Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-09 / 33. szám
2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP — 2009. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ Szükség van kis boltokra A falusi boltokról írt D. Szabó Miklós nemrég az Új Néplapban. Arról többek között, hogy mi mindent kell árulni egy ilyen helyen. Ugyanis ezeken a településeken nincs közeli nagy szupermarket, nagyáruház, hanem a legtöbb itt lakó kerékpárral vagy gyalogosan jut el egy-egy kenyérért, lisztért, miegymásért a boltba. Szükség is van ezekre a kis boltokra, még akkor is, ha az árak több esetben a nagyvárosiaknál valamivel időnként magasabbak. Az idős ember általában még városban sem tud elmenni az áruházakba, csak a közeli, környékbeli üzletbe. T. ALAJOSNÉ, JÁSZÁROKSZÁLLÁS LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE 5001 SZOLNOK, PF. 105. Viliámkérdés, villámválasz Egyéni vállalkozó munkáltatóm könyvelőként alkalmaz. Milyen (anyagi) felelősség terhel, például az APEH felé? Munkáltatóm burkoltan adta tudtomra, hogy teljes körű a felelősségem — érdeklődik egy olvasó. Tekintettel arra, hogy alkalmazotti státuszban van, így önre az Mt. általános fele-1 lősségi szabályai vonatkoznak. Szándékos károkozás esetén köteles a teljes kárt megtéríteni, gondatlan károkozás esetén pedig a kártérítés mértéke az egyhavi | átlagkeresetének 50 százalékáig terjedhet. Ez a mérték azonban a munkaszerződésében megemelhető másfél havi átlagkereset erejéig. A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott könyvelők felelősségére kiterjed a Magyar Könyvelők j Országos Egyesülete által kötött kollektív felelősség- biztosítás — olvasható a válasz az adozona.hu internetes oldalon. Iszapba ragadt iszapügy Kolopon fejlesztés Meg nem született tervek, önkormányzati álmok, tanácstalanság Tiszasüly határában, Kőtelektől sem messzire, egy legelő közepén van egy hely, ahol világszerte ismert gyógyiszapot bányásznak. Egykor szanatórium, fürdő is működött arrafelé, mára viszont már csak a kitermeló'kút és feldolgozóüzem jelzi a ritka kincs helyét. L. Murányi László Térképeket böngészve, Tiszasüly határában, a falu közigazgatási területén, érdekes névre bukkanhat a kíváncsi ember: Kolopfürdő. Néhány internetes programszervező cég oldalain még utakat is kínálnak — az igazából nem létező fürdőhelyre. Kolopon ugyanis csak egy gyógyiszap-kitermelő hely működik. Itt bányásszák az ország egyetlen üsztán ásványi eredetű gyógyiszapját, innen látják el pakolással Budapest legnagyobb gyógyfürdőinek vendégeit, és szállítanak sok nagy vidéki gyógycentrumba is. A kitermelőhely tulajdonviszonyai az elmúlt évtizedekben többször is változtak. A kitermelési jog és az üzem az 1960-as években egyetlen tollvonással került a Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. jogelődjének kezelésébe. 1997-ben a cég tulajdonjogát is bejegyezték a területre, míg az iszap — mint bányakincs “ természetesen továbbra is az államéban maradt. A társaságnak több mint 19 hektárnyi feltárt területre van kitermelési joga, és a készlet még sok évtizedre elegendő. Kolop kincséből, sajnos, a helyieknek van a legkevesebb hasznuk. A tulajdonos részvény- társaság évente általában 300 ezer forint iparűzési adót fizet Tiszasülynek, és a telepen mind- összesen 3 ember dolgozik! Ugyanakkor az interneten 20-30 ezer forintért is kínálják a pár kilónyi, zacskózott kolopi iszapot, otthoni használatra. A helyiek persze időről időre visszakanyarodnak a kihasználatlan kolopi adottságokhoz, a gyógyiszapban és a gyógyvízben rejlő fejlesztési lehetőségekhez. Tiszasüly fejlesztési terveiben folyamatosan és visszatérően Ott állt valamikor a szanatórium — mutatja az egykori ülőmedencében állva Sallai Lajos műszaki vezető. A kúton három hónapig tart a kitermelés. szerepel a téma, de a tervezge- tésnél mindig el is akadtak eddig. Az előző önkormányzati ciklusban aztán már Kőtelek is a zászlajára írta a Kolophoz kapcsolható turisztikai fejlesztéseket, de előrelépni nekik sem sikerült. Az utolsó kísérletet Bak- say Endre polgármestersége idején tette Tiszasüly. Ő így emlékszik vissza a történésekre: — A Kolopot kezelő pesti céggel közösen komoly fejlesztési tervek kidolgozásába fogtunk a kettőezres évek első felében. Az egészségturizmusban rendkívül nagy lehetőségeink lehettek volna. Nagy ellenerők indultak azonban meg ellenünk. Kétezer- kéttő-kétézérhárom táján váratlanul természetvédelmi területté nyilvánították a területet, a volt Főként a gerinc és az ízületek kopására jó a kolopi iszapot, a vele való kezelést főként a gerinc és az ízületek kopásos, illetve inaktív stádiumban lévő gyulladásos megbetegedéseire ajánlják. Az iszapot minden esetben az orvos által kijelölt testfelületen, az előírt hőmérsékleten és időtartamig alkalmazzák. fontos, hogy nem önmagában, hanem más gyógyeljárás- okkal (fürdő, masszázs, gyógytorna, elektroterápia stb.) együtt alkalmazzák, mert a komplex terápia eredményei mindig jobbak, mint az úgynevezett monoterápiák. Kitermelési adatok I II Kiterm. menny, (m3) . 4 Sajátfelhaszn. (kg) (§1 Külső értékesítés (kg) 2006 2007 2008 23,2 38,7 70,0 40 500 29 500 29 060 1000 395 nincs adat FORRÁS: ŰJ NÉPLAP-GYŰJTÉS Gulyagyepet. A terveink így dugába dőltek, mert védett területre beruházást engedélyeztetni lehetetlenség. Három év múlva aztán, ugyanolyan váratlanul, megszüntette a hatóság a védettséget. Akkoriban úgy hírlett, hogy valamilyen budapesti csoport állt a történtek mögött. Egy másik társaság - a hírek szerint a Dunántúlról 2005 táján kutatási engedélyt kért a bányakapitányságtól. A kolopi határrész ugyanis, engedéllyel, ma is szabadon kutatható. Mi több, valószínűleg akár több száz hektárra is tehető az a terület, ami alatt ott húzódik ez az országban egyedülállónak számító iszapréteg. Feltáratlanul, hasz- nosítatlanul. A térség önkormányzatainak talán ebben az irányban kellene el- vagy továbbindulniuk. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu Hadd szóljon! SZOUON.hu A SZOLNOK-JÄSZKUN ONLINE Kolop históriája TÖRTÉNT, HOGY egy Végess Sándor nevű földbirtokos 1892-ben itatókutat ásatott kolopi birtokán. A kútból kifolyó iszapban — tartja a fáma — megmártózott egy beteg bivaly, tán ivott is a vízből, majd néhány ismétlés után teljesen meggyógyult. Ezzel kezdődött Kolop és az iszap karrierje. 1899-től államilag elismert gyógytermék- ként használják a gyógyításban. 1920-tól a Gellért Gyógy- fürdőben, majd a II. világháború után az összes budapesti gyógyfürdőben is bevezetik a használatát. A KÉT VILÁGHÁBORÚ között afféle kis szanatórium működött a kolopi birtokon. Apró repülőtér fogadta a légi úton érkezőket, és bricskák, fogatok szállították át őket az intézménybe. Fürdő is volt Kolopon. A közeli kiserdő ben még megvannak egy kis ülőmedence földbe süllyedt maradványai. Kolop „békebeli” históriája 1951-ben zárult, amikor is egy bizonyos dr. Végess Ár- pádné felajánlotta a magyar állam számára a kitermelőhelyet. Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint jól használjuk-e ki értékeinket? BOBÁKNÉ MIKE ZSUZSANNA, Jászárokszállás: - Nem használjuk ki maximálisan értékeinket. Az emberek túl sokat dolgoznak, és nincsen idejük sétálni menni az erdőbe vagy a Hajtára bicikltni. A termál- forrásainkat is jobban ki lehetne használni. A gáz helyett azzal is fűthetnénk. Van olyan ismerősöm, aki a termálkútból visz haza vizet ßrdeni. OROS ISTVÁN Berekfürdő: - Néhány területen igen, de vannak olyan értékeink, például a gyógyvíz, nemzeti ételek, jeles épületek, melyek hungarikum- nak számítanak, és nem reklámozzuk itthon és külßldön eleget. Az uniós és hazai pályázatokat ki kellene használni a gyógyffrdők, a geotermikus energia fejlesztésére. Ezt mi most a Berekben elkezdjük. k. nagy Róbert Karcag;- Sok értékünket eladtuk a külföldieknek. Én nagyon saj- : nálam, hogy ők fantáziát lát- j tak például az értékes földgáz- \ mezőben, mi nem. Most övéké '■ lesz a pénz, mi meg drágán vesszük az energiát. A gyógy- : vízhasznosítás a térségünkben ■ nagyon jó, hiszen a metángázt \ fűtésre is használjuk. Több : ilyen példa kellene. ORGOVÁNY LÁSZLÓ Szolnok - Szerintem nem használjuk ki jól a meglévő értékeinket. Ennek részben pénzügyi, illetve gondolkodásbeli okai vannak. A kampányidőszakokban mindig felmerü l a lehetőségek megfelelő kihasználásának kérdése, azonban erről később megfeledkeznek. Ezek a beruházások lassan térülnek meg, így inkább bele sem kezdenek. Önállóan vonulhatnak a mesterszállási tűzoltók Együttműködési megállapodást kötött a Kunszentmártoni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság és Mesterszállás Község Tűzoltóegyesülete február 4-én a mesterszállási önkormányzat tanácstermében, ünnepélyes keretek között. A település polgármestere, Kiss Gábor elmondta, hogy a lépés nagy jelentőségű az 1914-ben alakult, jelenleg 38 fős tagsággal rendelkező mesterszállási egyesület életében. A szoros szakmai együttműködésen túl az egyesület házi ügyeleti rendszert működtet, és a hivatásos tűzoltósággal összehangolva önállóan vonulhat a tűzoltói beavatkozást igénylő helyszínekre. Ehhez az egyesület, a korábbi évek folyamatos fejlesztésének köszönhetően megfelelő technikai felszereléssel is rendelkezik. Mindemellett a szakmai tudást is folyamatos képzésekkel bővítik, így jelenleg tizenegy főnek van 40 órás alapfokú tűzoltótanfolyama, és további nyolc fő beiskolázását tervezik. Az együttműködési megállapodásnak a benyújtott pályázatok elbírálásánál is jelentős szerepe lesz. A polgármester hangsúlyozta, hogy a tűzoltó-egyesület jelenléte, aktív működése nagy biztonságot nyújt a község lakóinak, hiszen így perceken belül ott a segítség, ha baj van. ■ Bede Fatime Vivien I n i fi i
