Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-05 / 3. szám

4 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP-2009. JANUÁR 5., HÉTFŐ Vitáktól terhes önkormányzati ülések visszatekintő Megfeneklett zászlóshajó, felfüggesztett polgármester, pénzügyi csődhelyzet Csatazajos esztendőt tud­hat maga mögött me­gyénk számos települése. Több falu is volt, ahol fel­oszlatta magát a kép­viselő-testület, másutt a polgármester mondott le. Az ellentétek azonban a választásokkal sem csi­tultak mindenütt. Teleki József Rákócziújfaluban igaznak bizo­nyult a mondás, hogy amilyen az év kezdete, olyan az egész esztendő. A településen ugyanis választási kampánnyal köszön­tött be 2008. Az előző évre a ko­rábbi polgármester, Kecskés Já­nos és a képviselők vitája nyom­ta rá a bélyeget. A perpatvart az zárta le, hogy az addigi telepü­lésvezető megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott. A kiírt időközi választást Papp János nyerte meg. Ám polgár- mesterként még le sem tette az esküjét, amikor névtelen felje­lentés nyomán az Országos Vám- és Pénzügyőrség kommandósai tartottak nála házkutatást. Zár­jegy nélküli cigarettát és alko­holt kerestek. Az i ndulatok pedig később sem csillapodtak. Őszre a képviselők nagyobb része úgy vélte: Papp János teljhatalmúlag dönt kérdé­sekben, miközben súlyos millió­kat költ, és rendre csak utólag tá­jékoztatja a testületet. Vitatták az iskola, az ebédlő és óvoda fel­újítására fordított összeget, a külterületi vízelvezető rendszer­re elköltött 13 milliót. Felrótták neki, hogy megválasztásakor 133 millió forint volt a kasszá­ban, ám ha minden számlát ki­fizetnek, alig marad több húsz­milliónál. A képviselők úgy lát­ták: nincs arányban a fejlődés a kifizetésekkel. December köze­pén a képviselők fegyelmi eljá­rást is indítottak a polgármester ellen, akit felfüggesztettek tiszté­ből. Papp János az utóbbi miatt a bírósághoz fordult, ám a tör­vényszék helyben­hagyta a képvise­lők döntését. A tiszaderzsi- ek januárban vi­szont a segélye­ket várták hiába, az önkormány­Rákócziújfalu testületi ülései az elmúlt évben hangosak voltak a képviselők és Papp János polgármester (képünkön szemben) közötti vitáktól zat ugyanis fizetésképtelenné vált. A település számlavezető bankja felmondta a hitelszerző­déseket, és 15 millió forint erejé­ig inkasszót jelentett be. Arról, hogy miként jutott ebbe a hely­zetbe a település, eltérőek voltak a vélemények. Dr. Bóta Mihály jegyző szerint bizonyos szabálytalanságok ve­zettek a fizetésképtelenségig. A hivatalvezető állítása szerint már a 2007-es költségvetés ter­vezésekor jelezte, hogy a kifize­tetlen számlákat rendezni kell, továbbá hogy törvényesen továb­bi fejlesztési hiteleket nem lehet felvenni. Ennek ellenére folyta­A jászberényi Szent Katalin Kórház működ­tetésében sem tódtak a beruházások, a kép­viselő-testület döntéseivel ellen­tétes kifizetések történtek. A jegyző szerint a társulási dönté­seket alaposabban meg kellett volna fontolni. Az önkormány­zat pénzügyi mozgástere ugyan­is lecsökkent azzal, hogy a köz­szolgáltatást társulásba vitte a falu. Dr. Herédy Dezső polgármes­ter ugyanakkor aljban látta a gondok gyökerét, hogy nincs meg az egyetértés a polgármes­ter, a képviselő-testület és a jegy­ző között. A település pénzügyi gondjainak orvoslására adósság- rendezési eljárás indult. A falu gyakorlati irányítását egy pénz­ügyi gondnok vette át. Elfogad­tak egy válságköltségvetést is. Az adósságrendezési tervvel azonban ez már nem sikerült ha­táridőre. így elindult az önkormányzati va­gyon felosztása. Az­az a település min­den értékesíthető va­gyonát pénzzé kellett tenni. Ez azonban nem volt sok, hiszen a kö­telező feladatok ellátáshoz szük­séges eszközöket, ingatlanokat nem lehet eladni. A jászberényi önkormányzat is csatazajtól volt hangos az el­múlt esztendőben. Az adok-ka- pok a Szent Erzsébet Kórház mű­ködtetése, illetve a Beszállítói Tu­dásközpont tervei körül csúcso­sodott ki. A kórház ügyében any- nyiban előzetesen mindenki egyetértett a herényi testületben, hogy szükséges a változtatás, mert jelenlegi formájában az ön- kormányzat nem tutija fizetni az intézmény növekvő költségeit. Gedei József polgármester a megoldást egy külső szakmai befektetőben látta. A jobboldal viszont azt javasolta: ne külső befektető, hanem az önkormány­zat százszázalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságok irá­nyítsák a kórházat és kezeljék annak vagyonát. Ez utóbbit meg is szavazta a jobboldali többség, a polgármester azonban megvé-, tózta a határozatot. Később azon­ban a képviselő-testület újra megszavazta az átalakítást. így két önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság jött létre a költségvetési szerv helyett. A perpatvar azonban újra fellán­golt ősszel, a kórház végelszá­molása körül. A baloldali képvi­selők elutasították a szükséges határozatokat. Később azonban sikerült a képviselő-testület tag­jainak megállapodniuk az átala­kulással összefüggő pénzügyi kérdésekről. így októberrel elin­dulhattak az új, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok. Megfeneklett viszont a Beszál­lítói Tudásközpont terve. Az ere­deti elképzelések szerint az egy­kori huszárlaktanya területén vállalkozások bevonásával egy olyan központot hoztak volna lét­re, ahol helyet kapna az ipari üzemek termelését támogató ku­tatás-fejlesztés, induló vállalko­zásokat támogató inkubátorház, a szükséges szakmai alapokat megteremtő felsőfokú képzés. Mindezen túl pedig konferencia- központ, vendéglátóhelyek, szál­lások épülnének meg. A több- milliárdos fejlesztést több fordu­lót követően két részre bontot­ták, és a város úgynevezett zász­Időközi választások éve volt 2008 PUSZTAMONOSTORON időközi választással indult a múlt év. Az előző képviselő-testület ugyanis feloszlatta önmagát. A képviselők korábban felrót­ták a polgármesternek, hogy több olyan kérdésben sem kér­te ki a véleményüket a telepü­lés választott vezetője, amely­ről szerintük határozni kellett volna. Az időközi választáson új polgármestere lett a falu­nak, Sári Ferenc. A kilenctagú képviselő-testületbe pedig a ré­gi önkormányzat tagjai közül négyet választottak újra. jászalsószentgyörgyön vi­szont újraválasztották az addi­gi polgármestert, Szarvák Im­rét. A testület tavasszal oszlat­ta fel önmagát. Az önkor­mányzat működését a települé­sen elsősorban személyes el­lentétek ásták alá. tószegen Papp István megrom­lott egészségi állapotára hivat­kozva mondott le polgármesteri tisztségéről. Az időközi választá­son a független jelöltként indult dr. Gyuricza Miklóst választot­ták a falu vezetőjévé. 1 óshaj ó-proj ektj ét a kormány ha­zai és EU-s társfinanszírozású támogatásban részesítette. A gondok azonban ezt követően szaporodtak meg. A terv megva­lósításához elengedhetetlenül szükség lett volna az önkor­mányzat kötelezettségvállalásá­ra. A városnak vállalnia kellett volna, hogy az 1,9 milliárdos uniós támogatás mellé hozzáte­szik a szintén 1,9 milliárd forin­tos önrészt. Ám ezt elutasították a jobboldali képviselők. Vélemé­nyük szerint az a tény, hogy a programot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség akciótervében neve­sítette, még nem jelenti azt, hogy a támogatást is elnyerte a város. Azt is kétségesnek látták, ho­gyan teremti elő a város a szük­séges önrészt. A legfőbb problé­májuk pedig az, hogy az eredeti elképzelésekhez képest rengete­get változott a helyzet. A magán­tőke támogatását egyáltalán nem látták biztosítottnak. A pol­gármester ismét vétót emelt a döntés ellen. A képviselők azon­ban újra és újra leszavazták az elképzelést. Nem lazsáltak eddig sem megyénk országgyűlési képviselői statisztika Varga Mihály karcagi honatya bizonyult az egyik legbeszédesebbnek a Parlamentben Megyénk legbeszedesebb képvi­selője a fideszes Varga Mihály. A legtöbb módosító indítványt pe­dig az MSZP-s Rózsa Endre jegy­zi eddig ebben a parlamenti cik­lusban. A megye honatyái és hon­anyái a 2006-os választások óta eltelt közel két és fél esztendőben nem tétlenkedtek. A legdolgo­sabb megyei képviselő Rózsa Endre volt. A mezőtúri MSZP-s képviselő ez idáig 46 alkalommal szólalt fel a parlamentben, csak­nem három órát szónokolva. Ugyanakkor 305 indítványt fogal­mazott meg. A beadványgyártás­ból más megyei képviselő is ki­vette a részét: Farkas Imre (MSZP) 268 javaslatot nyújtott be. A megye ellenzéki politikusai kö­I zül Varga Mihály a csúcstartó, 168 indítványt jegyzett. A legbeszédesebbnek is Karcag Fideszes honatyája bizonyult. Var­ga Mihály összesen 119 alkalom­mal emelkedett szólásra, és össze­sen több mint tíz és fél órát be­szélt. Ezzel a legtöbb képviselő- társát is lepipálta, hiszen a felszó­lalások időtartamát tekintve 19. az egész parlamentben. Nem sok­kal marad el beszédességben Her- bály Imre sem, aki 92 alkalom­mal kért és kapott szót, összesen négy óra és 43 percet beszélt. Az Országgyűlés internetes ol­dalain közzétett adatok tanúsága szerint szűkebb hazánkban nincs olyan képviselő, aki már ne szó­lalt volna meg. A leghallgatagabb I Megyénk képviselőinek munkája a parlamentben Képviselő Felszó- Javas­lalás lat Botka Lajosné (MSZP) 34 200 Farkas Rónán (Rdesz) 42 111 Farkas Imre (MSZP) 46 268 Dr. Fazekas Sándor (Rdesz) 27 39 Dr. Gedei József (MSZP) 15 46 Herbály Imre (MSZP) 92 146 Iváncsik Imre (MSZP) 38 3 Járvás István (Rdesz) 39 56 Jauemik István (MSZP) 76 212 Kis Péter László (MSZP) 36 55 Rózsa Endre (MSZP) 46 305 Szalay Ferenc (Rdesz) 8 69 Dr. Szekeres Imre (MSZP) 36 13 Dr. Vadai Ágnes (MSZP) 63 8 Varga Mihály (Rdesz) 119 168 FORRÁS: WWW.MKÍHÍY.HI: Varga Mihály (Fidesz) összesen több mint tíz és fél órát beszélt Megyénk képviselőinek parlamenti felszólalásai Név Idő (őra:perc) Varga Mihály (Rdesz) 10:31 Jauemik István (MSZP) 5:21 Herbály Imre (MSZP) 4:43 Vadai Ágnes (MSZP) 3:33 Farkas Rórián (Rdesz) 2:59 Rózsa Endre (MSZP) 2:55 Farkas Imre (MSZP) 2:53 Kis Péter László (MSZP) 2:35 Járvás István (Rdesz) 2:33 Botka Lajosné (MSZP) 2:27 Szekeres Imre (MSZP) 2:05 Iváncsik Imre (MSZP) 1:46 Fazekas Sándor (Rdesz) 1:28 Szalay Ferenc (Rdesz) 0:27 Gedei József (MSZP) 0:28 FORRÁS: VVWW.MKOOY.HU f címért két polgármester-képvise­lő verseng: Gedei József, Jászbe­rény szocialista és Szalay Ferenc, Szolnok fideszes honatyája. Ket­ten együtt alig egy óráig tartották szóval képviselőtársaikat. Ők mondhatni inkább csendben tet­ték a dolgukat, hiszen Gedei Jó­zsef 46, Szalay Ferenc pedig 69 módosító javaslatot tett le a parla­ment asztalára. Államtitkáraink és minisztereink viszont inkább beszéltek. Iváncsik Imre három, Vadai Ágnes 8, Szekeres Imre 13 javaslatot nyújtott be. Viszont mindhárman számos felszólalást jegyeznek. Vadai Ágnes több mint három és fél órán át beszélt a T. Házban, ezzel pedig alig marad le a dobogóról. ■ T. J. A f 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom