Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-27 / 49. szám
2009. FEBRUAR 27., PENTEK Megyeházi tükör A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén szinte vita nélkül fogadta el a közgyűlés elnöke, Fejér Andor (balra) által beterjesztett költségvetést Kis mozgástér, sok feladat költségvetés A működés, illetve a fejlesztés a legfontosabb Folytatódik az ivóvízminőségjavító program Egy kormányrendelet szerint a megye 78 településéből 66-ban kell beavatkozásokat elvégezni az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében. Az Észak-Alíöldön a szükséges fejlesztések régiós összefogással valósulnak meg. 2004-ben indult az ivóvízminőség-javító program I. üteme, amelynek keretében a kisújszállási székhelyű regionális társulás 41 településen-ebből 11 megyei - közel 7 milliárd forint értékű fejlesztést valósít meg. A program II. ütemének előkészítő munkái 2006-ban kezdődtek. A fejlesztések keretében nem lesz lehetőség számottevő hálózati rekonstrukcióra, mert az EU ennek mértékét a beruházás teljes költségének 20 százalékában maximálta, pedig a megyében a legnagyobb gond az elavult vezeték miatti nagyarányú hálózati veszteség. A 44 települést átfogó 8 fejlesztési társulás most alakul meg. A megvalósítandó fejlesztések megközelítik a 9 milliárd forintot. Ehhez 85-90 százalékos támogatás vehető igénybe. A saját erő 60 százalékát az önkormányzati önerőalapból lehet biztosítani. A végleges költségek pontosítása után a pályázatokat ez év közepétől lehet beadni. ■ Marad az Eső, megyei támogatás az irodalomnak A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén döntött az Eső című irodalmi lap anyagi támogatásáról. A kiadóval, a jászberényi Új Színházért Alapítvánnyal újabb hároméves szerződést köt a megyei önkormányzat. Az Eső mostanra 12. évfolyamába futó, negyedévente megjelenő periodika, amelyben hangsúlyosan szerepelnek a megyében élő és innen elszármazott írók, költők, kritikusok munkái. Az országosan terjesztett lap az interneten is elérhető, ugyanakkor a megye valamennyi könyvtárába, közoktatási intézményébe megküldik. Sok középiskolában a folyóiraton keresztül szemléltetik a megye jelenkori irodalmát, s egyre több helyen érettségi tétel is. ■ Különösebb vita nélkül fogadta el a megyei közgyűlés legutóbbi ülésén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat idei költségvetését. Nem jobb, mint az előző kettő volt, és csak annyival rosszabb, amennyit az elmúlt években romlott a pénzünk és az életszínvonalunk. így jellemezte a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ön- kormányzat napokban elfogadott idei költségvetését Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke.- Nehéz körülmények között tervezhettük az ez évi költségvetésünket, melynek kidolgozásakor egyfelől az intézményeink biztonságos működtetése volt a cél, másfelől a források biztosítása a fejlesztésekhez - vázolta Fejér Andor a büdzsé tervezésekor szem előtt tartott legfontosabb elvárásokat. - Az intézmények működéséhez részben az állami normatív támogatások biztosítják a fedezetet, részben a megyei önkormányzat saját bevételei, az illetékek és az intézmények bevételei. Ezek azonban az utóbbi években folyamatosan csökkennek vagy stagnálnak - sorolja a nehézségeket az elnök. Ehhez tartozik, hogy meglepően magas a költségvetésen belül a személyi juttatások aránya, ez intézményenként 72-90 százalék közötti, így igencsak szűk az önkormányzat mozgástere, a dologi kiadásokra egyre kevesebb forrás jut. — További negatívum az intézményi finanszírozást illetően a növekvő kamatkiadás. A kieső bevételt ugyanis hitelfelvétellel vagyunk kénytelen pótolni.- MINDENT EGYBEVETVE, ha nem lesz további elvonás, a megyei önkormányzat intézményeinek működése biztosított. Egy veszélyforrás van a rendszerben, ez pedig az illetékbevétel alakulása, amit jelentősen befolyásol az ingatlanpiac állapota — összegezte a 2009. évi megyei költségvetés helyzetét a közgyűlés elnöke. Évente 200 millió forint körüli lyuk van a költségvetésben, ezt már évek óta görgeti maga előtt a megyei önkormányzat - mondja Fejér Andor. Ebben az évben 16 milliárd 615 millió forintos kiadási főösszeggel és 961 millió forintos működési hiánynyal fogadta el a közgyűlés a megyei ön- kormányzat költségvetését. — Természetesen nem mondunk le a fejlesztésekről, hiszen ha ezek elmaradnak, egyre többe kerülne a működés - folytatta a megyei közgyűlés elnöke. FEJÉR ANDOR HOZZÁTETTE, hogy a megyei önkormányzatnak már nincs hova hátrálnia. 2007-ben ugyanis már átalakították az intézményi struktúrát, ahol lehetett összevontak feladatokat vagy más formában látják el a teendőket, és az önkormányzat által önként vállalt feladatokat is a lehető legkevesebbre csökkentették. Éppen ezért olyan fejlesztéseket indítunk ebben az évben, amelyek a működés racionalizálását teszik lehetővé. Ide tartoznak elsősorban az energetikai beruházások. Több szociális intézményünkben tervezzük a fűtés korszerűsítését alternatív energia- források hasznosításával. Másfelől a törvényben meghatározott úgynevezett minimumfeltételeknek is meg kell felelni, ezért Jászapátiban és Kunhegyesen egy-egy új tornacsarnok építése, valamint Jászapátiban az idősek bentlakásos otthonának fejlesztése is napirenden van. A fejlesztések forrásául a tavaly 4 milliárd forint értékben kibocsátott kötvény szolgál és természetesen a pályázatok. Utóbbiakról szólva Fejér Andor kiemelte, a Hetényi Géza Kórház már befogadott pályázatát, amely a sürgősségi betegellátás javítását célozza, illetve folynak az előkészületek a gyermekosztály és a szülészet-nőgyógyászat elhelyezésére, ami után hozzá lehet látni a hétemeletes tömb rekonstrukciójának előkészítéséhez. Közmeghallgatás március 18-án az M4-esről Az M4-es gyorsforgalmi út Abony és Fegyvernek közötti két nyomvonalváltozatára elkészült és engedélyezésre vár a részletes kör- nyezetihatás-vizsgálat. Ezt a megyei önkormányzat által összehívott egyeztető tárgyaláson az érintett települések is megismerhették. A kivitelezési tervek várhatóan 2014-ben, maga az út pedig 2017-ben készülhet el. A megyei önkormányzat fontosnak tartja az M4-es előkészítésének gyorsítását. A gyorsforgalmi út a 4-es számú főút abonyi elkerülő szakaszából válik ki, és egy egyenes után északkelet felé kanyarodik. Szolnok határát átlépve mezőgazdasági területen halad, majd keresztezi a Budapest—Újszász—Szolnok vasútvonalat. Csomópontot alkot a 32-es úttal, tovább halad a fácántelep mellett, a Zagyván új hídon megy át, és a 3225-es jelű, szolnok-besenyszö- gi útnál ismét csomópontot alkot. Szolnokot a Millér csatornánál hagyja el, majd keresztezi a 3224- es utat. A Tiszán új hídon átvezetve Tiszapüspökitől délre halad kelet felé. A két nyomvonal eddig azonos. Az „I” változat egy jobb majd egy bal ív után csatlakozik a 4-es számú főút meglévő törökszentmiklósi elkerülő szakaszához. A régi 4-es úthoz Törökszent- miklóstól nyugatra és keletre is külön szintű csomóponttal kapcsolódik, majd a Szolnok—Debrecen vasútvonallal közel párhuzamosan tovább haladva és a 4204- es úttal alkotott csomópontban végződik. A „Z’’ változat az új Ti- sza-hídtól kelet felé halad, a 32127-es utat csomópontban keresztezi. Törökszentmiklós területén keresztezi a 32126-os, majd a 32124-es jelű utat, és a régi 4-est Surjány és Fegyvernek között keresztezi. Innen délkeleti irányban haladva a 4204-es úttal alkotott csomópontban végződik. A továbbtervezés most elsősorban attól függ, hogy az érintettek egységes álláspontot tudnak-e kialakítani. A vélemények megismerését szolgálja a megyeházán március 18-án 14.00 órakor kezdődő közmeghallgatás is. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. Már nincs hova visszavonulni Ötmillió forintot nyerhet a nevelőszülői hálózat a pályázaton támogatás Műszaki és sporteszközöket, fejlesztőjátékokat, kerékpárokat vásárolnának a pénzből A nevelőszülői hálózat működési feltételeinek javítását szolgáló pályázatot nyújtott be a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon. A pályázatról és a nevelőszülői munkáról beszélgettünk Szalayné Farkas Juliannával, az intézmény igazgatójával.- Milyen mértékű támogatásra pályáznak?- Összesen ötmillió forint értékű támogatásra pályázhatunk. A program megvalósításához szükség van önrész biztosításához, mely az igényelt összeg 15 százaléka. Ebben az esetben ez 750 ezer forint, melyet a megyei önkormányzat biztosít. — Kiknek adhatnak támogatást az elnyert pénzből? — Olyan nevelőszülőt támogathatunk, aki legalább 4 éve nevelőszülő, a pályázat benyújtását megelőző három évben átlagosan három, vagy több gyermeket nevelt. Akkor is jogosult a segítségre, ha átlagosan háromnál kevesebb gondozott gyermeket nevelt, de a nevelt gyermekek között volt speciális vagy különleges nevelési igényű. — Mekkora összeget kaphat egy nevelőszülő, mire fordíthatja azt?- A nevelőszülő számára odaítélhető támogatás összege nem haladhatja meg a 200 ezer foSzalayné Farkas Julianna, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon igazgatója bízik a pozitív elbírálásban rintot. Ennek értelmében minimum 29 nevelőszülő egyenként közel 200 ezer forintot kaphat. Ebből elsősorban műszaki eszközöket, sporteszközöket, kerékpárokat és fejlesztőjátékokat vásárolnának. Előfordulhat, hogy több nevelőszülő kisebb összeget nyer. — Hogyan lehet valakiből nevelőszülő?- A nevelőszülővé válás a kiválasztással kezdődik. Környezettanulmányt készítünk, pszichológiai és orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie a jelentkezőnek. A felkészítő tanfolyam elvégzése után szerezhető meg a nevelőszülői képesítés. Gondos kiválasztás után lehet valakiből nevelőszülő. — Hány településen tevékenykednek nevelőszülők?- Az előző esztendőben csökkent azoknak a száma, akik alkalmasak a nevelőszülői feladatokra. Jász-Nagykun-Szolnok megye negyven településén végzik tevékenységüket a nevelőszülők. Fontos számunkra, hogy a gyerekek közel kerüljenek vér szerinti családjukhoz. így tudják a kapcsolatot tartani a szüleikkel. A hivatásos nevelőszülő .saját gyermekeit is beleszámítva nyolc, míg a hagyományos nevelőszülő öt gyermeket nevelhet egyszerre. ■ » r ( A i