Új Néplap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-20 / 117. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2009. MÁJUS 20., SZERDA Étkezési jegyet már nem kapok Több éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen. Az utóbbi hónapokban sajnos már munkáltatóm - mivel a cég pénzügyi helyzete romlott - nem tudja biztosítani munkatársaimnak, így nekem sem a már megszokott fizetéskiegészítést, az étkezési utalványokat. Ez kellemetlenül érint, hiszen az a pár ezer forintos utalvány is nagyon jól jött bevásárlásaim során, mert a fizetésem is nagyon alacsony. Vajon megteheti ezt a munkahelyem a dolgozóival? N. LÁSZLÓNÉ, ABONY A munkabér jellegű kiadások minden vállalat esetében jelentős költségeket jelentenek, amelyek sokszor nem a szoros értelemben vett kifizetett bérköltségeket, hanem a béren felüli egyéb, közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat is jelentik. Egyes munkabérelemek kifizetését a munkaszerződés garantálja, ezért azok módosítására (vagyis a munkabér csökkentésére) kizárólag a munkaszerződés módosítása útján van mód. Egyéb, a munkaszerződésben nem rögzített bérelemek csökkentése vagy átalakítása nem igényli a munkaszerződés módosítását, azokról a munkáltató egyoldalúan dönthet, döntéséről pedig írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót. A gyakorlatban ez vonatkozik a cég „saját belátása szerinti” juttatott bérelemekre, például a jutalmakra, illetve a belső szabályzatok (cafetéria, bonusz szabályzat) szerint fizetendő juttatásokra is. A munkahelyek megmentése a munkavállalóktól is követelhet áldozatot, ahhoz viszont, hogy a felsorolt bérelemek egyoldalú módosítása valóban hatékony megoldás legyen a válságkezelésre, a munkáltatónak célszerű részletesen tájékoztatnia munkatársait döntésének indokairól és körülményeiről. (Olvasónk kérdésére választ a privatbankar.hu internetes oldalon találtunk. Tehát a munkabér egyes elemeinek csökkentésére van lehetősége a munkáltatónak.) Más politikát hirdet az LMP Brüsszelbe Nem szeretné a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt, ha egy szűk elit játéka lenne a politika. Az uniós választáson közös listát állító két párt Brüsszelre sem nyugdíjas állásként tekint. Jelöltjeik a magyar vidékért akarnak tenni az Európai Parlamentben. Megyei kampánynyitójukon, Szolnokon Szabó Tímea listavezető programjukból kiemelte az élelmiszer-biztonság, a biogazdálkodás, a megújuló energiaforrások szerepének növelését. Támogatják a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit és megreformálnák a nemzetközi bankrendszert. Az LMP-HP az Európai Zöld Párttal működik együtt. ■ T. J. MEGYEI TÜKÖR Martfűi búcsú a Tisza Cipőgyártól munka A tulajdonos bizakodik az újrakezdésben, a szakszervezeti vezető nem A sajtó május 11-én repítette szét az országban a hírt: 94 martfűi cipőgyári alkalmazott felmondta munkaviszonyát a fizetés- képtelenné vált Tisza Cipőgyártó Kft.-nél. Az üzem bezárt, az egykori Tisza Cipőgyárban pedig lehet, soha nem gyártanak már Tisza-cipőt. L. Murányi László A felmondás okai prózaiak: az elmaradó munkabér helyett legalább a munkanélkülieknek járó álláskeresési támogatáshoz hozzájussanak mielőbb a gyáriak. A cég ellen így meginduló felszámolási eljárásban pedig az elmaradt bérüket pótolni lehessen később az állami bérgarancia-alapból.- Volt időnk arra, hogy végiggondoljuk, mitévők legyünk - adott rövid helyzetértékelést Kovács Jánosné, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, amikor a történtekről kérdeztük. - A bajok ugyanis jóval régebben kezdődtek: a múlt év október és november hónapjaiban már komoly fizetési nehézségei voltak a cégnek. Március 1-jétől állásidőre küldtek minden dolgozót, és a szolgáltató még ugyanezen a napon kikapcsolta az áramot is. Leállt a termelés az utolsó „tiszacipős" üzemben, és tartok tőle, hogy ez már végleges. Számításaink szerint az elmaradt és a felmondási időre járó munkabér, valamint a végkielégítés összege dolgozónként eléri a bruttó nyolcszázötven-ki- lencszázezer forintot. A történések hátterében azonban sokkal több is meghúzódik: egy helyben nagy hagyományú iparág leépülése és tradicionális cipőgyári dinasztiák teljes szakmai ellehetetlenülése. Fénykorában nagy volt és erős a Tisza Cipőgyár, hatezer ember dolgozott a cégnél. A rendszerváltozás körüli évek nemcsak a gyár, hanem az iparág hanyatlását is elindították: összeomlott a hatalmas szocialista piac, ömleni kezdett az országba az olcsó távolkeleti cipő, és elkezdődött a hosz- szú, 2007-ig tartott privatizációs folyamat, aminek eredményeként feldarabolódott az egykor Lész-e még itt vajon valaha Is cipőgyártás? Kovács Jánosné (balról) és Rupáné Eszteré Judit a jövőről tanakodnak a kihalt üzemcsarnokban. volt szocialista iparvállalat. Nagy külföldi cipős cégek vásároltak meg egy-egy üzemrészt, ahol saját termelést folytattak- folytatnak máig. A „maradék” Tisza Cipő Zrt. részvényeit 2007-ben vásárolta meg az állami vagyonkezelőtől a Ratfar Kft. A részvénytársaság tulajdonában ekkorra két cég maradt: a most főszereplővé vált — martfűi — Tisza Cipőgyártó Kft. és a mezőtúri telephellyel működő Túri Cipőgyártó Kft. A mezőtúri üzem helyzete stabil, a martfűire felszámolás vár. Különös hangulatú az elhagyott martfűi üzemcsarnok. Mintha csak rövid időre, ebédelni mentek volna ki a munkások. Elhagyott, ottfelejtett munkaeszközök és személyes holmik mindenfelé: félig telt ásványvizespalack, félredobott ülőpárna, elszakadt jelenléti ív. Kovácsné szak- szervezeti elnök mélyet szippant a bőr ittragadt, évtizedekre beivódott szagából, és megáll az egyik gépnél: - Ilyenen még én is dolgoztam egykor... Rupáné Eszteré Judit a felmondó kilencvennyolcak egyike. A csarnokban csatlakozik hozzánk.- Elkeserítő, ami történt - mondja némi indulattal a hangjában. - Családok egzisztenciája vált bizonytalanná egyik pillanatról a másikra. Régi, húsz-harA tulajdonos jövőképe: itt van a lehető legalkalmasabb helyszín a gyártásra a tisza cipőgyár zrt. tulajdonosai nevében Gladinetz András felügyelőbizottsági elnök tájékoztatta lapunkat a kialakult helyzetről.- cégünk, a Ratfar Kft. üzletfejlesztőként vásárolta meg 2007-ben a zrt.-t. Üzleti lehet& séget láttunk a milliárdos árbevételű cégcsoportban és a nagyon komoly állami, elsősorban katonai megrendelésekben. Veszteséges volt a cégcsoport, de úgy láttuk, jó menedzsmenttel nyereségessé tehető a termelés, de ilyen mértékű nehézségekkel nem számoltunk. Tavaly lejárt a hároméves honvédségi beszállítói szerződésünk, és helyette még nem tudtunk újat kötni a minisztériummal. Folynak a tárgyalások. Nagyon komolyan gondoltuk és gondoljuk továbbra is a martßi termelést. Ezt mutatja, hogy a szerződésünk szerint évi ötszázalékos létszámcsökkentésre adott lehetőséget, de ezt nem használtuk ki. A nemzetközi gazdasági válság nagyon komoly nehézségeket hozott ránk. Múlt év novemberéig nagyon komoly tárgyalásokat folytattunk egy orosz katonai beszállítóval, martfűi szinten brutális mennyiségű katonai lábbelik gyártásáról. Decemberben azonban felfüggesztette a tárgyalásokat velünk. Ennek ellenére továbbra is látom a Tisza Cipő cégcsoport jövőjét. Elképzelhető, hogy a kft. a krízishelyzet miatt most felszámolás alá kerül, de állítom: fogunk még Martfűn cipőt gyártatni! Taktikailag ugyanis Martfű a lehető legalkalmasabb helyszíne a cipőiparnak: itt van a telephely, az épületek, és itt a szakképzett munkaerő is. Ha a szükséghelyzet elmúlik, újraindulunk. Lehet, hogy először csak 20-30 emberrel, és úgy fejlesztve tovább a termelést, de újrakezdünk... mine éve itt dolgozó kollégák kényszerültek a bizonytalanságba. Én még viszonylag szerencsés vagyok: a férjem dolgozik, ebben a helyzetben is eltartja a családot, de itt nagyon sokan voltak gyereküket egyedül nevelő anyák... És olyan házaspárok is, akik mindketten itt dolgoztak. Velük most mi lesz? Harminc- negyvenezer forint járadékból nem lehet gyerekeket nevelni, családot fenntartani! Abban mindketten megegyeznek, hogy hiába termel még két, osztrák tulajdonú üzem a gyár területén, hiába dolgozik még ott bő ezer ember, az már nem az igazi. A hagyományokat a Tisza képviselte itt. Annak pedig, a jelek szerint, lehet, hogy vége. Nem volt idő befejezni a munkát, csak abbahagyni... A Park étteremben is vadásszák az ízeket receptverseny Olvasóink kedvenc ételeit készítik el a szakácsok A tiszafüredi Park étterem is aktív résztvevője lapunk Nagy ízvadászat versenyének, hiszen itt is készültek olyan ételek, melyeket az olvasóink által beküldött recejJtek alapján főztek.- Családi vállalkozásként indultunk, és máig így működünk - kezdte Kende Károly, a tulajdonos fia. - Ez az étterem 2006. november 1-jén nyitott, ám mióta az új étteremmel beköltöztünk a városba, már kicsit több lábon állunk. Megvan maga az étterem, van pizzériánk, és az egész alatt van egy nagy rendezvényterem, mely nagyjából 220- 230 fő befogadására alkalmas. Mindezek mellett csináljuk a közétkeztetést, nemcsak helyKende Károlyné, az étterem szakácsa, Kende Károly (jobbra) étteremtulajdonos és fiuk, ifjabb Kende Károly örömmel vette a recepteket ben, hanem kiszállítással is. Az előző étterem kimondottan halászcsárda jelleggel működött, ami azt jelenti, hogy megjelenésében is annak hangulatát árasztotta. Ezt az új étteremnél már nem erőltettük. Egy évben csak egy étlapot csinálunk, melyet januárban elkészítünk, árakkal együtt. Fontosnak tartjuk, hogy megmaradtunk azoknál az apróságnak tűnő, ám fontos dolgoknál, hogy sokféle ételt kínálunk, a levest nem csészében adjuk, hanem tányérban, és természetesen igyekszünk úgy leírni az ételeket, hogy egyértelmű legyen mindenki számára. Mint mindenhol, nálunk is a vendég az első! ■ H. Zs. Az iskolásokat is színpadra várják a gyermeknapon Nem csak nézőként számítanak a fiatalokra a szolnoki gyermeknap szervezői. A Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány vezetője, Bíró Árpád elmondta: május 24- én, a Hild téren felállított színpadon a sztárvendégek mellett 290 általános iskolás is megmutatja tehetségét. A gyermekház és a sportcentrum munkatársai ügyességi játékokkal készülnek, de a gyerekek beülhetnek egy kukásautóba is. Kohári István, a Remondis Szolnok Zrt. munkatársa elmondta: szeretnék felhívni a családok figyelmét a környezetvédelemre. Ezért egy totóval készülnek, és a helyes megfejtők között értékes ajándékokat sorsolnak ki. ■ T. J.
