Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-04 / 29. szám

4 TISZAZUG UJ NÉPLAP - 2009. FEBRUÁR 4., SZERDA HÍRSÁV Nem feledkeznek meg a szegény sorsúakról A szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirde­tett Biztos kezdet program­ban Öcsöd is részt vesz. A program részeként 2,6 millió forintot kaptak, ennek segít­ségével egy családi házat ala­kítottak át, ahová szegény sorsú gyerekek a szüleikkel együtt térhetnek be. Itt kü­lönféle játékok, foglalkozások várják őket. Cél a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésé­nek elősegítése, valamint a család mint közösség erősíté­se, támogatása. Kitüntetéseket osztottak a kultúra napján tiszaföldváron a kultúra napja alkalmából megtartott ünnepségen a szokásokhoz hűen az idén is átadták a szakmai kitüntető díjakat, összesen négy kategóriában. A kultúra kategóriában Nagy Áronné, a Kossuth úti f tagóvoda kollektívája, vala- J mint Erdős Hanna vehette át | a díjat. A társadalmi és gaz- | dasági élet területén Tóth § Ferencet és Szabó Ferencet díjazták. Az egészségügyi és szociális díjat Aszódi Ilona vehette át, míg sport kategó­riában dr. Boér Erika mun­káját ismerték el. Öcsödön terítéken a költségvetés mint azt Molnár Bálinttól, a település polgármesterétől megtudtuk, az Idei költség- vetésüket 100-110 millió fo­rintos működési hiánnyal kénytelenek megtervezni. Az Összköltségvetésük 600- 700 millió forint körül ala­kul majd, amit az év közben várhatóan beérkező pályáza- ü pénzek tovább növelnek majd. Javítják az ivóvíz minőségét Öcsöd az ivóvízminőség-ja- vító program második üte­mének részese. Egyébként a településen megyei szinten is a legolcsóbb volt a víz, ez most az év elején jócskán emelkedett. Ez nem öncélú lépés volt, hiszen a különbö- zetből kívánják majd a má­sodik ütem településre eső részét finanszírozni. A kultúra lovagja lett kitüntetés Smuta Kálmánné helytörténeti gyűjtéseit ismerték el Nagy megtiszteltetés érte a ceglédi születésű, de év­tizedek óta Kunszentmár- tonban élő Smuta Kál- mánnét. A közelmúltban a fővárosban a magyar kultúra lovagjává ütötték helytörténeti kutatásaiért. Németh Gergő Smuta Kálmánné már hatvan éve azon fáradozik, hogy a tisza­zugi térség kultúráját ápolja. Kö­zel húsz évig a járási hivatal mű­velődési osztályának munkatár­sa volt, a tizenkét évig tartó Ti- szazug-kutatás főszervezője, tá­mogatója. A tíszakürtí képzőmű­vészeti és kutatótáborok, vala­mint tudományos konferenciák egyik szervezőjeként is tényke­dett. Néprajzi és helytörténeti té­májú kiadványok, tanulmánykö­tetek felkarolója és társszerzője is volt. Nyugdíjasként önálló gyűjtéssel és kutatómunkával adja ki hely- és családtörténeti műveit, ezzel egyben gazdagítja a múzeum gyűjteményét. Tizen­hét éves tanári pályafutása alatt több tucat tehetséges gyermeket biztatott, és hívta rájuk fel mások figyelmét. Manapság azon fára­dozik, hogy a kunszenti zeneis­kolát Fehér Istvánról, a város szülöttéről, a híres gordonka- és klarinétművészről nevezzék el. Ennyi érdem alapján nem vélet­len, hogy Julika nénit is a kultú­ra lovagjává ütötték. Julika néni 1932- ben született Ceglé­den. A zene és a kul­túra iránti szeretetét édesanyjától örököl­te, aki állandóan verselt és dalolt. Tíz­éves korában már közönség előtt is megmutatta magát. Egy pesti színtársulat vendégeskedett Cegléden, a János vitézt tanítot­ták be a gyerekeknek. Julika né­ni a francia királylány szerepét játszotta. Ez egy meghatározó él­mény volt a számára.- Szerintem fontos az, hogy otthon mit hall egy gyerek - kez­dett mondandójába a frissen ki­kunszentmárton várossá nyil­vánításának 200. évfordulójá­ra, 2008-ban készült egy könyv, melyben fűlika néni a város zenei életéről gyűjtött tüntetett. - Nem kell palotában élni, vagy nevelőt fogadni, ahhoz, hogy verseket, énekeket tanuljon az ember. Az anyukám örökké verselt és énekelt. Ezzel az indít­tatással kerültem Kecskemétre, ahol középiskolai ta­nulmányaimat foly­tattam. Innen Sze­gedre vitt az utam, ahol ének—történe­lem szakos tanár­ként végeztem. Vég­zősként két válasz­tási lehetőségem volt, hova men­jek tanítani, Kisújra vagy Kun­szentre. Utóbbit választottam, mivel itt nagyobb és nyüzsgőbb volt a zenei élet. A Mátyás király úti iskolában egy hetedikes fiú­osztályt kaptam elsőre. Senki sem bírt velük, de amúgy jó gye­rekek voltak. Elkezdtem táncol­tatni és énekeltetni a társaságot, még zenekart is szerveztem be­össze rengeteg információt. En­nek csak egy töredéke jelent meg, ám mint mondta, ha egy­szer lesz annyi pénze, kiadja egy külön könyvben. lőlük. Egy remek társaság szer­veződött itt. Később a járási hiva­tal művelődési osztályára kerül­tem, ahol húsz évet húztam le. Rengeteg prpgramot szervez­tünk, mert volt rá igény. Többek között a város szép eredményt ért el 1975-ben a Szolnoki Rádió megyei vetélke­dőjén, ahol harmadikok lettek végül. Ez is mutatta, hogy jó cél érdekében lehetett mozgósítani az embereket. Egy évre rá Julika aktív szerepet vállalt a Túri vá­sár nevezetű tv-játék megszer­vezéséhen. A térségből rengeteg mesterembert - több, mint ki­lencvenet - toborzott össze és vitt fel a térségből az MTV 4-es stúdiójába, a forgatás helyszíné­re. Egészen a tanácsnoki tisztig jutott, azonban mikor a járási hi­vatalok megszűntek, elment nyugdíjba. Ám ekkor ismét a ta­nítás került előtérbe, elhívták a kunszenti gimnáziumba, ahol óraadó volt történelem és ének tantárgyból. Arra külön büszke, hogy az ének érettségit ő vezet­te be Kunszenten. Aztán amikor eljött, akkor sem maradt tanít­ványok nélkül, hiszen diákjai otthonában is felkeresték őt. A mai napig szívesen beszélget ve­lük, ha betérnek hozzá. ■ Arra külön büszke, hogy az ének érettségit ő vezette be Kunszent- mártonban. Ha sok pénze lesz, könyvet ad ki a zenei életről Új áruház épülhet majd a kunszenti Kossuth úton Hamarosan egy új áruház épül majd fel Kunszentmártonban, ugyanis eredményesen zárult a Szapáry út 2. és a Kossuth Lajos u. 23. szám alatti ingatlanok ér­tékesítésére közzétett árverési felhívás. Határidőre egy, minden követelménynek megfelelő aján­lat érkezett be az egyik legna­gyobb magyar élelmiszer-keres­kedelmi áruházlánctól. Számuk­ra március 31-ig kell átadnia az önkormányzatnak az épületet, ahol 14 hónapon belül a vevő kö­teles megépíteni az áruházat. Március közepéig minden ott la­kónak meg kell oldania a másho­va költözést. Az érvényes bérle­ti szerződéssel rendelkezők szá­mára az önkormányzat köteles hasonló komfortfokozatú lakást biztosítani. Az újonnan épülő üz­let épületének városképbe illő kivitelezésére is figyel majd a ve­vő. Az áruházlánc az üzlet hom­lokzatát a Kossuth Lajos út épí­tészeti jellegzetességeinek meg­tartásával alakítaná ki, illetve le­hetőség szerint a régi épület ut­cai homlokzati falát integrálnák az épületbe. A beruházással kap­csolatos további információ, hogy összköltsége mintegy 350 millió forint lesz, az üzletben 30 főt kívánnak foglalkoztatni. ■ Közösségi teret alakítanának ki Kungyalun A kunszentmártoni képviselő- testület legutóbbi ülésén döntött egy falumegújításra és -fejlesz­tésre felhasználható támogatási igény benyújtásáról. Ennek a pá­lyázatnak a célja, hogy Kungya­lu lakosai részére is lehetőség nyíljon olyan közösségi tér kiala­kítására, amely biztosítja vala­mennyi korosztálynak a színvo­nalasabb kikapcsolódást, szóra­kozást, valamint helyet ad közös­ségi és családi rendezvények­nek. Ez egy több mint 28 és fél milliós pályázat, melynek önere­jeként az áfát kell vállalnia a kunszenti önkormányzatnak, ami 5,7 millió forint. Ha sikerül a támogatást elnyerniük, a kun­gyalui klubkönyvtárt és a mellet­te lévő parkot is felújíthatják, va­lamint új játszóteret is kapnak majd a gyerekek. ■ Vége a szeméttelepeknek? tervek Húsz lerakó megszüntetésére pályáztak Pellettel fűtik az óvodát fejlesztés Korszerűsítik az épület szigetelését is Összesen húsz elhagyott szemét- lerakó rekultivációját tervezik ti­zenkilenc településen, amit uni­ós pályázati pénzből valósítaná­nak meg legkésőbb 2011-ig. A kétfordulós pályázaton való rész­vételt a Kunszentmártoni Kistér­ség Többcélú Társulás indította meg, ám mivel gesztor nem le­het társulás, ezt Öcsöd vállalta át. Az első körön már sikeresen túljutottak, az érintett települé­sek együttesen 10,78 milliós ön­erejével együtt összesen 71,9 millió forint jut a nagyszabású projekt előkészítésére. Mint azt Molnár Bálint, Qcsöd polgár- mestere elmondta, az első kör­ben a szükséges engedélyek be­szerzése, tervek elkészítése, Molnár Bálint költség-haszon elemzés és köz- beszereztetés zajlik majd. Ha mindezekkel elkészülnek, ez év novemberéig nyújthatják be anyagukat az illetékes irányító hatósághoz, amely legkésőbb 2010 közepéig meghozza dönté­sét. Ha a második körben is nyer­nek mintegy 2,5-2,7 milliárd fo­rintot kaphatnak, amiből meg­valósíthatják az egész projektet. Ez azért is jó, mert ebben a kör­ben már nem kell önerőt társíta­ni a megnyert pénz mellé. A konkrét munka ekkor indulhat el. Ez azt jelenti, hogy a lerakók­ban meglévő szemetet össze kell dúrni, azt el kell szállítani, a megtisztított területet lefóliázni, majd földréteggel beteríteni, ke- resőkutakat fúrni, illetve a vízel­vezetést megoldani. Minden esetben környezettanulmányt is készíteni kell az adott területen arról, hogy a környezet milyen károkat szenvedett. ■ Az öcsödi önkormányzat a Vö­rösmarty úti óvoda nyílászáró- cseréjére, valamint az épület körbeszigetelésére nyert pénzt az Önkormányzati és Terület- fejlesztési Minisztérium pályá­zatán. Az intézményben egyébként élen járnak az energiatakarékos­ságban, hiszen a gázfűtést pellet­tel szeretnék kiváltani. Ehhez két kazánt már decemberben munkába is állítottak, amelyben csak pelletet égetnek. A próba­üzem már megvolt, s a nagy hi­degben már voltak olyan napok, amikor csak így fűtötték a há­rom épületrészt. A jövőben egy pelletáló gépet is szeretnének vásárolni, így maguk állítanák elő a fűtőanyagot. A kazánok tel­jesítményét is növelnék, mivel elszökik a hő egy része, ám ez a gond megoldódik majd a nyílás­zárócserével és az épület szige­telésével. ■ Hamarosan még jobb lehet a klíma a Vörösmarty óvodában A « * I k a lovaggá ütéssel járó érmét mutatja, amelyet a kultúra napján, Budapesten vehetett át a közelmúltban smuta Kálmánná'''

Next

/
Oldalképek
Tartalom