra a kérdésre, mennyire volt nehéz összehangolni a két társulat—a zenekar és a vegyeskar — munkáját, elmondta, nem ez volt az első alkalom, amikor közösen léptek fel. Már tavaly is adtak egy közös koncertet. Azonban egy Verdi- mű előadása — főként, hogy idegen nyelven kellett énekelni - megnehezítette a dolgot. Továbbá az is kihívást jelentett, hogy a felkészülés során nem volt sok idő a közös próbákra. De a bízik abban, hogy felejthetetlen zárása volt ez egy sikeres szezonnak. ■ Erdős Csaba