Új Néplap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-14 / 62. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2009. MÁRCIUS 14., SZOMBAT MÁRCIUS 15. JEGYZET *5* SZATHIMÁRY ISTVÁN Nem kell kicsinek lenni ló ideje nem kényeztetnek el bennünket biztató szavakkal. Nemzedékek sora született és nőtt fel úgy, hogy nem hallott mást, mint jelenünk és múltunk szidását, önmagunk ostorozását. Pedig sokkal többre, jobbra vagyunk érdemesek. Nem vagyunk alábbvalók semmilyen más nemzetnél, és nagyon sok értékünkre lehetünk büszkék. GONDOLJUNK például 1848-49-re. Arra a másfél esztendőre, amiért tisztelettel tekintett ránk az egész világ. Apáink akkor hosszú ideig képesek voltak mindenkitől elhagyatva, a saját erejükből dacolni Európa legerősebb hadseregeivel, máig ható példát mutatva barátnak és ellenségnek egyaránt. De büszkék lehetünk a reformkorra is. A forradalmat érlelő évtizedekben körülbelül annyi idő alatt sikerült egy virágzó, izmosodó gazdaságú, pezsgő kultúrájú, biztató jövő elé néző hazát felépítenünk, amennyit mostanában szerencsésen elfecséreltünk. Az sem vált szégyenünkre, hogy ebben a most lesajnált, sokat szidott országban még a forradalom és szabadság- harc túlerő okozta bukása után is volt annyi lelki, emberi tartás és cél, hogy többször is talpra tudjon állni, és újra és újra kivívja helyét a nap alatt. soha nem szabad engednünk, hogy mindezt elfeledtessék velünk, méltatlanok ellopják tőlünk. A szabadságharcnak ez is egy nagyon fontos üzenete. A törpe korokat, mint a mostanit, bátran viszonyítanunk kell az óriásokhoz, nem lehetnek azok csupán önmaguk mértékei. Különben a végén még valóban természetesnek vesz- szük majd a nekünk kívánt törpe létet, azt, hogy „merjünk kicsinyek lenni”. Amiről egy ódon fegyver mesél emlékezés A sok csatát látott szablya kis időre visszatért egykori diadala színhelyére A nagy történelmi személyiségek tárgyi hagyatékának is van valami különös kisugárzása. Látásuk, érintésük jobban hozzásegítheti a szemlélőt ahhoz, hogy megérezzen valamit abból a korból, ahonnan származnak. Különösen igaz ez azoknak az emlékeknek az esetében, melyek szinte összeforrottak gazdájukkal, kissé jelképükké is váltak. Szathmáry István Damjanich János, a szolnoki csata hőse volt a szabadságharc egyetlen tábornoka, akit sohasem vertek meg. Sem a harcmezőn, sem másutt. Utóbbira roppant testi erővel párosuló hatalmas termete volt a garancia, amivel például pillanatok alatt oldott meg egyébként csak hadbírósági huzavonával, meg a vétkesek agyonlövöldözésével kezelhető helyzeteket. Nyers modora és szerb származása miatt kezdetben nem övezte mindenünnen feléje áramló szeretet, sőt a dolog egyszer nyílt lázadássá is fajult. A parttalanná nőtt forradalmi szellem hatására katonái úgy döntöttek, felmondják vele a jó viszonyt, és beküldtek hozzá két tisztet, átadni az erről szóló szíves üzenetet. A követek azután igen gyorsan eltanulták a postagalamb mesterségét. Egyikük egy hatalmas pofontól, társa pedig jókora csizmarúgástól szárnyra kelve, ajtófélfával együtt tért vissza a megbízatásból. A zászlóalj pedig még meghallgathatta az élő szóban előaDr. Kedves Gyula (balra) alezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese és Horváth László megyei múzeumigazgató Damjanich János tábornok féltve őrzött szablyájával, melyet a szolnoki csatában is használt dott választ, amitől napokig csengett a fülük, s onnantól kezdve maradéktalan volt a rend és a békesség arrafelé. Damjanich hasonló határozottsággal ténykedett a harctéren is. Nem tartozott a dombtetőről távcsövező parancsnokok közé, az ellenséges lövészek nagy örömére szerette közelről intézni a dolgokat. Pufogtattak is rá szépen, és érdekes módon sohasem találták el. Pedig jó nagy célt mutatott, már csak lova miatt is, mert testének tömegét nem bírta el akármilyen hátas. Ezekről a dolgokról korabeli képeken, leírásokon kívül egy tárgyi emlék is tudósít bennünket, a magyar hadtörténet egyik ereklyéje: ránk maradt tekintélyes szablyája. A tenyérnyi széles pengéjű, nehéz harci szerszám most az ország tulajdona, rendesen a Hadtörténeti Múzeumban őrzik, de az elmúlt napokban néhány hétre visszatért egyik legszebb győzelmének színhelyére, Szolnokra. A hagyomány szerint özvegye őrizte sokáig, ő adta a hazának, és a rajta levő kis kopott, fakult nemzetiszín szalagot is talán Cserno- vics Emília keze kötötte rá egykor. Ez a kis darab trikolór is legalább olyan szép, csak szelídebb dolgokról mesél nekünk, mint az őt hordozó félelmetes fegyver. Arad után a tábornok özvegye még 60 esztendeig hordozta mindössze két, boldog megértésben együtt töltött évük emlékét. 1909-ben, 90 évesen hunyt el Budapesten, s ezt a hosszú időt a gyásznak, férje emléke ápolásának és a jótékonykodásnak szentelte. Méltán kapta meg 1867-ben a Buda-Pesti Honvédek Egyletének 1. számú igazoló lapját „honvéd tábornok Damjanich János özvegyedként. A legendás fegyver pengéje jóval öregebb volt gazdájánál. Ugyan 1609-es évszámot véstek rá, de annál később készült, valamikor a 18. századból való fringia. Ezzel a névvel az Európa számára gyártott jó minőségű török kardokat jelölték, amiknek igen nagy becsülete volt a katonacsaládokban, ahol gyakran apáról fiúra öröklődtek. A kipróbált acéltól az élete függött a gazdájának, ezért csak a markolatát változtatták újabb és újabb formára, a kard lelke ugyanaz maradt. Damjanich János tábornok fegyverének is csak markolata és tokja követi az 1840-es évek előírásait. A kihúzott penge egyik oldalán a Madonna képe látható, a török acél meg a keresztény jelkép közötti békesség jeleként. Alatta latinul a „Mária, Isten anyja, Magyarország védasszonya, oltalmad alá menekülök” felirat, másik felől pedig kettős kereszttel az „E jelben győzni fogsz Seregek Istene, leghatalmasabb hadakozó, légy velem” szöveg olvasható. Kosár alakú markolatformáját 1845- ben vezette be angol mintára az osztrák hadsereg a kéz fokozottabb védelmére. Lovastiszteknél ez létfontosságú volt, mert egy, az ujjakat érő szerencsétlen vágás egész hátralévő életére megfoszthatta hivatásától a fegyver gazdáját. Markolatán még kivehetőek egy bőrből készült hurok maradványai is, ami arra szolgált, hogy csapás közben hüvelykujjával biztosabb fogást tudjon venni a vívó keze. Damjanich János tábornok szablyáját sok más történelmi emlékünkkel ellentétben szerencsére megkímélték az eltelt bő másfél század viszontagságai. Talán a gazdája emlékét körülvevő dicsfény is óvta a pusztulástól, mint ahogy ő szolgálta annak idején a tábornokot. A várost képviselte Szolnokon Damjanich tábornokot kivételes megbecsülés övezte. Ennek első megnyilvánulásaként a győztes ütközet után őt választották meg a város országgyűlési képviselőjévé. Később, amikor már az aradi vértanúk iránt megnyilvánuló országos tisztelet nyilvánosságot kaphatott, emlékművön, utcanévvel örökítették meg nevét és alakját. Talán fel sem ismernénk, de itt még szakáll nélkül, osztrák tisztként látható Damjanich János. Mellette felesége, Csernovics Emília portréja. „Borzasztó véres csata történt Szolnok alatt" A szabadságharc idején a seregek vonulása a helyi anyakönyvekben is otthagyta a lenyomatát. Erről tanúskodik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban őrzött egykorú bejegyzés is 1849-ből, amelyet itt idézünk: „Reggel fél nyolc órakor borzasztó véres csata történt Szolnok alatt, azon eredménnyel, hogy fegyver által tetemesen több magyarok mint osztráki- ak estek el, de a nagy s mintegy 27 000 főből álló erő előtt megfutamodott császáriak közül mintegy 400-500 a Zagyva folyóba kergettetvén, vízbe fulladta, és ezeknek, valamint a fegyver által mindkét részről elesetteknek neveik az Isten könyvében vannak beírva. ” A huszárfelvonulástól a koszorúzáson át a ’48-as vacsoráig 1848/49 A megye településein megemlékeznek a forradalom és szabadságharc 160 évvel ezelőtti eseményeiről A 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160 évvel ezelőtti eseményeiről, neves történelmi szereplőiről, hőseiről a településeken a hét végén megemlékezéseket, ünnepségeket tartanak. Szolnok Március 15-én 9.30-kor megemlékezés és koszorúzás lesz az emléktábláknál. A Kossuth téren 10 órakor ünnepi műsor, 10.30-kor lovasbemutató lesz, majd 10.40-kor történelmi felvonulás indul a Dam- janich-szoborig, ott 11-kor megemlékezés és koszorúzás, 12 órakor a Vártemplomban ünnepi szentmise kezdődik. A TISZApART moziban 15 órától vetítik A kőszívű ember fiai című filmet. Este hat órakor a Damjanich-szobornál gyertyagyújtás lesz. A megyei levéltárban számos eredeti dokumentum, valamint katonai viseletek színes reprodukciói láthatók május 26-ig. A dicsőség napjai című kiállítás látható a Damjanich János Múzeumban. A szolnoki csata 160. évfordulója alkalmából Bem József generális életéről kiállítás nyílt a Verseghy könyvtárban. Bényi László festőművész kiállítása vasárnap 17 órakor nyílik az Aba-Novák Kulturális Központban, a festő születésének 100. és Aba- Novák Vilmos születésének 115. évfordulója alkalmából. Kisújszállás Fáklyás megemlékezést tartanak március 14-én. Az ünnepi programban közreműködik a Nagykun Nándor Huszárbandérium, a ’48-as Asszonykórus. A ’48-as Olvasókör székházában 19 órakor idézik a múltat. A városi ünnepség és koszorúzás a városháza előtt és a Kálvin parkban március 15-én lesz, ahol többek között a debreceni Csokonai Színház művészei lépnek fel forradalmi programjukkal, majd ünnepség lesz az 1848/49-es emlékműnél. Jászberény Vasárnap 9 órakor a katolikus főtemplomban ünnepi szentmise kezdődik. Az 1848-as emlékműnél 10 órától ünnepség, koszorúzás lesz, majd az 1848-as emlékműnél és a Petőfi-szobornál, azután megemlékezés az 1848-49-es hősök síremlékénél, a Fehértói temetőben. A délelőtti rendezvényeken a Jász Lovasbandérium is felvonul. jászárokszállás Szombaton a Gazdakör „48-as vacsorát” tart. Délután 5 órakor a Szent- háromság templomban szentmise kezdődik. Március 15-én 15 órakor koszorúzás az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc emléktáblájánál, utána ünnepi műsor lesz. Hit-vallás címmel Ördög Margit tűz- zománcos kiállítása nyílik a Petőfi Művelődési Házban. Karcag Délelőtt 9.45-kor felvonják az országzászlót, a Kováts Mihály Huszár Emlékraj huszárjai is felvonulnak. Isten- tisztelet lesz a református templomban. Kiállítás nyílik 14 órakor a Györffy István Nagykun Múzeumban Kovács László és Madár Helga fazekasok és Kiss István festőművész alkotásaiból. A huszáros felvonulás 16 órakor kezdődik a Kossuth téren, azután a Petőfi-szobornál koszorúznak. Diákok fáklyás felvonulása 18.15-kor indul a Horváth Ferenc utcától. Este 8-tól az Ifjúsági Házban táncház lesz. törökszentmiklós Szombaton fáklyás felvonulás indul a Kossuth-szoborhoz 18.48 órakor, ott megemlékezés lesz, 19.45- kor megkoszorúzzák a Kos- suth-emléktáblát (Kossuth út 127.). Este nyolckor a művelődési központban Nagyczakó Gyöngyi festőművész kiállítása lesz. Este 20.30-tól Pilvax kávéház, borház, táncház zárja a napot. Vasárnap 10 órakor ünnepi szentmise kezdődik a katolikus főtemplomban, valamint istentisztelet a református templomban. Megemlékezés és koszorúzás 11.14- kor lesz a Kossuth-szobornál. A megemlékezések programjai településenként a SZOljon.hll oldaton olvashatók. m
