Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-27 / 49. szám

2009. FEBRUAR 27., PENTEK Megyeházi tükör A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén szinte vita nélkül fogadta el a közgyűlés elnöke, Fejér Andor (balra) által beterjesztett költségvetést Kis mozgástér, sok feladat költségvetés A működés, illetve a fejlesztés a legfontosabb Folytatódik az ivóvízminőség­javító program Egy kormányrendelet szerint a megye 78 településéből 66-ban kell beavatkozásokat elvégezni az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében. Az Észak-Alíöldön a szükséges fejlesztések régiós összefogással valósulnak meg. 2004-ben indult az ivóvízminő­ség-javító program I. üteme, amelynek keretében a kisújszál­lási székhelyű regionális társu­lás 41 településen-ebből 11 me­gyei - közel 7 milliárd forint ér­tékű fejlesztést valósít meg. A program II. ütemének előkészí­tő munkái 2006-ban kezdődtek. A fejlesztések keretében nem lesz lehetőség számottevő háló­zati rekonstrukcióra, mert az EU ennek mértékét a beruházás tel­jes költségének 20 százalékában maximálta, pedig a megyében a legnagyobb gond az elavult veze­ték miatti nagyarányú hálózati veszteség. A 44 települést átfogó 8 fej­lesztési társulás most alakul meg. A megvalósítandó fejleszté­sek megközelítik a 9 milliárd fo­rintot. Ehhez 85-90 százalékos támogatás vehető igénybe. A sa­ját erő 60 százalékát az önkor­mányzati önerőalapból lehet biz­tosítani. A végleges költségek pontosítása után a pályázatokat ez év közepétől lehet beadni. ■ Marad az Eső, megyei támogatás az irodalomnak A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén döntött az Eső című iro­dalmi lap anyagi támogatásáról. A kiadóval, a jászberényi Új Színházért Alapítvánnyal újabb hároméves szerződést köt a me­gyei önkormányzat. Az Eső mos­tanra 12. évfolyamába futó, ne­gyedévente megjelenő periodi­ka, amelyben hangsúlyosan sze­repelnek a megyében élő és in­nen elszármazott írók, költők, kritikusok munkái. Az országo­san terjesztett lap az interneten is elérhető, ugyanakkor a megye valamennyi könyvtárába, közok­tatási intézményébe megküldik. Sok középiskolában a folyóira­ton keresztül szemléltetik a me­gye jelenkori irodalmát, s egyre több helyen érettségi tétel is. ■ Különösebb vita nélkül fogadta el a megyei közgyűlés legutóbbi ülésén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat idei költ­ségvetését. Nem jobb, mint az előző kettő volt, és csak annyival rosszabb, amennyit az elmúlt években romlott a pénzünk és az életszín­vonalunk. így jellemezte a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ön- kormányzat napokban elfoga­dott idei költségvetését Fejér An­dor, a megyei közgyűlés elnöke.- Nehéz körülmények között tervezhettük az ez évi költségve­tésünket, melynek kidolgozása­kor egyfelől az intézményeink biztonságos működtetése volt a cél, másfelől a források biztosítá­sa a fejlesztésekhez - vázolta Fejér Andor a büdzsé tervezése­kor szem előtt tartott legfonto­sabb elvárásokat. - Az intézmé­nyek működéséhez részben az állami normatív támogatások biztosítják a fedezetet, részben a megyei önkormányzat saját be­vételei, az illetékek és az intéz­mények bevételei. Ezek azonban az utóbbi években folyamatosan csökkennek vagy stagnálnak - sorolja a nehézségeket az elnök. Ehhez tartozik, hogy meglepően magas a költségvetésen belül a személyi juttatások aránya, ez intézményenként 72-90 száza­lék közötti, így igencsak szűk az önkormányzat mozgástere, a do­logi kiadásokra egyre kevesebb forrás jut. — További negatívum az intéz­ményi finanszírozást illetően a növekvő kamatkiadás. A kieső bevételt ugyanis hitelfelvétellel vagyunk kénytelen pótolni.- MINDENT EGYBEVETVE, ha nem lesz további elvonás, a megyei önkormányzat intézmé­nyeinek működése biztosított. Egy veszélyforrás van a rend­szerben, ez pedig az illetékbe­vétel alakulása, amit jelentő­sen befolyásol az ingatlanpiac állapota — összegezte a 2009. évi megyei költségvetés helyze­tét a közgyűlés elnöke. Évente 200 millió forint körüli lyuk van a költségvetésben, ezt már évek óta görgeti maga előtt a megyei önkormányzat - mond­ja Fejér Andor. Ebben az évben 16 milliárd 615 millió forintos ki­adási főösszeggel és 961 millió forintos működési hiánynyal fo­gadta el a közgyűlés a megyei ön- kormányzat költségvetését. — Természetesen nem mon­dunk le a fejlesztésekről, hiszen ha ezek elmaradnak, egyre töb­be kerülne a működés - folytat­ta a megyei közgyűlés elnöke. ­FEJÉR ANDOR HOZZÁTETTE, hogy a megyei önkormányzatnak már nincs hova hátrálnia. 2007-ben ugyanis már átalakí­tották az intézményi struktú­rát, ahol lehetett összevontak feladatokat vagy más formá­ban látják el a teendőket, és az önkormányzat által önként vállalt feladatokat is a lehető legkevesebbre csökkentették. Éppen ezért olyan fejlesztéseket indítunk ebben az évben, ame­lyek a működés racionalizálását teszik lehetővé. Ide tartoznak el­sősorban az energetikai beruhá­zások. Több szociális intézmé­nyünkben tervezzük a fűtés kor­szerűsítését alternatív energia- források hasznosításával. Más­felől a törvényben meghatáro­zott úgynevezett minimumfelté­teleknek is meg kell felelni, ezért Jászapátiban és Kunhegyesen egy-egy új tornacsarnok építése, valamint Jászapátiban az idősek bentlakásos otthonának fejlesz­tése is napirenden van. A fejlesz­tések forrásául a tavaly 4 milli­árd forint értékben kibocsátott kötvény szolgál és természete­sen a pályázatok. Utóbbiakról szólva Fejér Andor kiemelte, a Hetényi Géza Kórház már befo­gadott pályázatát, amely a sür­gősségi betegellátás javítását cé­lozza, illetve folynak az előké­születek a gyermekosztály és a szülészet-nőgyógyászat elhelye­zésére, ami után hozzá lehet lát­ni a hétemeletes tömb rekonst­rukciójának előkészítéséhez. Közmeghallgatás március 18-án az M4-esről Az M4-es gyorsforgalmi út Abony és Fegyvernek közötti két nyom­vonalváltozatára elkészült és en­gedélyezésre vár a részletes kör- nyezetihatás-vizsgálat. Ezt a me­gyei önkormányzat által összehí­vott egyeztető tárgyaláson az érintett települések is megismer­hették. A kivitelezési tervek vár­hatóan 2014-ben, maga az út pe­dig 2017-ben készülhet el. A me­gyei önkormányzat fontosnak tartja az M4-es előkészítésének gyorsítását. A gyorsforgalmi út a 4-es számú főút abonyi elkerülő szakaszából válik ki, és egy egye­nes után északkelet felé kanya­rodik. Szolnok határát átlépve mezőgazdasági területen halad, majd keresztezi a Budapest—Új­szász—Szolnok vasútvonalat. Csomópontot alkot a 32-es úttal, tovább halad a fácántelep mellett, a Zagyván új hídon megy át, és a 3225-es jelű, szolnok-besenyszö- gi útnál ismét csomópontot alkot. Szolnokot a Millér csatornánál hagyja el, majd keresztezi a 3224- es utat. A Tiszán új hídon átvezet­ve Tiszapüspökitől délre halad kelet felé. A két nyomvonal eddig azonos. Az „I” változat egy jobb majd egy bal ív után csatlakozik a 4-es számú főút meglévő török­szentmiklósi elkerülő szakaszá­hoz. A régi 4-es úthoz Törökszent- miklóstól nyugatra és keletre is külön szintű csomóponttal kap­csolódik, majd a Szolnok—Debre­cen vasútvonallal közel párhuza­mosan tovább haladva és a 4204- es úttal alkotott csomópontban végződik. A „Z’’ változat az új Ti- sza-hídtól kelet felé halad, a 32127-es utat csomópontban ke­resztezi. Törökszentmiklós terü­letén keresztezi a 32126-os, majd a 32124-es jelű utat, és a régi 4-est Surjány és Fegyvernek között ke­resztezi. Innen délkeleti irányban haladva a 4204-es úttal alkotott csomópontban végződik. A továbbtervezés most első­sorban attól függ, hogy az érin­tettek egységes álláspontot tud­nak-e kialakítani. A vélemé­nyek megismerését szolgálja a megyeházán március 18-án 14.00 órakor kezdődő közmeg­hallgatás is. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. Már nincs hova visszavonulni Ötmillió forintot nyerhet a nevelőszülői hálózat a pályázaton támogatás Műszaki és sporteszközöket, fejlesztőjátékokat, kerékpárokat vásárolnának a pénzből A nevelőszülői hálózat működé­si feltételeinek javítását szolgáló pályázatot nyújtott be a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Gyer­mekvédő Intézet és Gyermekott­hon. A pályázatról és a nevelő­szülői munkáról beszélgettünk Szalayné Farkas Juliannával, az intézmény igazgatójával.- Milyen mértékű támogatásra pályáznak?- Összesen ötmillió forint ér­tékű támogatásra pályázhatunk. A program megvalósításához szükség van önrész biztosításá­hoz, mely az igényelt összeg 15 százaléka. Ebben az esetben ez 750 ezer forint, melyet a megyei önkormányzat biztosít. — Kiknek adhatnak támoga­tást az elnyert pénzből? — Olyan nevelőszülőt támogat­hatunk, aki legalább 4 éve neve­lőszülő, a pályázat benyújtását megelőző három évben átlago­san három, vagy több gyerme­ket nevelt. Akkor is jogosult a se­gítségre, ha átlagosan háromnál kevesebb gondozott gyermeket nevelt, de a nevelt gyermekek között volt speciális vagy külön­leges nevelési igényű. — Mekkora összeget kaphat egy nevelőszülő, mire fordíthatja azt?- A nevelőszülő számára oda­ítélhető támogatás összege nem haladhatja meg a 200 ezer fo­Szalayné Farkas Julianna, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon igazgatója bízik a pozitív elbírálásban rintot. Ennek értelmében mini­mum 29 nevelőszülő egyenként közel 200 ezer forintot kaphat. Ebből elsősorban műszaki esz­közöket, sporteszközöket, ke­rékpárokat és fejlesztőjátékokat vásárolnának. Előfordulhat, hogy több nevelőszülő kisebb összeget nyer. — Hogyan lehet valakiből neve­lőszülő?- A nevelőszülővé válás a ki­választással kezdődik. Környe­zettanulmányt készítünk, pszi­chológiai és orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie a jelentkezőnek. A felkészítő tan­folyam elvégzése után szerezhe­tő meg a nevelőszülői képesítés. Gondos kiválasztás után lehet valakiből nevelőszülő. — Hány településen tevékeny­kednek nevelőszülők?- Az előző esztendőben csök­kent azoknak a száma, akik al­kalmasak a nevelőszülői felada­tokra. Jász-Nagykun-Szolnok megye negyven településén vég­zik tevékenységüket a nevelő­szülők. Fontos számunkra, hogy a gyerekek közel kerüljenek vér szerinti családjukhoz. így tud­ják a kapcsolatot tartani a szüle­ikkel. A hivatásos nevelőszülő .saját gyermekeit is beleszámítva nyolc, míg a hagyományos neve­lőszülő öt gyermeket nevelhet egyszerre. ■ » r ( A i

Next

/
Oldalképek
Tartalom