Új Néplap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-20 / 67. szám
» Hol haladjon el a gyalogos, ha autó parkírozik a gyalogjárdán? Reggel 6 óra körül rendszeresen kerékpározom Szolnokon, a Szé- chenyi-lakótelep felől a Csokonai úti kerékpárúira, délután pedig vissza. Az Ifjúság út 14-es szám alatti szórakozóhely előtt alig lehet elmenni a gyalogosan, mert ott egész nap személygépkocsik parkolnak, utasuk pedig a szórakozóhelyen. Miért nem intézkedik az ügyben a közterület-felügyelet? Délutánonként többször látni azt is, hogy a Pozsonyi út irányából érkező babakocsis kismama nem tudja eltolni a babakocsit a gépkocsik között. A magas útpadka miatt pedig igen nehéz a közútról feltolni a babakocsit. Hol haladjon el a gyalogos? Talán észszerű lenne parkolóórákat oda kihelyezni. Polónyi Éva, Szolnok 4 _____________ Ha sznosuljon a szerzett tudás itthon! Többször hallani, olvasni arról, hogy kevés az orvos és a nővér az egészségügyi intézményekben, annak ellenére, hogy a betegek száma szaporodik. Nemrég dr. Münich Béla nyugdíjas orvos írt arról, hogy egy orvosi diploma megszerzése milyen költséges az államnak, és hogy nem szabadna külföldre engedni őket dolgozni. Egyetértek azzal, hogy friss diplomával először „törlesszenek" itthon. Ugyanez a javaslat más szakmákra is érvényes lehetne, nemcsak az egészségügy területén végzettekre. Sok diplomás keresi külföldön a jobb megélhetést, sőt, sikerrel. Annak idején, amikor végeztem az ápolónőképzőben, természetes dolog volt, hogy három évig köteles voltam ott dolgozni, ahová elhelyeztek. Először Szegeden, majd Szolnokon dolgoztam sok-sok évtizeden át. A betegek, a munka sze- retete sok gondot megoldott, szép évek voltak. Furcsának találom azonban, hogy bizonyos települések patika nélkül maradtak, míg a városokban, például Szolnokon is, a belvárosban „egymásba érnek” a gyógyszertárak. Molnár Ferencné, Szolnok A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ÚJ NÉPLAP - 2009. MÁRCIUS 20., PÉNTEK Hóban jártunk Irott-kőn turizmus Tizennyolc diák az osztrák-magyar határon Bizalmat kell adni minden magyar állampolgárnak A magas hóban, a nehézségek közepette a szolnoki városi kollégisták három és fél óra alatt elérték céljukat: megmászták írott-kőt A szolnoki Városi Kollégium 10. és 12. évfolyamos Arany János csoportjából 18 vállalkozó szellemű diák képletesen „megtámadta” az osztrák-magyar határt, az írott-kő megmászására vállalkoztunk. Többen a csoportból gyakorlott túrázók, így egy jó csapat jött össze a nagy Érdeklődéssel olvastam nemrég a zebrákkal kapcsolatos írást a lapban. Felháborítanak abalese- tek, halálesetek, különösen a tapasztalható minősíthetetlen közlekedési morál. Örülök az új KRESZ-reformnak, mely szerint a zebra előtt 30 méterrel lassítani kell. A gyalogosok többsége átkeléskor bizonytalan, fél. Úgy gondolom, az áthaladás biztonsága érdekében szigorú, kivétel nélküli retorziókat kellene alkalmazni, és kamerákat elhelyezni az átkelőhelyeken. Vagy például mint az M7-esen: „áldobozok” is vannak fenn, és cserélgetik az élesített kamerák kalandra. Utunk során több váratlan megpróbáltatással kellett megküzdenünk. Megdöbbenve, rengeteg hóval találtuk szembe magunkat, alighogy elindultunk a Kőszeg melletti Velem- ből, a 884 méteres csúcs meghódítására. Nem gondoltuk volna, hogy az átlagosan 30 centimétehelyét. Itt is jó lenne az ilyen megoldás. Akik megadják az elsőbbséget még restelkednek is, hiszen az a sikk, hogy menni, mindenkit eltaposva, az udvariasság mellőzésével. Egyesek akár jobbról is előzve, még a lámpánál se várják meg a zöldet, a sárgánál már dudálnak, hogy mit tötyörög az illető. Az udvariatlan vezetőket ki kellene szűrni a forgalomból, és a jogosítványukat egy időre el lehetne venni. Más szakmák gyakorlói is kivetik maguk közül a kontárokat. Téves felfogás, hogy mindenki alkalmas gépjárművezetésre. Szepesi Károly, Szolnok rés - néhol azonban térdig érő — hóban sikerül véghez vinni célunkat. Ráadásul a turistaösvényre dőlt - előttünk néhány nappal ott tombolt vihar által - kicsavart fák tucatjai nehezítették utunkat. Az öt kilométeres távolságot és 500 méteres szintkülönbséÖrömmel olvastam nemrég arról, hogy Túrkevén is őrzik Hegyfoky Kabos emlékét. A szepesi cipszer fiú — aki Spitzkopf néven született—Egerben vált igazán magyarrá, ahol a papi képesítését megszerezte. Azután több megyénkbeli helyen is megfordult előbb káplánként, majd plébánosként szolgált: Fegyverneken, Jászjákóhal- mán, majd Kunszentmártonban — ahol valószínűleg a Krakatoa vulkán kitörése hatására - vált a Földet érintő égi jelenségek meteorológiai megfigyelőjévé. Én több évtizede nyomoztam az adatai, életútja után. Több orget 3,5 óra alatt küzdöttük le. Furcsa volt belegondolni, hogy írott-kő régen hermetikusan ketté volt osztva a határ miatt, ma pedig a schengeni övezet bevezetése óta szabadon látogatható. Lefelé utunk már könnyebb és gyorsabb volt a kitaposott nyomban. Nagy Szilvia, Szolnok szágos lapban is jelent meg írásom róla, majd javaslatomra, közel húsz évvel ezelőtt Jászjákó- halmán utcát neveztek el róla. A plébánia falán emléktáblát helyeztünk el tiszteletére. Papi mivolta miatt ugyanez tíz évvel korábban még nem volt megvalósítható! Jászjákóhalmán 1975-1977 között találtam meg bejegyzéseit—azokban még nem foglalkozott észleléssel. Tavaly felkerestük Szlovákiában honismereti szakkörünk tagjaival szülőfaluját, Újlesznát, amely ma Nová Lesná néven bújik meg a Magyar-Tátra lábainál. Fodor István Ferenc, Jászjákóhalma Már történelem: az én időmben még voltak csendőrök. Akkor, ha a szomszéd meglátta a két kakastollast az országúton haladni, berohant a házba, pedig becsületes, jó ember volt. A rendőrségnek is nagy tekintélye volt. A rendőr egyedül, gyalogosan jár- őrözött az utcán, rend volt, tisztelték. A bűnözőkre a törvény lesújtott, és elgondolkozhattak a jövőjükről. Ennek már fél évszázada. Azóta a rendszerváltozásokhoz a törvényeink is igazodtak. A lakosság tisztelete megváltozott a rendőrök iránt. Pedig most, a válságos időkben nagy szükség lenne rá. Sok bánat, keserűség, megélhetési nehézség halmozódik az emberekben, és nem tudja egy részük magát békében tartani, többen törvénytelen eszközökhöz folyamodnak. Nehéz feladat hárul napjainkban a rendőrségre, ezért fontos megerősíteni létszámukat, és új, szigorú törvényeket kellene hozni. A város vezetői roma polgárőrséget terveznek a fokozódó magyar-roma ellentétek megszüntetése érdekében, akik a rendőrséggel együtt végzik majd munkájukat. Kívánom: mielőbb sikerüljön! Bizalmat kell adni minden magyar embernek, hogy jól végezhessék el feladatukat. Baranyi Júlia, Szolnok Munkatársuk elhunytéról nem emlékeztek meg Nemrég az egyik pénzintézet nyugdíjasa elhunyt. Épületük homlokzatán azonban nem láttam fekete zászlót kitéve. Szomorú, hogy ily módon nem emlékeztek meg egykori munkatársukról. R. E., Szolnok A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve, szerkesztve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. Névtelen leveleket nem közlünk. Leveleiket várjuk az Új Néplap Szerkesztősége 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre. írásaikat a zoltanne.szundi@axelspringer.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná. Nem mindenki alkalmas Hegyfoky Kabos emlékét gépjármű vezetésére Jákóhalmán utca őrzi Jókedvvel telt el a farsang óvodások Télbúcsúztató, kiszebábégetés és mulatság A tiszasülyi óvodásoknak több érdekes programban volt részük az elmúlt hetekben. Télbúcsúztatót tartottak, ki- szebábbal vonultak fel a faluban, és hangszeres zajongással zavarták el a telet, majd elégették a kiszét. Farsangi mulatságot is tartottak, melyet a nagycsoportosokról készült fotó bizonyít. Az óvónők, Tiszasüly Szajolj „őszirózsások” napja nyugdíjasok Ötletes jelmezekbe bújva múlatták az időt A Szajolban régóta működő Őszirózsás Nyugdíjasklub ebben az évben is, a hagyományokat folytatva, nemrég jó hangulatú, álarcos farsangi mulatságot rendezett tagjainak. A jól sikerült rendezvény résztvevői között igen nagy sikert arattak az ötletesebbnél ötletesebb jelmezek. Sipos Jánosné klubvezető JÍ á 1 i k i