Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-23 / 45. szám

9 ÚJ NÉPLAP-2009. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Cél a szép magyar beszéd verseny Már 13. éve a városi könyvtárban vetélkednek P fájj Kincsek A Jászárokszálláson tartott, Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd című verseny hetedik és nyolcadik évfolyamos helyezettjei Becsületesek voltak a rákóczifalvi gyógyszerészek Egyik nap nemrég gyógyszert vásároltam a rákóczifalvai gyógyszertárban. Másnap tele­fonon hívtak fel, hogy menjek vissza, mert véletlenül többet számoltak nekem, és fizettettek ki velem előző nap, és vissza kí­vánják fizetni a különbözetet. Ugyanis az egyik gyógyszernél véletlenül a drágábbat, az erő­sebbet számolták, de a gyengéb­bet adták ide. A „talált” pénznek, és főként annak, hogy nagyon becsülete­sek voltak velem szemben, na­gyon örültem, és köszönöm. Bállá János, Rákóczifalva Sáros úton lehet megközelíteni télen a házunkat Egyik január végi napon tüzelőt vásároltam. A vállalkozónak be­diktáltam a címet, és meglepeté­semre megkérdezték, hogy asz- faltos-e az utca. Mondtam, hogy nem. Erre azt válaszolták, hogy akkor ne is várjam a tüzelőt, mert sárban nem hozzák be. Egy másodperc alatt lettem diszkriminált állampolgár. Ezt a „megtisztelő” címet soha nem éreztem, akkor sem, amikor az éves teljesítményadót fizetem be az önkormányzat kasszájába. Ha jól tudom, az önkormányzat kö­telező feladatai között szerepel a helyi utak karbantartása is. Eb­ben az esetben azonban mit is je­lent az út karbantartása fogal­ma? Merthogy akadályoztatva vagyok a lakóingatlanom rendel­tetésszerű használatában, állam- polgári jogom gyakorlásában. De van megoldás a problémá­ra. Pályázat, pályázat, pályázat... De miből? Az önkormányzatnak is pénz kell hozzá. És ebből van a legkevesebb. Nagyszüleim is így éltek. Jár­tak tengelyig a sárban, igaz, ak­kor még a lóerők után nem kel­lett fizetni. Most ez fordítva van. Fizetünk, csak autóinkat nem tudjuk használni. A sárban el­akadunk, és ha megfagy a sár, akkor autóink karosszériája szenved károsodást. Mindezek ellenére bízom ab­ban, hogy a közeljövőben túlju­tunk a sáron... Jenes Jánosné, Pusztamonostor 1960 óta rendeznek Kazinczy- -versenyt, melynek alapítója Pé- chy Blanka színésznő, író és nyelvművelő volt. E verseny or­szágos, és célja a szép magyar beszéd, a kifejező olvasásra való nevelése gyermekeinknek. A lapban nemrég olvastam az Alig megy vidékre orvos című cikket. Az írásban dr. Szentes Ja­nos belgyógyás^véleményét is­merhettük meg, mely szerint „Úgy tudom, az orvosi egyeteme­ken most végzetteknek több mint egyharmada külföldre megy dolgozni.” Az orvostanhallgatók hat évig tanulnak az egyetemen. A szak­orvos-képesítéshez további négy­Az 1970-es években adták át az átépített vasútállomást Szolno­kon. Nagy örömmel vette birtok­ba az utazóközönség a szép, új állomást. Most arról olvastam a lapban, hogy ezt, a magyar vas­E megmérettetésnek 13. éve ad helyet Jászárokszálláson a vá­rosi könyvtár. A Kazinczy Fe­rencről elnevezett „Szép magyar beszéd” című verseny iskolai for­dulóját tartották nemrég. A fel­sős általános iskolásoknak sza­öt évi telkeszules kell, összesen tehát mintegy tíz esztendő. Az egyetemi képzés sók mmio tó- rintba kerül, összegét hazánk biztosítja. Nem értem: hogyan engedhe­tik ki a végzett orvosokat csak úgy, külföldre? Ki fizeti meg a képzésük költségeit? Talán a be­fogadó külföld? Vagy a hazánkat elhagyó orvosok? Ilyen jól áll or­szágunk? Miénk a képzés összes úthálózat egyik legfontosabb pontját hamarosan átépítik, kor­szerűsítik, és nemsokára elkez­dődik e nagy munka tervezésé­nek előkészítése. A fejlődés nem áll meg, így a több mint harminc badon választott és kötelező szö­veget kellett felolvasni. Minden évfolyam első helyezettje tovább­jutott a szolnoki területi forduló­ba. Az 5. évfolyam helyezettjei: 1. Ficzek Mónika, 2. Major Balázs, 3. Rankasz Vivien. Különdíjas: költsége, de minden kötelezett­ség nélkül mehetnek külföldre dolgozni a kész orvosok. Ez elké­pesztő! Véleményem szerint mini­mum elvárásként megszorításo­kat kellene tenni e téren. Vagy pedig fizessék meg a képzésük költségeit - legalább egy részét - a hazánkat elhagyni kívánó or­vosok. Ésszerű lenne az is, ha a diploma megszerzése után itt­éve felavatott, akkor Közép-Euró- pa legmodernebbjének tartott vasútállomásra már ráfér a kor­szerűsítés. Örülök, hogy a mai, beruházásínséges időben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesz­Zsák Zsófia. 6. évfolyam: 1. Szöl- lősi Attila, 2. Érsek Csenge, 3. Pál Liza. 7. évfolyam: 1. Szokol Katalin, 2. láger Anita, 3. Bobák Krisztina. 8. évfolyam: 1. Maros­vári Dóra, 2. Guba Andrea, 3. Ne- moda Bettina. Egy szülő hon a szakmájukban annyi évet dolgoznának, mint amennyit az egyetemen tanultak. A szakor­vosok pedig ezenkívül még to­vábbi négy-öt esztendőt ledol­gozhatnának. Ezek a szerintem ésszerű ja­vaslatok természetesen az egészségügy más szakdolgozói­ra - ápolónők, asszisztensek - is érvényesek lehetnének. Dr. Münich Béla, nyugdíjas orvos tő Zrt. tervei között Jász-Nagy- kun-Szolnok megyét, benne Szolnokot érintő, sok embernek munkát adó, komoly munkála­tokra kerül majd sor. Molnár István, Szolnok A forgalmat nagyon lassítja a gyalogosok gombnyomása Szolnokon Tószeg irányából a vasútállomás megközelítését járművel kilencj!) forgalomirá­nyító lámpa segíti. A lámpák közül négy a gya­logosoknak is lehetőséget ad arra, hogy egy gomb megnyo­másával maguk válasszák meg a zebránál található lámpa zöldre váltását. Ez lassítja az autósforgalom áthaladását. A reggeli csúcsforgalomban most alig lehet autóbusszal, autóval zöldhullámban közlekedni. Ezen az útszakaszon jó lenne, ha zöldhullámban érhetnénk el úti céljainkat, azaz ne legyenek a zebráknál a gyalogosok által nyomkodható gombok. A Tószegi úton, a Temető úton, a József Attila úton és a Nagy Imre körúton is találha­tók lámpák, melyeket a gyalo­gosok és gépjárművezetők egy­aránt jól tudnak használni. Maroska Marianna, Szolnok Első virágait örökítettük meg a felvételen Szép látványt nyújtott nemrég a lakásunkban a 15 éves és mintegy 220 cm magas pál­mánk, mely először bontotta ki virágait. Szalai Miklósné, Kunmadaras A levelekből válogatunk. Az íráso­kat rövidítve közöljük, tisztelet­ben tartva a levélíró mondaniva­lóját. A témának akkor is nyilvá­nosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen leveleket nem közlünk. Leveleiket várjuk az Új Néplap Szerkesztősége 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre, írásaikat a zoltanne.szundi@axelspri nger.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánné. Az egyetemi képzés sok millióba kerül egészségügy A diplomát szerzett orvosok először itthon dolgozzanak Néhány évtizede még igen modem volt fejlődés Korszerűsítik, átépítik a megyeszékhelyen lévő vasútállomást Ecsettel örökítette meg a tiszai hidat visszaemlékezés A szolnoki, világot járt Illés Antal Gábor festőművész Vidám jelmezbálban farsangoltak a kicsik A szolnoki Mária utcában, a kán­torház szomszédságában meg­húzódó, nádfedeles házban látta meg a napvilágot Illés Antal Gá­bor 1871. szeptember 1-jén (a Művészeti Lexikonban és a vi­lághálón lévő adat hibás). Édes­apja Illés Antal festőmester, any­ja Herbály Teréz. Már kisiskolás korában kitűnt kortársai közül rendkívüli rajz­készségével. A Szent Ferenc ren­diek vezetése alatt álló, „Szolnok Városi Katholikus Nagygymná- zium” tanulójaként már ecsettel örökítette meg szülővárosa jel­legzetes építményeit: a Tiszán át­ívelő hidat, a tahidat a Zagyván, de figurális képei is nagy figyel­met keltettek. Nem volt a tantár­gyak között szabadkézi rajz, és a mértani rajz rideg tárgyilagossá­ga nem tudta lekötni a művész­palánta figyelmét, ezért a negye­dik osztály után el­hagyta a gimnáziu­mot. A város a tehet­séges fiatal művé­szeti továbbképzése elősegítésére 800 fo­rintos ösztöndíjat biztosított. Bi­hari Sándor festőművész tanít­ványaként és támogatásával Bu­dapesten, majd Münchenben és Párizsban festészeti tanulmányo­kat folytatott. 1903-ban szerepelt képeivel a Művésztelep első fővá­rosi kiállításán. Évekig kiállítot­ta alkotásait a Műcsarnok tárla­tain. Vágó Pállal és Szirmai An­tallal részt vett a jászapáti, majd a szolnoki vártemplom festmé­nyekkel való díszítésében. (Utób­bi műve az 1919-es román ágyú- tűzben a rommá lőtt templomban meg­semmisült.) 1908-ban az Egye­sült Államokba uta­zott, ahol megfestet­te a 27. elnök életnagyságú ké­pét. Bejárta az államok jelentős részét, megörökítve többek kö­zött a cowboyok életét. Mexikó festői tájain, valamint az indiá­nok között is járt, és háromszáz­nál több képpel, vázlattal tért ha­za szülővárosába. Itthon hagy méretű tripti­chont festett, melyet Szolnok vá­rosnak ajándékozott, bár a ké­sőbbi sorsáról nem tudni. Illés Antal további hazai és ál­tala tervezett európai pályafutá­sának egy tragikus baleset ve­tett véget. Egy éjszaka, 1911. jú­lius 23-án lovas kocsiról zuhant le, egy oszlopnak vágódott, és meghalt. Bárányé Sándorhoz, Botos Sándorhoz hasonlóan a szolnoki talajból kinőtt, s hamvában szü­lővárosában porladó Illés Antal emlékét ml, kései utódok tiszte­lettel őrizzük. A művész képei közül két, in­diánportrét ábrázoló festményt és két vázlatát őrzi a szolnoki Damjanich Múzeum. Szurmay Ernő, Szolnok ■ Már kisiskolás korában kitűnt rendkívüli rajz­készségével. Idén is megrendezték az óvodások hagyományos farsangi bálját Jánoshi- dán. A képen a jelmezbe bújt Napocska-csoport tagjai láthatók. Vargáné Tóth Ilona, Jánoshida f 4 i í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom