Új Néplap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-10 / 58. szám
2 A NAP TEMAJA UJ NÉPLAP - 2009. MÁRCIUS 10., KEDD együttélés Márki Sándor polgármester szerint a politika nem kezelte időben a problémákat. Úgy véli, a jelenlegi szociális segélyezés újratermeli a szegénységet. KUNMADARAS REZERVÁTUM LESZ? társadalom egészét akarta szabályozni a jogalkotó. A halmozottan hátrányos helyzetű településeket azonban újra és újra a sárba tiporja az ilyen jogalkotás. Vagy itt van a közérdekű munkavégzés. Mondjuk megbírságolnak valakit harmincezer forintra szabálysértésért, és a bíróság hatezer forintos napi tételre küldi ki közérdekű munkára. Nálunk a közalkalmazottaknak nincs hatezer forintos napi bére. Ha a közmunkának nincs a társadalom össztermékére ható ereje,, akkor nincs érelme. A szociális ellátórendszert úgy alakították ki, hogy meghatározott keretek között, de feltétel nélkül támogat akárkit. Ha úgy kapnánk bért, hogy nem kell érte dolgoznunk, és félév múlva mondják, holnaptól sepregetni kell, már rosszul esne. Mert ha addig járt ingyen, mért kell érte tenni? Van itt olyan 35 éves ember, aki életének felét sitten töltötte, majd leszázalékolták. Az ő nyugdíja 50 ezer forint, és aki 40 évet dolgozott annak 38 ezer. Ez nem a politika felelőssége? Ezek miatt lángoltak fel a társadalomban az indulatok.- Mennyiben tud mindezen változtatni a most indult Út a munkához program? —Ez újabb döbbenet. Akik eddig rendszeres szociális segélyen voltak, azokat lehet közcélú munkásként foglalkoztatni. Ez az út a munkához, amikor jövőkép nélkül marad a cigányság, a magyarság? Milyen jövőképe van egy közcélú munkásnak? Az, hogy 90 napig foglalkoztatjuk, és akkqr kap egy másik fajta ellátást, rendelkezésre állási támogatást? Vagy 200 napig foglalkoztatjuk, és mehet álláskereső támogatásra. Megint nem kérdezték meg az embereket, akik napi tapasztalattal rendelkeznek. Ez a fajta foglalkoztatás szolgáltatásként szétosztja a bért, de valós és tartós munkahelyek teremtése nélkül, átmeneti megoldásként. Ráadásul újratermeli a szegénységet és egy ütemmel később, de növeli a szociális kiadásokat.- Mi lehet a megoldás?- Biztos, hogy sérthet embereket az, amit elmondtam. De nem azért mondtam, mert sérteni akartam. Hiszen éppen az ő védelmükben is szólok, mert együtt pusztul a cigányság és a magyarság az eltorzult közteherviselés és a jelenlegi segélyezés együtthatói miatt. A cigányság csak akkor tud felzárkózni, ha megértetjük, össze kell fogni. Ha figyelembe vesszük az ő tehetségüket, ha tudunk együttműködni, és ha ők maguk is akarnak tenni a közösségért, beilleszkedni a társadalomba. A jogalkotó pedig ismerje meg a valós élethelyzeteket, fogadja el az alulról jövő megoldási kezdeményezéseket. Ha mindezeket figyelembe vesszük, és közösen programot dolgozunk ki, akkor van le- hetó'ség a kisebbség felzárkóztatására. Csak ez lehet a békés egymás mellett élés záloga, amely ezen keresztül a fennmaradás lehetőségét, hosszú távon a biztonságot adja az országnak. Kunmadaras polgármestere, Márki Sándor egy, a településén közzétett írásban boncolgatta a cigány-magyar együttélés problémáját. Mindezzel nem kis indulatokat váltott ki. Teleki József- Miért most foglalkozik ezzel a témával? — kérdeztem Márki Sándort, Kunmadaras polgár- mesterét.- Már korábban is kifejeztem nézeteimet. Megítélésem szerint ugyanis alapvetően rossz a társadalom elosztó rendszere. Nem olyan szegény Magyarország, mint most beállítjuk. Gazdálkodási probléma van. Ha Kunmadaras a halmozottan hátrányos helyzete ellenére a rendszerváltás óta nem forráshiányos, akkor elvárható volna a kormánytól, hogy ne egyre nagyobb hiány keletkezzen. Szociális kérdésben sem kellene mást tenni, csak amit évek óta mondunk: a ■§ speciális eseteket speciálisan | megvizsgálni. Arra gondolok, J hogy ahol sok az ellátórendszer- I ben támogatott ember, ott meg kellene kérdezni a szociális előadókat, a jegyzőket, hogy látják, hol lehet kijátszani a jogszabályokat.- Hogy lehet kijátszani a jogszabályokat? —A szociális törvényben nincs például leszabályozva, hogy hány ember lakhat egy családon belül. Aki ott születik, az természetes, ott lakhat. Ám sokszor másfél szobás lakásban élő 5-6 gyermekes családok befogadnak másik családokat, csak azért, hogy nőjön a segélyezésnél figyelembe veendők száma. A másik eset, hogy bejelentkeznek hajléktalan ellátásra. Lehet,1' hogy rendelkezik ingatlannal, de ezt az önkormányzat a bejelentkezéskor nem tudja. Míg ez kiderül, addig el kell látni hajléktalanként. Egyre többen jelentkeznek hajléktalanként. De vannak más problémák is. Az uzsorakamat tíz éve a közbeszéd része az országban. Eltelt tíz év, míg ezt szabályozták. Mire várt a jogalkotó? Színesfémlopás: már lassan a vasúti síneket is felszedik. Majd csak utána szabályozzák, amikor meggazdagodott belőle, aki ehhez hozzáfért? Van kisebbségi probléma. De ezt is öt évvel ezelőtt kellett volna felismerni. A társadalmat összefogni, megvizsgálni, hogyan lehet ezen változtatni. Nem akkor, amikor szélsőséges gondolatok születnek, és mesterségesen hisztériázik minden oldal, hogy mi is történik az országban. Nem tudjuk. Most már csak találgatunk. Az a valóság, amiről a társadalom beszél, meg a vezető politikusok, nem ugyanaz, mint amit mi itt élünk meg.- Milyen Kunmadarason a valóság?- Ha a Bottyán János úton - amelyen a romák járnak hazafelé - megy egy idős néni, akkor leköpik. Ha egy kislány biciklizik, akkor le magyar kurvázzák. Idős emberek nem tudnak piA madarasi polgármester szerint a feszültség egyik oka, hogy a szociális ellátást biztosító jogszabályok könnyen kijátszhatóak. Képünk illusztráció. henni. Szól a diszkózene, a környezet hangos, letépik a kerítésdeszkákat. így elértéktelenedik az ingatlan, amit aztán szocpol- ból meg lehet venni. Feszültség keletkezik a többség és kisebbség között azért is, mert akik dolgoznak, azoknál folyamatosan nő az elvonás. Akitől elvonnak, az a kínai boltban vásárol, mert kifizeti a közműszámláit. A másiknak pedig nincs vagyona, rajta semmi sem hajtható be, legfeljebb megemlítik majd az adósok listáján. Ez hosszú távon nem fog menni. Mindennek a rossz jogi környezet az elsődleges oka.- Nem tart tőle, hogy ezt sokan rasszizmusnak vélik? — Ha valaki azt gondolja, rasz- szista vagyok, az téved. Együtt sportoltam cigányokkal. Cigány zenész barátaim vannak, internetes közösségi oldalon is vannak cigány ismerőseim. Itt is vannak olyan emberek, akikről eszünkbe se jutna, hogy romák, amikor a cigányságról beszélünk. Életvitelükben elfogadták a többségi társadalom igényét. Itt a hivatalban is dolgozott egy roma származású kislány. Ha teÉhezésre ítéli az a saját gyerekét, aki nem akar aktív tagja lenni a társadalomnak — véli Márki Sándor. éves ember, aki életé- töltötte, majd leszázalé- nyugdíja 50 ezer forint, és évet dolgozott annak 38 ezer. Ez nem a politika felelőssége? hetnénk, most is foglalkoztatnánk. Beilleszkedett, elfogadtuk. Legutóbb az önkormányzat roma vállalkozással kötött szer-, ződést. De ma nem erről beszélünk. Az itt élőknek, az önkormányzatnak, a társadalomnak jelent többletkiadásokat, hogy biztonsági őr kell az óvodába, iskolába, orvosi rendelőbe. Öt éve Elhagyott, kerítés nélküli házak rezervátum lesz Kunmadaras — mindezt néhány évvel ezelőtt egy falugyűlésen fogalmazta meg a polgármester. Márki Sándor szerint ennek veszélye még mindig fennáll, ha nem változik semmi. A polgármester állítja, a település egy része máris ilyen: elhagyott, szétszakadozott, kerítés nélküli házak. A népesség- megtartó képesség nulla, aki tud, elköltözik.- képzeljük el. hogy mi lesz akkor, ha csak hátrányos helyzetűek élnek itt. Ha rossz a szociális ellátó- rendszer, akkor egymást is meglopják. Miután pedig nem tud- nak boldogulni, útnak indulnak egy másik településre. Ott pedig kezdődik minden elölről Országos szinten ugyanakkor a társadalom elöregszik. Nő a kisebbség száma, illetve a többségnek az a hányada, aki lumpen módon akar élni. Azaz több lesz az az ember, aki a mának élés hobbiját űzi. Ezzel pedig a társadalom önfenntartó képessége fog nullára szaladni - mondja Márki Sándor. Márki Sándor polgármester nem kellett, mert még akkor nem volt ilyen agresszivitás. Látjuk az együttélési problémákat naponta. De nem ítélem el a cigányságot, mert elsősorban nem ők tehetnek róla. Sokkal inkább a politika, amely nem kezelte időben az ügyet. Nyersen kell mondani a véleményünket, hogy a társadalom vezetői megértsék, hogy évtizedek óta tartó problémát nem akarnak elismerni, megoldani. Fel kell ismerni a problémát, hogy kezelni tudjuk. Hiszem, hogy a cigányság is kezelni akarja a problémáját. Hiszem, hogy rájön: éhezésre ítéli az a saját gyerekét, aki nem akar aktív tagja lenni a társadalomnak. Olyan mértékben szegény a társadalom, hogy öt év múlva nem fognak ilyen segélyeket osztogatni. Most még együttműködve el lehet fogadtatni, hogy nekik is tenni kell valamit, hogy kapjanak.- A politika, politikusok felelő ségét emlegeti, pedig az elmúlt években számos felzárkóztatási program indult.- Mondok egy példát. A kisebbség felzárkózását elősegítő képességkibontakoztató programra pótelőirányzatot, azaz plusz pénzt kaphatnak a települések oktatási intézményei. De csak akkor, ha az osztálylétszámhoz viszonyítva a hátrányos helyzetűek aránya nem éri el a 25 százalékot. Kunmadarason 65-85 százalék a halmozottan hátrányos gyermekek aránya. Van arra matematikai képlet, hogy 25 százalék alá szorítsuk az arányukat a tanulócsoportokban? A rossz jogi szabályozás miatt nem vehetjük igénybe az egyébként éppen ezen hátrányok felszámolására kitalált normatívát. Vagyis a jogrendszer pontosan ellentétes hatást vált ki az ilyen nagyszámú kisebbség esetében, és nem segíti, hanem még nehezebb helyzetbe sodorja az itt élőket. A
