Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-18 / 91. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 18.. SZOMBAT MEGYEI TŰKOR Útikalauz és térkép kincsvadászoknak? rendelet Egy új szabály szerint nyilvánossá kell tenni a régészetileg védett területek listáját Egy április elsején életbe lépett kormányrendelet szerint az ország régészetileg védett területeit a nyilvánosság elé kell tárni. Célja a bürokratizmus csökkentése, félő azonban, hogy legfőbb haszon- élvezői a fémkeresős kincsvadászok lesznek. Mészáros G.-Szathmáry I. A rendelet azt szorgalmazza, hogy bárki világosan láthassa: egy-egy ingatlan védett területre esik-e vagy sem. Ez például akkor lehet fontos, amikor valaki telket vásárol vagy a telkén építeni szeretne. Mert, ha védett területen kezd munkába, előbb a maga költségén fel kell táratnia a régészeti leleteket. A szakma szerint a rendeletalkotók ezzel ingyenes térképet adnak a kincsrablóknak. A műkincstolvajok egyébként hazánkat, sőt, megyénket is megszabadították már számos értéktől anélkül is, hogy a lelőhelyeket nyilvánosságra hozták volna. A Magyarországról „kisíbolt”, föld alól származó értékek közül a Seuso-kincs néven ismert leletegyüttes e'sete a leghíresebb. Nemcsak világviszonylatban páratlan értéke tette azzá, hanem emberéletet is követelt a felbukkanása. Megtalálójának, Sü- megh Józsefnek máig tisztázatlan a halála, nem beszélve arról, hogy igen magas körökig nyúló szálakat emlegetnek vele kapcsolatban. Szintén kincsrablás áldozata lett az a honfoglalás kori, megyénkben lelet, ami nagy valószínűséggel a egyik honfoglaló vezéré volt valamikor. Szerencsére ennek egy részét, közöttük a nemzetközi hírű, úgynevezett kétpói ezüstcsészét, amiből összesen három ismert darab van a világon, sikerült visszaszerezni, s ma a Damjanich János Múzeumban látható. Volt olyan is, hogy a tudatlanság miatt itta a tejet a macska a tanyán vagyont érő ősi edényből, amit az eke fordított ki valahol. A gazdája meg sohasem hallott arról harangozni, hogy ami a földből bukkan fel, az az állam tulajdona. Az illegális ásatás ugyanakkor nem pusztán mai lelemény. Régészek által végzett Régészeink Rákóczifalvánál, a Bivaly-tónál töltésáthelyezés közben egy temetkezési helyet tártak fel, melyről a kincsrablóknak nem volt tudomásuk feltáráson bukkantak már olyan évszázados nyomra, ami szerint a sírrablók a lelőhelytől nem messze rejtették el zsákmá- v. nyukat, hogy sohase térjenek érte vissza. Ismerve az akkori megtorlás mi kéntjét nem is volt erre többé lehetőségük. A sírrablás ugyanakkor időnként komikus helyzeteket is szülhet. Szolnok határában évekkel ezelőtt egy frissen feltárt lelőhelyről vittek el csontokat, amiket orvostanhallgatóknak akartak eladni. Csak pillanatokon belül megbuktak vele, ugyanis arra nem számítottak az ismert médiaszemélyiség családjához tartozó elkövetők, hogy a közeli tanyában lakó ember szórakozásból gyűjti az arra járó kocsik rendszámait. Az biztos, hogy a műkincspiacon forgó összegek és a nagy vásárlói igény hatalmas csábítóerőt jelentenek az illegálisan régészkedők számára, nem beszélve arról, hogy az üzletelés az interneten is látható kínálat szerint is, zavartalanul, szinte féllegálisan folyik. Nem véletlen, hogy a szakemberek a magyar kulturális örökA megye régészeti lelőhelyei 1 korok szerint • Óskökof (paireditikum) Középső kőkor (meznliiikum) Új kőkor (neoiitikum) ■ Ré7kor Bronzkor Vaskor □ Népvándorlás krtr Hontoglalás kot Árpáő-Wor © Jászok kunok L © Középko* (örök kor ségre mért csapásként értékelik az új jogszabályt. Mondván, a lelőhelyek nyilvánosságra hozása megkönnyíti a kincsrablók dolgát. A régész szövetség közleményben tiltakozott a rendelet hatályba lépése ellen, mivel az a régészeti lelőhelyeket veszélyezteti, az eddiginél is könnyebben hozzáférhetővé teszi azokat az illegális kincsvadászok számára. Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régész Szövetség elnöke tájékoztatása alapján hazánkban körülbelül 50 ezer régészetileg védett helyet tart nyilván a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal N (KÖH). Túlnyomó részük feltáraüan. A regisztrált területek listája évente körülbelül 1200 helyszínnel gyarapszik, feltételezések szerint a lelőhelyek teljes száma úgy 150 ezer lehet. Dr. Tárnoki Judit, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának régésze szerint a rendelet célja, miszerint az építtetők tájékoztatása a területükön található lelőhelyekről ugyan pártolandó, kérésre ez eddig is megtörtént. Ám az, hogy ezekbe az adatokba bárki betekinthessen, már súlyos veszélyeket rejt magában. — Már az sem tartozik senkire, hogy más földjén mi található, de a rendelet által megkívánt adatszolgáltatás szinte nyitott könyvként tárhatja a műkincsrablók elé a föld alatt rejtőző értékek helyét, s ez súlyosan veszélyezteti a lelőhelyek biztonságát. Az is problémát jelent, hogy ezentúl a beruházó nem fogja megkeresni az örökségvédelmi hivatalt, ha a nyilvántartás alapján, amely egyébként sosem tükrözheti a pontos valóságot, úgy véli, hogy a beruházás Több ezer régészeti lelőhely található a megyében jelenleg körülbelül 2500 ismert régészeti lelő hely található, melyeket helyszíni bejárással azonosítottak, de valószínűleg számuk ennek ötszöröse is lehet. Ennél pontosabb adat azért nem áll rendelkezésre, mivel jizikai képtelenség a megye és az ország minden négyzetméterét átvizsgálni. Az 1711-es évszám a „tulajdonosi" határ a szabályozás szerint a régészet területéhez tartozik, így az állam tulajdona minden olyan tárgy, ami 1711 előtt került a földbe. Tehát egy 1711- ben vert aranydukátot a megtaláló köteles a területileg illetékes múzeumba bevinni, ám az 1712-es évszámmal jelzettet már megtarthatja. Az ellenőrzés azonban szinte megoldhatatlan. helyén nincs lelőhely - hangsúlyozta Tárnoki Judit. Amint azt hozzátette, a lelőhelyek fosztogatása Magyarországon is virágzó iparág, megyénkben különösen a késő bronzkori fémleletek keresettek az illegális műkincspiacon. Ezen a téren elsősorban a Dunántúl számít célterületnek, az ottani római villák, temetők, katonai táborok állnak a műkincsrablók figyelmének központjában, de az alföldi ásatási területeken ők is gyakran bukkannak a nyomaikra. Sajnos az itteni viszonylagos nyugalom nem tartható sokáig, s ebben szerepe lesz a mostani intézkedésnek is, amivel szerinte visszacsúsztunk a hatvanas évekbe. Akkor semmi sem védte a kulturális örökségünket, szemben a kilencvenes években született európai színvonalú örökségvédelmi törvényünkkel, amit gyakorlatilag semmissé tesz az új rendelet - vélekedett a megyei régész. A régész szakma most teljes erővel tiltakozik a rendelet ellen, beleértve a Kulturális Örökség Hivatalát, a Régészszövetséget és az ásatásokat végző Örökségvédelmi Szakszolgálatot, de rendkívül aggasztó, hogy már a rendelet megalkotása előtt sem kérték ki semmilyen szakmai fórum állásfoglalását az ügyben. Ismét ízvadászat. Lapunk receptversenye „A nagy ízvadászat” az idén is újra indult. Az olvasóink által beküldött recepteket neves szakácsok készítik el. Képünkön Pálszabó Mihály mesterszakács mutatja Somodi Nóra szakácstanulónak az afrikai harcsa Orly módra készítésének fortélyait. Számítógépes tanfolyam roma képviselőknek Kisújszálláson a napokban számítógépes tanfolyam indult romáknak. Négy cigány kisebbségi önkormányzat — Kenderes, Kunmadaras, Tiszaörs, Kisújszállás- tizenhat képviselője, alkalmazottja szerezhet uniós számítógép-használói, ECDL bizonyítványt. A regionális munkaügyi központ támogatásával zajló tanfolyam a résztvevőknek ingyenes- mondta el Jónás Zoltán. A térségi munkaerő-piaci menedzser szerint így önállóbbá válhatnak a cigány kisebbségi önkormányzatok, mert például könnyebben nyomon követhetik a pályázatokat, de a településeken élő romáknak is segítséget tudnak adni az ügyintézésben. ■ T. J. Nőtt a munkanélküliek száma megyénkben Drámaian emelkedett megyénkben az álláskeresők száma. Tavaly 874 fő munkaviszonya szűnt meg, ami az előző év elbocsátásaihoz képest 260 fős, azaz 42,3 százalékkal nőtt - hangzott el a megyei közgyűlés tegnapi ülésén. Az álláskeresők között 2008- ban átlagosan 710-en rendelkeztek diplomával. Ez a 2007-es adatokhoz képest 4,4 százalékos növekedést mutat. Tokár István MSZP-s képviselő a beszámoló után elmondta, szerencsésnek tartaná, ha a munkaügyi központ a munkahelyek megőrzésének programját is fontosnak tartaná. A megyei közgyűlés döntött a 4-es számú főút szolnoki elkerülő szakaszának díjmentessé tételére vonatkozó javaslatáról. A képviselőtestület megszavazta, így azt továbbították az illetékes minisztériumhoz. A közgyűlés napirendjén szerepelt még a törökszentmiklósi Angolkert Otthon, a tiszaugi Szőke Tisza Otthon és a karcagi Gólyafészek Otthon ellátottai szociális foglalkoztatásának a bővítése, melyet szintén megszavaztak a képviselők. A 2008. évi költségvetés februári módosításának értelmében a 25 millió 252 ezer 257 forint bevétel és a 25 millió 778 ezer 900 forint kiadás mellett a módosított hiány 526 ezer 643 forintra csökken. ■ N. I. Hűlt helyük lett a kengyeli kátyúknak Helyrehozták a kengyeli vasúti átjáróhoz vezető, Törökszent- miklós-Martfű összekötő úton található kátyúkat az elmúlt napokban. A munkálatok már elkerülhetetlenek voltak, mert az átjáró közvetlen közelében levő, teljes sávszélességet elfoglaló gödör a korábbi időszakban annyira elmélyült, hogy szinte lehetetlenné vált a közlekedés az útszakaszon és több baleset is történt a körülbelül hatvan-hetven kátyú miatt. A helyi önkormányzat jelezte a problémát a Magyar Közút Kht. Észak-alföldi Regionális Főmérnökség kisújszállási üzem- mérnökségének, amely elvégeztette a munkálatokat. ■ B. B. * l i
