Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-24 / 20. szám

9 /2 2009. JANUÁR 24.. SZOMBAT ELETMOD A sok mese és a töretem beszélni taníthat szavak A család is sokat segíthet, ha kétéves kor után gondjai vannak a gyereknek a beszéddel Erőltetni nem szabad Nem érdemes aggódni, ha kétéves koráig nem beszél a gyerek. Utána viszont ajánlatos segít­séget kérni. Fábos Erika Az első gügyögés után úgy fél­másfél év kell az értelmesen artikulált szavakig. Van tehát olyan gyerek, aki már egyéves korában szép szavakat, kicsit ké­sőbb kerek mondatokat mond, és persze olyan is, aki csak más­fél éves korára jut el az első sza­vakig. A szakemberek szerint ha a kicsi jól hallhatóan fejlődik, vagyis gügyögéssel is képes ki­fejezni különböző érzelmeket, aztán egyre jobban hasonlít a sa­ját babanyelve a szavakhoz, nincs gond. Ha viszont kétéves korában még mindig csak mo­noton hangon gagyog, érdemes segítséget kérni. „Amikor elkezdhet gyanússá válni a kisgyerek problémája a beszédtanulással, az a kétéves sokszor a szülők türelme­sek is lennének a szótlan gyerekkel, de a nagyszülők siettetnék a folyamatot. Rosz- szul teszik, ha erőszakos- kodnak. Ez ugyanis egy olyan folyamat, amely egyedi fejlő dés szerint zajlik, idő kell hoz­zá, és csak ront a helyzeten, ha a gyereknek teljesítmény­kényszere lesz, vagy szorongá­sa alakul ki a beszédnél. kor - mondta Gaál Judit pedagó­giai szakértő. - Ha ekkor még nem jönnek ki értelmes kifeje­zések a száján, vagy nem képes gagyogással kifejezni, mit sze­retne, és hónapok alatt sem fej­lődik a kommunikációja, gond lehet. Két problémáról lehet szó: megkésett beszédfejlődés­ről vagy diszfáziáról. Előbbi esetben arról van szó, hogy a gyermek csupán le van marad­va a fejlődésben a társaihoz ké­pest, viszont saját magától fel tud zárkózni, mire iskolába megy. A diszfáziánál viszont szakember segítsége nélkül nem múlik el a zavar.” Ilyenkor először gyermek- orvoshoz kell vinni a picit, aki segít eldönteni, hogy füll-orr- gé­gész vagy neurológus tudna in­kább szakszerű tanácsot adni. Ha ezeken a vizsgálatokon ki­derül - legtöbbször szerencsére ez a helyzet -, hogy a kicsinek nincs letapadva a nyelve, jól hall és érti a beszédet, jöhet a logopédus. „Persze a család is sokat te­het - véli Gaál Judit. - Sokat és lassabban kell beszélni a gye­rekhez, kérdezni tőle, és türel­mesen megvárni, amíg reagál, mesélni neki naponta többször, és úgy beszélni hozzá, hogy lás­sa a szánkat. Nem szabad meg­ijedni, mert ezen a problémán a szakemberek jól tudnak segíte­ni. Fontos azonban figyelni, mert ha nem foglalkozik a csa­lád ezzel a gonddal időben, ké­sőbb tanulási zavar alakulhat ki belőle, ami az iskolában már nehezebben és hosszabb idő alatt orvosolható.” Egész Európában túlságosan kevés gyerek születik Szerte Európában rendkívül alacsony a születési ráta a Max Planck Intézet szerint. Annyi­ra, hogy a jelenlegi lakosság­szám nem tartható. Csekély vigasz, hogy a születési ráta Európában még mindig maga­sabb, mint más kontinenseken, legalábbis a Rostockban nyil­vánosságra hozott jelentés sze­rint. A kutatók szerint az északi államokban a legrózsásabb a helyzet. Ebben közrejátszik az, hogy a felmérések szerint ezek­ben az országokban a legjobb a bölcsődei és óvodai ellátás, va­lamint a kisgyermekes anyák segítése. Az európai országok közül csak Franciaország, Írország és Nagy-Britannia közelíti meg az egy nőre jutó 2,1-es, úgyneve­zett egyszerű reprodukciós szintet: a három országban ez az érték 1,8 és 2,0 között mozog. A német ajkú térségben, vala­mint a közép-, kelet- és dél-euró­pai államokban mért értékek ezzel szemben 1,3 és 1,5 között ingadoznak. Északon a legjobb az óvodai ellátás Szakértők szerint a mostani születési mélypont mindenek­előtt azzal magyarázható, hogy általános tendenciává vált a csa­ládalapítás későbbre tolódása. Főként Franciaországban, Bel­giumban és Hollandiában, vala­mint a skandináv országokban a párok túlnyomó többsége har­mincas évei végére, sőt negyve­nes évei elejére halasztja gyer­mekszületéssel kapcsolatos ál­mainak valóra váltását. ■ AIDI tájékoztató www.aldi-hungary.hu Ajka, fő út 31. • Balatonié««, Rákóczi Ferenc út 295. • Bonyhád, Deák Ferenc u. 10/B • Budáké«!. Szőlőskert u. 2 • Bodaör*. Kandó Kálmán u. 2. • Bodapc-rt, XVI. kér, Kerepesi út 73. • Cegléd, Pesti út 93. • Dabas, Domb úti * Debrecen, Klshatár út 9. • Debrecen. Ozmán u. 1. • OunaftMdvér, füzes sor 2-A. • Dunaújváros, Mó autó --------­’ öl út • Fót, Fehérkő u, 5. * Gárdony, Szabadság út 21. • Gyula, Bicére u. 15/A • Hajdúböszörmény; KüHő-Szoboszlói út 2/8 • Halásztelek, Korbufy u. IL_______...__________ ií u. 22/C • Kalocsa, Bátyai út 5/A • Karcag, Kisújszállási út 90. • Kazincbarcika, Hadak útja 9. • Keszthely, Tündérlak út 2. * Uj! Miskolc, «ss Fmő u. • Mohács, Pécsiut 53. Kiratyhidai út 63. • Nyíregyháza, Kallói út • Nyíregyháza, Pazonyi út 40, • Nyíregyháza, Törzs u. 2. • Pápa, Cell) út 71 ~' ' " ' ............................ Székesfehérvár, Szent Flórián krt. ti. • Szentes, Csongrádi úi65 • Szombathely, Demeter u, 2. • Szombathely, SzenUieüértu. 171 • Pécs, Árnyas u. 25. * Pittsewba, fő út 2 • Siklói, Harkányi út 59. • Siótok, Attila u. 74. :u,49. •Tö»dld»á«m,Sü»enu.i.*Vesqirém, Domyai Béla u. 5. • Veszprém, £« ak-keJetiútgyőrüt. út 102. * Budapest X. két,, centrum lehajtó • Esztergom, rhetty Kaszapu.il • Jászberény, x-i» - ------- ratgystróvw, U A ttila u Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓS. MOTOR SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK ►SZOMBAT család & nevelés Budapestre készül Kate Hudson káté HUDSONNAK nem szállt a siker a fejébe. Goldie Hawn lányának legújabb filmjéről, A csajok háború­járól is olvashat a tvr-hét legújabb számában. Társasági élet a leépülés ellen a szociálisan aktív embe­reknél, akik könnyen ve­szik a stresszt is, 50 száza­lékkal kisebb valószínűség­gel fejlődik ki leépülés, mint elszigetelten, stressz alatt élő embertársaiknál - állítják a svéd Karolinska Intézet kutatói. A világon 24 millió ember él szellemi leépülést előjelző tünetek­kel. A demenciával sújtott emberek száma 2040-re a négyszeresére nőhet. A női agy jobban bírja a nélkülözést amikor arra kerül sor, hogyan élje túl az emlősök agya az éhezést, a termé­szet a nőstényeket értéke­sebbnek tartja, mint a hí­meket - állítják amerikai kutatók. A pittsburghi egyetemen hím és nőstény patkányok, valamint egerek neuronjait éheztették 72 órán keresztül. @ TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK: www.reggel.hu « 1 A 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom