Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-28 / 23. szám

4 SIKER ÚJ NÉPLAP - 2009. JANUÁR 28., SZERDA PÉNZ — — VÁLLALKOZÁS VeVÖtalálkOZÓt rendeztek. Az IKR Zrt. Szolnoki Területi Központja idén is megrendezte hagyományos vevő- találkozóját a szolnoki Aba-Novák Kulturális Központban. A tegnapi fórumon a cég munkatársai szakmai és pénzügyi információkkal látták el termelő partnereiket. A Integráció: fejlődés és együttműködés gazdaság Új növények termesztésére nyílik lehetőség Integrációba bevont területek nagysága Év Összes terület (ha) 1997 - 1998 2754 1998 - 1999 4370 ' 1999 - 2000 6003 2000 - 2001 6238 2001 - 2002 6419 2002 - 2003 8418 2003 - 2004 9343 2004 - 2005 9680 2005 - 2006 9284 2006 - 2007 12.205 2007 - 2008 14.289 a szaktanácsadás, de még a könyvvezetés is. — A több mint egy évtizedes tapasztalat, illetve a társaság­ban meglévő szakmai tudás, nem utolsó sorban pedig a kor­rekt kapcsolatrendszer ered­ményeként folyamatosan bővül a partneri kör, másrészt egyre több gazdával kötünk szolgálta­tási szerződést is - jegyezte meg Szutor Imre. Az integrációs területeken őszi búzát, árpát, tritikálét, ká­posztarepcét, valamint tavaszi árpát, nagy olaj tartalmú nap­raforgót, és kukoricát termesz­tenek. A társaság az elmúlt eszten­dőben jó együttműködést ala­kított ki a kaposvári cukorgyár­ral, és a tárgyalások alapján idén lehetőség lesz az integrá­tori területeken is (mintegy hét­száz hektáron) a cukorrépa ter­mesztésére. Új növényként jö­het be még a nagy olaj tartalmú napraforgó mellett az étkezési napraforgó. Ez utóbbira még le­het szerződéseket kötni a társa­sággal. A Az EU-ban tilos lehet a permetezés a levegőből Az unióban a jövőben tilos lesz a növényvédő szerek levegőből való permetezése, illetve lakóte­rületek közelében történő hasz­nálata. De betiltanak több, jelen­leg használt hatóanyagot is. A növényvédő szerek használatá­ról és forgalomba hozataláról szóló irányelvtervezetet az el­múlt év végén fogadta el az Eu­rópai Parlament. Az új szabályo­zás szerint a megengedett ható­anyagok listáját uniós szinten, az Európai Élelmiszer-biztonsá­gi Hatóság bevonásával állítják majd össze. Ennek a listának az alapján a tagállamok döntik el, mely növényvédő szerek forga­lomba hozatalát engedélyezik. Az új jogszabály a becslések sze­rint mintegy 22 rendkívül ártal­mas összetevőt fog betiltani. Ez töredéke az 1991-es irányelv ál­tal kivontakénak. Akkor 400 ha­tóanyagot tiltottak be. A jelenleg engedélyezett nö­vényvédő szerek és összetevők mindaddig a piacon maradhat­nak, amíg engedélyezésük idő­tartama le nem jár, és csak ezt követően kell őket újra bevizs­gáltatni. ■ A gabonahalmok vevőre várnak gazdaszemmel Az sem jó, ha túl kevés a termés, de az sem, ha tengernyi múltra tekint vissza Jászapá- tin. 1997-ben még a mezőgaz­dasági szövetkezet keretein be­lül végzett tevékenység vált a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium által el­ismert integrációvá, majd az átalakulás után a Jászapáti 2000 Mg. Zrt. koordinációjá­ban továbbra is ellátták ezt a feladatot. Szutor Imre a részvénytársa­ság integrációs vezetője el­mondta, hogy 1997-ben még mindössze 2.754 hektárnyi te­rülettel csatlakoztak a gazdák ehhez a formához, míg az el­múlt esztendőben már 14.289 hektárnyi területet műveltek ilyen módon. A társaság az in­tegráció keretében vállalja a termelés és a termelők koordi­nációját, a gazdálkodáshoz szükséges input anyagellátás­tól, különböző szolgáltatásokon át (a gázolaj beszerzéstől pályá­zatírásig), egészen egyfajta képviseletig. Ez utóbbi tevé­kenységbe igény szerint bele­tartozhat a pályázatírás mellett Meghatározó a térségben Negyven százalékkal csökkent az ár AZ AGRÁRTERMÉKEK termelői ára 22,3 százalékkal mérsék­lődött egy év alatt. A KSH na­pokban közzétett adatai sze­rint tavaly novemberben nö­vényi termékekért negyven százalékkal kaptak keveseb­bet a gazdálkodók, mint egy esztendővel korábban. A ga­bonaféléknél különösen nagy volt a csökkenés. Az élő álla­tok és állati termékek ára vi­szont 4,1 százalékkal nőtt ugyanezen időszak alatt. nem a Lúdas Matyitől érkeztek az urak? Úgy tűnik, a hazai gazdák ér­dekvédelme és az alagsor még ma is kézen fogva jár egymással - állítja a sok kormányt, agrár­minisztert megélt gazda. Pedig már nem egyszer hallotta: gaz­dag arab államok keresik a jó bú­zát, és gázzal, tüzelővel fizetné­nek érte. Ha lennének olyan sze­mélyek, illetékesek, akik végre ehhez a csereakcióhoz hozzá­kezdenének! Addig pedig K. Tóth Bandi bácsi meg a hozzá hasonlók úgy vannak vele, hogy várják a hirtelen hozzájuk beté­rőket, akik nem kétezer körül ígérnek mázsánként a magyar föld termelte életért. Amelyet ná­la jelenleg néhány óriási kauká­zusi eb őriz. Természetesen a rend kedvéért... Közel négyszáz termelő, illetve mezőgazdasági vállalkozás kapcsolódik a lászapáti 2000. Mg. Zrt. által szervezett integ­rációs tevékenységhez. A ter­)'• * M f l IsvWi JPLUS HA MÉG TÖBBET AKARI Szutor Imre melók részére anyagellátást és szolgáltatást biztosító rendszer­ben immár közel tizenötezer hektár földet művelnek. A most nyíló 2009-es gazdasági évad­ban a társaság szakemberei újabb lehetőségeket kínálnak a gazdák számára. Az integrációs tevékenység immár több mint egy évtizedes A jászapáti 2000. Mg. Zrt. in­tegrátori szerepe meghatáro­zó a térségben. Jelenleg össze­sen 380 gazdálkodó, illetve mezőgazdasági vállalkozás vált a cég partnerévé ebben a tevékenységben. A 14.289 hektárnyi területen gazdálko­dó termelők negyven telepü­lést képviselnek az együttmű­ködésben. Az integrációs tevé­kenység évad­nyitó rendezvényét ma (január 28-án) a Jászapá- tin működő JNSZ Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szak­képző Iskola Vendéglátó Tan­központjában (Hősök tere 2.) tartják délelőtt 10 órától Hozzáértő emberek szok­ták mondani, hogy a ma­gyar mezőgazdaságot az aszályon kívül „csak” két dolog fojtogatja: ha sok terem valamiből, vagy ha kevés. Mindkettő temér­dek fejtörést, bosszúságot jelent a termelőnek. D. Szabó Miklós ló példa mindezek szemlélteté­sére K. Tóth András, aki családi vállalkozásban mintegy 300 hektár szántón gazdálkodik. A jelenleg már a nyolcvannegyedi­ket taposó kunhegyesi gazda mi ndig - még az előző rendszer­ben is — a föld népéhez tartozott. A téeszek virágzása idején a fe­leségével együtt kertészkedett. A rendszerváltást követően rész­ben saját jogon, részben családi kárpótlásként, részben vevőként mintegy 300 hektár földjük lett. Ez a terület tizenhat különböző helyen található, három telepü­lés: Kunhegyes, Kenderes, Abád- szalók térségében. A táblák mi­nőségére sem lehet panasz: egy része 36-38, mások 15-20 arany­koronások. Az eltelt évek óta minden munkagépet beszerzett, újakat már nem óhajt venni.- Túl a nyolcvanon sok tízmil­liós beruházásba ne vágjon bele az ember, mert régi igazság, a törlesztőrészleteket is ki kell egy­szer valakinek fizetni — állítja. Ami a tavalyi, pontosabban a 2008-as esztendőt illeti, ez a jók A kunhegyesi gazda, K. Tóth András mögötti „dombvonulat'’ mind búza: amelyet tavaly ősszel termett a föld közé tartozott. Vetett búzát, árpát, kukoricát, napraforgót, repcét. Az árpa, a búza negyven felett adott, a repce 15-18 mázsát, a naprafor­góra sem fizetett rá. Az olajosok rögtön elmentek, nagy volt rájuk a kereslet. A búzára meg az árpá­ra előrelátó, jó gazda módjára le­szerződött, és el is vittek belőle vagy 200 tonnát. Igen ám, de a hatalmas, felül fedett, oldalt nyi­tott tározóban még ma, január vé­gén is kelleti magát vagy 150 ton­na élet és 100 tonna tavaszi árpa. Igaz, már vitték volna, semmi­ért. Jelentkezett egy cég: adna ér­te mázsánként 2 ezer 200-at, de erre a gazda azt kérdezte: csak HÍRSÁV A hazai átlag körül az észak-alföldi földárak A régióban átlagosnak mondhatóak voltak a föld­árak tavaly. A megyei agrár­kamara kiadványa szerint a legdrágábbak Közép-Ma- gyarországon és Közép-Du- nántúlon voltak a szántók. A megyénket is magában foglaló Észak-Alfóldön 30 aranykorona fölötti földekért 550 ezer — kétmillió forintot kértek hektáronként. Az át­lagos minőségű földek ára is 350-900 ezer forint volt. Megalakult az első energiaügynökség AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN alakult meg az országban az első Regionális Energia Ügynök­ség. Az Európai Unió támo­gatásával létrejött szervezet feladata lesz többek között annak kidolgozása, hogy mi­ként lehet a régió adottsága­it figyelembe véve jobban kihasználni a megújuló energiaforrásokat. Ebben nagy szerepet szánnak töb­bek között a mezőgazdasági melléktermékekből előállí­tott biomasszának is. A munkanélküliség növekedését várják A lakosság várakozásait tük­röző fogyasztói bizalmi in­dex értéke az elmúlt év vé­gén tovább esett A GKI Gaz­daságkutató Zrt. által — az Európai Unió támogatásával — készített felmérés szerint elsősorban a munkanélküli­ség növekedésével számol a lakosság. A saját pénzügyi helyzetüket csak kis mérték­ben látták rosszabbnak. Minden napra egy gyümölcs a gyerekeknek az európai Parlament nem­csak hetente, hanem napon­ta adna egy gyümölcsöt a kisiskolásoknak, és kiter­jesztenék a programot az óvodásokra is. Az iskolagyü- mölcs-programra 500 millió eurót szánnak. A tagállamok uniós pénzből gyümölcsöt, zöldséget vásárolnának a gyerekeknek. A programban csak az EU-ban termelt gyü­mölcsök vehetnének részt. Előnyben részesítenék a he­lyi termelőktől származó és szezonális gyümölcsöket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom