Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-10 / 85. szám

GAZDASAG 2009. ÁPRILIS 10., PENTEK A BUX index 2009. április 9-én Nyitóérték: Záréérték: 12 478 12 806 13200 13 000 12 800 12600 12400 12200 12 000 11800J port. 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 /ora FORRÁS: BÉT NYERTESEK Előző napi záróérték: 12 301 15.30. »New York-i tőzsde nyitása OTP Rába 2 581 13,2 27 503 939 12,1 209 61 10,9 477 Econet Synergon Fotex 278 ANy 687 4,24 FHB 585 2,63 31 8,40 123 7,33 35 19 46 Richter 28 700 2,57 898 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Pannergy 780 Danubius 3 870-1,26-0,89 10 7 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.09.) Új elszámolási ár EURÓ BÚZA 2009. május 32 000 TAKARMÁNYBÚZA 2009. május 28 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. május 32 000 TAKARMÁNYÁRPA 2009. május 28 300 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. május 65 300 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. április 9-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft 4 í i 292,15 219,65 191,63-5,26 Ft-5,61 Ft-4,66 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, I MILLIÓ FORINTRA • * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.09.) Vételi Eladási j Allianz Bank 283,19 297,71 Budapest Bank 280,63 297,99 CIB Bank 278,88 302,12 Citibank 285,14 308,90 Erste Bank 281,54 297,76 K&H Bank 283,68 300,02 MKB Bank 282,75 297,25 OTP Bank 285,14 299,76 Raiffeisen Bank 286,16 299,04 Leült a lakáshitelpiac bankok A gyengülő kereslet a baj, nem a támogatások eltűnése Nagyot erősödött a forint, de nyárra ismét gyengülést várnak az elemzők FORRÁS: MNSÄROP1WGRAFIKA : Mi Egy ötéves kölcsönnél az állam két éve még 4, tavaly 4,5 százalék kamattámogatást fizetett, ez a szám az idén 6,9-re ugrik meg A lakáshitelek iránti ke­reslet drasztikus vissza­esését tapasztalták idén a bankok, ami a korábbi évekre jellemző szezo- nalitással már nem ma­gyarázható. VG-összeállítás A lakáshitelpiac erőteljes lassu­lása a statisztikákon is látszik: a jegybank adatai szerint február­ban mindössze 11 milliárd fo­rinttal nőtt a háztartásoknál kinnlévő lakáshitel-állomány. Bár az éves növekedés még bő­ven 25 százalék feletti, az jelen­tős részben a forint gyengülésé­vel magyarázható. Az állami tá­mogatások - kamattámogatás, szocpol - várható megszűnését ugyanakkor nem veszik túlságo­san a szívükre a bankok. Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese szerint a támogatások várható eltűnése nem kedvez sem a takarékszövet­kezeteknek, sem a bankoknak. Ám a lakáshitelek iránti keresle­tet érdemben nem befolyásolja, hiszen jelenleg nem meghatáro­zó elem, van-e a piacon támoga­tott kölcsön vagy nincs. A CIB Bank szerint a támoga­tott hitelek megszűnését köve­tően az ügyfelek túlnyomó része nagy valószínűséggel devizaala­pú hitelt igényel. A piaci kamato­zású forintalapú kölcsönök ugyanis nagyon drágák. Ha a kor­mány megszünteti a szóban for­gó támogatásokat, akkor várha­tó, hogy a kedvezményre jogosult ügyfelek igyekeznek még a szigo­rítások bevezetése előtt beadni a kérelmüket. Ez viszont feltehe­tően nem okoz óriási rohamot, mert a szocpolos előírások olyan szigorúak, hogy akik ez idáig nem tudtak azoknak eleget tenni, azok most sem lesznek erre képe­sek. Legfeljebb igyekeznek előre hozni az igényük érvényesítését. Lakáshitel THM-ek (százalék) MÉNMtt Fortntalapon* UniCredit 9,37-9,90 10,85 Volksbank 9,22-9,37 10,80 MKB 9,12 9,28-13,21 K&H 9,72-10,31 9,57-10,75 FHB 9,47-10,95 10,81-11,27 CIB 9,82 10,47 Budapest Bankll.17-11,51 12,64 Axa Bank 10.23-11,37 9,99-17,11 OTP 9,57 10,80-11,82 * ÖTMILLIÓ FORINT HITELÖSSZEGNÉL, HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSÁRA, KAMATTÁMOGATÁSSAL, 2009. MÁRCIUS 6. FORRÁS: PSZÁF Hasonlóan vélekedtek a K&H Banknál is: szerintük várható a fogyasztói igények átmeneti erő­södése, kiugró emelkedésre azonban nem számítanak. A jog­szabályi feltételek továbbra is szigorúak, tehát viszonylag ke­vesen tudnak megfelelni a támo­gatási kritériumoknak. A támogatott hitelek iránti, kö­zelmúltbeli keresletet illetően vegyes a kép. A CIB-nél nem ta­pasztaltak különösebben nagy érdeklődést, s nem is számíta­nak erre. A Budapest Banknál kismértékben nőtt a forinthitelt igénylők aránya, s hasonló „moz­gásról” számoltak be az Uni- Creditnél is. Jelentősen megug­rott viszont az érdek­lődők száma az Axá- nál, bár a támogatott lakáshitelek aránya az állományra vetít­ve nem nagy. Hason­ló a kép az FHB Jelzá­logbanknál is: a kölcsönök iránt érdeklődők 80 százaléka az álla­mi támogatott lakáshitelekre volt elsősorban kíváncsi. Ebben szerepet játszhat a lakásforga­lomra jellemző természetes szezonalitás, a devizahitelek ár­folyamkockázatának szélesebb körben való figyelembevétele, a devizahitelek átárazódása, és a Egy tízmillió forintos lakás* hitelnél már évi 700 ezer forint a támogatás. kiszivárgott kormányzati elkép­zelések is. Az államnak mindenesetre jól jönne a támogatott hitelek kiik­tatása. A pénzügyi tárca adatai szerint az ez év februárjáig ter­jedő két esztendő alatt több mint 660 milliárd forintot fizetett ki lakástámogatás címén az állami költségvetés. Ráadásul mivel a kamattámogatás mértékét az ál­lampapírok hozamához igazítot­ták, azok „égbe szökése” miatt a támogatott forinthitelezés egyre többe kerül az államnak. Az ötéves kamatperiódusú kölcsönökre érvényes kamatláb most áprilisban történelmi csúcsra, 11,15 százalékra ugrott. Egy új lakásra felvett ötéves kamatperió­dusú kölcsönnél két éve még nagyjából 4, egy éve 4,5 száza­lékos kamattámoga­tást kellett fizetnie az államnak, az idén azonban már 6,9 százalékosat fog. Azaz egy 10 millió forintos lakáshitel­nél a korábban megszokott 400- 450 ezer helyett most már évi csaknem 700 ezer forintot kell támogatásként hozzáadni. Hasz­nált lakásoknál időközben 2,6- ről 4,5 százalék környékére ug­rott a támogatás mértéke. Kéthavi csúcsra erősödött a forint árfolyama a vezető devizákkal szemben. Az euróért 288,97 fo­rintot kértek a bankközi deviza­piacon, míg a dollár ára 217,79 forintra süllyedt. A svájci frank­kal szemben mozgó árfolyam be­nézett a 190-es szint alá is: 189,81 forint volt a tegnapi mélypont. A szakértők azt mondják, most érdemes eurót venni, mert nyár­ra megint 300-as szint fölé gyen­gül vissza a kurzus. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a forint nem szakad el tartósan a régiós fizetőeszközöktől, amelyekre az elmúlt 8 napból 7 kedvezően ha­tott. A mostani erősödés mögött inkább technikai okokat érdemes kiemelni - mondja Török. Hozzá­tette: bár ezek az elemzések azt mutatják, 265-270-es szintre erő­södik tovább a kurzus, rövid tá­von inkább azzal kell számolni, hogy 300 forint fölé gyengül visz- sza az árfolyam a következő he­tekben - véli Török Zoltán. ■ Szakértők szerint most kell eurót venni. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint viszont akár sokáig eltart­hat ez a mostani jó hangulat, de ez továbbra is átmeneti időszaknak számít. „A világgazdaság állapota nem kedvez a magyar devizának, a 300 forint alatti euróval nem ér­demes a következő években szá­molni”. Alapvetően gyengülhet az árfolyam amiatt, hogy a kelet­európai régió (néhány ország ki­vételével) évekig hitelekből finan­szírozta növekedését. Ez nyomás alatt tartja az árfolyamot, és ez nem segíti az érdemi kamatvá­gást sem. Évekig eltarthat a leér­tékelődés. ■VG/G. T. mi isscWé Százezerért most több eurót kapunk Kelet-európai járványtól tart az IMF vezetője A kis kelet-európai gazdaságok­ból is elindulhat a térség egészét érintő járvány - mondta a Finan­cial Timesnak a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) vezetője. Domini­que Strauss-Kahn, akit a londoni üzleti napilap idéz elemzésében, kijelentette: az, hogy egy gazda­ság kicsi, nem jelenti azt, hogy helyzetének romlása ne gyako­rolna hatást a környező térségre. A valutaalap ezért léptetett élet­be „nagy programot” a kis gazda­ságú Lettország számára. Fennáll a járvány kockázata Kelet-és Közép-Európában. „Nem azt mondjuk, hogy valami történ­ni fog, de történhet, ezért a hely­zetet gondosan figyelni kell” - fo­galmazott Strauss-Kahn. ■ Strauss-Kahn óvatosságot ajánl Nő a betétbiztosítás összegének felső határa Az új euró-forint árfolyamhoz igazítja a kormány a betétbizto­sítási értékhatárt - közölte Bu­dai Bernadett a kormányszóvi­vői tájékoztatón Budapesten. A kormányszóvivő elmondta, az Orszá­gos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) által ga­rantált 50 000 eurós összeghatárt, ame­lyet korábban 260 forintos euró- árfolyamon 13 millió forintban határoztak meg, 300 forinttal újraszámolják. Ez azt jelenti, hogy az új összeghatár 15 millió forint lesz. Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a döntés június 30-ával léphet hatályba. 15 millió a felső határ június 30-tól, ha rábó­lint a parlament. A kormány emellett 2010. ja­nuártól az eddigi 3 hónap helyett 20 munkanapra csökkentené a kártalanítási összeg kifizetésé­nek határidejét. Az európai uniós szabályok szerint 2010. december 31. után Magyarorszá­gon is 100 000 euró- ra kell emelni a be­tétbiztosítási értékhatárt. A T. Ház októberben elfogadta a hitel- intézetekről és pénzügyi vállal­kozásokról szóló törvényt, amely a betétbiztosítási összeghatárt 6-ról 13 millió forintra emelte. Az ÓBA által garantált összeghatár felemelése mellett eltörölték a tízszázalékos önrészt is. ■ Szűcs: egymillió munkahely hosszú évek óta hiányzik Egymillió munkahely hiányzik a rendszerváltás óta - mondta Szűcs Erika szakminiszter egy fórumon tegnap. A rendszervál­táskor megszűnt másfél millió munkahely. Félmilliót lehetett csak pótolni. Ez a rendszerváltás legnagyobb adóssága a társada­lommal szemben. A legfeljebb nyolc osztályt vég­zett férfiak negyedének, a nők ötödének van munkája. Azok esélye a legrosszabb, akik általá­nos iskolát sem végeztek, ez a férfiaknál 10 százalék alatt van, a nőknél szinte nem is mérhető. Ma 560 ezer regisztrált állás­kereső van, és 230-250 ezer olyan ember, aki legfeljebb nyolc általánost végzett. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom