Új Néplap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-24 / 300. szám

6 2008. DECEMBER 24., SZERDA INTERJÚ interjú „Szerintem nem lehet sztrájkkal büntetni sok százezer embert” - mondja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő állami beruházásokkal enyhítené a munkanélküliséget. „TOMPÍTANI FOGJUK A VÁLSÁG KÁRAIT’ Komoly állami beruházá­sokat, és ezzel az építő­ipar fellendülését ígéri Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök. A kormány­fő újraindul az MSZP elnöki székéért. Molnár Sándor - Újvári Miklós- Beszélgetésünk idején még nem jár a vonatok jelentős része, Ferihegyen görög sztrájktörők teljesítenek szolgá­latot. Ez a válság tünete, vagy attól teljesen független?- A bérharc meglehetősen ál­talános része a szociális érdek- egyeztetésnek. Mindenki több bért szeretne, és nem lehet azt mondani, hogy ez nem jogos kö­vetelés. A másik oldalról pedig a MÁV 100 milliárd nagyságrendű veszteséget termel évente. Ezeket a veszteségeket mi, adófizetők fizetjük ki. Veszteséges vállalat­nál azért sztrájkolni, hogy egy pri­vatizációs bevételből kapjanak sok százezer forintot a dolgozók, meglehetősen furcsa. Általában is azt gondolom, hogy nemcsak a sztrájkolóknak van joguk, hanem azoknak is, akik utazni akarnak. Szerintem nem lehet sztrájkkal büntetni sok százezer embert. Saj­nálatos, hogy a legnagyobb ellen­zéki párt az értelmetlen és igaz­talan sztrájk szervezői mellé állt, szembefordulva az ország döntő többségével.- Ön azt mondta, hogy a sztrájktörvény is módosításra szorul. Várható-e ebben a közel­jövőben lépés?- Ha rajtam múlna, akkor mó­dosítanánk a sztrájktörvényt. De ehhez még sokak egyetértésére van szükség. És előbb kell az egyetértés a társadalmi partnerek között, utána kell meghozni a dön­tést. Aztán pedig kétharmados többségre lesz szükség a parla­mentben. Mind a kettőt nehéz megszerezni, de az ország érdeké­ben érdemes megpróbálni. Sze­rintem ugyanis nincs rendben, hogy fel lehet forgatni egy ország életét úgy, hogy az ország többsé­ge is azt gondolja, itt őt méltány­talanság éri. Helyenként egyetlen­egy ember képes egy vasútállo­máson megbénítani a közleke­dést. Nincs ez rendjén.- Orbán Viktor szerint a sztrájk eszközével kell rávenni a kormányt arra, hogy gazda­ságpolitikai fordulatot hajtson végre. Mit szól ehhez?- Az állítás mindkét felét el kell utasítani. Az ország többsége azt mondja, hogy nyugalomban és bé­kében akar élni, és nem sztráj­kokkal körülvett világban. Nem lehet vizet prédikálni és bort inni. Mert mit mond ezzel a pártelnök úr? Fizessünk ezeknek az embe­reknek még többet a költségvetés­ből! Arra buzdítja őket, hogy annak érdekében gyakoroljanak nyomást a kormányra, hogy vál­laljon még több fizetési kötelezett­séget. Másik oldalról 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatról be­szél, radikális kamat- és adócsök­kentéssel. Nincs olyan mértékadó közgazdász, aki azt mondja, hogy lehet radikális adó- és kamatcsök­kentést csinálni. Szerintem Ma­gyarország jelenlegi bajainak egy része éppen abból származik, hogy a politikai küzdelemben ilyenfajta felelőtlenségek sokasá­ga hangzik el évek óta. Némely ellenzéki politikusok csak olyat hajlandók mondani, ami kedves az emberek fülének. Hogy utána mi történik az országgal, az né­kik mindegy. Én ebben a kárté­kony politikában nem akarok részt venni. Véget kívánok vetni annak a politikának, amelynek csak egyetlenegy tartalma van: mit akarnak hallani a választók. Ez felelőtlenség, amely méltatlan olyan politikustól, aki a vágyál­maiban államférfi szeretne lenni.- Hogyan látja, mikor kezdő­dött ez a politikai felelőtlenség Magyarországon?- 2000-2002-ben. Az Orbán- kabinet idején a hetvenszázalékos béremeléssel, aztán a bőkezű ott­honteremtési támogatással, amely csúcsidőben 300 milliár- dot vitt el a költségvetésből, és 30 milliókat vehettek fel emberek több lakás megvásárlására, ka­mattámogatással. A 2002-re ter­vezett hiány egészét júniusra tel­jesítette az Orbán-kormány. Ezt követően mi szocialisták is olyan imponáló szociális ígéreteket tet­tünk, majd be is tartottuk, ame­lyek hosszú távon bajokat okoz­tak. A közalkalmazottak fizetésé­nek vásárlóértéke 2000 és 2008 között 50 százalékkal növekedett! Anélkül, hogy az országnak több lett volna a teljesítménye. Én 2006-ban azt mondtam, hogy ez nem folytatható. Ez sokakban tü­relmetlenséget szül. Fizetjük en­nek árát népszerűségben, de be kell hogy valljam, a népszerűség érdekel legkevésbé.- Az a kisvárosi olvasó, aki ke­ményen dolgozott, és csak hitel segítségével tudott nagyobb lakásba költözni, végre tudott venni egy rendes tévét, egy rendes autót, az vajon hogyan fogadja most ezeket a szavakat?- Neki is el kell döntenie: azt várja-e el a miniszterelnöktől, hogy az ország egészének érde­két képviselje, vagy azt, hogy olyan ígéreteket tegyen neki, ame­lyek lehet, hogy rövid távon szim­patikusak, de az országot tönkre­teszik. Sajnos nem mindig igaz az, hogy ami holnap jó az embe­reknek, az holnapután jó az or­szágnak. Muszáj azt kérnem min­denkitől, hogy legyünk már józa­nok. Egy olyan országban, amely­nek jövőre - az európai recesszió miatt - nem fog nőni a gazdasága, nem lehet a jövedelmeket növelni. Nem biztos, hogy a választók ezt könnyen elfogadják. A következő másfél évben mégis csak olyat fo­gok mondani, ami erről a józan felelősségről szól. És ők eldönthe­tik, hogy ilyen politikát akarnak vagy másmilyet.- Az ön kormánya hol követett el hibát?- Egy tévedésünk volt. Ez az adócsökkentés. Magyarországon négy nagy adócsökkentési prog­ram volt 1992 óta. A társasági adó csökkentése 1995-ben, a járulék- csökkentés, (ezt a Fidesz csinál­ta), a személyi jövedelemadó csökkentése 2002 és 2005 között, valamint az általános forgalmi adó csökkentése 2006-ban. De egyik se hozott többletbevételt, és nem teremtett több munkahelyet. Ha mi most adót csökkentenénk, annak egyetlenegy következmé­nye lenne: vagy hiteleket kellene felvenni, vagy nem tudnánk még ennyi bért és nyugdíjat sem ki­fizetni. Melyiket tegyük?- A mostani válság azonban munkahelyeket szüntet meg. Mire számíthatunk még?- Egyetlen munkahely elveszté­se is szörnyűséges. Mi azzal szá­molunk, hogy ötven és százezer közötti munkahely veszhet el reá­lisan. Ez nagyon sok, de az ehhez szükséges fedezet bent van a költ­ségvetésben. Ha ennél több lesz, akkor az elmúlt tíz évben először érdemi foglalkoztatáscsökkenés történhet. A kormányom és én minden erőnkkel azon leszünk, hogy ennek a kárát tompítsuk. Segíteni fogunk.- Mi tesznek, hogy több mun­kahely legyen?- A beruházásokat élénkítjük, ami hat az építőiparra. Nagyjából 2000 milliárd forintunk lesz erre a következő másfél évben. Ez na­gyon sok pénz, ami alapvetően infrastruktúrafejlesztésre áll ren­delkezésre. Úgy próbáljuk alakíta­ni a munkaadói járulékrendszert is, hogy érdemes legyen több em­bert foglalkoztatni.- Miket fognak építeni?- Ezer kilométer alsóbbrendű utat például. A terv ötszáz iskola- épület felújítása, mintegy negy­ven egészségügyi beruházás, ivó­víz- és szennyvízhálózatok, sze­métégetők, vasútfejlesztés, széles­sávú internet-hozzáférés. A pályá­zatok egy részét már kiírtuk, a munka sok helyen már el is kez­dődött. A kormány képes lesz ezt levezényelni, szervezni. Piacokat teremteni, vagy autóalkatrészeket vásárolni a kormány nem tud. A válságkezelés a dolgunk. Örü­lök, hogy a szakemberek szerint a kormány jól végzi a dolgát.- Legutóbb megint fölmerült, hogy a politikai elit csúcsvezetőit, az összes párt elnökét, közöttük önt, meghallgatnák a Zuschlag-perben. Tanúskodik, ha ilyen kérés étkezik?- Naná!- Mennyit ártott a szocialisták­nak ez az ügy, és mennyit árt­hat még?- A magyar szürke- és fekete- gazdaság egyik mozgatórugója a rendszerváltozás óta a megoldat­lan pártfinanszírozás. Amikor 2006-ban hivatalba léptünk, be­nyújtottunk egy új pártfinanszíro­zási törvényt. Elakadt a parla­mentben. Tavaly ősszel újra kez­deményeztünk egy törvényt, már­ciusra a szakértők megállapod­tak. Megállapodott mind az öt párt szakértője, azt mondták: ez rend­ben van. És mi történt? Az történt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz azt mondta, hogy még­sem hajlandó elfogadni. Az ő bű­nük ez. Az én lelknsmeretem tisz­ta. Velem, velünk ellentétben a Fi­desz valami miatt nem akarja a vi­lágos viszonyokat. Trükközik. Nem akarta tisztába tenni a költ­ségtérítés ügyét sem. Nem akarta tisztába tenni a képviselői jöve­delmeket. És tudja, miért nem? Mert nem akarja, hogy a saját pártjában átlátható viszonyok le­gyenek.- A szocialistáknál átláthatók a viszonyok? A Zuschlag-ügy nem erre utal.- A szocialisták arra töreksze­nek, hogy átláthatók legyenek. Nem mentegetőzés, de az ország tele van a fideszes önkormányza­tok zavaros ügyeivel. Nézze, én a politikában sok mindent láttam. Ezért is mondom, hogy meg kell oldani a pártok finanszírozását. Olcsó populizmus, hogy rendbe lehet tenni úgy a pártfinanszíro­zást, hogy közben legálisan, a költségvetésből nem jutnak több forráshoz á pártok.- Újraindul 2010-ben?- Ez most nem kérdés, erről ma felelőtlenség lenne nyilatkozni. Ezernyi dolgunk van. Egyetlen személyi kérdés van ma napiren­den, a szocialista párt elnöki tisz­te. A tisztújítás jövő tavasszal lesz. Indulok a szocialista párt elnöki székéért. Később pedig megfelelő időben kell arról dönteni, hogy ki legyen a miniszterelnök-jelöl­tünk. Nyilván az, akiben a ma­gyar baloldal leginkább azt látja, hogy szándékát, világlátását, programját a siker legnagyobb reményével tudja képviselni.- Megy szabadságra?- Igen, Ausztriába. Ott lesz a család újévig. Januárban vagy feb­ruárban, az iskolai síszünet idején nem mehetek szabadságra, akkor nekem már dolgozni kell. Ezért amióta miniszterelnök vagyok, ezt mindig az ünnepekre hozzuk előre. Először nagyon féltem tőle, milyen az, amikor az ember nem itthon karácsonyozik. De az alap­vető szokásokat ott is megtartjuk természetesen. Idén egy picike fa­házat bériünk, síelés, főzés, ol­vasás a program. Lehet, hogy megnézem a 24 óra filmsorozat egy újabb évadját. Az ország min­den polgárának áldott, békés ka­rácsonyt és sikeres új évet kívá­nok! Névjegy Született Pápán, 1961. június 4. 1990: Janus Pannonius Tudo­mányegyetem, Pécs, Közgazdaság-tudományi Kar, egyetemi diploma. 1984-1988: KISZ Pécsi Váro­si Bizottság, titkár. 1988-1989: KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanács, elnök 1989: Demisz-alelnök. 2002-2003: a miniszterelnök stratégiai főtanácsadója. 2003. MÁJ.-2004. SZEPT.: sportminiszter. 2004. SZEPTEMBER 29-TŐL miniszterelnök 2007 márciusától a Magyar Szocialista Párt elnöke. Nős, felesége Dobrev Klára GYEREKEK: Péter (1988); Bálint (1990); Anna (1996); Tamás (1997). „Egy olyan országban, amelynek az európai recesszió miatt jövőre nem fog nőni a gazdasága, nem lehet a jövedelmeket növelni. ” A í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom