Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-01 / 77. szám
ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 1, SZERDA 5 R. Kiss Imre egykori termelőszövetkezeti tagként már megkapta a neki járó összeget, örökösként azonban még vár a pénzére Sokáig vártak a jussukra elhúzódott A volt Tiszazug Tsz tagjai megkapják járandóságukat Pályázati forrásból befedik és bővítik a cserkei fürdőt Mint már hírül adtuk, Cserke- szőlő önkormányzata pályázatot nyújtott be a nemzetközileg elismert gyógy- és strandfürdő fejlesztésére. A község beadványa az első körön túljutott, második körben a közeljövőben várható döntés. Amennyiben a cserkei pályázat ismét sikerrel jár, már júniusban elkezdhetik az összesen egymilliárd forintos beruházás terveinek megvalósítását. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül 3600 négyzetméter összterületű, fedett fürdővé alakítanák a létesítményt, amelynek vízfelülete meghaladná az ezer négyzetmétert. A fejlesztés során a jelenlegi komplexumot három- szintesre bővítenék, benne a legalsó szinten - a medencék alatt — helyet kapna egy 1200 szekrényes öltözőblokk, szolárium, szauna, felül pedig Tourinform- iroda, büfé és egyéb korszerű kiszolgálóhelyiségek. Tervben van egy kültéri, 300 négyzetméteres gyógymedence megépítése is. Szokolai Lajos polgármester megkeresésünkre elmondta, ha a pályázat kedvező elbírálásban részesül, és időben elkezdhetik a munkálatokat, a tervek jövő év nyarára válhatnak valóra. A község vezetése mindenesetre bizakodó, hiszen nemrég kiírták a feltételes közbeszerzési eljárást a kivitelezéssel kapcsolatban. ■ G. G. A helyi pénz lehetőséget ad az önkormányzatnak A kistérség polgármesterei, illetve meghívott vállalkozók részvételével a napokban Eszközök Tiszazug kistérség felemelkedéséhez címmel előadást tartottak Kunszenten. Az előadást Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alel- nöke, dr. Szalay Zsuzsanna egyetemi adjunktus és Vezér-Szörényi László pénzügyi informatikus tartotta. A központi téma a helyi pénz volt, ami olyan fizetési és elszámolótechnika, amely összekapcsolja a helyi szükségleteket és kapacitásokat a törvényes fizetőeszköz mellett alkalmazva. Elhangzott továbbá, hogy ez csupán egy lehetőség, amellyel az önkormányzatok és a kistérségek helyileg stabilizálhatják, esetleg javíthatják a pénzmozgásokat. ■ Végre pénzükhöz jutottak az egykori Tiszazug Tsz, Nagyrév Zsidóhalom 1. tagjai. A tagokat és örököseiket megillető, a részarányként fel nem osztott földterületek kisajátításából származó bevétel lassan megérkezik az érintettek számlájára. Németh Gergő Ez már azért is nagy szó, mivel több mint egy évtized után már nem sokan gondoltak arra, hogy jogos jussukhoz jutnak. Tisza- inoka lakóinak fő megélhetési forrását évtizedeken át a mező- gazdaság biztosította. A Tiszazug Tsz Nagyrév székhellyel működött a három szomszédos település - Tiszainoka, Nagyrév, Ti- szakürt — szövetkezetei egyesülését kp ve tőén 1975-től a felszáA Nagykunsági Szellemi Műhely és a Jászok Egyesülete a közeljövőben jászkun huszárok kegyeleti emlékhelyét szeretné felmolásig. Első alkalommal a kárpótlásra kijelölt földalapból kárpótlással szerezték meg a földjüket az arra jogosultak az árveréseken. Ezek során mindenki ahhoz a földhöz jutott hozzá, amelyet már az előző évben is ideiglenes használatba adott a szövetkezet. Maradt azonban a szövetkezet tulajdonában fel nem osztható védett és védelemre tervezett terület a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetben, a Tisza-ártér és a töltés között. Ezek a területek kisajátítás után állami tulajdonba kerültek, amit a Hortobágyi Nemaz egykori Tiszazug Tsz tagjainak a három érintett településen, Tiszainokán, Nagyréven és Tiszakürtön 100 millió foállítani a hadtörténeti intézet és múzeum díszudvarán. A tervet persze hosszas kutatómunka előzte meg, mely sozeti Park kezel tovább. Hosszú éveknek kellett eltelnie a felszámolás kezdetétől, 1996-tól 2008 nyaráig, hogy ezeknek a területeknek a sorsa is rendeződjön, és a szövetkezet volt tagjai, illetve örököseik hozzájuthassanak a terület kisajátításából származó bevételükhöz. Sokan már nem is számítottak arra, hogy megkapják jogos járandóságukat. Mint arról Szendreiné Kiss Erzsébet, Tiszainoka polgármestere tájékoztatott, a kisajátítási összeg kifizetésére a szövetkezeti tagoknak kérelmet kellett benyújtaniuk a felszámolást végző rint jár. Az egyénenként kapott összeg a kisajátított terület nagyságától figgően 50 ezertől ötszázezer forintig terjedt. rán sikerült kigyűjteni a 13. jászkun huszárezredben szolgált nagykun huszárok neveit, köztük a Kunszentmártonban céghez, megjelölve a bankszámlaszámot, amelyre az összeg átutalását kérik. De lehetőség volt a postai úton történő kifizetésre is. Harmincöt volt szövetkezeti tag nyújtott be kérelmet, számukra tavaly novemberben kezdődtek el az összegek átutalásai. Többen voltak a kisajátításra jogosult, de a szövetkezet megszűnése óta elhunyt szövetkezeti tagok. Negyvenegy egykori tag póthagyatéki ügyének a közjegyzői végzés jogerőre emelkedését követően jutnak az örökösei a kisajátítási összeghez.- Huszonkét éven keresztül voltam tsz-tag — mondta R. Kiss Imre. — Édesapám után is örökölni fogok, aki a termelőszövetkezet kezdetétől volt tag, onnan ment nyugdíjba. Ami a nevemre járt összeg, azt már megkaptam, az örökösi részt még nem, mivel előbb le kell folytatni a póthagyatéki eljárást, ami időbe telik. születetteket is. A szervezők egyébként bevonnák a leszármazottakat is az emlékhely létrehozásába. ■ HÍRSÁV Az öcsödiek aláírták a támogatási szerződést Öcsöd gesztorságával elindult a szilárdhulladék-lera- kók rekultivációs programja. A közelmúltban Molnár Bálint, Öcsöd polgármestere és Komlós Lajosné jegyző aláírásukkal látták el a „Szelevényi és az egykori Hunyadfalva- kőtelki hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó települések szilárdhulladék-lerakói- nak térségi szintű rekultivációs programja” elnevezésű projekt támogatási szerződését. Az aláírást követően elkezdődhet a 19 települést érintő projekt megvalósítása. Lezárult a kunszenti sakkbajnokság a kute. a Sakkbarátok Köre és a József Attila Könyvtár rendezésében közel négy hónapon át tartott a 2008/2009. évi városi felnőtt egyéni bajnokság, amelynek a napokban volt az eredményhirdetése. Her- czeg Imre csakúgy, mint 2007-ben és 2008-ban, két pont előnnyel védte meg elsőségét. A második helyen a cserkei Kurucz István végzett, a cibakházi Szirom Sándor a képzeletbeli bronzéremnek örülhetett. Felfrissült a Csengedi- holtág halállománya AZ ELMÚLT HETEKBEN közel 19 mázsa pontyot telepítettek a Csengedi-holtág vizébe. A vizfeltöltés is elindult, mely még jobban elősegíti a halak szaporodását, a víz tisztulását. Újdonság, hogy az idén két társadalmi halőr kezdte meg működését a vizeken, akikhez bármilyen észrevétellel lehet fordulni, ami a horgászterületek és a környezet megóvásával kapcsolatos. Fialka György alapítványi elnök lett A 2001-BEN létrehozott Kun- szentmárton és Tiszazug Labdarúgó Utánpótlásáért Közhasznú Alapítvány új kuratóriummal vág neki a következő négy évnek. Az alapítvány elnöke Fialka György, Csépa polgármestere lett, aki mint labdarúgó és mint edző évtizedek óta foglalkozik a labdarúgással. Emlékhelyet állítanának a huszároknak terv A jászkun lovasezredben szép számmal akadtak kunszentmártoniak is Összesen százmilliót kapnak az egykori tsz-tagok Már évek óta a három magyar költőóriás egyik szócsöve interjú Turek Miklós színművész április 7-én újra visszatér gyermekkora színhelyére verselni Turek Miklós színművész életét a hármasság határozza meg. Erről valamint a jövőbeni kunszenti látogatásáról beszélgettünk vele.- Gödöllőn született, viszont Kunszentmártonban nevelkedett. Milyen élményei vannak erről az időszakról? — Igazából „jászkunsági gyerek vagyok”. Nagyon szerettem Kunszentmártonban gyerekes- kedni. Az utca gyerekeivel naphosszat vadászgattunk mindenféle vízi herkentyűkre. A szomszédaink szinte családtagok voltak. Kasza Jóska bácsit mind a mai napig második apukámként szeretem. Érdekes, hogy én is ugyanabba a kis iskolába jártam még, ahová a város nagy színész szülötte, Szabó Gyula bácsi.- Gépésznek tanult, lakberendező lett, mégis a színészet a hivatása. Miért pont a színészet? — Édesapám révén a gépészet szinte a „véremben” van. Az általános iskola után természetes volt ez a szakmaválasztás. A lak- berendezés egy későbbi kreatív dolog munkanélküli-életemből. A színészet pedig választott engem. Középiskolai osztálytársaimnak köszönhető, hogy egyáltalán komolyan vettem ezt a szakmát. Egy iskolai szerenádon egy tanárunk kérdésére, hogy Turek Miklós megy-e felvételizni a színművészetire, osztálytársaim válaszoltak helyettem, hogy igen. így lettem színész.- A közönség leginkább Falu- dy-, József Attila- és Radnóti-estek kapcsán ismerheti. Honnan jött az ötlet, hogy e költők verseit megelevenítse?- Diploma után a Győri Nemzeti Színház tagja voltam. Már akkoriban elkezdtem gondolkozni egy Faludy-előadáson. Mivel nem hosszabbították meg szerződésemet, így jutott időm az álmom megvalósítására. 2004-ben bemutattam Rímes világnéző Fa- | ludy Györggyel című első vers- s színházi előadásomat, amit még J maga Faludy mester is látott. Az I előadás sikere arra ösztönzött, Turek Miklós elismert magyar költők verseiből szervez előadóesteket hogy folytassam a sort, így közönség elé került a József Attiláról illetve Radnóti Miklósról szóló versszínházi előadásom. Nagyon érdekes együtt látni ezt a három költőóriást magamban. Szeretném munkámmal az emberek figyelmét újra a versek és az irodalom, a magyar irodalom felé fordítani. — Mikor láthatja önt a közönség legközelebb megyénkben?- Április 7-én 17 órakor lépek újra a kunszenti művelődési ház színpadára a magyar költészet napja és Radnóti Miklós születésének századik évfordulója alkalmából Árny az árnyban című versszínházi előadásommal. ■ » V f
