Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-08 / 6. szám
2 MEGYEI TÜKÖR UJ NÉPLAP - 2009. JANUAR 8., CSÜTÖRTÖK Jó hangulatú műsor volt Igaz, már elmúlt 2008 év szilvesztere, azonban mégis szívesen emlékszem arra a napra. Sok örömet okozott, hogy nyugdíjasként a televízió szilveszteri programjában olyan műsort, műsorokat láthattam sorban, melyek az én korosztályomnak szóltak. Különösen a szolnoki Szigligeti Színházból közvetített előadás tetszett a Duna Televízión. Igaz, úgy gondolom, többségében idős emberek töltik ezt az estét otthon, tehát főként azért szóltak nekik ezek a programok. Más napokon is szívesebben néznék szórakoztató műsort, operetteket és nótaesteket. KOVÁCS ISTVÁNNÉ, ÚJSZÁSZ LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE, 5001 SZOLNOK, PE 105. Villámkérdés, villámválasz '•“Arról hallottam, hogy Magyarországon is bevezetik az ingatlanzöldkártyát. Vajon mit jelent ez a lakástulajdonosoknak? - kérdezi egy olvasó. •“ 2009. január 1-jén lépett érvénybe az az európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely szerint az ingatlanokról energiafelhasználási jellemzőik alapján energiatanúsítványt kell készíteni. A zöldkártyának vagy lakcímkének is nevezett dokumentum megmutatja, hogy az adott ingatlanban mennyire gazdaságos a fűtési, világítási és egyéb célokra felhasznált energiafogyasztás. Ezen kívül üzemeltetési információval szolgál a tulajdonosoknak, és alapját képezi a későbbi felújítási terveknek. Az előírás új lakásoknál 2009. január 1-jétől érvényes, míg a használtaknál csak három évvel később, eladás vagy hosszabb bérbeadás esetén. Kérdését felteheti a velemeny@szoyon.hu internetes címre is! Szalmával fűt, havi ötezerért! különleges fűtés Mindössze napi négy bála elég a zagyvarékasi Bendóéknál Ilyenkor, a zimankós időben nagy érték a meleg lakás, és úgy tűnik, egyre nagyobb lesz. Főleg, ha a gáz ára úgy emelkedik újra és újra, mint a függőleges pózna. D. Szabó Miklós lói tette, aki a valaha fára, szénre kiépített központifűtés-rend- szerét nem tüntette el, mondván: soha nem lehet tudni, mikor lesz még erre szükség. így volt ezzel a zagyvarékasi Bendó Imre és családja is. Egykoron szénnel, fával fűtöttek, mint tette ezt a legtöbb kertes ház tulajdonosa a hatvanas, hetvenes években. Igaz, naponta pernyézni, seperni kellett, de sokan ezt oly módon oldották meg, hogy kiépítették a központi fűtést, és a kazánt egy külső helyiségbe telepítették. Telt múlt az idő és „beütött” az olajbőség: ráadásul olyan rózsaszín és ábrándos állításokkal, hogy hozzánk soha nem gyűrűzik be, magyarul nem ér el az olajválság. Főleg, amikor 1,50 vagy nem sokkal volt drágább litere. (Bendó úr nevetve jegyezte meg, hogy ma már hihetetlennek hangzik, de akadt olyan időszak az életében, hogy ötven forintból teletankolta a Trabantját, lévén a tank 20 literes.) Igen ám, de az olcsó fűtőolaj korszaka is úgy járt, mint a nyári délibáb: kapta, fogta magát, azután eltűnt. Következett a vezetékes gáz időszaka: éppen ezért 1985 decemberére ő is bevezettette a három szobába, fürdőszobába. Igaz, abban az időben arra is adódott példa, hogy a gáz ára köbméterenként 3,70 forint volt. Közben dolgoztak mindketten: mivel mint mindig, a magyar ember átlagkeresete kevés volt, pótlásként otthon temérdek jószágot tartottak. A malacnépen, aprólékon kívül olykor tíz tehén is kérődzött az istállóban. Akkoriban arra is adódott példa, hogy a településen 82(!) tejhordó vitte-hordta az esti fejést, az egy- és kétliteres kannákban. Imre közben TMK-lakatosként kereste a kenyerét, miközben a kovács szakmát, illetve a hegesztést is elsajátította. így ég a szalmabála egy jó fél napig — mutatja Bendó Imre. Négy bála még a szibériai hidegben is elég egy napra. A gázos korszakban Rékason mindössze néhány kémény füstölt, most pedig olyan korszak elé nézünk, hogy ismét egyre több ereget esténként, délutánonként bodor füstfelhőket. Az utóbbiak közé tartoznak Bendóék is, főleg, mióta az egekbe szökött a gáz köbméterenkénti ára. Bendó úrnak előnye volt a kazánkészítés területén, hiszen értett a lakatos, kovács és hegesztő szakmákhoz. Tervezett és csinált is egy kazánt, hiszen a kis nyugdíjukból nyögve futja elegendő melegre, kivált, ha gázzal fűt az ember. Végül is 1 méteres, 1,20-as lett a tüzelőrész, és légbefüvásos alapon kerül a meleg a helyiségekbe. Ráadásul még a kárpótlásos években hozzájutott tizenöt hektár földhöz is, amelyet azóta is ő maga művel. így saját földjéu megterem a kazánba való búza-, árpa-, rozs-, zabszalma. Ha odakinn mondjuk -15 C- fokig süllyed a hőmérő higanyszála, akkor is elég ékeimének napi négy bála, hogy mindenhol jó meleg uralkodjék. Ha meg nincs akkora hideg, ennek a fele is megfelelő. A házigazda kétszer fűt: az első tüzelés reggel hat után esedékes, és két bálát jelent. Egy bála harminc kiló köSzázezerből kijött a méretes kazán hogy mennyibe is kerül egy akkora kazán, amelynek a tűzterébe két bála is elfér, erre osztott-szorzott Bendó Imre. Négy milliméteres vaslemezt vásárolt, abból is nyolc négyzetméter kellett a kazánhoz, ami 90 ezerbe került. Téglát is felhasznált, mintegy kétszázat, mely az udvaron volt, nem került pénzbe. A kazán ajtót is maga készítette, míg a szigeteléshez szükséges kőzetgyapotért 7 ezret fizetett. A létesítmény nem egészen százezer forintba került, és a munkálatokkal két hét alatt végzett. rüli, és a gépi művelése, tömörítése, formálása, hazaszállítása összesen negyven forintba kerül. így ha négy bála fogy, ez napi százhatvan forintot kóstál, ami havi bő ötezer forint. Ősszel összesen ötszázhetven bálát készített, ami érős tél esetén is kitart tavaszig, Ráadásul a sütőben szépen megpirul a po- ^ gácsa, tök, hurka- és (■ kolbászféleség. Sőt, vigyázni kell az időtartamra, mert ha nem néz rá időben az ember, az inkább a szénhez, mint a A régi gázparapet ma virágtartó... sülthöz hasonlít. Már pedig a finomabbnál finomabb disznósá- gokért kár lenne, ha bármi megégne belőlük. Hiszen az unokák, udvarlók, a család szerfölött szeretik a jó magyar kosztat, amely sütéséhez ez a kemence is komolyan hozzájárul. Sőt, hogy efféle ínyencségekben jövőre se szenvedjenek hiányt, a 68 éves nyugdíjas már meglepte magát néhány kismalaccal. Ezekre, meg a porta rendjére három éles fogú kutya vigyáz. Közülük néha egy-egy olykor odatelepszik a kazán elé. Mert az olcsó meleg levegőt nem csak a család kedveli, de egy-egy kutya is a fújja-hordja időkben. VAN VELEMENYE? ÍRJA MEG! velemeny@szolj on.hu Hadd szótjoni Z0LJ0N.hu ASZOLNOK-JÄSZKUN ONLINE Megkérdeztük olvasóinkat Jut-e ideje egészsége megőrzésére? TÓTH LÁSZLÓNÉ. Szolnok - Bármennyire is szeretném, sajnos nem mindig jut időm odafigyelni az egészségemre. Alkatilag is szerencsés vagyok, mert annyit ehetek, amennyi jólesik. Mindent megeszek, nem válogatok. Orvosnál is régen jártam, de azért így télen igyekszem több gyümölcsöt fogyasztani. Igaz, most egy kicsit meg vagyok fázva. w<> i í-*íl /I ín bori László. Túrkeve: -Az egészségem, kondícióm megőrzésére igyekszem minél több időt fordítani. Elsősorban a kispályás labdarúgásnak hódolok, bár az utóbbi időben kevesebbet játszottam. Feleségemmel szeretünk túrázni, ha tehetjük, megyünk a szabadba. Naponta mérem a vérnyomásomat, hogy megelőzzem a nagyobb betegségek kialakulását. sínkáné dimó ilona. Szolnok: - Mindig szakítok időt arra, hogy odafigyeljek az egészségemre. Azok közé tartozom, akik sokat tesznek a megőrzéséért Sokat sportolok, de az, hogy mit, az évszaktól is függ. Most éppen korcsolyázni voltam, de gyakran futok és táncolok. Gyümölcsöket is eszem, így télen még többet, hiszen abból nyerem a vitamint ács Alexandra, Jászberény:- Sajnos most éppen beteg vagyok. Amúgy általában, nem csak télen, gyümölcsöket és vitaminokat eszek, hogy egészséges maradjak. Sokszor járok futni, amikor időm engedi. Igyekszem jó melegen öltözködni, hogy semmiképpen ne fázzak meg. Megpróbálok időt szánni az egészségem megőrzésére, mert az nagyon fontos. Rendszeres szűrésre a lakosság kis rétege jár Egységesen nem lehet kijelenteni, hogy a magyar emberek nem járnak orvosi szűrésekre — mondta el érdeklődésünkre dr. Hoksári László, szolnoki háziorvos, a megyei orvosi kamara al- elnöke. Voltaképpen két típus létezik: az egyik, aki rendszeresen eljár minden vizsgálatra, sőt néha túlzásba is viszi azokat. Remek példa erre az Egészséges Szolnokért program, melynek keretében szinte csak azok vettek részt a vizsgálatokon, akik amúgy is rendszeresen járnak szűrésre. A lakosság másik része pedig egyáltalán nem, vagy csak akkor megy orvoshoz, ha már valami baj van. Ha a háziorvosnál megjelenik a beteg, az már fél siker, ugyanis olyankor elég sok szűrővizsgálat elvégezhető. Bőrgyógyászhoz például csak akkor kell elküldeni a beteget, ha gyanús elváltozást találunk. Ez így költségkímélőbb és a szakorvosokat sem terheljük le annyira. Ami viszont gondot jelent az az, hogy egyre több a vastag- és végbélrákos beteg, viszont a székletvérvizsgálatot nem biztosították a népegészségügyi programban, így ez egyelőre nagyon költséges. Szemészetre úgy vélem, sokan azért nem járnak, mert nem tudják megfizetni a drága szemüveglencséket és a még drágább szemüvegkereteket — mondta. ■ B. F. V. i i í I í
