Új Néplap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-01 / 77. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2009. ÁPRILIS 1, SZERDA Villámkérdés, villámválasz Mire kell figyelni a folyó­számlahitelnél? — kérdpzj egy olvasó. Ez a hitel átmeneti kész­pénzzavarok áthidalásában segít. Fedezete a számlára érkező, rendszeres jövede­lem. A hitelbírálat után a bankszámla szerződésben kikötött keretig túlterhelhe­tő. A hitel egy összegben vagy részletekben is vissza­fizethető. A hitelkeret a tör­lesztéssel újratöltődik. Több banknál a fel nem használt keret után is rendelkezésre tartási jutalékot vagy keze­lési költséget kell fizetni, mely a teljes hitelkeret 0,15- 0,79 százaléka. Ha interne­ten vagy automatánál ellen­őrizzük egyenlegünket, az elérhető összeg a hitelkeretet is tartalmazza. Ha nulla, ak­kor mínuszban vagyunk. ■ Apadó tejárak, áradó felesleg állati A tehénnek nem mondhatják, hogy álljon le egy kicsit Megint tejválság van Ma­gyarországon. Hogy lesz-e belőle kiborogatós és út­lezárás tejháború is, az egyfelől a kormányzati beavatkozás gyorsaságá­tól és hatékonyságától, másfelől pedig a gazdák és az érdekképviseletek tűrőképességétől függ. L. Murányi László A palotási borjú neve Ide „lakói" még nem tudják, milyen sors vár rájuk. Álságos magatartás sajnálkozni a tejesgazdák kínlódásán. Az egyszerűség kedvéért, kezd­jük előbb a szikár tényekkel. Az utóbbi másfél évtizedben folya­matosan és rohamosan csökken Magyarországon a szarvasmar­ha-állomány. 2008-ban hétszáz­ezres létszámmal zártuk az évet, s ennek közel a fele volt tehén. Tíz évvel korábban még több mint nyolcszázezres volt a teljes állomány. Ennek megfelelően, folyamatosan csökken a tejter- < melés és a tejfelvásárlás is az or- § szágban. A tejtermelésünk jelen- f leg másfél millió tonna, nagyja- | bői másfél milliárd liter évente, s. s ezzel nem tudjuk kitölteni még az Európai Unióban nekünk ju­tó kétmillió tonnás lehetőséget - kvótát - sem. És a kereskedel­münk még ezzel a lecsökkent té­tellel sem bír. Magyarország elvileg még most, a csökkenő termelés mel­lett sem szorulna tejimportra, hi­szen a termelésünk nagyság­rendje gyakorlatilag megegyezik a belföldi fogyasztáséval. Miután azonban a belpiacunkat nem tudjuk megvédeni az uniós or­szágok — főként Lengyelország, Csehország, Szlovákia - be­áramló tejétől, a beérkező négy­száz-négyszázötven millió liter vészhelyzetet okoz a hazai tej- és szarvasmarha-ágazatban. Két- három éve a boltok polcain lévő tejnek még csak tizenöt százalé­ka származott külföldről, míg ma 35 százaléka. Dr. Kalmár Sán­dor: Filléreken kell spórolgat- nunk...- A felvásárlási árak a min­denkori piaci helyzettől és a gaz­dasági környezet alakulásától függenek — értékelt Mezei Tibor, a megyei agrárkamara tanácso­sa. - Kettőezerhatban ésí kettő­ezerhétben jelentős mennyiségű tejet exportáltunk Olaszország­ba. Ennek eredményeként a fel­vásárlás! átlagár is megnőtt, és literenként száz forint közeiéire emelkedett. Miután azonban ta­valy már kiszorított bennünket az olasz piacról az olcsóbb fran­cia tej, zuhanni kezdtek a hazai átvételi árak. Az idei évet hat­van-hatvanöt forinttal kezdték januárban a termelők, most pe­dig már, minőségtől függően, csak ötvenöt-hatvankét forintot kapnak a felvásárlóktól a tejért. A szerződéssel nem rendelke­ző termelők - tehetjük hozzá - még ennél kevesebbért, 40-48 fo­rintért is kénytelenek elpocsé­kolni a 75-80 forintos önköltség­gel előállított tejüket.- Sok esetben probléma - folytatja a tanácsos -, hogy nem megfelelő a fizetési fegye­lem, s vannak termelők, akik­nek kilencven napnál is régebb­ről tartoznak. Nagy baj, hogy nálunk nem működnek terme­lői alkuszövetségek, amiknek az unióban már nagy hagyomá­nyai vannak. Azt már termelőktől tudjuk, hogy a szerződésekbe rendre nem írnak árat a felvásárlók, és a termelők biankós megállapodá­sokat kénytelenek aláírni velük. A helyzet kulcsa - kissé le­egyszerűsítve a dolgokat-való­színűleg a boltok piacán talál­gató meg. Ott találkozunk ugyanis a beérkező olcsó kül­földi tejekkel. Túróczi János, a cibakházi CISZÖV 49 Mg. Kft. ügyvezetője, a Tej Termékta­nács kimutatását idézi a bajok legfőbb gyökereként. Eszerint, miközben a magyarországi bol­tokban jelenleg 235-240 forin­tért kínálják a 2,8 százalék zsír- tartalmú magyar tej literjét, ugyanazokban a boltokban 109 forintért is lehet import, tehát külföldről származó 2,8-es tejet kapni. A magyar termék — a ter­méktanács információi szerint-több mint száz forint kereske­dői árrést tartalmaz! Nagyjából annyit, amennyi a nem magyar termék teljes ára. Ezzel egybe­cseng az agrárkamara informá­ciója is, miszerint ezeken az ol­csó külföldi tejeken mindössze 1-5 százalék árrést érvényesíte­nek az üzletek.- A belpiacok sokkal hatéko­nyabb védelmére lenne szükség, a mainál lényegesen szigorúbb ellenőrzésekkel - szögezi le Tú­róczi János. - Rövid távon pedig az ágazat átmeneti támogatása szükséges, mert különben fel­gyorsul a jószágállomány csök­kentése. Nem titkolja: túlélésre játsza­nak, mert a legnagyobb veszte­ség az lenne, ha el kellene téko- zolniuk a teheneiket. Dr. Kalmár Sándor, a Palotási Mezőgazdasági Zrt. vezérigazga­tója, a tejkrízis egy súlyos kísé­rő jelenségére is felhívja a figyel­met. A magyar szarvasmarha­ágazat egy rekonstrukciós folya­mat közepén tart. A termelők egy része vagy már pályázott, és túlvan a beruházáson, vagy pá­lyázás előtt áll.- Nemzetstratégiai érdek len­ne megszerezni az Európai Me­zőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapban az állattartó telepek korszerűsítéséhez rendelkezés­re álló forrásokat - mondta a ve­zérigazgató. - Aki már pályázott és nyert, az több éves kötelezett­séget vállalt a telepe működteté­sére. Mások viszont, akár mi is, pályázás közben vagyunk. A pá­lyázati önerőt bankhitelből tud­juk csak biztosítani, de mondja meg valaki: hogyan készítsünk a banknak megfelelő, nyereséges üzleti tervet egy veszteséges te­vékenységre?! — A rendszerváltás utáni kor­mányok „elfelejtették” stratégi­ai ágazatként kezelni az állatte­nyésztést. Márpedig egy miénk­hez hasonló adottságú ország­ban annak kellene lennie. Ilyen körülmények között pedig — mondta dr. Kalmár Sándor — ál­ságos kormányzati magatartás a cselekvés helyett széttárt kézzel sajnálkozni a tejfölösleg, és a gazdák kínlódása fölött. A szarvasmarha-állomány alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1000 db) 2000 2002 2004 2006 2008 szarvasmarha 61 56 51 48 48 ebből: tehén 30 27 26 22 23 FORRÁS: ŰJ NÉPLAP-GYŰJTÉS Időpont a kezelésre A szolnoki MÁV Kórház reu­matológiáján kértem nemré­giben időpontot telefonon. Megkeresésemre azt a választ adták, hogy szíveskedjek vár­ni. Azonnal utánanéztek és már adták is az időpontot, napra, órára pontosan. Mind­ez kellemesen érintett, ugyan­akkor csodálkoztam is gyor­saságukon. Az adott napon el is mentem a kórházba, ahol szerencsére nem voltak so­kan. Már azon sem lepődtem meg, hogy két perccel a meg­adott idő előtt szólítottak. Igen jó és dicséretes ötlet­nek tartom ezt a módszert. Az egészségügy más területén is bevezethetnék ezt, és akkor nem kellene a rendelőbe érve megkérdezni az ott várakozó betegektől, hogy ki érkezett utoljára. Mindenki a számára kijelölt napon és órában érkez­ne, és nem kellene hosszú ide­ig várni arra, hogy sorra ke- NAGY IMRE, SZOLNOK LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉG 5001 SZOLNOK, A PF. 105. Felújítják a telephelyet. A hamarosan megkezdődő munkálatokban kö­zel 100 milliós beruházásban teljesen felújítják a szolnoki „Munkalehető­ség a Jövőért” Nonprofit Kft. telephelyét. A tegnapi projektnyitó rendezvé­nyen bemutatták a felújításra kerülő létesítményt a jelenlévőknek. Megelégelte: a jegyző is távozott rákócziújfalu Egyre nagyobb a káosz a település közéletében Folytatás az 1. oldalról - Egyre nehezebben viseltem a kaotikus állapotot, ezért úgy döntöttem, nem csinálom to­vább. Nem akarom azonban cserben hagyni a bennem bízó újfalusi embereket. Amíg nem találják meg az utódomat és igényt tartanak a munkámra, se­gítek a helyzet rendezésében - felelte érdeklődésünkre dr. Ta­kács Zsófia. — Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a múlt héten előbb szerdán, majd szombaton lett volna rendkívül fontos képvise­lő-testületi ülés, melyen az éves költségvetést kellett volna elfo­gadni. Ehhez képest előbb hatá­rozatképtelen volt a testület, mert öt képviselő nem jelent meg, majd március 28-án már a napirendet sem szavazták meg, így nem volt miről tanácskozni. Ez utóbbira az én praxisomban még nem volt példa. Ekkor érez­most viszont ráadásul már az sem elég, hogy a képviselők elmenjenek a soros testületi ülésre és elfogadják az előter­jesztett napirendet. A rendelet- és határozatalkotáshoz előbb egy helyettesítő jegyzőt is kelt találni. Hiányában ugyanis nem lehet testületi ülést tarta­tom úgy, hogy elég volt és elfoga­dom egy másik önkormányzat állásajánlatát - fejtette ki. Most úgy áll a helyzet, hogy a települést társadalmi munkában irányítja a megbízott alpolgár­ni. Majd, ha sikerül kinevezni dr. Takács Zsófia utódját, utá­na jöhet csak a költségvetési tárgyalás. Lapunk meg nem erősített információi szerint egyébként a tiszatenyői jegy­zőt, Hegedűs Lászlót szeretnék néhányon megnyerni a „tűzol­tó munkára”. mester, Bodor Zoltán, továbbá se joghoz értő jegyző, se elfogadott költségvetés nincs. Már az Ön- kormányzati Minisztériumban is tudnak a Rákócziújfaluban ki­alakult áldatlan állapotokról, s mint megtudtuk, ha pénteken 10 óráig nem lesz az Államkincs­tárban az idei esztendőre elfoga­dott költségvetési rendelet, a te­lepülés elesik az állami norma­tívától, melyből a közalkalmazot­ti fizetéseket, segélyeket fizetik, az iskola, óvoda napi működését, fenntartását fedezik. Amint azt Bodor Zoltán néhány napja el­mondta: — „A segélyekre, bérek­re megvan a megfelelő tartalé­kunk, ám sokáig nem húzható ez az állapot.” ■ Géléi József Előbb még egy jegyzőt is „szerezni" kell ! 0 R k i I i <

Next

/
Oldalképek
Tartalom