Új Néplap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-06 / 55. szám

4 TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2009. MÁRCIUS 6., PÉNTEK * A támogatások nincsenek kőbe vésve interjú Szűcs Erika miniszter szerint nem marad kevesebb pénz a családok zsebében Szűcs Erika a Hozam Klubban. A kormány intézkedései arra irányulnak, hogy a túlélésre képes cégek a válságos időszakot átvészeljék. A kormány a válságkeze­lő intézkedések között erőteljes átalakításokat tervez a szociális ellátá­sok, a családtámogatás terén és a nyugdíjrend­szerben. A családokat leginkább érintő változá­sok várható hatásairól be­szélgettünk Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszterrel, aki a napok­ban Szolnokon ismertette az elképzeléseket. Teleki József- A családtámogatások átala­kítása, mindenekelőtt a csalá­di pótlék adókötelessé tétele so­kak szerint csökkenti a gyer­mekvállalási kedvet. A kor­mány ettől nem fél?- A családi pótlékot 2006-ban 85 százalékkal emelte a kor­mány. Ez a népszaporulaton még nem látszik, és szerintem nem is fog. Nemzetközi kutatá­sok kimutatják, hogy a gyer­mekszám és a jólét fordított arányban van. Európában, ahogy nőtt a jólét, úgy csökke­nt egyre a születési szám. Euró­pa minden országában a sze­gény családokban van több gyermek, és nem a jómódúak- ban. Vannak kivételek, egyes értelmiségi családok, vagy val­lási meggyőződésből vállalnak sok gyermeket. A gyermekvállalás tekinteté­ben nem a családi pótlék a meg­határozó. Sokkal inkább az, hogy mennyire biztos a nők ese­tében a munkahely, oda meny­nyire biztos a visszatérése, és mennyire állnak rendelkezésre a gyermek elhelyezését biztosí­tó intézmények. Ezért van az, hogy most nem pénzügyi oldal­ról próbáljuk megközelíteni a gyermekvállalást. A bölcsődefej­lesztési program érintetlen ma­rad az Új Magyarország Fejlesz­tési Terv forrásainak válságke­zelésre történő átcsoportosítása mellett is, családi napközik ese­tében pedig nagyon komoly könnyítések lesznek. Hosszú tá­von — az uniós irányelvekkel összhangban — az a cél, hogy a 0-3 éves korosztály harmadá­nak, a 3-6 évesek 95 százaléká­nak nappali elhelyezését bizto­sítani tudjuk, hogy az anyukák dolgozni tudjanak. — A családok azonban attól fél­nek, hogy a családi pótlék megadóztatásával kevesebb pénz marad a zsebükben.- Ebben a tekintetben sem kell aggódnia a családoknak. Ahol nincs munkajövedelem, vagy az alacsony, ott a családi pótlék nem adózik. Nem lesz adótöbblete a családnak. Havi bruttó kétszázezer forint feletti jövedelmeknél jelenik csak meg a családi pótlék adóteher­ként. Ám a munkajövedelmek adózásának átrendezésével ösz- szességében a család többlethez jut. Tehát akkor, amikor a csalá­di pótlékot adózás alá vonjuk, nem lehet önmagában nézni, mennyi marad, az ugyanis a család összjövedelmének részé­vé válik. így azt kell nézni, hogy a családi összjövedelem hogyan változik. Márpedig az az alsó jö­vedelmi kategóriákban nem változik, a felsőkben pedig vala­melyest nő is.- A hírek szerint csökken vi­szont a gáz- és távhőtámoga- tás. A lakossági gázár azon­ban nem. Ez egy újabb megszo­rítás?- Nem csökkennek a támogatá­sok önmagukban, hanem a ren­deletet úgy módosítottuk, hogy együtt mozog a gázárral, azaz csökkenő gázárak esetén a támo­gatás csökken, de az érintett csa­lád költségei nem nőnek. Ha a gáz­ár emelkedne, akkor a rendszer bővítené a támogatást, ha csökken a gázár, akkor szűkíti. Mindez úgy van beállítva, hogy a családok ál­tal fizetendő számla ne nőjön.- A nyugdíjkorhatár 65 évre emelését is tervezi a kormány. A magyarok egészségi állapo­tát ismerve úgy tűnik, mintha hazánkban az élethosszig való tanulás programját felváltotta volna az élethosszig tartó munka?- Az én nagyszüleim, akik fa­lusi gazdálkodók voltak, élet­hosszig dolgoztak, mert úgy tudták magukat fenntartani. Ez nem egy Istentől elrugaszko­dott dolog. Látva azokat, akik foggal-körömmel ragaszkodnak főorvosi, egyetemi oktatói állá­sukhoz, úgy tűnik, hogy szíve­sen is dolgozik sokáig az, aki­nek van munkaképessége. Problémát inkább azoknál je­lenthet a változás, akinek ne­héz munkája van, vagy a mun­kaképességük megrendült. A nyugdíjkorhatár emelésének programja a demográfiai előre­jelzésekhez igazodik. Húsz, harminc, ötven évre visszame­nőleg rendelkezésre álló ada­tokból kimutatható, hogy nőtt a várható életkor. Kimutatható, hogyan alakulnak az egészség­ben eltöltött évek. Gyakorlatilag ehhez a folyamathoz illeszke­dik a nyugdíjkorhatár emelése. Ugyanakkor arra gondolni kell, hogy ennek az idősebb korosz­tálynak más a munkavégző ké­pessége. Nem biztos, hogy napi 14 órát képes rakkolni, ugyan­akkor tudása speciális. Ezért fontos, hogy az adórendszer át­alakítása segítse, hogy az ő fog­lalkoztatásuk ne feltétlenül a 25-30 éveseknek megfelelő for­mában történjen. Tudásuk, ta­pasztalatuk viszont legyen használva, a foglalkoztatóknak legyen értelme alkalmazni a 62- 63 éveset is, az ő teherbíró ké­pességének megfelelően. — Ötven fölött azonban nem könnyű elhelyezkedni.- Van, akinek nehéz, van, aki­nek nem. A hozzám eljutatott le­velek nagy része arról árulko­dik, hogy 50 év fölött annak ne­héz elhelyezkedni, akinek 30 év körül is az. Nincs megfelelő isko­lai végzettsége, nem elégé mo­bil, vagy problémák vannak az egészségével. Ezek úgy jelennek meg, mintha minden 50 éves embernek nehéz lenne elhelyez­kedni. A korosztályos statiszti­kák azt mutatják, hogy a nyug­díjszabályok szigorításával úgy nőtt a foglalkoztatási ráta, hogy alapvetően az 50 év fölöttieknél nőtt a foglalkoztatottság.-Nem a kisebb ellenállás irá­nyába mozdul el a kormány? Könnyebb 65 évre emelni a nyugdíjkorhatárt, mint hozzá­nyúlni például a kedvezményes nyugdíjazásokhoz?- Ezzel az üggyel a kormány próbálkozott. Nyilvánvaló a tár­sadalmi elégedetlenség, hogy a rendvédelmi dolgozók többsége ilyen kedvezményes elbírálás alá essen. Azt azért elfogadjuk, hogy kedvezményezett nyugdíj­ba vonulási lehetősége legyen azoknak, akik az utcán vannak, repülnek, akik katonai szolgála­tot teljesítve életüket kockáztat­ják. Ugyanakkor az élethossz nö­vekedése náluk is kimutatható. Ezért a kedvezményes nyugdíja­zásnál is végiggondolandó a kor­Iskoláztatáshoz kötik a juttatást A családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságként kerülne az adófizetés hatá­lya alá. Ez azt jelenti, hogy a családi pótlékot hozzá kell adni a jövedelemhez, de a kiszámított adóból levonható a családi pótlékra eső rész. Emellett a szülők közötti megosztásnak köszönhetően a gyermekét egyedül nevelők­nek, illetve csak egy aktívan dolgozó szülővel rendelkező családok keresőjének csu­pán a családi pótlék felét kell beszámolniuk az adó­alapba. a rendszer átalakításával ugyanakkor erősítik a gyer­mekvédelem szerepét is. így például 14-18 éves kor között oktatási támogatássá alakul át a családi pótlék. Azaz csak akkor jár a juttatás, ha a gyermek iskolába jár. Mindemellett, ha a gyámha­tóság úgy ítéli meg, hogy ve­szélyeztetett a gyermek, akkor a családi pótlék felét termé­szetbeni juttatássá lehet át­alakítani. határ emelése, másrészt a ked­vezményezettek körét szűkíteni célszerű. — A statisztikák szerint már ér­ződik a foglalkoztatásban is a válság hatása. Egyes elemzők szerint akár százezerrel is nő­het a munkanélküliek száma. Mit tud ez ellen tenni a tárca? — A válság kirobbanása óta 25 ezerrel nőtt a munkanélkü­liek száma. Éves szinten lehet százezer, de lehet kevesebb is. A foglalkoztatottakból munka- nélkülivé válás üteme két hó­nap után februárban nem nőtt. Az is jellemző, hogy a munka- nélkülivé váltak fele 8 általá­nosnál nem rendelkezik maga­sabb végzettséggel. A diplomá­sok aránya nem változott. Tehát ezt a réteget eddig a válság nem érintette. A mi intézkedéseink elsősorban arra irányulnak, hogy a túlélésre képes cégek, amelyeknek van jövőképük, azok ezt a válságos időszakot át­vészeljék. Ezért munkahelymeg­őrző támogatást adunk, csök­kentett munkaidő bevezetését fi­nanszírozzuk, a rugalmas mun­kaidőkeret-felhasználás szabá­lyait hamarosan a parlament elé terjesztjük. A munkaügyi tárcá­nál 73 milliárd forint van ilyen programokra előkészítve. Ebből ló milliárd már hozzáférhető, 20 milliárdról nemrég született döntés a kkv-k számára, 10 mil­liárd forint lesz a nagyobb vál­lalatoknak és 20 milliárd képzé­si támogatás felhasználási sza­bályait készítjük elő, hogy ezek április végén hozzáférhetőek le­gyenek. Ezenkívül a régiós munkaügyi központoknál lévő források is bevonhatók a vál­ságkezelésbe. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu • Uiwtri biAKmh! ' naua szoijoni SZ0LJ0N.hu A SZOLNOK-JÄSZKUN ONLINE A JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ONKORMANYZAT PÁLYÁZATOT HIRDET A „JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI PARLAGFŰ-MENTESÍTÉSI ALAP" TERHÉRE, JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MEGVALÓSULÓ PARLAGFU-MENTESÍTESI TEVÉKENYSÉGEK (RENDEZVÉNY/AKCIÓ SZERVEZÉSE, ESZKÖZBESZERZÉS) TÁMOGATÁSÁRA. A 2009. évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alap a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat ésaz alábbi 38 település önkormányzatának pénzügyi hozzájárulásával jött létre: Szolnok, Abádszalók, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Karcag, Kenderes, Kunhegyes, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Alattyán, Berekfürdő, Beseny- szög, Cibakháza, Csataszög, Hunyadfalva, Jánoshida, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Kétpó, Kőtelek, Kuncsorba, Mezőhék, Öcsöd, Örményes, Szajol, Szászberek, Tiszagyenda, Tlszaörs, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszatenyő, Tomajmonostora és Tószeg. Pályázhatnak: az alaphoz csatlakozott 38 településről: - önkormányzatok,- oktatási intézmények, -civilszervezetek,- vállalkozások. Elnyerhető támogatás: teljes költség 60%-a, maximum 300.000,- Ft Rendelkezésre álló keretösszeg: 6.400.000,-Ft Pályázat benyújtási határideje: 2009. május 8. Pályázat benyújtásának helve: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda 5000 Szolnok, Kossuth L. út 2.1. em. 146. Tel: 56/505-312 A részletes pályázati felhívás és a pályázati adatlap letölthető: www.inszm.hu/Pálvázatok VT Fejér Andor Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke i A «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom