Új Néplap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-27 / 73. szám
ÚJ NÉPLAP-2009. MÁRCIUS 27., PÉNTEK TÜKÖR Megszólal a fekete bárány ellentét Békét szeretnének az Üteg úti telepen élő romák Könnyed, tavaszváró egészségnapok a fürdőben A gettó zárt világa után mintha más bolygóra csöppent volna családjával Mozsár Zsolt. Éppen ebből lett a baj, legalábbis a szomszédok szerint. Géléi József A hónap elején felbolydult méhkashoz hasonlított a szolnoki Üteg és Alcsi utca környéke. Az ott élő magyarok aláírásgyűjtésbe kezdtek, a rendőrséghez, polgármesteri hivatalhoz, a cigány kisebbségi önkormányzathoz fordultak segítségért, mondván az egyik romacsalád miatt félelem költözött a telepre. Az eset kapcsán a sértettek mellett megszólalt lapunkban Vörös Miklós, polgármesteri tanácsadó, Bajári Attila, Szolnok város rendőrkapitánya és Kozák Ferenc, a szolnoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Egy valaki akkor nem nyilvánított véleményt, most azonban sikerült szóra bírnunk az ügy „fekete bárányát”.- Mozsár Zsolt vagyok, 35 éves, cigány származású, öt gyermek édesapja. Büntetve nem voltam, bár fiatalkorúként, 15 évesen lopásba keveredtem, megúsztam a börtönt. Most rám, illetve családomra verik a balhé kirobbanását - kezdte bemutatkozásként a férfi. — Mit gondol, miért alakult ki most nézeteltérés romák és nem romák közt a telepen?- Világ életemben itt éltem az Üteg úti cigánysoron, úgyhogy van rálátásom az itteni viszonyokra. Húsz-egynéhány házban több mint negyven család tengeti mindennapjait koszban, piszokban, gyakran nélkülözve, rendkívül rossz körülmények közt. Én nem akarom, hogy a gyerekeim is így éljék le életüket, szeretném, ha nálam többre vinnék. Nekem semmiféle szakmám nincs, csak segédmunkásként tudok dolgozni. Éppen ezért, amikor lehetőség kínálkozott, hogy kitörjek ebből a környezetből, milliós adósságot a nyakamba véve, melyet azóta is havonta tisztességgel törlesztek, egy magyar embertől megvettem az Alcsi utcai házat. Aki nem ismeri a környéket, el sem tudja képzelni, micsoda különbség Mozsár Zsolt (balról) lavinát indított el azzal, hogy a roma közösségből kiköltözve új környezetben telepedett le van a két utca között. Össze se lehet hasonlítani, pedig alig húsz méter választja el egymástól őket. írja csak lé nyugodtan, a gettó zárt világa után mintha egy új bolygóra csöppentünk volna. A gyerekeim hozzászoktak, hogy eddig az utcán éltek, mindenki sógor, koma, jó barát volt, ki-be járhattak a házakban. Most pedig mindez tilossá vált. Ők képtelenek egyik pillanatról a másikra megváltozni, így szinte azonnal konfliktusba keveredtek az új környezet tagjaival. Nem mentem fel őket, követtek el csihogy A kijelölt telepvezető, illetve a Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat valóban odafigyel a családra, bizonyítja, a Mozsár gyerekek most rendszeres látogatói a tanintézménynek, a sulibusz viszi-hozza őket. bészségeket, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy semmiféle segítséget nem kaptak, kaptunk a beilleszkedéshez. Ráadásul az országos közhangulat sem kedvez a romák és magyarok békés egymás mellett élésének.- Ön szerint a telepen lakók készüljenek fel egy hosszan elhúzódó, állandósuló ellenségeskedésre vagy azért van esély rá, hogy ismét béke költözhet az Alcsi utcába?- Azt hiszem, nem csak a magam nevében mondom, mi béIgaz, mint azt a neve elhallgatását kérő pedagógustól megtudtuk, alaposan feladják a leckét a nevelőknek. IDŐNKÉNT KIEMELVE Őket dZ osztályból, külön tanár foglalkozik velük. két szeretnénk, olyat, amilyen itt negyven éven keresztül volt romák és magyarok közt. Bent voltam Kozák Ferenc kíséretében Bajári Attila városi rendőrkapitány úrnál, s ígéretet tettem, velem vagy gyerekeimmel nem lesz több probléma. Ha mégis, csukjanak le, vigyék el a gyerekeimet. De könyörgöm, a hatóság lépjen fel velem, velünk szemben, ne önbíráskodjon senki, mert akkor nálunk is elszakad a cérna, s az nem lesz jó senkinek sem. Csak egy példát mondok. Valamelyik éjszaka, 11 óra körül egy fekete terepjáró jelent meg az Üteg utcában, s három személy ugrált ki belőle. Mikor észrevették az ott lakók és összeszaladtak, elfutottak. A pécsi vagy tatárszentgyörgyi esetek után azt hiszem, érthető, ha mi is félünk. Úgy érezzük, ezúttal provokáltak minket. A sarokba szorított kutya is támad, azaz mi is védekezni fogunk, ha fenyegetve érezzük magunkat. A kisebbségi önkormányzat is odafigyel a családra- Szolnokon nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy az most az elmúlt napok alapján tűnik - felelte érdeklődésünkre Kozák Ferenc, a szolnoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. - Borsodban, Hevesben vagy éppen Baranyában sokkal inkább puskaporos a levegő. Természetesen a célunk az, hogy ezt a vitát is elsimítsuk, és megszűnjön az ellenségeskedés az Alcsi utca környékén. ÖNKORMÁNYZATUNK éppen ezért fokozottan odafigyel a környékre. Telepvezetőt jelöltem ki, aki napjában többször is ellenőrzi Mozsár Zsolt családját. Most járnak iskolába a gyerekek Egymást követően kétszer is tavaszváró egészségnapot rendeztek a városi gyógy- és strandfürdőben Túrkevén. Az egész napos rendezvényen lehetőség volt az ingyenes vérnyomás-, koleszterin-, csontsűrűségmérésre, valamint térítés ellenében antioxidáns- és biore- zonancia-mérésre is. A résztvevők a nap folyamán előadást hallgathattak meg az egészséges táplálkozásról, ahol az előadó dr. Gaál Károly belgyógyász, gaszt- roenterológus, osztályvezető főorvos volt. Több civil szervezet és kiállító is részt vett a rendezvényen, így volt teljes kiőrlésű termékek bemutatója, ortopédiai, valamint Bionet termékbemutató is. A vendégek minden órában díjmentes vízi illetve száraz tornán vehettek részt és emellett masszázsízelítőt is kaphattak. A gyermekeket kézműves-foglalkozással várták a rendezők, a korán érkezőket pedig egy egészséges koktéllal ajándékozták meg. ■ T.R. Autós és gyalogos is tehet a baleset elkerüléséért A megyei baleset-megelőzési bizottság (MBB) közleményéből kiderül, hogy az idén megyénkben 106 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt. Ebből kettő halálos kimenetelű, 40 súlyos, míg 64 könnyű sérüléssel járt. Csak Szolnokon 8 olyan közlekedési baleset történt, ahol a zebrán ütötték el gyalogost. Az MBB felhívja a járművezetők figyelmét, hogy fokozott óvatossággal közelítsék meg az átkelőhelyek környékét. A megelőzésért a gyalogosok is tudnak tenni, ha nem tiltott helyen és tilos jelzésen kelnek át, valamint az úttestre lépés előtt meggyőződnek az átkelés biztonságáról. ■ N. G. Hadd atyai! $Z0LJ0N.hll A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE Bravó, bravisszimó, Barabás Botond, csak így tovább! elismerés A Kakukkfészekben azt a figurát kapjuk tőle, akit a szerző is megálmodhatott Ezeket a sorokat afféle köszöntésnek is szánom, méghozzá abból a kivételes alkalomból, hogy Barabás Botond ma este a Vígszínházban veszi át a szakmai megbecsülést jelentő Soós Imre-díjat Épp hazafelé tartottam, s azon gondolkodám, miként is szólhatnék róla talán, amikor váratlanul összetalálkoztunk az egyik utca sarkán. Sietek — mondta, hamarosan indulunk Budapestre., ma este ott játszunk, a Vörös Pimpernelt, és .5 már várnak. I így aztán időnkből csupán % annyira futotta, hogy röviden vá- J zolta nekem, útja hogyan is ve- § zetett a marosvásárhelyi főisko- Barabás Botond egyik jelentős szerepében, a Kakukkfészek Murphyjeként látói a magyar Nemzetin, majd az erdélyi temesvári színházon át: Szolnokig. Arról már nem eshetett szó, mi is történt azóta, hogy több mint öt éve lett tagja a Szigligetinek. De hát kellett volna-e egyáltalán, hogy beszéljen nekem róla? Most, hogy próbálom néhány vonással megrajzolni arcképét, számtalan arc vetül elém, szerepeiből. És hogy micsoda szenvedéllyel kapta el őket, hogy lendületesen megformálhassa. Azzal a bátorsággal, s ez is ereje, amely nélkül színészt igazán el sem tudnék képzelni. És azzal az odaadással, amely azt mutatja, hogy neki a passziója is a színészet. Annyiszor láttam őt már, hogy játékáról le lehet hánta- nom, mi az, amit a természet adott neki, emberi megjelenésben, és hogy fel tudjam mérni, mi az, amit ő teremtett: az ő művészetét. S bizony nem egy alakítását tettem már el emléktáramba. Azt a figurát kapjuk tőle, akit a szerző is megálmodhatott. A szabadság megszállottja ő, ami ott munkál általában is a játékában. Ahogy kitárulkozik, felszabadultan adja át magát az örömnek és nekünk, hogy általa mi is örülhessünk. Különösen a zenés darabokban, vidám mulatságok közepette, amikor vérbeli komédiásként sokoldalú tehetségét csillogtatja, például táncos komikusként is, bohókás fölénnyel játszva szerepét. Amit mi nézők hálás szívvel is fogadunk el tőle, s nem fillérekben, ám de ezresekben mérjük neki a tapsokat. Különben szívesen látnám őt olykor klasszikus drámában is. Eljön bizonyára majd annak az ideje is, de ő nem türelmetlen, mint vallja, a pályán végig kell járni a lépcsőfokokat. Botond! Milyen beszédes név. Hallván önkéntelenül arra a mondabéli vitézre gondolok, aki buzogányával rést ütött Bizánc hatalmas érckapuján. Nos, ő tehetségével nyitott rést magának a színészet világába, s szerzett benne helyet méltán. Sok sikert, a továbbiakban is! ■ Valkó Mihály
