Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-15 / 88. szám

TISZAZUG 5 UJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 15., SZERDA Csökkentették a munkanapok számát A kunszentmártoni Albatross Plastunion Kft. a térség legna­gyobb munkaadója. A jelenleg is 250-260 embernek megélhetést biztosító cég a gazdasági válság­ra és a piac beszűkülésére rea­gálva csökkentette a munkana­pok számát, illetve megvált bér­munkásaiktól. — Optimisták vagyunk, mivel kedvező híreket hallunk a piac alakulásáról - mondta el For­gács László, az acélszerkezet­gyártásban és a műanyagipar­ban érdekelt kunszentmártoni cég vezetője. — A tavalyi év első felében szép eredményeket ér­tünk el, jelenleg ezt éljük fel. A műanyagipar jobban tartotta magát, az acélszerkezet-gyártás­ban nagyobb a visszaesés. Rácz László (jobbra) nemcsak télen, mostanság is gyakran megfordul Faragóéknál. Mint mondja, nekik köszönheti, hogy túlélte a hideg éjszakákat. Forgács László cégvezető Vannak folyamatos vevőink, de így is 50 százalékos a visz- szaesésünk. Nem akartunk le­építeni a meglévő szakképzett munkaerőnkből. Áthidaló meg­oldásként, sokan elmentek fize- tetlen szabadságra. A bérmun­kásainknak felmondtunk. Meg­rendelések hiányában a heti munkaidőt 30 órásra csökken­tettük. Ez azt jelenti, hogy hét­főn, kedden és szerdán nyolc, csütörtökön hat órát dolgoznak munkásaink. A péntek így sza­badnap mindenkinek. Mint Forgács László hozzátet­te, a munkaidő változása termé­szetesen a bérezést is érinti. Fi­zikai állományuk teljesítmény­béres, míg a kiszolgálóegység fix pénzért dolgozik. Utóbbiak a ko­rábbi fizetésük 75 százalékát kapják, míg a teljesítménybére­sek annyit keresnek, amennyit termelnek. A térség legnagyobb munkáltatójának a kunszent­mártoni önkormányzat is igyek­szik segíteni. Az önkormányzat, annyit tud tenni, hogy az ipar­űzési adó befizetésére haladékot adnak. ■ Kutya hideg télen van túl sors Rácz László mínuszokban is nádkunyhóban éjszakázott Cibakháza határában áll egy rozoga nádkunyhó, amelynek lakója is akad. Rácz László télen is ebben a szellős kuckóban húzta meg magát, nap mint nap a fagyhalállal dacolva. Németh Gergő A cibakházi Rácz László igazi túlélő típus. A mostoha körülmé­nyek már acélossá edzették tes­tét, noha alig jár túl a negyedik ikszen. Manapság is a falu hatá­rában árválkodó nádkunyhóban éldegél, ahol az idei kemény te­let is kihúzta. A tavasz beköszön­tővel ismét meglátogattuk Lacit, meséljen, hogyan vészelte át a mínuszos éjszakákat a rozoga épületben. Egyik törzshelyén, egy helyi ivóban értük utol. — Kutya nehéz hónapokat vé­szeltem át a kunyhóban — kezd­te mondandóját Laci. - Sokszor azt hittem, másnap már nem fo­gok felkelni. A kezeim és lábaim szó szerint lilák voltak a hideg­től. Csoda, hogy nem fagytak le. Sok mindenen keresztülmen­tem, de ez a „próba” volt eddig a legnehezebb. Ha nem mehettem volna át a szomszédba Faragó Laciékhoz melegedni, már biz­tosan nem beszélgetnénk. Nem kívánom senkinek, hogy megta­pasztalja ezeket a körülménye­ket. Úgy érzem, a helyzetem nem lesz jobb, most csupán pár hónapig nem kell arra gondol­jak, hogy a következő éjszaka le­het az utolsó a számomra. Ko­rábban a pártfogóm próbált segí­teni, de egyelőre most rá sem számíthatok. Egyedül rokkant­nyugdíjból egyszerűen nem tu­dok kitörni az ördögi körből. Lapunkban először tavaly nyáron írtunk Laciról, erre töb­ben felfigyeltek, az ügyében egyeztetések indultak. A férfi ígéretet bőven kapott, ám ezek­ből azóta sem lett semmi. A leg­utóbb egy segítő szándékú vál­lalkozó jelentkezett, aki meg­ígérte neki, nem hagyja meg­fagyni a mező közepén, lakást vásárol a számára. Az ügy itt megrekedt, nem lett lakás. Sze­rencsére Laci sem fagyott meg. Viszont a helyzet megoldása így is csak elodázódott. A következő telet a nádfedél alatt talán még nehezebb lesz elviselnie. Egye­dül főleg, ha nincs kihez szólni. Laci reménykedik, hogy élettár­sa Vera visszatér hozzá, s abban is, hogy a karácsonyt már nem a nádfedél alatt kell, hogy töltse. Áprilisi csendélet a nádkunyhónál Volt, hogy az erdőben lelt menedékre Rácz László elmondása sze­rint úgy került ilyen nehéz helyzetbe, hogy családi gondo­kat követően megszűnt állan­dó lakhelye. Ekkor először jobb híján a közeli erdőben ta­lált fekhelyet magának. Ké­sőbb talált rá a nádkunyhóra, ami viszont egyáltalán nem alkalmas arra, hogy benne lakjanak. De mint áldjuk, a szükség törvényt bont. Idén is lesz Tiszazug Zenei Fesztivál rendezvény Az elhunyt dr. Baross Gábor karnagy emléke előtt tisztelegnek Kuratóriumi ülést tartott a na­pokban a Kunszentmárton Kul­túrájáért Alapítvány. A tanács­kozás idén eltért a hagyomá­nyostól, mert Kunszentmárton díszpolgára, dr. Baross Gábor karnagy elhunyta új helyzetet te­remtett az eddig már tizenöt al­kalommal megtartott Tiszazug Zenei Fesztivál sorsát illetően. Dr. Tóth Mária fesztiváligazgató elmondta, hogy elkötelezték ma­gukat a folytatás mellett, ezzel a karnagy emléke előtt is tiszte­legnek. A rendezvényre június 23-28. között kerül majd sor. ■ HÍRSÁV Utcanévváltozások voltak Cserkén a cserkeszőlői képviselő- testület emléket állított a Forrás dűlőben található gyógyforrás létrehozói tisz­teletére. Név szerint dr. Papp Simonról és dr. Kőrös- sy Lászlóról van szó, akik­nek a Forrás dűlőben lévő gyógyvizes kút fúrásában vezető geológusként döntő szerepük volt. Ezentúl a Ne­felejcs és a 44-es főút közötti közterületet Dr. Papp Simon útra, a Kuna József utca és a Dr. Papp Simon út közötti rész elnevezése Dr. Kőrössy László utca lesz. Új járművet kapott a tanyagondnokság a tanyagondnoki Szolgálat­nál tavaly lehetett pályázni a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium ren­deleté alapján a kistérségi közlekedési szolgáltatások részeként gépkocsira. A cserkeszőlőiek éltek is a le­hetőséggel, mivel a haszná­latban lévő Toyota kisbuszuk 14 éves volt. Az új Ford ki­lenc személyes mikrobuszt már használatba is vették. Szakmai nap keretében figyelték az oktatást a megyei pedagógiai hetek keretében szakmai napot és bemutatót rendeztek a kö­zelmúltban a Homoki Álta­lános Iskolában. A rendez­vényre a megye alapfokú ok­tatási intézményeiből érkez­tek pedagógusok, akik az in­tegrált oktatás fontosságáról szereztek tapasztalatot és cseréltek információt. Utazást nyertek a kunszenti ovisok A környezeti nevelés fontos­ságának a hangsúlyozására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rajzpályázatot hirdetett óvodák, valamint ál­talános iskolások számára. A gyerekeknek kedvenc állata­ikat kellett, hogy megörökít­sék. Óvodás kategóriában a kunszentmártoni Epreskerti Óvoda rajzszakkörös cso­portja első helyezést ért el. Nyereményük egy kirándu­lás a legközelebbi nemzeti parkba. A csoport június­ban utazik majd. Megőrizendő épület lett a Talányi-ház A magántulajdonban lévő, 1870- es években épült kunszentmár­toni Talányi-ház, a volt Mátyás Pince étterem gazdát cserélt. Ugyanakkor a közelmúltban megérkezett az épülettel kapcso­latban a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal szakhatósági ál­lásfoglalása az önkormányzat­hoz. E szerint „az épület nem le­bontható, sőt még jelenlegi elha­nyagolt műszaki állapotában is meghatározóan fontos eleme a műemléki környezetnek, a tele­pülésszerkezetnek és az utca­képnek”. A képviselőtestület döntött az épület helyi védelem­be vételéről, s következő lépés­ként a műemlékké nyilvánítást is kezdeményezni fogja. ■ * Tóth Ernő a holtág mellett tölti napjait portré A cibakházi férfi eíadásra is szán a kifogott pikkelyesekből A cibakházi Holt-Tisza-ágnál nap mint nap találni horgászó embereket. A holtágnál „öreg bú­tordarabként" naponta megfor­dul a hatvan éves Tóth Ernő is, aki ottjártunkkor is türelmesen várt a kapásra.- Jómagam földvári születésű vagyok, ám amikor a feleségem meghalt, úgy döntöttem, átköltö­zöm a fiamhoz ide Cibakházára — árulta el Tóth Ernő. - Mivel a ház itt van a közelében, így ha jó idő van, mindig lenn vagyok a víznél. Inkább itt töltöm az időm pecázással, mint tévénézéssel. Segédmunkásként az elmúlt két és fél évtizedben az ország több pontján is megfordultam. Most lehetőségem nyílik rá a parton kipihenni a fizikai munka fára­dalmait. Gyerekkoromban kezd­tem el felfedezni magamnak a pecázás szépségeit, igaz, akkor még nem ilyen komoly felszere­léssel. Apropó, fogás. Kár, hogy nem délelőtt jöttek, akkor volt ka­pás rendesen. Most csak a törpe­harcsák harapnak - mondja. Tóth Ernő azt is hozzátette, hogy kedvenc időtöltésével egy kis mellékes bevételre is szert tud tenni, a kifogott pikkelyesek nagy részét ugyanis eladja. Mint hozzáteszi, valahogy vissza kell hozni azt az összeget, amit kifi­zet a horgászengedélyre. A ná­luk megmaradó halak sem men­nek veszendőbe, azt maguk fo­gyasztják el. ■ Tóth Ernő a cibakházi holtág mellett tölti szabadideje nagy részét Kiss Dénes tartott előadást Kunszenten „A magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyeüen kar­colást sem hagyott. Nincs szük­sége senkire, nem ad és nem vesz el senkitől”. Az idézett mon­datok Kiss Dénes babérkoszorús költő, író, nyelvészprofesszor előadásán hangzott el, aM a kun­szentmártoni Szent Márton Lo­vas Egyesület által szervezett „Kik vagyunk mi, magyarok!?” című rendezvénysorozatnak volt a vendége a közelmúltban. Majd háromórás előadásában a nyelvészprofesszor példák soka­ságával igazolta a magyar nyelv szókincsében és működési rend­szerében megnyilvánuló egye­dülállóságát. ■ k í A

Next

/
Oldalképek
Tartalom