Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-09 / 33. szám

ÚJ NÉPLAP — 2009. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ 9 Életmű lett a dalszövegekből interjú Az egyik legismertebb szövegíró már a következő lemezen dolgozik TÜKÖR A (balról jobbra) Zeffer András, Vikidéi Gyula, Rudán Joe és Kékesi Bajnok László alkotta Mobilmánia együttesnek szintén Horváth Attila (jobbra) írja a dalszövegeket Örömökben és bánatok­ban is bőven része volt tavaly Horváth Attilának, hazánk egyik, ha nem a leghíresebb szövegírójá­nak. Többek között az el­múlt év történéseiről, az Életmű válogatásokról és a 2009-es terveiről be­szélgettünk vele. Hutter Zsófi- Végletes év volt, nagy örömök­kel, nagy bánatokkal — kezdte az ismert szövegíró. — Két új lemezt írtam, Horváth Ákos — ő Charlie rendkívül tehetséges fia, énekes, gitáros, szerző, hangszerelő - be­mutatkozó albumát, ami mai, len­dületes, laza rock muzsika, vala­mint a Mobilmánia nagylemezét. Ez utóbbihoz kapcsolódnak a leg­jobb dolgok és a legtragikusabb történet is. Zeffer András hívta életre az azonnal óriási indulato­kat gerjesztő csapatot. Egy zene­karba hozta össze a P. Mobil há­rom volt énekesét, Vikidál Gyu­lát, Tunyogi Pétert és Rudán Joet, Zefi Hammond orgonája, Kékesi Bajnok basszusgitárjátéka, és a Rock Band zenészei kíséretében. Régi Mobil-dalokkal koncertez­tek a hőskort idéző sikerekkel, mindenütt telt házak és önfeled­ten lelkes közönség előtt. Mikor felvetődött a gondolat, hogy leme­zen is örökítsék meg a koncertek legjobb dalait, azt mondtam, ez a társaság több kell legyen, mint nosztalgia zenekar. Új lemezt kell csinálni, új dalokkal. És minden­ki azonnal átérezte, hogy itt a le­hetőség. Bizonyítsunk még egy­szer, dobjunk még egy nagyot így, együtt. Azt hiszem, a többiek ne­vében is mondhatom, hogy na­gyon régen vártunk ennyire le­mezt, nagyon régen éreztük ma­gunkat ennyire felszabadultnak, lelkesnek, tenni vágyónak, mint az alkotó munka folyamán. És akkor történt az a tragédia, amit a mai napig sem tudtunk igazán feldolgozni: Tunyogi Pé­ter elveszítése. Először úgy éreztük, egy csa­pásra összeomlott minden, nincs értelme semminek. Azu­tán szép lassan megjelent né­hány újabb érzés. A dac, a csak azért is, a nem lehet, hogy így le­gyen vége érzése. Valamint a fe­lelősség, hogy ha ennyire töré­keny minden, akkor figyeljünk, vigyázzunk egymásra még job­ban, kapaszkodjunk össze még szorosabban. Összetörve, a tra­gédiából valahogy mégis újabb erőt merítve, egymást inspirál­va, valamilyen nem is földi álla­potban feszültünk neki a dalok­nak, a stúdiómunkának, és az eredmény - érzéseim szerint - egy vérbeli, klasszikus rockle­mez lett, 21. századi hangzással.- Abban az évben jelent meg az Életmű válogatás is. Mit kell tudni róla?- Igen, ez volt a másik, nagyon megtisztelő dolog, ami az elmúlt évben történt. Még valamikor ta­vasszal keresett meg Orbán Ta­más szövegíró kollegám, aki ak­kor az egyik lemezkiadó művé­szeti vezetője volt, hogy a kiadó szívesen gondozna egy olyan ki­adványt, ami a pályafutásom leg­sikeresebb, legjobb dalait gyűjte- né egybe. Először nem is vettem túl komolyan a gondolatot, mert ilyen válogatáslemezem már je­lent meg tíz évvel ezelőtt, azt java­soltam, válogassunk az azóta el­telt évek terméséből. A kiadó vi­szont ragaszkodott a legismertebb dalokhoz is, így a következő gon­dolat már egy dupla album volt. az esetleges Marathon- koncert jó lenne, ha megvalósulna, de a Mobilmánia további sikereiért is szorítok. Természeteden Amikor elkezdtük összeírni a szóba jöhető darabokat, már az első körben majd kétszer annyi­ról beszéltünk, mint amennyi egy dupla CD-n elférne. Ekkor Szeke­res Judit, a kiadó igazgatója, szá­momra meglepő rugalmassággal azt mondta, jó, akkor legyen négy lemez. Legyen díszdobozos, rep­rezentatív, igazi különlegesség. December közepén jelent meg, hatvanhat dalt tartalmaz, tematikus összeállításban. Van egy rock-blues válogatás, egy country-pop-jazz gyűjtemény, valamint két lemez, ami a közel negyven év alatt írott legszebb balladákat, lírai dalokat tartal­mazza. — Ha jók az információink, alakulóban van egy érdekes­nek mondható koncert is.- Igen, a Marathon különle­ges történet. Egy nem létező, mégis kultusz-zenekar példaér­tékű története. A kilencvenes évek elején ala­kult egy, akkoriban még jórészt ismeretlen zenészekből álló fiatal zenekar, megjelentetett egy nem különösebben sikeres albumot, érlelődnek egyéb dolgok is, ezekről viszont majd csak akkor szeretnék beszélni, amikor valóban lesz miről. Remélem, lesz miről... tartott néhány klubkoncertet, majd fel is oszlott. A dalok azon­ban valami csoda folytán tovább éltek, baráti társaságok által egy­másnak másolt kazettákon terjed­tek, szemben az aktuális divatok­kal, lelkes zenebarátok suttogó propagandájával. Valamiféle kul­tikus szeretet alakult ki a már ré­gen nem létező zenekar körül. Ahogy titkos társaságok őrizték, őrzik ereklyéiket, úgy őrizték a számukra kincset érő CD-ket, ka­zettákat sokan, úgy gondolva, hogy az csak az övék, csak ők is­merik, értik, szeretik. A Marathon amolyan jelkép lett, összehozott embereket, valamilyen vállalható értéket kezdett jelenteni. Tavaly, amikor elindítottam a honlapomat, megbeszéltük Vá­mos Zsolttal, a Marathon vezető­jével, gitárosával, zeneszerzőjé­vel, hogy a két lemez anyagát te­gyük elérhetővé, ingyenesen le­tölthetővé azok számára, akiket érdekel, akik szeretik. Megnézhető a honlapomon, mennyi bejegyzés született ez­zel kapcsolatban, röviden úgy foglalhatók össze: Köszönjük! Sokan töltötték le a két lemez anyagát, rengeteg visszajelzés, impulzus, biztatás érkezett, mindez elég volt ahhoz, hogy el­gondolkodjunk, mi lenne, ha... A zenészek már mind igent mondtak, a többi már szervezés kérdése. Helyszín és időpont még nincs, de elképzelhető, hogy még egyszer színpadra áll a fantomzenekar. Horváth Attilának sok terve van Bibliográfia a Jászságban megjelent művekről A jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ kama­ratermében mutatták be tegnap a Jászság könyvészete című ki­adványt. Az ünnepélyes szak­mai bemutatón Szőnyi Éva, a Magyar Könyvtárosok Egyesüle­te bibliográfiai szekciójának el­nöke ajánlotta a megjelentek fi­gyelmébe a kötetet. A könyvészet a jász népcso­port történetét, néprajzát, kul­túráját, irodalmát, gazdaságát, a lászság földrajzát bemutató műveket, nyomtatásban megje­lent vagy elektronikus úton rögzített önálló kiadványok ada­tait regisztrálja. Hasonló részletességű kiad­vány magyar nyelvterületen egy népcsoport, egy kistérség vonatkozásában edig még nem jelent meg. A városi könyvtár, valamint a Jászok Egyesülete közösen vállalta fel a kiadást. m Banka Csaba Ifjúsági klubot alapítottak Ujszászon A közelmúltban megalakult az Újszászi Zagyva-menti Ifjúsági Klub. Úgy illik, hogy egy klub egy gondolat, egy eszme köré szerveződjön. A szervezők úgy érzik, mindez sikerült. Ők ugyanis egy olyan hétvégi klub „működésében” bíznak, amely emberekhez kötődik, koruktól, valamint szakmájuktól teljesen függetlenül. A klub alapításakor a szerve­zőknek nem volt más célja, mint összekovácsolni egy társa­ságot Újszászon. Szeretnének heti egy előadást szervezni, érintve az élet minden terüle­tét, érdekes embereket meghív­ni, sportrendezvényeket - például foci, pingpong, sakk, valamint kosárlabda — szervez­ni a környező klubok közt. Két­havonta pedig a Cetli nevű kiad­ványukban beszámolnak a klub eseményeiről. ■ Rimóczi Á. Hadd szóljon! SZOLJON.hu A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE A jászalsószentgyörgyi Szabó Anikó a Gőzben játszik színdarab Szerepet osztott a naganoi Speciális Olimpia bronzérmesére a szolnoki Szigligeti Színház rendezője Szabó Anikó hendikeppel kezd­te életét, hátrányát azonban gyorsasan behozta. A 24 éves Down-kóros lány a szolnoki Li­get Otthon lakója. Meglepően mozgalmas élete során 2005- ben bronzéremmel tért haza a naganói Speciális Olimpiáról, sa­ját rezidenciájukban állam- és kormányfők, emelték meg ka­lapjukat előtte, mostanság fogya­tékkal élők támogatásáért mű­ködő alapítványok reklámarca­ként látható. Legújabban a Szig­ligeti Színház Szobaszínházá­nak, a Tisza Szálló fürdőjében játszódó sikerdarabjában, a Gőz­ben vállalt főszerepet. A jászalsószentgyörgyi Anikó egy nálunk kevésbé ismert an­gol drámaírónő, Nell Dunn regé­nyének színpadi változatában Dawn-t, a Sebestyén Éva által ját­szott Mrs. Meadow Down-kóros kislányát alakítja. Élethűen, vé­gig koncentráltan, kitűnően.- A Liget Otthonban működik egy színjátszó csoport, melynek vezetője Mozsárné Tarjányi Eri­ka. Ő választott ki a szerepre, mi­után a rendező (Radó Denise - a szerk.) ezzel megbízta. Erika segí­tett a szövegtanulásban, s az elő­adásoknál is jelen van. Nagyon tetszik a szerepem, mert nagyon vicces, s én a humort szeretem. A Saját „műfajában” úttörőszerepben Anikó szabó anikó partnerei a „Gőz­ben": Császár Gyöngyi, Ker­tész Marcella, Sebestyén Éva, Huszárik Kata és Sárvári Diá­na. A sok humorral, öniróniá­val, némi pikantériával átita­tott, mégis lélekmelengető stí­lusú darabot Radó Denise rendezte. Külföldi teátrumok­ban nem ismeretes, Magyaror­szágon viszont biztos, hogy Dawn szerepét még soha nem osztották az életben is Down- kóros hölgyre. Szabó Anikó (balra) jelenete Sebestyén Évával a Gőz című darabban partnereim segítőkészek, jószívű- ek, barátságosak, ez nekem köny- nyebbséget jelent. Talán az a leg­rosszabb az előadásoknál, amikor vége van és egyszer csak abba­marad a vastaps - adott interjút lapunknak a hat női szereplővel futó „Gőzben” egyik főszereplője, Anikó. Megkérdeztük azt is, mennyire szégyenlős, hiszen a da­rab végén a szereplők - köztük Dawn elsőként - ledobják ma­gukról a bikinifelsőt. Anikó neves színészeket megszégyenítő mó­don válaszolt: - Ez a dolgom, er­re kért a rendezőm! Ezzel a moz­dulattal azt is jelzem, hogy telje­sen azonosulok az általam alakí­tott viccesen pajzán kislánnyal. ■ Mészáros Géza * A 4 A T *■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom