Új Néplap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-09 / 108. szám

2009. MÁJUS 9., SZOMBAT 7 GAZDASÁG Postabanki peres „őrületek" fordulat Elképesztő történet: most az állam követel a kisrészvényesektől pénzt Az egykori Postamaci biztos nevetne ezen a történeten. Az érintett kisrészvényesek hat év után kaptak értesítést. Meglátva a kilencvenes évek ismert reklámfigurá­ját, egyből a rossz véget ért pénzintézet jut az ember eszébe. Van, akinek még ma is bánhatja a pénze, hogy egykor kisrészvényes volt a Postabankban. Kende Katalin Visszaköveteli a Magyar Állam 17 volt postabanki kisrészvé­nyestől azt a vételárat, amelyet perbeli egyezség alapján az ér­tékpapírokért kifizetett számuk­ra. Az érintettek hat év után ve­hették kézhez az értesítést, amely jogerősen arra kötelezi őket, szolgáltassák vissza a vé­telárat, az állam pedig átadja ne­kik az egykori postabanki rész­vényeknek megfelelő, ma már Erste banki értékpapírokat. 33 millió forint - ennyiért tart az elképesztő történet esztendők óta. Vagy inkább a jogszerűséggel érvelve a presztízs okán. Mert a 33 millió csekély összeg ahhoz a 15-16 milliárdhoz képest, amelyet az állam egyébként hajdan sok száz kisrészvényesnek önként, egyezséggel kifizetett. Az ügy az emlékezetes ötforin­tos perek idejére nyúlik vissza. Ezek azért indultak, mert az ál­lam 1998 végén leértékelte a pos­tabanki részvényeket. 2001 no­vemberében - öt kisrészvényest érintő jogvitában - mondta ki iránymutató döntésében a Leg­felsőbb Bíróság (LB), hogy az ál­lamnak öt forint helyet 106, 215 százalékos árfolyamon, 10 621 forintért kell megvásárolnia a postabanki értékpapírokat, és az árra 20 százalékos kamatot is fi­zetnie kell. A mostam per érin­tettjei 2003 januárjában a bírósá­gon kötöttek az állammal perbe­li egyezséget. Ezt a bíróság jóvá­hagyta. A magnófelvételről leírt jegyzőkönyvbe azonban hiba csúszott: 17 részvényes kima­radt. Ők utóbb kérték a jegyző­könyv kiegészítését, ez megtör­tént, és az állam egyetértett vele. Ki is fizette a részvények vétel­árát kamatostul valamennyiük­nek, ők pedig hiánytalanul átru­házták rá az értékpapírokat. Ehhez képest az állam megfel­lebbezte a saját akaratából létre­jött egyezséget. Beadványára a Fővárosi ítélőtábla a jóváhagyó végzést perjogi okokból hatályon kívül helyezte, és új eljárásra uta­sította az elsőfokú bíróságot. A per későbbi szakaszában az ál­lam viszontkeresetet terjesztett elő az eredeti állapot helyreállítá­sára. A bíróság a viszontkereset­nek helyt adott, mert bírói jóvá­hagyás nélkül bírósági egyezség nem létezhet. Márpedig az ebben az esetben nincs, mert a jóváha­gyást hatályon kívül helyezték. Az ítélőtábla a döntés lényegi tar­talmán nem változtatott. Az érintettek jogi képviselője, Hidasi Gábor ügyvéd - aki an­nak idején hatszáz kisrészvé­nyes ügyét vitte sikerre - úgy Ahol az állam a vesztes AZ állam, miközben egy bíró­sági hiba miatt a jogszerű­séghez ragaszkodva vitázik néhány kisrészvényessel, sa­ját perjogi mulasztása okán elveszít egy sokkal nagyobb értékű ügyet a postabanki könyvvizsgálókkal szemben. Ismeretes: a Fővárosi ítélő­tábla jogerős döntése alapján a perből a Deloitte került ki győztesen, és az eredetileg 170 milliárdot követelő ál­lamnak 500 millió forint per­költséget kell fizetnie. Az ál­lam azért vesztett, mert bíró­sági figyelmeztetések ellenére sem nyújtott be határidőben a károkról bizonyítékot A bí­róság így egyik fél érdekében sem folytathat bizonyítást. Csakis a felek által elé tárt bizonyítékokat értékelheti. látja: ügyfelei keresete adásvéte­li szerződések létrehozásáról szólt. Az egyezségkötés nem je­lentett mást, mint a szerződések megkötését. Az egyezség tehát nem a bírósági jóváhagyás által, hanem a felek kölcsönös és egy­behangzó akaratnyilvánításából jött létre. A résztvevők teljesítet­ték kötelezettségeiket: a részvé­nyesek átadták az értékpapíro­kat, és az állam fizetett. A jogvita az LB felülvizsgálati döntésére vár. Rekordtöbblet a külkereskedelemben euróbán számolva a kivi­tel 18, a behozatal 23 száza­lékkal mérséklődött 2008 márciusához képest - kö­zölte a KSH. A külkermér- leg márciusban 493 millió euró aktívumot mutatott. Ez 279 millió eurós javulás az előző év márciusához képest. Dyen aktívum az utóbbi tíz évben nem volt. Nem kerül pluszpénzbe az elemek begyűjtése júliustól kötelező a száraz­elemek visszagyűjtése. Ha egy üzlet nem helyez ki tá­rolóedényt, százezres bün­tetésre számíthat. A gyűj­téshez elég az üzleteknek jelezni a gyűjtőkonténer iránti igényt a Re’lem Kht. honlapján (relem.hu): a tár­saság ingyen kiviszi, és el is szálhtja, ha megtelt. A Ford a dobogó első helyén A SZEMÉLYGÉPKOCSIK és kis- haszongépjárművek forga­lomba helyezési adatai alap­ján 2008-hoz képest egy- harmadával csökkent a vá­sárlási kedv a járműpiacon a tavalyi év és 2009 első négy hónapjának összeha­sonlításában. Idén vezet a Ford 14,83 százalékos piaci részesedéssel, második az Opel 11,64-gyel, harmadik a Suzuki 10,07 százalékkal. HIRDETÉS A parlagfű európai elterjedése Pollenkoncentráció ételnyi s Van egy betegség, amely csaknem minden családot érint hazánkban. A 3 millió allergiás beteg közül minden második a parlagfűtől szenved. Európa parlagfű-fertőzöttségének epicentruma Magyarország. Az időzített pollenbomba itt ketyeg térsé günkben. Hatástalanításához közös erőfeszítésre van szükség. Adója 1 százalékával most Ön is segíthet az allergiától szenvedő betegeknek. Tegyünk együtt a parlagfű ellen! Tekintse meg internetes oldalunkat, tájékozódjon a veszélyekről és a védekezés lehetőségeiről: www.tegyaparlagfuellen.hu Kérjük, támogassa alapítványunkat adója 1%-ával! Ne feledje: május 20-ig teheti meg ezt! Adószám: 18125153-1-41 • „Tégy a parlagfű ellen!" Közhasznú Alapítvány t r r i \

Next

/
Oldalképek
Tartalom