Új Néplap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-20 / 67. szám

» Hol haladjon el a gyalogos, ha autó parkírozik a gyalogjárdán? Reggel 6 óra körül rendszeresen kerékpározom Szolnokon, a Szé- chenyi-lakótelep felől a Csoko­nai úti kerékpárúira, délután pe­dig vissza. Az Ifjúság út 14-es szám alatti szórakozóhely előtt alig lehet elmenni a gyalogosan, mert ott egész nap személygép­kocsik parkolnak, utasuk pedig a szórakozóhelyen. Miért nem intézkedik az ügy­ben a közterület-felügyelet? Dél­utánonként többször látni azt is, hogy a Pozsonyi út irányából ér­kező babakocsis kismama nem tudja eltolni a babakocsit a gép­kocsik között. A magas útpadka miatt pedig igen nehéz a közút­ról feltolni a babakocsit. Hol ha­ladjon el a gyalogos? Talán ész­szerű lenne parkolóórákat oda kihelyezni. Polónyi Éva, Szolnok 4 _____________ Ha sznosuljon a szerzett tudás itthon! Többször hallani, olvasni arról, hogy kevés az orvos és a nővér az egészségügyi intézmények­ben, annak ellenére, hogy a be­tegek száma szaporodik. Nem­rég dr. Münich Béla nyugdíjas orvos írt arról, hogy egy orvosi diploma megszerzése milyen költséges az államnak, és hogy nem szabadna külföldre enged­ni őket dolgozni. Egyetértek az­zal, hogy friss diplomával elő­ször „törlesszenek" itthon. Ugyanez a javaslat más szak­mákra is érvényes lehetne, nem­csak az egészségügy területén végzettekre. Sok diplomás kere­si külföldön a jobb megélhetést, sőt, sikerrel. Annak idején, ami­kor végeztem az ápolónőképző­ben, természetes dolog volt, hogy három évig köteles voltam ott dolgozni, ahová elhelyeztek. Először Szegeden, majd Szolno­kon dolgoztam sok-sok évtize­den át. A betegek, a munka sze- retete sok gondot megoldott, szép évek voltak. Furcsának találom azonban, hogy bizonyos települések pati­ka nélkül maradtak, míg a váro­sokban, például Szolnokon is, a belvárosban „egymásba érnek” a gyógyszertárak. Molnár Ferencné, Szolnok A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ÚJ NÉPLAP - 2009. MÁRCIUS 20., PÉNTEK Hóban jártunk Irott-kőn turizmus Tizennyolc diák az osztrák-magyar határon Bizalmat kell adni minden magyar állampolgárnak A magas hóban, a nehézségek közepette a szolnoki városi kollégisták három és fél óra alatt elérték céljukat: megmászták írott-kőt A szolnoki Városi Kollégium 10. és 12. évfolyamos Arany János csoportjából 18 vállalkozó szel­lemű diák képletesen „megtá­madta” az osztrák-magyar ha­tárt, az írott-kő megmászására vállalkoztunk. Többen a cso­portból gyakorlott túrázók, így egy jó csapat jött össze a nagy Érdeklődéssel olvastam nemrég a zebrákkal kapcsolatos írást a lapban. Felháborítanak abalese- tek, halálesetek, különösen a ta­pasztalható minősíthetetlen köz­lekedési morál. Örülök az új KRESZ-reformnak, mely szerint a zebra előtt 30 méterrel lassíta­ni kell. A gyalogosok többsége átkeléskor bizonytalan, fél. Úgy gondolom, az áthaladás bizton­sága érdekében szigorú, kivétel nélküli retorziókat kellene alkal­mazni, és kamerákat elhelyezni az átkelőhelyeken. Vagy például mint az M7-esen: „áldobozok” is vannak fenn, és cserélgetik az élesített kamerák kalandra. Utunk során több vá­ratlan megpróbáltatással kellett megküzdenünk. Megdöbbenve, rengeteg hóval találtuk szembe magunkat, alighogy elindul­tunk a Kőszeg melletti Velem- ből, a 884 méteres csúcs meghó­dítására. Nem gondoltuk volna, hogy az átlagosan 30 centiméte­helyét. Itt is jó lenne az ilyen megoldás. Akik megadják az elsőbbséget még restelkednek is, hiszen az a sikk, hogy menni, mindenkit elta­posva, az udvariasság mellőzésé­vel. Egyesek akár jobbról is előzve, még a lámpánál se várják meg a zöldet, a sárgánál már dudálnak, hogy mit tötyörög az illető. Az ud­variatlan vezetőket ki kellene szűr­ni a forgalomból, és a jogosítvá­nyukat egy időre el lehetne venni. Más szakmák gyakorlói is kivetik maguk közül a kontárokat. Téves felfogás, hogy mindenki alkalmas gépjárművezetésre. Szepesi Károly, Szolnok rés - néhol azonban térdig érő — hóban sikerül véghez vinni cé­lunkat. Ráadásul a turistaös­vényre dőlt - előttünk néhány nappal ott tombolt vihar által - kicsavart fák tucatjai nehezítet­ték utunkat. Az öt kilométeres távolságot és 500 méteres szintkülönbsé­Örömmel olvastam nemrég arról, hogy Túrkevén is őrzik Hegyfoky Kabos emlékét. A szepesi cipszer fiú — aki Spitzkopf néven született—Eger­ben vált igazán magyarrá, ahol a papi képesítését megszerezte. Azután több megyénkbeli he­lyen is megfordult előbb káplán­ként, majd plébánosként szol­gált: Fegyverneken, Jászjákóhal- mán, majd Kunszentmártonban — ahol valószínűleg a Krakatoa vulkán kitörése hatására - vált a Földet érintő égi jelenségek meteorológiai megfigyelőjévé. Én több évtizede nyomoztam az adatai, életútja után. Több or­get 3,5 óra alatt küzdöttük le. Furcsa volt belegondolni, hogy írott-kő régen hermetikusan ket­té volt osztva a határ miatt, ma pedig a schengeni övezet beveze­tése óta szabadon látogatható. Lefelé utunk már könnyebb és gyorsabb volt a kitaposott nyom­ban. Nagy Szilvia, Szolnok szágos lapban is jelent meg írá­som róla, majd javaslatomra, kö­zel húsz évvel ezelőtt Jászjákó- halmán utcát neveztek el róla. A plébánia falán emléktáblát helyeztünk el tiszteletére. Papi mivolta miatt ugyanez tíz évvel korábban még nem volt megvalósítható! Jászjákóhalmán 1975-1977 között találtam meg bejegyzéseit—azokban még nem foglalkozott észleléssel. Tavaly felkerestük Szlovákiában honis­mereti szakkörünk tagjaival szü­lőfaluját, Újlesznát, amely ma Nová Lesná néven bújik meg a Magyar-Tátra lábainál. Fodor István Ferenc, Jászjákóhalma Már történelem: az én időmben még voltak csendőrök. Akkor, ha a szomszéd meglátta a két kakas­tollast az országúton haladni, be­rohant a házba, pedig becsüle­tes, jó ember volt. A rendőrség­nek is nagy tekintélye volt. A rendőr egyedül, gyalogosan jár- őrözött az utcán, rend volt, tisz­telték. A bűnözőkre a törvény le­sújtott, és elgondolkozhattak a jö­vőjükről. Ennek már fél évszáza­da. Azóta a rendszerváltozások­hoz a törvényeink is igazodtak. A lakosság tisztelete megvál­tozott a rendőrök iránt. Pedig most, a válságos időkben nagy szükség lenne rá. Sok bánat, ke­serűség, megélhetési nehézség halmozódik az emberekben, és nem tudja egy részük magát bé­kében tartani, többen törvényte­len eszközökhöz folyamodnak. Nehéz feladat hárul napjainkban a rendőrségre, ezért fontos meg­erősíteni létszámukat, és új, szi­gorú törvényeket kellene hozni. A város vezetői roma polgárőr­séget terveznek a fokozódó ma­gyar-roma ellentétek megszün­tetése érdekében, akik a rendőr­séggel együtt végzik majd mun­kájukat. Kívánom: mielőbb sike­rüljön! Bizalmat kell adni min­den magyar embernek, hogy jól végezhessék el feladatukat. Baranyi Júlia, Szolnok Munkatársuk elhunytéról nem emlékeztek meg Nemrég az egyik pénzintézet nyugdíjasa elhunyt. Épületük homlokzatán azonban nem lát­tam fekete zászlót kitéve. Szo­morú, hogy ily módon nem em­lékeztek meg egykori munkatár­sukról. R. E., Szolnok A levelekből válogatunk. Az íráso­kat rövidítve, szerkesztve közöl­jük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. Névtelen levele­ket nem közlünk. Leveleiket vár­juk az Új Néplap Szerkesztősége 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre. írásaikat a zoltanne.szundi@axelspringer.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná. Nem mindenki alkalmas Hegyfoky Kabos emlékét gépjármű vezetésére Jákóhalmán utca őrzi Jókedvvel telt el a farsang óvodások Télbúcsúztató, kiszebábégetés és mulatság A tiszasülyi óvodásoknak több érdekes programban volt részük az elmúlt hetekben. Télbúcsúztatót tartottak, ki- szebábbal vonultak fel a faluban, és hangszeres zajongással zavarták el a telet, majd elégették a kiszét. Farsan­gi mulatságot is tartottak, melyet a nagycsoportosokról készült fotó bizonyít. Az óvónők, Tiszasüly Szajolj „őszirózsások” napja nyugdíjasok Ötletes jelmezekbe bújva múlatták az időt A Szajolban régóta működő Őszirózsás Nyugdíjasklub ebben az évben is, a hagyományokat folytatva, nemrég jó hangulatú, álarcos farsangi mulatságot rendezett tagjainak. A jól sikerült rendezvény résztvevői között igen nagy sikert arattak az ötletesebbnél ötletesebb jelmezek. Sipos Jánosné klubvezető JÍ á 1 i k i

Next

/
Oldalképek
Tartalom