Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-14 / 11. szám
4 mm PÉNZ SIKER VÁLLALKOZÁS ÚJ NÉPLAP - 2009. JANUÁR 14., SZERDA HÍRSÁV A régiónkban kérték a legtöbbet a szántókért AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN voltak az országban az egyik legmagasabbak a szántóföldi bérleti díjak az elmúlt esztendőben. Az Agrárkamara adatai szerint a kiváló minőségű, 30 aranykorona feletti földek esetében hektáronként 30-60 ezer forint bérleti díjat fizettek a termelők. Az átlagosnak tekinthető 17- 25 aranykorona közti szántókért 15-40 ezer forint volt a földbérlet. Harmadával több külföldi érkezett a tisza-tónál harmadával több vendég fordult meg tavaly november végéig, mint egy esztendővel korábban. A KSH legfrissebb adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken 109 ezer vendégéjszakát töltöttek el a turisták. Továbbra is a belföldi vendégek vannak többségben, ám jelentősen, 42 százalékkal nőtt a külföldiek száma is. Újabb mélyponton a gazdasági várakozások decemberben újabb történelmi mélypontra esett a gazdasági várakozásokat tükröző konjunktúra index. A GKI Gazdaságkutató által - az Európai Unió támogatásával - készített felmérés szerint a magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban, a kereskedelemben, valamint a szolgáltatók körében egyaránt rosszabb lett. A felmérés szerint a vállalatok a kereslet csökkenésére számítanak, amire takarékossággal válaszolnak. Erőteljesebb fellépés a hamisítók ellen az európai parlament szerint a termékhamisítókkal szembeni fellépés érdekében harmonizálni kell a tagállami jogszabályokat, javítani és egységesíteni kell a vámeljárásokat, valamint közös büntetőjogi normarendszert kell elfogadni. A képviselők egy tavaly év végén elfogadott jelentésben szorgalmazzák a hamisítás elleni küzdelemért felelős európai hatóság felállítását is. A keresetekben a sor végén statisztika Van remény az^/ j^országos átlag megközelítésére, vélik a szakértők Jász-Nagykun-Szolnok megye továbbra is sereghajtó a bérekben. Ugyanakkor lényeges különbségek alakultak ki ágazatok és munkakörök szerint. Teleki József A fizikai munkát végzők átlagkeresete közel fele a szellemi foglalkozásúakénak. Az utóbbiak jövedelme pedig jobban is nőtt. Képünk illusztráció. A megyei gazdaság erősödése hozhat felzárkózást Az elmúlt év első kilenc hónapjában az alkalmazásban állók havi bruttó keresete a megyében átlagosan 150 197 forintot tett ki. Ennél csupán egy megyében volt alacsonyabb az áüagkereset, Békésben. A különbség azonban alig száz forint volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanakkor az észak-alföldi régióhoz tartozó Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében háromezer forinttal, Hajdú-Biharban pedig 12 ezer forinttal keresnek többet havonta az alkalmazásban állók. Pedig a régiós keresetek is alaposan, közel 20 százalékkal elmaradnak a 194 ezer forintot is meghaladó országos átlagtól. A megyei és az országos átlag- keresetek közötti különbség | ugyanakkor nőni látszik. A kere- I setnövekedés üteme ugyanis tavalyelőtt 1,7 százalékkal, az elmúlt esztendő első kilenc hónapjában pedig egy százalékkal volt alacsonyabb az országosnál. Szűkebb hazánkban egy észtén-, dő alatt 7 százalékkal emelkedtek a kerestek. Valamivel kedvezőbb a kép, ha a kereseteket az egyéb természetbeli és pénzbeli juttatásokkal növelve vizsgáljuk. A munkajövedelmek ugyanis megyénkben 7,7 százalékkal nőttek és elérték a 160 ezer forintot. így az egyéb juttatások átlagosan a jövedelemnek 6 százalékát tették ki. A keresetekben ugyanakkor a megyében is lényeges eltérések mutatkoznak ágazatok, illetve munkakörök szerint. A szellemi foglalkozásúak a KSH adatai szerint például csaknem dupláját keresik a fizikai alkalmazottaknak. Míg az előbbiek átlagbére meghaladta a 210 ezer forintot, addig az utóbbiaké nem érte el a 112 ezret. A keresetnövekedés pedig a szellemi munkát végzők körében volt nagyobb. A fizetés szempontjából persze az sem mindegy, hol dolgozik az ember. Hiszen a költségvetési szerveknél alkalmazottak jövedelme továbbra is meghaladja a versenyszférában dolgozókét. Igaz a különbség erőteljesen csökkeni látszik. Hiszen míg a múlt év elején havi átlagban bruttó 60 ezerrel kaptak többet az intézményeknél dolgozók, addig októberre 50 ezer forintra UTS József, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének megyei elnöke: - Meg kell állítani a szakember-elvándorlást, hogy közelítsenek a keresetek az országos átlaghoz. Ehhez mindenekelőtt meg kell erősíteni a megye gazdaságát, a vállalkozásokat. így például több olyan ipari parkra volna szükség, mint Szolnokon. Ugyanakkor vannak olyan gazdasági ágazatok, ahol a valós jövedelmek nagyobbak, mint azt a statisztikai mutatja. A VOSZ ugyanis hiába szorgalmazza évek óta a feketemunka visszaszorítását, jelentős előrelépés nem történt ezen a területen. sziráki andrás, a kereskedelmi és iparkamara megyei elnöke: — Abban bízom, hogy a megyei gazdaság teljesítményének növekedését előbb- utóbb a bérek is követik. Az ipari termelés tekintetében tavaly már az országos középmezőnyben volt a megye. Idén pedig várhatóan beindulnak a új gyárak, folytatódhat a gazdasági növekedés. A keresetekben meglehetősen mély pontról kell felzárkózni, ez pedig lassan megy. Igaz ugyanakkor, hogy akadnak vállalkozók, akik nem örülnek egy új befektető megjelenésének, mert mint fogalmaznak: „felverik a munkaerő árát”. csökkent a különbség. A versenyszféra ágazataiban ugyanis az országossal szinte megegyező, közel nyolc százalékos volt a keresetnövekedés. Még nagyobb eltérések mutatkoznak, ha ágazatonként vizsgáljuk a béreket. Legnagyobb ütemű jövedelemnövekedés az építőiparban és a mezőgazdaságban volt. A legmagasabb keresetek a fizikai foglalkozásúak esetében a villamosenergia- és a vízellátáságban, a szellemi foglalkozásúaknál pedig a feldolgozóiparban alakultak ki. A legalacsonyabb átlagbérek a fizikai foglalkozásúaknál, a vendéglátásban és az ingatlanügyletek területén voltak. A szellemi munkát végzők közül pedig a szállításban és a kereskedelemben tevékenykedők keresték a legkevesebbet. Jász-Nagykun-Szolnokban a havi nettó átlagkereset 6,2 százalékkal emelkedett. így megközelítette a százezer forintot. Ugyanakkor az infláció 6,7 százalékos volt. így a keresetek vesztettek az értékükből. A megyében reálértékben fél százalékkal csökkentek. Havi bruttó átlagkeresetek a megyében Gazdasági ág Fizikai Szellemi Mezőgazdaság 115 349 Ft 197 700 Ft Ipar 115 537 Ft 271 461 Ft Építőipar 104 955 Ft 188 684 Ft Kereskedelem 106 575 Ft 164 646 Ft Közigazgatás 126 080 Ft 249 984 Ft Egészségügy 111 521 Ft 174 839 Ft Megyei átlag 111 876 Ft 210 440 Ft FORRÁS: KSH Fedezet híján, kallódó mikrohitel-lehetőségek Szolnok a legfejlettebb térségek közt észak-alföld Gazdasági, szociális, foglalkoztatási adatok alapján rangsoroltak A mikrohitelt elsősorban a tőkeszegény mikrovállalkozások megsegítésére találták ki közel két évtizede. Általános azonban a vállalkozói vélemény, hogy éppen azok nem férnek hozzá, akiknek igazán nagy szükségük lenne rá: a kicsik. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kétféle mikrohitel- konstrukciót is ajánl a térség vállalkozóinak: a hagyományosat 6 milliós felső határral, és a Mik- rohitel Pluszt, amely 15 millió forintig kínál forráslehetőséget. A szigorú hitelfeltételek visszatartó hatása látszik az elmúlt esztendő statisztikáin is. 2007- ben még tizenhat „hagyományos” mikrohitel-pályázatot nyújtottak be az alapítványhoz, 71 millió forint értékben, míg tavaly már csak hatot, összesen 23 millió forint elnyerésére. Ul- viczki Éva, az alapítvány mikrohitel-menedzsere szerint alapvetően azért, mert az érdeklődők közül egyre kevesebben tudnak megfelelő jelzálog-fedezetet biztosítani a hitelfelvételhez. De szigorodott a hitelbírálat és az adósminősítés is. A15 milliós összeggel kecsegtető Mikrohitel Plusz konstrukcióra nem csökkent a benyújtott pályázatok száma, de a megítélt összeg igen. 2007-ben még 111 millió forintot nyert el a 16 igénylő. Az elmúlt esztendőben viszont már csupán 88 millióhoz jutottak így. ■ L. M. L. Megyénk hét kistérsége közül csupán egyetlen egy, a szolnoki nem számít területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek. A három megyét felölelő észak-alföldi régióban hasonló besorolással csupán a hajdúszo- boszlói, a debreceni és a nyíregyházi térség dicsekedhet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a közelmúltban tette közé elemzését a régióról. Ebben többek között a különböző gazdasági, társadalmi, szociális, foglalkoztatási és infrastrukturális adatokat összeolvasztó mutató alapján rangsorolták az északalföldi kistérségeket. E szerint a sor másik végén is csupán egyetlen megyei térség található, a tiszafüredi. A régióból egyébként Jászberényi Karcagi Szolnoki Tűrökszeril > miklősir Mezőtúri Kunszeri mártó ni < a Hátrányos helyzetű b Leghátrányosabb c Leghátrányosabb átfogó programmal FORRÁS: KSH összesen nyolc kistérség került az elemzés alapján a legfejletlenebb, európai uniós forrásokra épített, átfogó programmal segí- tendők közé. A legtöbb ilyen terület , hat Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében található. Az egy lépcsővel feljebb állók közé tizenöt térséget soroltak a régióból a szakemberek. Szűkebb hazánkból e leghátrányosabb csoportba is csupán egy terület került, a Kunszentmárton környéki települések. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a megye többi része - Jászberény, Törökszentmiklós, Karcag és Mezőtúr környéki települések — hátrányos helyzetű térségnek számít. ■ Teleki J. A á I I I *
