Új Néplap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-03 / 282. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. DECEMBER 3., SZERDA 5 Anyakönyvi hírek a karcagi Kátai Gábor Kórházból Az elmúlt hetekben sok kisgyer­mek születésének örülhettek szüleik a karcagi Kátai Gábor Kórházban: Monoki Enikő (any­ja neve: Szokai Enikő) Kisújszál­lás, Rácz Márk (Horváth Ibolya) Kisújszállás, Német Jázmin And­rea (Monoki Andrea) Kisújszál­lás, Szűcs Levente (Túri Mónika) Kunmadaras, Bodnár Nikolász (Rostás Viola) Tiszaigar, Lajkó István Márk ( Nagy Marianna) Kunhegyes, Juhász Rikárdó La­jos (Juhász Renáta) Kunmadaras, Antal Alex Zsolt (Daróczi Anita) Karcag, Simon Vanessza (Budai Nikolett) Kunhegyes, Tóta Jáz­min (Pólyik Judit) Kunhegyes, Hollósi Cintia (Hollósi Anikó) Kunhegyes, Balogh Vivien Viktó­ria (Martinkovics Márta) Kun­madaras, Csikós Liza (Nagy Éva) Abádszalók, Péterfi Alexandra (Kása Andrea) Kunhegyes, Bere Klaudia (Budai Erzsébet) Kisúj­szállás, Kovács György Miklós (Varga Anetta) Kunhegyes, laka­tos Krisztófer (Fehér Tímea Tün­de) Tiszabura, Nemes Martin La­jos (Gulyás Mónika) Tiszafüred, Báthori Alex Félix (Tóth Terézia) Tiszaigar, Juhász Gergő (Susányi Krisztina) Tiszafüred, Stumpt Anna (Kovács Lilla) Kisújszállás, Kocsis Levente (Varga Ilona Pi­roska) Kertészsziget, Ratkai Eni­kő (Kiss Beáta Judit) Kenderes, Kuli Boglárka Hanna (Balázs Mó­nika) Tiszafüred, Makula Dorina Flóra (Fülöp Olga Kitti) Kende­res, Sztropkóczki Alex (Kovács Flóra) Tiszafüred, Szecsei Zoltán (Mága Mária) Karcag, Ballók Mi­lán Péter (Farkas Beáta) Tisza- gyenda, Hadas Liza Irma (Juhász Irma) Kunhegyes, Nagy Csaba Attila (Páldi Gabriella) Bucsa, Mi­le Angéla Vivien (Oláh Réka) Bu­csa, Unicsovics Gergő (Török Klára) Nagyiván, Pékó Mária Me- lini (Káló Mária) Kunmadaras, Tarcsi Károly Kristóf (Balogh Ju­dit) Szerep, Lévai Cintia (Puzso- ma Katalin) Tiszaroff, Szalai Csongor Ádám (Berzétei Mária) Abádszalók, Stádinger László (Fehér Andrea) Kunhegyes, Mol­nár Bella Elizabet (Csonka Aran­ka) Tomajmonostora, Szűcs Ger­gely (Vaszil Anna) Tiszafüred, Fátyol Éva Ramóna (Fátyol Éva) Tiszabura, Borsos Márk (Újfalu­si Ilona) Tiszafüred, Baktai Orso­lya Ilona (Nagy Ildikó) Kenderes. (Az adatokat a kórház újszülöttosz­tályától kapjuk, és azt az édesanyák hozzájárulásával közöljük.) ■ KARCAG ÉS KÖRNYÉKE Sz. Nagy András bízik abban, hogy idén tanyáját elkerülik a juhtolvajok. A gazdák szájíze keserű, mert bár több a termés, de keveset fizet. Gazdák milliós vesztesége értékesítés A termelők jó része az alacsony árak miatt kivár Rekord, 11 tonnás ter­mésátlag volt idén kuko­ricából a karcagi határ­ban. A gazdák bíznak a jobb árban, így betárolták a terményt. Van, akinek már ez is több milliós veszteséget jelent. Daróczi Erzsébet A karcagi határ városhoz közeli részén van Sz. Nagy András bé­relt tanyája. A gazda 130 anyaju­hot és annak bárányait gondoz­za ott nagy odafigyeléssel. Bízik abban, hogy idén elkerülik a tol­vajok, hiszen tavaly 15 anyabir­káját vitték el. — Ebből 8 a legszebbek közül volt — idézi a történteket - A bá­rányaikat alig tudtam tejjel felne- velgetni. Ha kiszámolja az ember, a tizenöt anyabirka nyereségnek is jó lett volna. Nem szeretek pa­naszkodni, de úgy érzem, a támo­gatások és az árak tekintetében mostohagyerek most a mezőgaz­daság - mondja a gazda, akinek idén jó éve lehet, mert az állatok számára a szálas és abraktakar­mánya is biztosított. - Már csak az kellene, hogy karácsonyig ki­tartson a mostani jó bárányfelvá­sárlási ár. A16-20 kilós bárányért nyolcszázegynéhány forintot ad­nak. Ha az így marad, elégedett le­szek - mondja Sz. Nagy András. A karcagi határ tilalmasi és kunlaposi részén gazdálkodik Kollát Sándor. A családi gazdálko­dó korábban főagronómus volt az állami gazdaságban. Ottani ta­pasztalatait is hasznosítja 204 hektárján. Két éve összefogott ve- jével, akinek 85 hektárnyi terüle­te van.—A földünkön búzát, nap­raforgót és kukoricát termelünk. Most a rekordtermés miatt saj­nos elkótyavetyéltem a termés egy részét alacsony áron, mert nem tudtuk betárolni. A búzánk 5,5 tonnát, a napraforgónk 3,2 tonnát és a kukoricánk 7,6 tonnát adott hektáronként. Az a baj, Adatok az őszi vetésről a karcagi határban: őszi káposztarepce: 1100 ha őszi árpa: 980 ha őszi búza: 7107 ha rozs: 207 ha tritikále 250 Ha FORRÁS: KARCAGI FALUGAZDÁSZ hogy a tavalyi félterméssel jöve­delmezőbb volt a gazdaságunk, mint az idei évünk - mondja szo­morúan. — A raktározott búzát azt ígérték, fizetik, de itt is van el­maradás. Hiába a szerződés, ha nem teljesítik. A kukoricát és napraforgót betároltuk, termelte­tési szerződésünk van. A18 000- 20 000 forintos tonnánkénti ár azonban nagyon kevés. A kukori­cán már 3 millió forintos a vesz­teségem, mert csak Törökszent- miklóson tudtam tárolni. Az oda- szállítása 500 ezer forint volt. A napraforgót is alacsony áron és apránként fizetik, így az őszi munkák végzésénél minden fo­rintot jól be kellett osztanunk. Jövőre a területükön repcét is vetnek. A szakember szerint a gazdák számára kiút lenne az is, ha a vegyszerforgalmazók visz- szafognák magukat. Hiszen idén a vegyszerezés 30 százalékkal, a műtrágya 100 százalékkal került többe, mint tavaly és a gázolaj ára is 80 forinttal nőtt. Az állami tá­mogatás nem nyújt minderre fe­dezetet, sokan zárják milliós vesz­teséggel az évet Már befejeződtek az őszi A karcagi határban befejező­dött a kukorica és a naprafor­gó betakarítása és kész az őszi vetés is. Szőke Sándomé falugazdász elmondta, a ter­mésátlag és a minőség is na­gyon jó. a betakarítások után azon­nal végzik a gazdák a talaj­munkákat és a vetést is. Az időjárásnak köszönhetően Hatalmas az adminisztráció is — mutatja a papírjait Kollát Sándor munkák több mint kétezer hektáron az őszi mélyszántással is végez­tek a gazdák. A vetések szépen kelnek, ami biztató a jövőre nézve. A szak­ember szerint az értékesítés­ben a gazdák kivárnak, mert a napraforgó ton­nánkénti ára 56 000 fo­rint körül, a kukoricáé 18-20 ezer forint. HÍRSÁV Köszöntik a madarasi, berekfürdői véradókat a vöröskereszt karcagi te­rületi szervezete a héten kö­szönti a karcagi, kunmada­ras! és berekfürdői többszö­rös véradókat. Karcagon 78, Berekfürdőben 9, Kunmada­rason 12 véradó vehet át ön­zetlen segítéséért elismerő oklevelet és ajándékot. Van közöttük tízszeres és száz­szoros is. Utóbbi a karcagi Szőke József, aki 1965-ben adott először vért. Karcagon ezen kívül a három középis­kola a véradó mozgalom tá­mogatásáért - idén innen 85 első véradó volt - külön ok­levelet is kap a szervezettől. Új helyre költözik a madarasi könyvtár A következő hetekben a kunmadarasi községi könyv­tárban a könyvek dobozolá­sával telik, majd a költözés­sel, hiszen az intézmény az év elején új helyen, a műve­lődési házban kezdi meg munkáját. A művelődési ház új épülettel való bővítéséhez az önkormányzat a régiótól nyert támogatást. Karácsonyi muzsikaszó a Déryné központban A Déryné Művelődési és Ifjú­sági Központban december 14-én 15 órai kezdettel Kará­csonyi muzsikaszó lesz. A műsorban fellépnek: Mada­rász Katalin, Hatvani Kiss Gyöngyi, Kovács Marika, Bo­kor János, Nógrádi Tóth Ist­ván és Kolostyák Gyula éne­kesek, kísér Szalai Antal Liszt-díjas hegedűművész és cigányzenekara. Elnevezték a kertek útjait Karcagon a karcagi önkormányzat múlt heti ülésén döntött a zártkerti utak egy részének elnevezéséről. Erre azért volt szükség, mert egyre többen jelentik be a zártker­ti ingatlanjaikat lakcímük­ként. A lakosságtól beérke­zett javaslatok figyelembevé­telével mostantól a Kinvén- kert útjai a Barackos, Kékvi­rág és Cseresznyés nevet vi­selik, a közelben lesz a Zug- lógeri utca, a darálónál a Hatvanmalom, az állatkór­háznál a Kurtakerti utca. 5­____________________________Min dolgozik most?______________________ Ol áhné Lipták Erzsébet iparművész Elismerések az elődöknek egészségügy Átadták a felújított városi kórházat A kun hímzések, vert csipkék elismert karcagi mestere Oláhné Lipták Erzsébet népi iparmű­vész. Nem karcagi születésű, 1980-ban fiatal tervezőként ke­rült ide az akkori Háziipari Szö­vetkezethez. Ott látta először, hogyan ké­szül a vert csipke. Nagyon meg­tetszett neki ez a különleges technika, el is sajátította az ala­pokat. Ma már szívesen emlék­szik a tanulásra, akkor azonban a sok orsót nem volt könnyű kéz­ben tartani. Az elmúlt évtizedek alatt tervezőként és hímzőként sok kun- és szűrhímzésminta fű­ződik nevéhez. A szövetkezet működése alatt először tervező­ként készítette a mintákat, ké­Oláhné Lipták Erzsébet sőbb varrta is ezeket, így kapta meg 1994-ben a népi iparmű­vész címet. A szövetkezet meg­szűnése óta fájlalja, hogy ezt a fajta hímzést nagyon kevesen csinálják ma. Szíve mélyén a kun hímzést szereti a legjobban, de gyakran hímez szűrt is. Meg­tartva a hagyományokat, régi mintáit újradolgozza, a jellegze­tes motívumok - tulipán, páva­szem, levél - megtalálhatók térí­tőin. Munkáival jelen van a kar­cagi Kézművesek Házában, részt vesz a mesterségek napján, a Nagykunsági Népművészek Egyesületének kiállításain, de hímzéseit Franciaországban, a budapesti Utazás Kiállításon és Karcag testvérvárosaiban is lát­hatták már. Jelenleg a karácso­nyi térítőit, csipkéit készíti. Eze­ket a Karcagi Kézművesek Házá­ban lehet megtekinteni. Jövőre szeretné megvalósítani a hím­zésben és a csipkékben is új öt­leteit. Már tervezi ezeket az új mintákat. Azt is szeretné, ha len­nének a városban a kun hímzés­ben követői. ■ Az elmúlt héten vették birtokba a dolgozók és a betegek a felújí­tott karcagi Kátai Gábor Kórhá­zat. A két év alatt jelentős összegből, mintegy 1,8 milliárd- ból megszépült a kórház főépü­lete. Az ünnepségen dr. Tóth Kata­lin főigazgató és dr. Fazekas Sán­dor polgármester megköszönte az intézet volt és jelenlegi orvo­sainak és ápolóinak a kórház ér­dekében végzett több évtizedes gyógyító munkát. Harminchármán vettek át munkájukért emléklapot. Dr. Zsembeli József főorvos, korábbi főigazgató részére pedig Kátai-díjat adományozott a kór­ház jelenlegi vezetése. ■ A képen középen dr. Zsembeli József a Kátai-díjjal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom