Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-08 / 6. szám

4 ÚJ NÉPLAP- 2009. JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR Ellenségeinek véleményei is ösztönzik portré A kuncsorbai Hudu Mátyás a hungarikumnak számító egészséges kacsa- és libamájért küzd Bár Hudu Mátyás tényke­dését nem ma kezdte, iga­zából csak 2008-ban fi­gyelt fel mindenki a kun­csorbai gazdára, feltaláló­ra, aki a kacsák és libák kényszertakarmányozásá­val kapcsolatban kínált más megoldási lehetősé­get. A májmizéria azóta elülni látszik, ám a gazda nem nyugszik, különle­ges eljárásaival az élelmi­szer-biztonság folyamatos romlását kívánja megaka­dályozni. Németh Gergő A kuncsorbai gazda 1933-ban, Törökszentmiklóson látta mega napvilágot parasztszülők gyer­mekeként. Mint mondta, már gyermekkorában megszerette az állatokat. Árgus szemekkel fi­gyelte, amint édesanyja a libá­kat tömte, és már ekkor azon tör­te a fejét, hogyan lehetne ezt az állatok számára nem túl kelle­mes eljárást kikerülni. A Török­szentmiklósi Állami Gazdaság­hoz kerülve volt lehetősége elvé­gezni a mezőgazdasági szakis­kola állattenyésztési tagozatát a Somogy megyei Csurgón, majd a jász-nagykun-szolnoki megye­határhoz közeli Szentesen. — Sokan igazából csak az idén figyeltek fel önre, noha már több évtizede ténykedik. Ha jól tudom, a kényszertakarmányo- zásra adott alternatív megoldá­si lehetősége már viszonylag fi­atalon megfogant a fejében. — Igen ez így van. Nagyon so­káig formálódott az elképzelés. A fordulat akkor következett be nálam, amikor Csurgón Bíró Jó­zsef professzor előadását hall­gattam az állattenyésztésről. Ő akkor megemlítette, hogy az ál­latokra nézve káros a kényszer­takarmányozás. Azt is hozzátet­te, hogy egyszer ezt majd bizto­san betiltják, de még nem az ő életében. Amikor ezzel kapcso­latban érdeklődtem nála és el­mondtam, szerintem hogyan le­hetne kikerülni a kényszertakar­mányozást, csak annyit mon­dott: „Na, fiam, ha ezt megcsiná­lod, te leszel a libák, kacsák vé­dőszentje.” Már korábban meg­figyeltem, hogy sok takarmány A kuncsorbai Hudu Mátyást sokan csak Ludas Matyiként becézik. Nem csoda, hiszen már egészen gyermekkora óta igyekszik mindent megtenni azért, hogy a libák és kacsák kényszertakarmányozását egy hatékonyabb módszerrel kiváltsa. Hogy mikor jár sikerrel? Az egyelőre a jövő titka. kell a töméshez, aminek 30-60 százaléka szinte keresztülmegy a jószágokon, és kárba vész. Azon törtem a fejemet, hogyan lehetne ezen változtatni. Sokat kellett kutakodnom, kísérletez­nem. Szakkönyveket olvastam, takarmányetetési kísérleteket végeztem, amelyek szemmel lát­ható eredményeket hoztak. Már többször is a siker szélén álltam, de néhány rosszindulatú ember mindig keresztbe tett nekem.- Nem csupán a kényszerta­karmányozásra kínálna megol­dást. Programjának pontjai egymásra épülnek, amelyek az állattenyésztés és a mezőgazda­ság több területét is érintik. Mesélne erről? — A kényszertakarmányozás megszüntetése, a minőségileg kiváló és ízre is finom hús eléré­se kevesebb takarmány felhasz­nálásával volt az első „találmá­nyom”. Először 1998-ban küld­tem el ezt az elképzelésemet a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumba, az ak­tuális miniszternek, ám a vála­szuk elutasító hangnemű volt. Ez ügyben harminckétszer vol­tam a minisztériumban, ötször bizottsági meghallgatáson is részt vettem, négy államtitkár­ral is tárgyaltam, de semmi. Mint mondták, hiába vagyok te­- SOKAN AZT MONDJÁK, már idős, hetvenöt éves vagyok eh­hez a szélmalomharchoz — tet­te hozzá Hudu Mátyás. — Én viszont úg}' vagy'ok ezzel, mint Giuseppe Verdi, a híres zene­szerző. Az olasz mester több li ötletekkel, ha nincsen jó mene­dzserem. A másik kardinális kérdés a programomban a mi­nőségi tojástermelés. Ennek az a lényege, hogy természetes anya­gokat adok speciális etetési mód­szerrel a tojóknak, ami átlagban tyúkonként 1,2 tojást eredmé­nyez naponta. Ez az elképzelé­sem tudományos tanácskozáso­kon hatalmas felzúdulást váltott ki. Emellett kifejlesztettem egy új kacsa- és a csirketenyésztési zeneművet is megírt utolsó éveiben, azoknak megszólalta­tását a karmesterekre, zené­szekre hagyta. Én is leírtam már a követendő irányelveket, és ezt adom tovább a szakem­bereknek. módszert is, amihez nem hasz­nálok tápot, de mégis szemreva- ló, egészséges húsú szárnyaso­kat kapok eredményül. Nem utolsósorban a gombatermesz­tést is „megreformálnám”. A ré­ti szegfűgombát és az óriás pöfe- teget intenzív termelésbe állíta­nám, ami erre a két típus ter­mesztésére nem volt jellemző. Ráadásul az állati melléktermé­kek se mennének kárba, mivel ezt mint humuszt a gombánál táptalajként fel tudom használ­ni. Ezt indítanám be először, mi­vel biztos, gyorsan jövedelmező üzletág. A juhtenyésztést is in­tenzív módon folytatnám. Az egész kulcsa a takarmányozási technológiában rejlik, így hamar tudnánk jobb minőséget elérni, és egy személy több juhot is tud­na egyszerre tartani. Ezek a pon­tok mozaikként épülnek egy­másra a programomban. Termé­Már leírta a legfontosabb követendő irányelveket szetesen olyanok is vannak még, amelyek nem publikusak, mert nincsenek kidolgozva teljesen.- Milyen célokat tűzött maga elé az idei évre? Lát-e lehetősé­get arra, hogy valamelyik talál­mánya széles körben is elter­jedjen?- Minden lehetséges eszköz­zel szeretnék egy tízezer négy­zetméteres gombatelepet létre­hozni Kuncsorbán, amely közel százötven embernek adhatna munkát. Ehhez hitelt szeretnék felvenni állami garanciával, ám ezzel kapcsolatban folyamato­san csak hitegetnek. Emellett munkahelyteremtő támogatásra is pályáznék. Úgy néz ki, hogy a kényszertakarmányozással kap­csolatos óriási felhördülés is alábbhagyott, legalább is az ál­latvédők részéről. Sajnos úgy ér­zem, a Négy Mancs számára sem az volt a lényeg, hogy az ál­latokat féltették, hanem hogy a magyar libamájat tönkretegyék. Én személyesen is vázoltam ne­kik az ötleteimet, de végül süket fülekre találtam. Ennek ellenére nagyon sokan kezdtek el érdek­lődni az általam kínált komplex program iránt, amely minőségi, mennyiségi, valamint élelmi­szer-biztonsági szempontból megnyugtató termelést javasol a magyar agrárium számára. Ez nekem pozitívum. Ezúton ragad­nám meg a lehetőséget, és meg­köszönném lelkes támogatóim­nak, sőt éles nyelvű kritikusa­imnak is. Utóbbiak persze sok­szor anélkül beszélnek, hogy tudnák, mi az elképzelésem iga­zi értéke, de még így is önkénte­lenül formálják azt. Névjegy: Hudu Mátyás született: 1933. Törökszent- miklós végzettség: állattenyésztő CSALÁDI ÁLLAPOT: nŐS, egy lány édesapja, négy unokája, két dédunokája van VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu Hadd szóljon! SZOUON.hu A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE A különféle szűrésekre akár soron kívül is el lehet menni P egészségügy Fontos tudni, hogy beutalóval vagy meghívólevéllel ingyenes az ellenőrzés a páciensek számára Beutalóval vagy meghívóval in­gyenesek az egészségügyi szűré­sek. Ám, aki nem akarja meg­várni, amíg problémája lesz vagy éppen amíg értesítőt külde­nek neki, az jobb híján kiskapu­kat keres.- Nemrég szoktam le a do­hányzásról. Szeretnék elmenni tüdőszűrésre, mert elég sokat köhögtem az utóbbi időben, és érdekel, hogy öt évi cigarettá- zás után károsodott-e és ha igen, milyen mértékben a tü­dőm - mondta a szolnoki Cakó Zoltán, aki a húszas évei köze­pén jár. — A tüdőszűrésért azonban fizetnem kellett volna, ezért megkértem a háziorvoso­mat, hogy írjon egy beutalót, mert így ingyenesen mehetek a vizsgálatra. — A megyebeliek számára 30 év felett kötelező részt venni az ingyenes tüdőszűrésen — mondta dr. Szereday Ildikó, a szolnoki tüdőgondozó vezető fő­orvosa. - A polgármesteri hiva­talok értesítik a lakosságot a szűrés időpontjáról. Ha valaki nem megy el a kötelező szűrés­re, a polgármesteri hivatalok felszólítják, hogy mutassa be a leletet, ám lehetőség van elmen­ni pótszűrésre is. Jobb nem fél­vállról venni a szűrést, mert az ÁNTSZ megbüntetheti a távol­maradót. Dr. Szereday Ildikó arról is be­számolt, hogy aki még nem töl­tötte be a 30. életévét, és szeret­ne elmenni tüdőszűrésre, annak 838 forintot kell fizetnie ezért. — A szűrések mindegyike in­gyenes, ha beutalóval vagy meghívólevéllel mennek a pá­ciensek - mondta Rózsáné Rigó Éva, az ÁNTSZ észak-alföldi ré­giójának szűrési koordinátora. — Senki ne dobja el a behívóle­velet, őrizze meg, később is föl­használhatja. Ha nem felel meg a behívólevélen szereplő idő­pont, bárki kérhet újat. Szerve­zett emlőszűrésben a célcsoport ■§ a 45-65 éves korosztály. A mám- | mográfiás készülékkel végzett J röntgenvizsgálaton kétévente 1 célszerű részt venni. Azonban, ha valaki elváltozást érez a mel­lében (a férfiak is), kérhet be­utalót a háziorvostól. A méh­nyakrákszűrés célcsoportja a 25-65 éves korosztály, három­évente történik a szűrésük. Ez nem azt jelenti, hogy nem me­hetnek el gyakrabban, de ez az előírás szerinti. Minden hónapban, különbö­ző területekre több ezer hölgy­nek küldünk behívó levelet, mintegy figyelemfelhívásként, hogy figyeljen mindenki a saját egészségére. Azt nem tudja nyomon követni a rendsze­rünk, hogy kik azok, akik ma­gánorvoshoz járnak, ezért elő­fordulhat, hogy olyanok is kap­nak névre szóló behívót, akik három éven belül voltak már rákszűrésen. Emlőszűrés esetében ilyen nem történhet, mivel arra csak a rendelőintézetben vagy vidé­ki mobil szűrőállomásokon van lehetőség. ■ Békési Brigitta Érdemes elmenni az egészségügyi szűrésekre (mint például emlőszűrés­re), hiszen az időben felismert betegségek könnyebben gyógyíthatók A A 1 » A k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom