Új Néplap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-02 / 51. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ postánkból! Jó, hogy több a gyógyszertár Megette-e már a kutya a telet? mezőgazdaság Gyenge búza, jó árpa, reményt keltő repce a tavasz eleji határban A napokban a megyeszékhe­lyen járva azt tapasztaltam, hogy a belvárosban megsza­porodtak a patikák. Örülök ennek, hiszen volt, amikor vi­dékiként az orvostól jövet, az autóbusz-menetrendhez iga­zodóan kellemetlen volt, ha hosszú sorba kellett beállni visszaindulás előtt a receptje­im kiváltása miatt. Előfordult, hogy le is késtem emiatt egy- egy járatot, és egész napomba telt egy orvosi vizsgálat plusz a recept kiváltása. Mostaná­ban szinte egy csokorban ta­lálhatók a buszpályaudvar és a rendelőintézet közelében a gyógyszertárak, ezért keve­sebb lett azokban a várakozá­si idő, és ez nagyon jó. K.-NÉ, CSATASZÖG LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP 5001 SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz Ha eladom a személygépko­csimat, az jövedelemnek számít? Hogyan kell utána j adózni, ha nyugdíjas va­gyok? Számít-e a gépjármű életkora? Mi a helyzet, ha az eladás után másik autót vá- j sároínék? — írja egy olvasó. «-A személygépkocsi mint in­góvagyontárgyértékesítésé­ből származó jövedelmet ak- [ ként kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított össze­get (amennyiért korábban vásárolta), és az ezzel össze­függő más kiadásokat (példá­ul az átíratás költségeit), az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsola­tos kiadásokat. Nem keletke­zik adófizetési kötelezettség azonban akkor, ha a személy- gépkocsi értékesítéséből származó jövedelem nem ha­ladja meg a 200 ezer forintot - olvasható a válasz az Ado- zona.hu internetes oldalon. Kérdését felteheti a velemeny@szoUon.hu internetes címre isi Nyakunkon a tavasz, és a gazdák egyre türelmetle­nebbül toporognak a hó­tól éppen csak megsza­badult, sárosán tocsogós földjeik végében. Kezde­nének már. Metszenék a szőlőt és gyümölcsösö­ket, készítenék a mag­ágyat a tavasziak alá - kiszabadulnának végre a szabadba. L. Murányi László Az őszi vetések nagy részére rossz, kifejletlen állapotban kö­szöntött rá év végén az érkező tél. Elsősorban a búzára, de a többi „őszire" is - erről szóltak az ősz végi határszemlék össze­sített eredményei. A mezőgazda- sági szakhatóság novemberi adatai szerint a megye búzaveté­seinek csak harmada volt meg­felelő minősítésű, a többi gyenge vagy nem minősíthető. Most, há­rom hónappal később, már az a nagy kérdés, hogy ez a gyenge, fejletlen állomány miként vé­szelte át a téli hideget. A nagykörűi Marsi István pél­dául 15 hektáron vetett az ősszel búzát. Sajnálkozva mondja: saj­nos gyengére sikerült. Későn, október végén került földbe a mag, a novemberi szárazságban nem tudott rendesen csírázni, sem megerősödni, így aztán iga­zán nem lehetnek vérmes ter­mésreményei. Sokkal nagyobb kedvvel és reménykedéssel be­szél viszont a gyümölcsöséről. A A körűi gazdák ilyen szép, egészséges termésben reménykednek A nagykörűi Marsi István gazda már nagyon várja a tavaszt. „A gyümölcsös jól telelt, a fagy nem bántotta a rügyeket” — mondja. három hektár kajszibarackot már megmetszette az elmúlt he­tekben, de a tíz hektár cseresz­nye még ezután következik csak. — A gyümölcsös jól telelt — mondja, miközben a szemerkélő esőtől nedves fáit mutatja. - A fagy nem bántotta, a rügyek nem „vakultak” be, mint esetleg más teleken. Mihelyst kicsit is jobbra fordul az idő, gyorsan megmetsszük a cseresznyést is, aztán jöhet a tavaszi lemosó per­metezés. Nem volt túlságosan hi­deg az idő, ezért félő, hogy nagy mennyiségben és jó erőben te­leltek át a kártevők. A gazdatárs Szilvás Tibor föld­jei Nagykörű különböző határ­részein, több tagban vannak, de a problémák ugyanazok. Ő is a gyenge búza miatt rosszkedvű.- Decemberben már hiába jött az eső - magyarázza -, mert ak­kor már hideg volt a talaj. No­vemberben a nedvesség, decem­berben pedig a megfelelő hőmér­séklet hiányzott az elvetett mag csírázásához. Kíváncsi vagyok, hogy a hó alatt megerősödött-e a búza vagy nem- jelentős ilyenkor a tét. Szilvás Tibor például tizenhat hektáron vetett ősszel búzát, és további ti­Pí-vízzel locsolja a gazda a vetést különös módon töltötte Mar­si gazda a telet. A pí-víz mind jobb megismerésével. Arra ké­szülődik ugyanis, hogy az ed­dig inkább csak emberi fo­gyasztásból ismert, energiák­ban dús készítményt a növé­nyeire is alkalmazza majd. Nem titkolja: a pí-víztől reméli, hogy az felerősíti a gyengén te­lelt búzát, és áldásos hatással lesz a gyümölcsösökben is. Azt várja, hogy az így termesztett gyümölcs majd szebb, tartó- sabb, a növény pedig ellenál- lóbb lesz. Azt mondja, hogy a pí-vízzel kezelt cseresznyének korlátlan a piaca Európában — különösen az angoloknál. És hogy ne legyen túl drága aZ öntözővíz, maga gyártja is, nem csak locsolja majd. zenhármon annak rozzsal ke­resztezett takarmányváltozatát, tritikálét. A repce szerencsére jó állapot­ban van. S nemcsak Nagykörű­ben, hanem - tudjuk a már idé­zett ősz végi határszemle ered­ményeiből - az egész megyében. — Sikerült szeptemberben még jó időben elvetni — mondja róla Szilvás Tibor —, így az ősszel jól megerősödött, és ezáltal ke­vésbé volt kitéve a téli időjárás szeszélyeinek. Bízom a jó repce­hozamban. Már mindegyik gazda tudja, hogy mit vet majd, ha beköszönt a tavasz. Szilvás Tibor a napra­forgóban bízik legjobban, és a ta­vaszra meghagyott terület jó há­romnegyedére - harminc hek­tárra - azt tervez. A maradékra kukorica és némi saját szükség­letű borsó kerül. Délutánra kisüt Nagykörű fö­lött a nap. Ha tartós marad, né­hány nap alatt járhatóvá szárad­hat a körűi határ. És lehetett (vol­na) bármilyen kudarcos az előző év, lehetett (volna) bármilyen rossz a tél, a jó idő előcsalja há­zából a gazdanépet. így van. ez errefelé évszázadok óta. Szembemennek az ökogazdálkodással? szilvás tibor panaszkodik: a sajtóból is jól ismert nagy­körűi kubikgödörprogram működtetői mesterségesen magasan tartják a vízszintet a program területén, ezért a közelben lévő földjei, azösz- szefüggő víztükrükkel, egész télen át tóhoz hasonlítanak. Van, hogy a május is eljön, mire felszárad, és járhatóvá válik a föld Azt mondja, hiá­ba megy bárkihez, hiába pa­nasz és harag, a helyzet nem változik. - El kellene végre dönteni -fakad ki -, hogy kinek az érdekei fontosab­bak: a több emberöltő óta itt élő és gazdálkodó családoké, vagy az ökogazdálkodást zászlajukra tűző, másokra tekintettel nem lévőké? Hadd uóíjoní SZOUON.hu A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE Sokakat vonzottak Megkérdeztük olvasóinkat a megyénkben kiállítók Mivel lehetne ismertebbé tenni a megye turizmusát? Folytatás az 1. oldalról - Rendkívül pozitív volt az, hogy a Jászság egységesen tudott meg­jelenni, mind a 18 település kép­viseltette magát, és ajánlatokkal jelenhetett meg az érdeklődők előtt - értékelt Kovács György, a Jászság standját létrehozó közös­ség egyik szervezője. - A kistér­ség standjánál megjelenő látoga­tók óriási számából egyértelmű­en látszott, hogy a turizmust le­het építeni a kultúrára, a hagyo­mányokra, a helyi értékekre. Közös standdal 2000-től állít ki a Tisza-tavi régió. Mint arról Szabó István abádszalóki Tourinform-vezető beszámolt, annak ellenére, hogy idén 40 négyzetméteren egy infopontot és hasonló méretben egy külön tárgyalót is kialakítottak, szeré­nyebb érdeklődés mutatkozott a régió iránt. Az érdeklődőket álta­lában az jellemezte, hogy nem határozott célokkal kíváncsis­kodtak. Szolnok városa először állított önálló pavilont. A standot a Szig­ligeti Színház díszletezői kivite­lezték, így igen látványosra si­keredett. Nem is volt üresjára­tuk a hoszteszeknek, és orszá­gosan népszerű művészek, is­mert közéleti emberek társasá­gában lehetett megismerkedni a megyeszékhellyel, valamint a te­lepülés kulturális, szabadidős, sport- és idegenforgalmi lehető­ségeivel. ■ MÉSZÁROS ZSOLT, Karcag:- Szerintem több országos és megyei rendezvényen kellene a turizmusból élő vállalkozások­nak bemutatkozni. Bár ez nem olcsó, de áldozni kell rá. Térsé­gi összefogással reklámfilme­ket kellene készíteni. Az inter­net adta lehetőséggel is kelle­ne élni, ma már sokan onnan választanak maguknak prog­ramot, nyaralási helyszínt. bende Béla, Jászberény: - Töb­bet kellene a médiában szere­pelni, akár televízióban, akár újságban. Nemcsak egy-egy időszak előtt, hanem folyama­tosan. Ezenkívül Jászberény­ben hiányolok a központból egy nagy információs táblát, amin szerepelhetne, hogy hol, mi található és az aktuális programok. Több információs szórólapra is szükség van. PAPPNÉ HARANGOZÓ KATALIN, Tószeg: - Úgy gondolom, több szórólapra lenne szükség, amelyek hirdetik a megyénk adta lehetőségeket. Reklámra is többet kellene költeni, és az interneten is népszerűsíthet­nék. A programokat is több he­lyen kellene hírelni. Gyakran még a helyiek sem tudnak egy- egy programról, akkor honnan tudhatnának a turisták? lados károly. Besenyszög- A helyi adottságokat min­denképpen ki kell használni. Ahol jó a termáivá, ott für­dők, strandok építésével. A jó horgászhelyeken látványos ver­senyekkel. Mindehhez nagyon sok szakember kellene. Úgy ta­pasztalom, a megye polgár- mesterei, az itt élők sokat tesz­nek a turizmusért, csak kevés rá az anyagi fedezet. I t * k I t \ é

Next

/
Oldalképek
Tartalom